Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-07 / 30. szám, hétfő

1994. FEBRUÁR 7. .ÚJ SZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK RÖVIDEN VASÁRNAP REGGEL AUTÓ­BALESET ÁLDOZATA LETT An­ton Ďuriš, a Demokrata Párt elnöke és Vladimír Čech, a párt alelnöke, aki a gépkocsit vezette. A tragédiát az okozta, hogy a Favorit gépkocsi­juk Pelsőc előtt (Rozsnyói járás) a je­ges úton az egyik kanyarban az út túloldalára átcsúszva egy autóbusz­nak ütközött, majd ezután a korlát­nak csapódva darabokra szakadt. MAREK BOROWSKI lengyel pénz­ügyminiszter hét_ végén történt le­mondása nyomán feszültség keletke­zett a kormánykoalíciót alkotó De­mokratikus Baloldal Szövetsége és a Lengyel Néppárt között. A balol­daliak vezére Kwasniewski úgy vél­te, hogy Pavlak kormányfő nem fo­gadhatja el a miniszter lemondását, s nem nevezhet ki egyszerűen új személyt a tárca élére, mert erről konzultálnia kell koalíciós partneré­vel. A koalíciós tanácskozásra vár­hatóan kedden kerül sor, de megtör­ténhet, hogy már ma lezajlik. Együttélés Veszélyes a parlament hiánya (Új Szó-információ) A Szlovák Köz­társaság Nemzeti Tanácsának 26. ülése egyértelműen bebizonyította, hogy a kormány nem képes megállí­tani a gazdasági összeomlást és nem találja meg a felgyülemlett feszültsé­gek feloldásának a módját - áll az Együttélés parlamenti klubjának és intéző bizottságának lapunkhoz el­juttatott állásfoglalásában. A jelenlegi, parlamenti válságként is felfogható helyzet éppen az egyre mélyülő kormányválságból ered, mi­vel a megfelelő gazdasági, illetve szociális politikai stratégia hiánya miatt a kormány egyre arrogánsabb módszerek bevetésével próbál hatal­mon maradni. A parlament legitimitásának két­ségbevonását egy veszélyes forgató­könyv részének tekintik, amely akár nyílt diktatúra bevezetéséhez is ve­zethet. A jelenlegi helyzetben a par­lamentnek folyamatosan üléseznie kellene, hogy ily módon a felgyü­lemlett politikai, gazdasági és szociá­lis problémákat ott oldják meg, ahol azokat a parlamenti demokráciák­ban szokás. Az intéző bizottság arról is dön­tött, hogy február 12-re Királyhel­mecre összehívják az Országos Ta­nács ülését. A hétvégén tanácskozott a mozga­lom Központi Önkormányzati Taná­csa is, amelyen Kvarda József elnök értékelte a komáromi nagygyűlés eredményeit. Megbeszélték a hely­hatósági és regionális választások megszervezésével összefüggő fel­adatokat. Szó volt az Együttélés pol­gármestereinek újrajelöléséről, mi­vel szerintük a komáromi nagygyű­lést követően legtöbbjük pozíciója megerősödött. Újabb vérfürdő Szarajevóban (Folytatás az 1. oldalról) mányfőjével éppen csak hogy elkezdett tárgyalását. Egészítsük ki még a kronoló­giát a következővel: az esemé­nyeket megelőzően egy nappal, pénteken, a szarajevói Dobrinje lakótelep ellen történt aknave­tős támadás. Tízen meghaltak, tizennyolcan megsebesültek. Az UNPROFOR képviselői a szerb felet tették felelőssé. A szombati, piactéren történt tömegmészárlás esetében a kül­földi hírügynökségek aknavető­ből kilőtt gránátot neveznek meg gyilkos fegyverként. A vizs­gálat tart, a szerbek vegyes bi­zottság felállítását követelték, ezt azonban mind az UNPRO­FOR, mind a muzulmánok elve­tették. A kronológiához tartozik az is, hogy az elmúlt néhány hét során a haderőben megerősödött muzulmánok a harctereken ko­moly eredményeket mutattak fel s további offenzívát terveznek. A szerbek néhány nappal ezelőtt általános mozgósítást rendeltek el, Horvátország pedig újabb csapatokat vezényelt a térségbe. Mindenki készül tehát valamire. Készül az új amerikai—francia rendezési javaslat is, amely - ki­szivárgott hírek szerint - újabb területek visszaadására kénysze­rítené a szerbeket. Kelet-Bosz­nia néhány városáról és falváról van állítólag szó, ahol a háború elkezdése előtt a muzulmánok éltek többségben. Külföldi politikai és katonai körök pedig mind gyakrabban latolgatják a szerb állásokra mérhető légicsapás lehetőségét is. Nem feledjük, a NATO bom­bázógépeinek bevetéséhez ko­rábban a Biztonsági Tanács bele­egyezése volt kötelező, később Kínos Lépések Tegnap délben legalább egy pillanatig reménykedtem: a kormánykoalíció öttagú „válogatottja" és az ellenzék öttagú csapata a privatizációról tervezett egyórányi véleménycsere során majd megembereli magát, és legalább „őfel­ségére, a népre" való tekintettel tisztességesebb véleménycserét folytat, mint napokkal korábban a parlamentben. Három perc alatt kiderült, hogy a politikusok csak azt folytatják, amit pénteken déltájban a törvényhozásban abbahagytak. Az alaphangot Vladimír Mečiar adta meg. Bebizonyította, hogy Szlovákiá­ban a politikai kultúra legalább annyira hiányzik, mint a nyugati működő tőke. Kevés miniszterelnök van a világon, aki megengedheti magának, hogy az újságírókat lekezelje. Vladimír Mečiar megengedte magának; több ízben is rendre utasította a műsorvezetőket, ha nemszeretem kérdéseket kapott. Vagy nagyon erősnek érzi magát, vagy megrendült a miniszterelnök legendás magabiztossága és kínjában tette, amit tett. Az ellenzéki oldalon feltett, a kormány parlament általi ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket sorra „elkente", és közben legalább háromszor hazugnak minősítette beszélgetőpartnereit. Weiss, Čarnogurský és Kňažko ezt elengedte a füle mellett, amin nyilván csodálkozott számos tévénéző. Aligha csodálkozna ezen a gyakorlaton, ha néha-néha végighallgatná a parla­menti érveléseket. Miniszterelnökünk azt próbálta bizonyítani, hogy nincs annál jobb egy demokratikus társadalomban, mint amikor ugyanazok ellenőrzik a dolgok menetét, akik a folyamatokat irányítják. Weiss bajban volt; múltjára való tekintettel-e vagy más miatt, de nem merte Mečiar szemére vetni, hogy ez bizony erősen bolsevik filozófia. Sőt, nem tudni miért, Čarnogurský is csak félgőzzel érvelt. Még Černák és Kňažko volt a legoffenzívabb. Csakhogy mindkettőjüknek megvan a maga múltja, amelyet - ahogy a klasszikus mondotta - nem lehet végképp eltörölni. így érvelésük meglehetősen sután hangzott. Mečiar miniszterelnöknek volt egy pillanata, amikor mintha új erőre kapott volna. Eszébe jutott a „magyar kártya". Kijátszotta, és megállapította, hogy az is létében veszélyezteti a szlovák nemzetet, hogy Dél-Szlovákiában a privatizálás több mint 50 százalékban magyar tőkével ment végbe. Mire Bugár Bélában mocorogni kezdett az igazságérzet, eszébe jutott: a tőkének állítólag nincs nemzetisége. Kijelentette: a magyar tőke (amelyet Mečiar büdösnek minősít), konvertibilis forint formájában jön be Szlovákiába. Persze, statisztikai adatokat is idézhetett volna, közvetve meghazudtolva a miniszterelnököt. Weiss és Čarnogurský ugyan nem idézett statisztikai adatokat a magyar tőkebeáramlásról, viszont globálisan cáfolta a miniszterel­nök magyar veszéllyel kapcsolatos kijelentését. Ugyanis a magyar működő­tőke részaránya csak néhány százaléknyi. A tegnapi Lépések messze alulmúlta a műfaj eddigi legrosszabb teljesítmé­nyét. Nem volt struktúrája. Az újságíró a jelenségről tudósítva úgy érzi magát, mintha egy kásahegy szerkezetéről kellene beszámolnia. Ez van. Ilyen a privatizálás szlovák módra. (th) GYORSAN VAGY SEHOGY (Folytatás az 1. oldalról) vagyis a szervezést segíti. A ZMOS áprilisban például meg­jelentet egy angol egyetem által kidolgozott kézikönyvet. Segít­ségével olyan komplex anyag dolgozható ki, amely alapján az érdeklődő vállalkozó megbízha­tó képet kap egy adott község lehetőségeiről. Érdekes megoldásról számolt be Tóth Oszkár ekecsi képviselő is. Náluk a vállalkozás-támoga­tási program keretében a helybeli kihasználatlan épülete­ket kedvezménnyel bérbe adták vállalkozóknak, akik ráadásul az épületek felújítására fordított összeget is levonhatták a bérleti díjból. Ennek köszönhetően má­ra a falu mind az öt, korábban elhanyagolt épülete megújult és még a közeli Nagymegyerről is csábítottak át vállalkozót. Lapzárta: 22.10 Csanda Endre ezenkívül be­számolt arról, hogy előkészület­ben van a nem nyereségorientált vállalkozásokról szóló törvény, amely elfogadása után ezek a hasznukat visszaforgatva a he­lyi kezdeményezések támogatá­sára különféle kedvezmények­ben részesülnek majd. Sok szó esett az egykori álla­mi (ma községi) lakások eladásá­ról is. Angyal Béla gútai képvise­lő, a Magyar Polgári Párt önkor­mányzati tanácsának elnöke sze­rint ezeket ha olcsón is, de gyor­san el kellene adni a bérlőknek, mert fenntartásuk komoly terhe­ket jelent az önkormányzatok számára. Sajnos éppen az olcsó árak láttán sok helyütt inkább nem is foglalkoznak a kérdéssel, pedig egyre nő azok száma, akik kihasználva az általános bi­zonytalanságot, egyszerűen nem fizetik a bérleti díjat. Gútán ez­zel kapcsolatban azt tervezik, hogy a város egyszobás lakáso­kat építtet és ezekbe költöztetik ki a nem fizetőket. Ezután pedig a felszabaduló lakásokat a város pénzzé teheti. Sztuhár Erzsébet nagymegyeri képviselő szerint náluk először a legrégebben épült lakásokat adják el, ame­lyekből ugyan a városnak kevés bevétele lesz, megszabadul vi­szont a fenntartási költségektől. Az akció várhatóan április elején indul és az év végére befeje­ződik. Több polgármester arról is be­számolt, hogy sok vállalat - fő­ként szövetkezetek és állami gazdaságok - költségvetésükbe már előre bekalkulálják, hogy nem fizetik be az ingatlanadót. Volt, aki szerint ez ellen kemé­nyen kell fellépni, akár az adó­sok valamelyik ingatlanának el­zálogosításával, mások szerint a foglalkoztatottság megőrzése érdekében érdemes a megegye­zésre törekedni, például úgy, hogy a tartozás értékét a faluban ledolgoztatják. TUBA LAJOS az ENSZ-é, majd már elegendő lett az ENSZ főtitkárának jelzé­se, most pedig Butrosz Gháli boszniai megbízottja is jelt adhat a légiakció beindítására. SINKOVITS PÉTER A boszniai háború eddigi leg­tragikusabb fejleménye világ­szerte mély döbbenetet váltott ki. Röviddel a robbanás után amerikai Hercules C-130-as gé­pen egy Zágráb melletti tábori kórházba, illetve Majna-Frank­furtba szállították a súlyos sebe­sülteket. A boszniai kormány gyásznappá nyilvánította a teg­napi napot. Bili Clinton tévébeszédében a történtek kivizsgálását sürget­te, hozzáfűzve: nem kizárt a NATO légiakciója, ha beigazo­lódik hogy a tömegmészárlásért a szerbek felelősek. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a rob­banást egyetlen gránát okozta, amelyet aknavetőből lőttek ki a szerbek által ellenőrzött észak­keleti oldalról, közölték a robba­nás helyén keletkezett krátert megvizsgáló ENSZ-szakértők. Az ENSZ főtitkára is aggoda­lommal szólt a szombati véreng­zésről, s utasíttására tegnap Sza­rajevóba érkezett különmegbí­zottja, Akasi Jaszusi és Jean Cot tábornok, az ENSZ-erők főpa­rancsnoka. Ma brüsszeli ülésü­kön az Európai Unió külügymi­niszterei is megvitatják a leg­újabb boszniai fejleményeket. Willy Claes belga külügymi­niszter indítványozni fogja, hogy a Biztonsági Tanács nyu­gat-európai tagállamai tegyenek javaslatot a szerb állások bom­bázására. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Tegnap késő este, első kiadásunk zárásakor újra jelentkezett újvidéki tudósítónk és az alábbiakról számolt be: Michel Rouse, az ENSZ-haderők boszniai főparancsnoka és kísérete tegnap megtekintette azt a szarajevói piacot, ahol vasárnap esti adatok szerint immár hatvannyolc személy vesztette életét a robbanás következ­tében. „Bizonyos feltételezéseink vannak, de a végleges jelentéssel még várni kell" - mondta. Időközben Bili Clinton amerikai elnök sürgős tanácskozásra hívta össze munkatársait. Bizonyos jelzések szerint az amerikai adminisztráció csú­csának túlnyomó többsége a szerbeket teszi felelőssé a minapi vérengzé­sért, s hajlanak a légicsapás megtételére. Clinton szerint minden változa­tot megvizsgálnak, s egyik sem kizárt. Douglas Hurd angol külügyminisz­ter a NATO képviselőinek gyors összehívását sürgette a katonai beavat­kozás megvitatásának céljából. Milosevics, Szerbia elnöke nyilatkozatot adott a Tanjug jugoszláv hírügynökségnek, s többek között a következőket mondta: „A Szarajevó­ban meghalt és megsérült emberek nem a háború, hanem háborús bűntény áldozatai, amelynek elkövetőit a legrövidebb időn belül meg kell találni és bíróság elé kell állítani." (Boszniában, elsősorban Szarajev óban több alkalommal történt már hasonló vérfürdő, de ez az első eset, hogy Szerbia elnöke megnyilatkozik.) A HÖLGYJELÖLT CSATÁT VESZTETT (TA SR-hír) Finnországban tegnap tartották meg az elnökválasztás má­sodik fordulóját. A januári első kör­ben a több mint tíz jelölt egyike sem szerezte meg az abszolút többséget. A finn szavazók tegnap két jelölt közül választhattak: egyikük Elisa­beth Rehn jelenlegi védelmi minisz­ter, a Svéd Néppárt színeiben indult, az ellenzéki szociáldemokratákat pedig Martti Ahtisaari korábbi ENSZ-diplomata képviselte. Az elnökválasztás győztese már­cius elsején veszi át hivatalát, ami­kor lejár Mauno Koivosto államfő mandátuma, aki egymás után két hatéves időszakban töltötte be ezt a tisztséget. A finnországi elnökvá­lasztás érdekessége, hogy ha Elisa­beth Rehn győzne, akkor Finnor­szágnak olyan elnöke lenne, aki az ott élő svéd kisebbség képviselője. Tegnap esti nem hivatalos ered­mények szerint a győztes Martti Ah­tisaari lett a szavazatok 53,7 száza­lékával. Szigorú minőségellenőrzés a határon (TA SR hír) A cseh-szlovák kereske­delmi elszámolásban használt ún. ré­gi blokk már a kezdettől fogva spe­kulációk forrása volt — jelentette ki szombaton Trencsénteplicen Július Tóth pénzügyminiszter. Elmondta, erre már korábban is felhívták part­nereik figyelmét, de ők ezt nem ítélték akút problémának. A szlovák pénzügyminisztérium felmérése sze­rint a régi blokk betöltötte küldeté­sét, ezért ennek megszüntetése is része lesz a Csehországgal szembeni passzívumunk felszámolására terve­zett intézkedéseknek. Július Tóth kijelentette továbbá, hogy egyelőre nem vezetik be a be­hozatali illetéket, de a határon meg­szigorítják a külföldi áruk minőségé­nek ellenőrzését. Ez március elsején az élelmiszeripari termékekkel kez­dődik és egy egyelőre pontosabban meg nem határozott időpontban az összes importárura kiterjesztik. Olcsó és tisztességes kampányt (Folytatás az 1. oldalról) nézve, mint amennyire a gazda­sági intézmények és a politika a társadalomra, jegyezte meg az elnök, s úgy vélte, hogy a folya­matok a helyes irányba terelőd­tek. Nagyon fontosnak, a világ számára üzenet-értékűnek ne­vezte, hogy Antall halála után Magyarországon nem alakult ki kormányválság. Az elnök véleménye szerint a mostani parlamentnek a hátra­maradó időszakban a gazdasági problémákra kellene koncentrál­nia. Az illem úgy kívánná, hogy ne hozzon olyan törvényeket, döntéseket, melyeket egy más összetételű parlament nem fo­gadna el, jegyezte meg Göncz. KOKES JÁNOS A DBP együttműködést javasol (TA SR-hír) Nyugtalanító jelenség, hogy a politikai palettának azon tag­jai, amelyek nem képesek megoldani a jelenlegi gazdasági és szociális gon­dokat, a nemzetiségileg vegyes járá­sok problémáit kihasználva gyűlöle­tet próbálnak szítani a nemzetiségek között - áll a Demokratikus Baloldal Pártja Nemzetiségileg Vegyes Ré­giók Tanácsának állásfoglalásában. A tanács egyaránt elítéli az irreden­tizmus megnyilvánulásait és azokat az igyekezetek, amelyek az erő po­zíciójából lépnek fel a nemzetiségek­kel szemben. Egyben olyan alapszer­ződés megkötését javasolja Magyar­országgal, amely garantálná a jelen­legi határok megváltoztathatatlansá­gát éppen úgy, mint a nemzetiségi jogokat és emellett elősegítené a két ország gazdasági és kultúrális együttműködésének fejlődését. DBP minden parlamenti erőt fel­kér, hogy működjenek együtt az ál­lami nemzetiségi politika koncepció­jának kidolgozásában, amely egy al­kotmánytörvény elfogadásához ve­zetne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom