Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-28 / 72. szám, hétfő

1994. MÁRCIUS 23. ÚJ SZÓ, MOZAIK 4 Pusztán anyagi okból(?) (Folytatás az 1. oldalról) pénzt a :többi óvodára fordíthatják. Ugyanakkor viszont azt is mondták, hogy végigjárják a kiszemelt óvodákat, mielőtt döntenének. Nálunk a tanfelügyelőnő, dr. Lívia Svehláková március 22-én járt, amikor is közölte a tanügyi igazgatóság döntését. Hozott a szülők részére egy írásbeli tájékoztatást, melyben tudatják velük,, hogy a gyerekeket a szomszéd utcai óvodában fogják elhelyezni, ahol - ha a szülők igénylik - magyar osztályt is nyitnak. Indoklást azonban nem találtunk. Felkerestem a tanügyi igazgatónkat, Rudolf Novák urat, aki azzal magyarázta döntésüket, hogy anyagilag nem kifizetődő az óvoda további üzemeltetése. Ezt az érvet én nem tudom elfogadni - mondja az igazgatónő. - Először is az épület a tanügyi hivatal tulajdona, tehát bérletet nem kell fizetni. A költségvetésben a legnagyobb tételt a fűtés jelenti, de ezen is tudunk takarékoskodni, mert a villanyradiátorokat akkor kapcsoljuk ki, amikor jónak látjuk. A múlt évre 50 ezer koronát kaptam, és belefértünk. Ebből is látható, mekkora költséget jelentünk. Igaz, javításokra nem kell költeni, ám ha valami mégis adódna, a szülők segítségével meg tudjuk oldani. Nem értem tehát, ha sokkal költségesebben működő óvodákat nem zárnak be, a miénket miért kell? Az a pár tízezer korona menti meg a tanügyi hivatalt? Kis óvoda, nagy gond Az igazgatónő felháborodása érthető: 32 éven át tanított ebben az óvodában, szívéhez nőtt. Nem tudja elképzelni, hogy máshol tanítson, pedig a helyet neki is, kolléganői számára is felajánlották, ugyanott, ahova a gyerekeket kívánják elhelyezni. Ők azonban maradni szeretnének. Igaz, kis óvodáról van szó, a két osztályban negyven gyerekkel foglalkoznak, de a közegészségügyi főorvos nem engedélyez többet. Azt pedig bármelyik szakmabeli megmondhatja, mennyi előnye van egy ilyen kis kollektívának. Arról nem is beszélve, hogy mint kétnyelvű óvoda, szintén megkülönböztetett helyzetben van. Dc mintha ezek a szempontok nem érdekelnék a tanügyi hivatalt. Arra sem gondolnak, milyen következményei lesznek, ha ezek a gyerekek (akik között sok individuális foglalkozást igénylő is van) bekerülnek egy olyan mammutintézraénybe, ahova 150-200 gyereket zsúfolnak össze. Szinte biztosan megsínylik. És amitől szintén félnek: ha nyitnának is a másik óvodában egy magyar osztályt, ahogy azt most ígérik, az nem lenne hosszú életű. A szülök petíciója A tanügyi hivatal döntése a szülők körében is érthetően nagy felháborodást váltott ki. A tanfelügyelő látogatását követően megtartott szülői értekezleten nyomban megfogalmazták petíciójukat, melyben határozottan tiltakoznak a döntés ellen. - Mi azt szeretnénk, hogy ez az óvoda megmaradjon - foglalja össze a szülők véleményét a szülői szövetség elnöke, Jozef Ivan mérnök. - És mindent el fogunk követni azért, hogy ezt elérjük. Nem hagyjuk anynyiban, annál is inkább, mert felháborító az a stílus, ahogy a tanügyi hivatal az ügyben eljárt: indoklás nélkül, a szülők megkerülésével, a gyerekek érdekeinek mellőzésével hozott döntést. Nem tudjuk, kinek jó ez így, de hogy nekünk nem, az biztos. A döntés a területi iskolatanács elnökét, Karovič urat is meglepte. - Meg kell mondanom, nem könnyű velük kommunikálni. Nem először fordul elő, hogy nem tájékoztatnak bennünket döntéseikről, holott ez kötelességük lenne, mert minden egyes esetben a területi iskolatanácsnak is véleményeznie kell a határozatokat. Más kérdés, hogy mi mint ellenőrző szerv ugyan tehetünk ellenjavaslatot, de vétójogunk nincs. Javaslatunkat pedig vagy figyelembe veszi a minisztérium, vagy nem. Ezek után úgy tűnik, ehhez a fórumhoz hiába is fordulnak a szülők. Maga Karovič úr is csak azt tudta tanácsolni az őt felkereső Jozef Ivannak: forduljanak petícióval a tanügyi hivatalhoz, és követeljék, tegye lehetővé az óvoda bérbeadását. Ez lenne a legtisztább megoldás. Történetesen lenne is, aki ezt az óvodát szívesen bérbe venné: az igazgatónő ugyanis még 1993. január 20-án beadta az erre vonatkozó kérvényt. Érdekes módon azóta sem kapott rá választ. Illetve mégis - most, az óvoda megszüntetéséről tájékoztató írás végén egy félmondattal történik utalás arra, hogy amennyiben megszületnek végre az oktatási intézmények gazdasági bérbevételét lehetővé tevő törvény gyakorlati érvényesítéséhez szükséges rendeletek, az óvoda megszüntetésére vonatkozó döntés érvényét veszti. A kérdés csupán az, lehet-e komolyan számítani arra, hogy június 30-áig a minisztérium kidolgozza a szóban forgó rendeleteket? Aligha. Segít az összevonás? A megoldás kulcsa - akárhogy is nézzük - a tanügyi hivatal kezében van. Ennek tudatában kerestük felRudolf Novákot, aki elöljáróban kijelenlelte, nem szerelné, ha az eset mögött politikai vagy nemzetiségi összefüggéseket keresnénk. -Ilyesmiről itt szó nincs. Nem akarjuk megszüntetni a magyar óvodákat, iskolákat; Pozsonypüspökin mindkettő megmarad. Viszont anyagi okokból kénytelenek vagyunk bezárni a vereknyei óvodát. Az a helyzet, hogy erre az évre egyharmaddal kevesebb pénzt kaptunk, mint tavaly. Kénytelenek vagyunk takarékoskodni. Es nemcsak a vereknyei óvodát kell bezárni, hanem még öt másikat is. Kiválasztásuk során több szempontot is figyelembe vettek - tudjuk meg az óvodákért felelős tanfelügyelőtől, dr. Lívia Švehlákovától. - így például azt, hol fizetünk bérleti díjat, mennyire van kihasználva az épület, milyen magasak az üzemeltetés költségei, megoldható-e a gyerekek áthelyezése más óvodába. A vereknyei óvodába nagyon kevés gyerek jár. Noha 47-en vannak bejelentve, általában körülbelül 20-an vannak. Ráadásul a közegészségügyiek is többször kifogásolták az ottani körülményeket. Ezért döntöttünk az óvoda bezárása mellett. - Nem arról van tehát szó, hogy ez egy magyar óvoda - veszi át a szót Rudolf Novák. - Felajánlottuk, hogy amennyiben lesz érdeklődés, a szomszéd óvodában nyitunk egy magyar osztályt, ahol-ugyanazok az óvónők tanítanák a gyerekeket, persze, ha elfogadják ajánlatunkat. Nem fogjuk őket elbocsátani, pedig 30 pedagógustól kénytelenek vagyunk megválni. Higgye el, nekem sem könnyű. A minisztérium pénzt nem ad, viszont az nem érdekli, miből fogunk megélni. Az iskolák szemében viszont én vagyok a rossz, mert takarékoskodni vagyok kénytelen. Ám nem tudom, mit szólnnnitr akkor. ha decemberben már nem tudnánk fizetést adni. Vegui is egyelőre csak egy javaslatról van szó, amit véleményez még a területi iskolatanács (a szakszervezettel már tárgyaltunk), de a végső döntés joga a minisztériumé. Ha időközben mégis elkészülnének azok a várva vári rendeletek, úgy mi szíves örömest berbe adnánk az óvodát az igazgatónőnek, dc pillanatnyilag erre nincs mód és lehetőség... Nem tűnik valami biztatónak a vereknyei óvoda jövője. Szélmalomharcnak ígérkezik az igazgatónő és a szülők harca a hivatallal, mely létező és nem létező törvényekre, a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva hoz döntéseket (nem igazán egyértelmű szempontok alapján) anélkül, hogy a valóságot figyelembe venné. Az emberi tényezőről már nem is beszélve. És gazdasági helyzet ide, törvényhozási hiányosságok oda, a végeredmény az, hogy nemsokára egy újabb óvodával lesz szegényebb a pozsonyi magyarság. Kinek jó ez?... S. FOKGON SZILVIA BERETTYÓÚJFALU Az MPP küldöttségének balesete (Új Szó-hír) Szerencsés kimenetelű közúti balesetet szenvedett pénteken délután Berettyóújfalun áthaladva a Magyar Polgári Párt Erdélybe tartó küldöttsége. Angyal Béla vezetőségi tag tegnapi tájékoztatása szerint a gépkocsi utasai könnyebb sérüléseket szenvedtek, az anyagi kár azonban jelentős. A helyszínre érkező rendőrök megállapították, hogy az autó vezetőjét nem terheli felelősség. A delegáció tagjai szombaton az esti órákban hazaérkeztek. Boross Péter a választási esélyekről (Budapesti tudósítónktól) Boross Péter magyar miniszterelnök szerint a soron következő parlamenti választások elsősorban a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Párt közt dőlnek majd el. Az MDF-et értékelve Boross úgy vélte, hogy állapota, megítélése a közvélemény részéről fokozatosan javul. Az elmúlt négy év alatt az MDF modern párttá váll, működése sokat erősödött. Példaként említette az Antall József halála után kialakult helyzet gyors és nyugodt megoldását. Boross á továbbiakban elismerte, hogy a szocialisták most kedvezőbb helyzetben vannak, mint négy évvel ezelőtt. A maga részéről felfedezhetőnek vélt bizonyos balra mozdulást az MSZP részéről. Kifejtette, hogy a szó szoros értelmében visszarendeződéstől ugyan nem tart, de úgy véli, egy szocialista választási győzelem esetén megtorpanhat a privatizáció és a kárpótlási folyamat. A miniszterelnök megismételte korábban elhangzott kijelentését, hogy nem zárja ki azt sem, hogy a választások után nem fog tudni kialakulni egy életképes kormányzati koalíció, s ezért új választások kiírására lesz szükség. Külpolitikai problémákról szólva figyelemre méltónak nevezte Jozef Moravčík nyilatkozatát, s azt kívánta, hogy az abban foglalt biztató jelek minél előbb konkrétan is éreztessék hatásukat. (Kokes) ITTHON TÖRTÉNT - 7 NAP ALATT KINÉL VAN A BESÚGÓK LISTÁJA? Hosszas huzavona után úgy döntött a parlament, hogy menesztik tisztségéből Marián Tkáčot, a Szlovák Nemzeti Bank alelnökét. Ez megnyugtatóan hangzik, csak éppen nem tudja az egyszerű halandó, hogy tulajdonképpen miért is kell távoznia. Nem arról van szó, hogy ne lenne éppen elég a rovásán. Hiszen maga is bevallotta, hogy egy banki művelet során majdnem 4 millió dollár kárt okozott Szlovákia nemzetgazdaságának. De más melléfogások miatt is legalább tucatnyi esetben ráirányult a szakma figyelme, így a sajtó is állandóan foglalkozott viselt dolgaival. Pikánssá tette az ügyet, hogy tisztségbe kerülésében sógora, Černák exminiszter is közrejátszott, amikor még viszonylag idilli volt Mečiar és Černák viszonya. Időről időre szemére vetették Tkáčnak, hogy bizonyíthatóan rajta van az ŠtB besúgóinak listáján. Ami ellen a jegybanki alelnök azzal érvelt, hogy két olyan lusztrációs igazolást is be tudott mutatni, amely azt bizonyította, hogy soha sem paktált le a titkosrendőrséggel. Most egy harmadik - ezúttal elmarasztaló - átvilágítási okirat is előkerült. A jelen levő 126 honatya közül 119-en Tkáč menesztése mellett szavaztak. Az egyszerű állampolgár csak a fejét kapkodja a hírre, mert még mindig nem tudja, azért távolították-e el az alelnököt, mert szakmailag gyenge volt, vagy azért, mert egykor besúgott. Netán mindkettőért? Azt sem tudta meg senki az egyszerű halandók közül, hogy kinek a kezében van az ŠtB-vel együttműködők teljes listája. MÓDOSÍTÁSRA VÁR AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS. Mind az egészségügy, mind az iskolarendszer összeomlóban van, és nagyon valószínű, hogy a mindössze hathónapos távlattal rendelkező kormány rákényszerül a kiadások átcsoportosítására. A nemrég eltávolított kormány úgy igyekezett mérsékelni az iskolaügyben fenyegető fizetésképtelenséget, hogy jelentős számú iskola, óvoda és más létesítmény összevonására, illetve megszüntetétésére tett javaslatot. Drasztikusan növelni próbálják az iskolai és óvodai étkeztetés költségeihez való szülői hozzájárulást. Ezek az intézkedések elsősorban a szociálisan leggyengébb rétegeket sújtják, és félő, hogy következményeik már az iskoláskorúak egészségi állapotát, testi és szellemi fejlődését is negatívan befolyásolják. Országos visszhangot kelteti, hogy az érsekújvári kórházat - a fizetésképtelenség miatt — majdnem lekapcsolták a közműhálózatról. Az utolsó pillanatban aztán valamennyit törlesztett a kórház az adósságából, így végül nem marad földgáz és villanyáram nélkül. A törlesztés azonban a gyógyszerekre tartalékolt összeg rovására történt. Kérdés, hogy a gyógyszerellátás problémáját majd minek a rovására tudják megoldani. A Mečiar-kormány nagyon rossz állapotban adta át a szociális szférát, így azzal kell számolni, hogy a parlamentben az elkövetkező hónapokban késhegyre menő politikai harc bontakozik ki az állami költségvetés módosítása körül. Mečiarék számára ez kiváló alkalom lesz a demagógia művelésére. ELMARASZTALTAK hhLDLKIi l. idestova masici esztendeje folyik a Feldek kontra Slobodník per. A héten az SZK Legfelsőbb Bírósága is ítéletet mondott, és ezúttal a költő húzta a rövidebbel. Általában megdöbbenést keltett, hogy a bírák 200 ezer korona kártérítésre és a bírósági költségek megtérítésére ítélték Feldeket. A bírák szerint a Hlinka Ifjúság szalonképes szervezet volt, csak a politikusok térítették rossz útra, így azért nem marasztalható el Slobodník, mert tagja volt ennek az organizációnak. Arról szinte máinem is esett szó, hogy Szlovákia kulturális exminisztere egy terrorista tanfolyamon is részt vett a háború utolsó esztendejében. Feldek bejelentette, hogy nem nyugszik bele az ítéletbe, és nemzetközi fórumokon kívánja folytatni a pert. TÓTH MIHÁLY ET-képviselök Bukarestben (Új Szó-információ) Tegnap Bukarestbe érkeztek az Európa Tanács jelentéstevői, hogy megvizsgálják, miként teljesítette Románia a szervezetbe való felvételekor tett vállalásait. Ezek egyike az volt, hogy fél éven belül szabadon kell engedni a politikai és etnikai okokból bebörtönzött személyeket. Mint azt már a román elnöki szóvivőre hivatkozva jelentettük, Ion Iliescu államfő pénteken alkotmányos jogával élve közkegyelmet gyakorolt. Az elnöki döntés lehetővé teszi, hogy rövidesen szabadlábra kerüljön az a nyolc oroszhegyi és zetelaki magyar is, akik a román bíróság szerint felelősnek találtatlak annak a három román és három magyar nemzetiségű rendőr haláláért, akik 1989 decemberének forradalmi napjaiban vesztették életüket a Székelyföldön. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a román demokratikus ellenzék egy részének meggyőződése szerint bebörtönözésükre nyilvánvalóan „politikai okokból" került sor, hiszen mindnyájan csak részei voltak a tömegnek, amely azokban a történelmi napokban a Ceausescu diktatúrát a végsőkig kiszolgáló személyek ellen fordult. A román elnöki szóvivő Traian Chebeleu újságírói kérdésekre válaszolva beismerte, hogy a közkegyelemre az ETnak tett román vállalások kapcsán került sor. Sajnálatosnak kell tekinteni, hogy nem kapott kegyelmet Cseresznyés Pál, akit az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban ítéltek tíz évi börtönre, bár az ő szabadon bocsátását is követeli az RMDSZ. Mint védője, Frunda György szenátor rámutatott, Cseresznyés esetében is nyilvánvalóan politikai jellegű, etnikai megfontoltságból hozott bírósági döntésről van szó, hiszen az „események" jellege ma már bizonyíthatóan „magyarellenes program" volt. Mindezek ellenére egyetlen román sem kerüli a rács mögé, csak magyarok és cigányok. Közben az RMDSZ keretében működő liberális csoport ugyancsak tegnap Csíkszeredán tartotta programalkotó ülését. A résztvevők jóváhagyták a liberális mozgalom alapszabályzatát, amelynek értelmében a platformcsoport célul tűzte ki a kapcsolatépítést a lehetséges szövetségesekkel, mindenekelőtt a romániai liberálisokkal. Az országos összejövetelen részt vett A. Nagy László, az MPP vezetője is. KOKES JÁNOS