Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-11 / 34. szám, péntek

1994. FEBRUÁR 11. MOZAIK 4 ELMENT A „GRÓF" Kíméletlenül kaszabol a halál Thália papjai között. Alig két hét leforgása alatt immár har­madik művészünket temetjük. Varga Tibor és Kovács József halálhíre még lelkünkben sa­jog, s máris itt a következő: elhunyt Kovács Lajos. A pozsonyi, később az ol­mützi, majd 1981-től a Kassai Állami Színház operatársulatá­nak magánénekesét 1994. feb­ruár 9-én, életének 59. évében szakította ki a gyógyíthatatlan kór szerettei, barátai és tiszte­lői köréből. Kovács Lajos - mindany­nyiunk „Grófja" - jókedélyű, önzetlen ember volt. Akik is­mertük, tudjuk, igaz européer is: gondolkodásmódjában, em­beri kapcsolataiban, erkölcsi­ségében. Magyar is úgy volt, hogy magyarságát nem adott­ságként, hanem az egyetemes emberi értékek permanensen dúsítandó ötvözeteként élte meg. E magyarságnak volt al­kotórésze az a rokonszenv és nyitottság, mellyel a cseh, a szlovák és minden más kultú­ra értékeit fogadta és egyénisé­ge részévé tette. Iszonyatos csapása a sors­nak, hogy kisebbségi létünk­ben csak kevés alkalom adatott számára magyar közönség előtt szerepelni. Az átkos kór akkor fészkelte magát testébe, amikor érzékeny lelkét is sok bántás érte. Utolsó találkozá­sunkkor ugyancsak a nemzeti­ségi uszítások riasztó valóságát fájlalta. Sosem tartozott a buzgó is­tenes emberek közé, de egyre súlyosbodó betegsége idején közelebb kéredzkedett Is­tenhez. Zengő basszusa az opera­muzsika kedvelőit többé már nem gyönyörködteti. Lélek­emelő dalait nem tapsolja meg többé sem a kassai, sem a po­zsonyi, sem a zselizi közönség. Az életmű befejezetlen, a veszteség nagy, a szlovákiai magyar színházkultúra mu­lasztásai miatt - felmérhe­tetlen. Feleséget, kiskorú gyerme­keket hagyott hátra, de bizo­nyossággal állíthatjuk: hiánya pótolhatatlan mindannyiunk számára. HAVASI PÉTER Kovács Lajostól a Kassai Ál­lami Színházban hétfőn 10 órakor, a kassai köztemetőben pedig 12 órakor vesznek bú­csút a gyászolók. PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI Szárnyaszegett Tatra Air (Új Szó-tudósítás) - A magán­kézben lévő Tatra Air Szlovákia nemzeti légitársasága. A vállalat svájci partnerét tavaly elveszít­ve megpróbál önállóan is kievic­kélni az adósságokból. Míg 1992-ben 24,6 milliárd koroná­nyi tartozást halmozott fel, ad­dig tavaly már csak 7,6 milliós volt a deficitje. Dušan Podhorský, a Tatra Air vezérigazgatója felvázolta mind­azokat a projekteket, amelyek megkönnyítenék a kilábalást, sőt Pozsony előnyös fekvését ki­használva magasan nyereséges céggé változtatnák a légitársasá­got. Sajnos, az ágazati miniszté­rium, a közlekedési tárca kö­zömbös a Tatra Air sorsa iránt, minden eddigi kérésüket vagy tárgyalási ajánlatukat elutasítot­ták - közölte a vezérigazgató. Légijárataik számát csökkente­niük kellett; a korábbi Stuttgart, Frankfurt, München, Berlin, Zü­rich úticélok közül csupán az utóbbi és a belföldi Kassa ma­radt. Jelenleg ígéretes tárgyalá­sokat folytatnak nyugati partne­rekkel. Fia a tőkebevonás sike­rül, akkor az évi 20 ezer fős forgalmukat megsokszorozhat­ják, a szlovákiai igényeket pedig nem a bécsi, prágai és budapesti repülőterek fogják kielégíteni, hanem a felújított pozsonyi légi­kikötő és a Tatra Air által lízin­gelt korszerű Boeing, Fokker és Saab gépek. (sidó) KÖZLEMÉNYEK A Világzenei Fesztivál Európai Fóru­ma találkozójának alkalmából szom­baton Budapesten a Marczibányi Té­ri Művelődési Központban több ma­gyarországi, és a környező országok népzenei együttesei mutatkoznak be. Hazánkat az Ifjú Szívek GHÝ­MES együttese képviseli. XXX A keszegfalvi kultúrház az Ezüstka­lászos Gazdatanfolyam keretén be­lül február 12-én, szombaton 13 órai kezdettel előadást tart, melynek té­mája: A transzformáció menete a mezőgazdaságban jogi szempont­ból. Kérdezz-felelek a jogásszal. Kérjük a gazdatársak aktív részvéte­lét ezen a számunkra fontos előadá­son. A részvételi díj 50 korona. Lapunk tegnapi számában rövid tudósítás jelent meg a komáromi Jókai Napok előkészületeiről. A Csemadok Országos Választ­mányát ezzel kapcsolatban töb­ben is megszólították, ezért Bár­dos Gábor OV-titkár és Kame­nár Éva, a Szlovákiai Magyar Színjátszók Társaságának titkára kérésére az alábbiakat közöljük: a balatonfüredi III. Jókai Napok nem hasonló indíttatású rendez­vény, mint a komáromi Jókai Napok, mivel ott Jókai Mór em­léknapot rendeznek, míg Komá­romban nemzetközi nemzetiségi színjátszó seregszemlét szerve­zünk. Ennek ellenére, mivel a két rendezvény szervezése egyforma, már tavaly felmerült az együttműködés lehetőségé­nek kérdése. Ennek tisztázása érdekében fogadták el Bárdos Gábor és Kamenár Éva (a Jókai Napok megbízott főszervezői) a meghívást egy előzetes megbe­szélésre. A beszélgetés értelmében semmi olyan megegyezés nem született, amely tartalmában és költségvetésében befolyásolná a rendezvények jellegét és prog­ramját, illetve ellentétben lenne a komáromi Jókai Napok előké­szítő bizottságának munkájával. (Új Szó-tudósítások) A MA­GYAR POLGÁRI PÁRT elnöke a múlt pénteken lejátszódott parlamenti eseményeket a De­mokratikus Szlovákiáért Mozga­lom, a Demokratikus Baloldal Pártja és a Kereszténydemokra­ta Mozgalom közös forgató­könyve szerint megrendezett' színjátéknak tartja. Ezt A. Nagy László elnök az MPP tegnapi sajtóértekezletén mondta. Sze­rinte valamiféle megegyezés lé­tezik Peter Weiss és Vladimír Mečiar között, a KDM pedig úgy véli, még nem érkezett el az ideje a kormány megdöntésé­nek. A többi parlamenti párt pedig - A. Nagy szerint - nem látja, mire megy ki a játék. A pártelnök úgy véli, az állam­polgároknak kellene kezdemé­nyezniük az előrehozott válasz­tások kiírását, s azt még ebben az évben meg kellene tartani. - Nem elfogadható Weiss érve­lése, miszerint nem tudja elkép­zelni, hogy egy koalíciós kor­mányban egymás mellett ülje­nek az SZNP és a DBP képvise­lői - mondta a pártelnök, mert szerinte mindannyian egy párt­ból, az SZLKP-ból indultak ki. A sajtóértekezleten részt vett Öllős Árpád, Dunaszerdahely polgármestere, aki arról számolt be, hogy szombaton a győri Szé­chenyi istván Műszaki Főiskolá­val közösen szervezett mene­dzserképző tanfolyam indul Du­naszerdahelyen. A KERESZTÉNYDEMOKRA­TA MOZGALOMNAK semmi lyen érdekeltsége nincs annál a 21 állami vállalatnál, amelyek élén a kormány személyi válto­zásokat kezdeményez — jelentet­te ki a KDM tegnapi sajtóérte­kezletén Ján Čarnogurský el­nök. Elmondta, igaz, hogy bátyja a Hydrostav vállalat ve­zérigazgatója, és a Nemzeti Biz­tosító igazgatója is a Keresz­ténydemokrata Mozgalom tagja volt annak idején, de egyikük sem pártvonalon, hanem szak­mai érdemeik által kerültek az említett intézmények élére. Arra az újságírói kérdésre, mi a véle­ménye Mečiar azon kijelentésé­ről, hogy Dél-Szlovákiát eluralja a magyar tőke, s állítólag elköl­tözésre kényszeríti az ott lakó szlovákokat,- Čarnogurský azt válaszolta, a magyar nagykövet ezt az állítást cáfolta, s neki valószínűleg hitelesebb értesülé­sei vannak, mint Mečiarnak. - De még ha igaz is lenne a kor­mányfő állítása, az államnak vannak törvényes eszközei arra, hogy egy ilyen helyzet kialaku­lását megakadályozza - vélte a KDM elnöke. Vladimír Mečiar két lehetőség elé állította moz­galmát. Vagy népszavazást tar­tanak a mozgalomtól elpártolt képviselők parlamentből való kizárásáról, vagy előrehozott választásokat tartanak még ez év júniusában. Az első módszer nem demokratikus, a második pedig nem reális - mondta a teg­napi sajtóértekezleten František Mikloško alelnök. Szerinte a je­lenlegi válság legdemokratiku­sabb és legreálisabb megoldása: kormányalakítás Vladimír Me­čiar nélkül. (gaál) A DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGÉ­NEK elnöke, Milan Kňažko úgy véli, hogy az alkotmány és a köztársasági elnök lejáratásával a kormányzó mozgalom el szeretné terelni a fi­gyelmet az ország jelenlegi állapotá­ról. Leszögezte: a DSZM szétverése folytatódik, azt azonban nem lehet teljes biztonsággal megjósolni, hogy milyen eredménnyel zárul. Mivel a kormányzó párt járási szervei nem erősítették meg a referendum érde­kében folytatott aláírásgyűjtés té­nyét, Kňažko úgy gondolja: Mečiar csupán egyéni elképzelésének adott hangot, amire eddig számtalan példa volt. Az újságírók körében derültséget keltett Kňažko reakciója arra a meg­jegyzésre, hogy a kormányfővel szemben tanúsított magatartása gya­korta személyeskedő. Tömör vála­sza így hangzott: „Ilyen faragatlan alakokkal nehéz rendes párbeszédet folytatni". A DSZ elnöke határozot­tan cáfolta azokat a személyével kapcsolatos vádakat, miszerint egyes vállalatoknál gazdasági érdekeltsé­gei vannak. Arra a kérdésre, miként reagálna a Demokraták Szövetsége, amennyiben a DSZM mégis belefog­na a népszavazás megszervezésébe, Kňažko azt felelte: megtennék a kel­lő lépéseket a dolgok alkotmányelle­nes alakulásának megakadályozása érdekében. (horváth) A kisebbségi kérdés rendezése nélkül elképzelhetetlen a stabilitás Azon tűnődöm: vajon teljesítette-e fel­adatát a komáromi nagygyűlés, vajon valóban sikeres volt-e Dél-Szlovákia ma­gyar nemzetiségű képviselőinek rande­vúja? A válasz a kérdésekre nem egyér­telmű, a csodálatos élmény s a némi remény mellett kételyeim, aggodalmaim, szorongásaim megmaradtak. Magyar nemzetiségű, baloldali politi­kusként - mint vendég - örömmel vet­tem részt a komáromi nagygyűlésen. Meggyőződésem, hogy a találkozó ösz­szehívása indokolt és szükséges volt, legitimitásának megkérdőjelezése ab­szurdum. Teljes mértékben egyetértek a résztvevők megállapításával, hogy az elmúlt egy év mérlege nem ad okot örömre és derűlátásra. Az önálló Szlová­kia komoly válságban van. 1994 január­jában a növekvő létbizonytalanság, a jö­vőtől, a fenyegető gazdasági és politikai zűrzavartól, káosztól való félelem hatja át a társadalmunk jelentős részét. Mit kell tennünk, mit tehetünk ebben a kritikus helyzetben? Nekünk, de főleg az illetékeseknek sürgősen ki kell mun­kálniuk egy olyan ökológiailag és szociá­lisan szabályozott piacgazdaság modell­jét, amely megfelel a társadalom döntő többségének. Olyan rendszer kimunká­lására van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a tulajdonlás és a privatizáció ne legyen csak a hatalom privilégiuma. A banki és pénzügyi szférát társadalmi, parlamenti ellenőrzés alá kell helyezni. A tömeges munkanélküliség (Dél-Szlo­vákiában már iszonyú méreteket ölt), a szociális ellátás hiánya és a nyomor nem lehet tartós életforma. Ahhoz, hogy a nemzetiségi és etnikai kisebbségek meg tudják őrizni sajátossá­gaikat, kisebbségvédelmi szemléletű, tá­mogató jellegű nemzetiségi politikára van szükség. A Dél-Szlovákiában műkö­dő magyar politikai pártok és mozgal­mak, valamint a DBP nemzetiségi politi­kájának is nagyon fontos feladata az aktív kisebbségvédelmi szemlélet széles körű elfogadtatása. E cél érdekében ed­dig nem sikerült mélyreható változást elérnünk a szlovák közvéleménynek a nemzeti és etnikai kisebbségek életé­ről, helyzetéről való tájékoztatásában és következetesen fellépnünk a nemzeti és nemzetiségi előítéletek megnyilvánulá­saival szemben. Elsősorban a nemzeti kizárólagosság gondolata támogatóinak kell megérteniük, hogy a nemzetiségek léte és boldogulása, nemzeti sajátossá­gaik megőrzése társadalmunk demokra­tizmusának, politikai érettségének fok­mérője. Meggyőződésem, hogy a kisebb­ségek tényleges jogegyenlőségéhez pozi­tív diszkriminációra van szükség. A ki­sebbségek érdekei nem érvényesíthetők kizárólag egyéni jogokkal, ehhez szük­ség van a kulturális és oktatásügyi ön­kormányzatra, a helyi és regionális ön­kormányzatokban és a parlamentben va­ló képviseletre. A kisebbségi kérdés minden fél számá­ra elfogadható rendezése nélkül elkép­zelhetetlen az ország stabilitása. Ebből következően nem maga a kisebbségi kér­dés veszélyezteti az ország szilárdságát, hanem annak rendezetlensége, megol­datlansága. A Demokratikus Baloldal Pártja dokumentumaiban többször ki­nyilvánította, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, alapvető állampolgári szabadságjogként ismeri el. A deklaráció, a verbális nyilatkozat ön­magában nem elégséges. Mindezek tisz­teletben tartása és a társadalomban való érvényesítése érdekében a DBP-nek is egyértelműbb magatartást és konkrétabb szerepet kell vállalnia. A demokrácia és a jogállamiság csak erős, működőképes önkormányzatok ki­alakulásával valósulhat meg. Az önkor­mányzatoktól az állampolgárok közszol­gáltatást, szakszerű ügyintézést, szociális ellátást, azaz a település, község ki­egyensúlyozott életének biztosítását vár­ják. Ezek olyan objektív feladatok, ame­lyek ellátása nem tehető függővé pártpo­litikai céloktól, egyéni ambícióktól, attól, hogy az adott választási ciklusban me­lyik párt vagy személy uralja az önkor­mányzatot. Sajnos, a dél-szlovákiai járá­sokban esetenként a képviselő-testületek egy részét mégis a pártoskodás, az önös pártpolitikai érdekek helyi erőltetése fe­nyegeti. A DBP Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága, összhangban a Csallóközi Falvak és Városok Társulása felhívásá­val, alapvető követelménynek tartja, hogy Szlovákia új területi és közigazga­tási elrendezése során a történelmi és geográfiai feltételekből, az etnográfiai viszonyokból és demográfiai fejlődésé­ből kell kiindulni, különös tekintettel az évszázadok folyamán kialakult társadal­mi, gazdasági és kulturális központok fontosságára. Véleményem szerint gondjaink jó ré­sze abból adódik, hogy erkölcsiséget és korrektséget várunk el ott, ahol olykor még az elemi normák megtartása is kér­déses. Ilyen egyebek között a becsület, az adott szó hitele, a bizalom, a toleran­cia, a megbízhatóság, az igazságosság, a felelősség, a tisztelet, a tapintat. Mind­ezek kölcsönösséget feltételeznek. Az erkölcsi normák megtartása nem jelent kényszerítő követelést senkitől. Egysze­rűen azon a józan belátáson alapul, hogy az emberek egymásra vannak utalva. S ez teljes mértékben vonatkozik Dél­Szlovákiára is. PAULICKÝ PÉTER, a DBP Dunaszerdahelyi JB elnöke Jókai Napok - két helyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom