Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-05 / 29. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓ. 1994. FEBRUÁR 5. SZANKCIÓK NEM LESZNEK Miután január 28-án felolvasta a parlamentben az egyik képviselő dr. Krecskó Károlynak, a galántai Sverma Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatójának a beíratások időpontját közlő, szülőkhöz irt levelét, szinte egymásnak adják a kilincset a riporterek dr. Krecskó Károly igazgatói irodájában. Mi is ellátogattunk hozzá, hogy megkérdezzük, mi volt olyan rendkívüli a levélben, amely ennyire felaizotta a sajtó kíváncsiságát. - Minden évben küldött az isko­la értesítést az iskoláskorba lépő gyermekek szüleinek, amelyben közli a beíratás időpontját. így volt ez a múlt rendszerben is, mivel nem hallgatja mindenki a hangosbeszélőt" és nincs helyi lapunk, amelyen keresztül eljut­hatnának a hírek az emberek­hez. Az idén is megfogalmaztam néhány sort, amelyben közöltem a beíratások idejét és arra kér­tem a szülőket, ne hagyják vesz­ni őseik nyelvét. Közöltem azt is, hogy a Galánta Régió Ala­pítvány 200 koronával járul hozzá az iskolakezdéssel kap­csolatos kiadások fedezéséhez. Nos, egyesek szerint ez volt a hi­ba, mivel, úgymond, a 200 koro­na említése rosszul volt időzítve. Igazán nem értem, mi rossz van abban, ha a mai kedvezőtlen gazdasági helyzetben legalább ilyen minimális segítséget kap­nak a szülők. Azt senki sem veszi figyelembe, hogy 165 ko­ronát szabnak meg fejenként a tankönyvekre, holott ez nem elég. Most pénzszűke miatt ne oktassunk angolt és németet? Ez vétek lenne, hisz az iskolánknak többek között ezért is van olyan jó híre. Hogy megvásároljuk a gyerekeket? Ilyesmiről szó sincs, nálunk évente 80-100 gyereket íratnak be az első osz­tályba. A Národná obroda cikk­írója szerint nem tudok „tágabb politikai összefüggésekben" gondolkodni. Én ezzel az értesí­tővel semmiféle jogi normákat nem sértettem meg, nincs parag­rafus, ami ilyesmit tiltana, s már a régi rómaiak is azt mondták, hogy ami nincs tiltva, az megen­gedhető. Húsz évig voltam tan­felügyelő, azalatt háromszor tör­tént kísérlet az ún. alternatív oktatás bevezetésére a magyar iskolákban. Én akkor is mertem körlevelet írni az iskolaigazga­tóknak, hogy ne vállalják. A fő­nököm azt mondta, te vagy a magyar iskolákért felelős, te tudod, rendben van. Megtörténi, hogy azért hívattak be, mert egy Csemadok-évzáró gyűlésen azt mondtam, nem tartom magyar embernek azt, aki nem magyar iskolába járatja a gyerekét. Ami­kor felelősségre vontak, ugyan­ezt mondtam; a nem magyar iskolába járó gyerek eleve nem tanul meg rendesen magyarul, nem ismeri a magyar kultúrát, történelmet, hát akkor mitől ma­gyar? Jól van, jól van, csak azért lehetnél kicsit óvatosabb is - mondták erre és nem történt semmi bajom. Megjegyzem, ná­lunk még azt a kifogást sem lehet előhozni, hogy a gyerekek ne tudnának rendesen szlovákul. A szlovák újságírók behívták a gyerekeket, kérdezgették őket és elismeréssel nyugtázták, mi­lyen jól beszélik a szlovák nyel­vet. Ezt a szülők is tudják, érté­kelik is, ez abból is lemérhető, mennyit segítenek. Csütörtökön önt behívatták a járási tanügyi igazgatóságra ezzel az üggyel kapcsolatban. Ott mit mondtak önnek? - A tanügyi igazgatóság veze­tője és két beosztottja, akikkel megtárgyaltuk az általam szét­küldött értesítő szövegét, nem találtak semmi kifogásolni valót az eljárásomban és ezt írásban is kifejtették: „Az igazgató úr eb­ben az esetben nem járt el tör­vényellenesen, nem sértette meg az előírásokat, kifejtette szándé­kát és cáfolta az ügy politizálása miatti aggodalmakat. Ezen ok­ból nem tartjuk szükségesnek szankciók alkalmazását." Ez mindenesetre megnyugtató, de még nagyobb öröm számomra az a telefonhívás, amely az imént érkezett. Ebben azt közöl­ték, hogy mivel a pénztámoga­tást nyújtó alapítvány jelenti a legnagyobb tüskét sokak sze­mében, a helybeli vállalkozók úgy döntöttek, a saját zsebükből fizetik ki a beíratott elsősöknek a 200 koronát, s így nem lesz szükség az alapítvány támogatá­sára VOJTEK KATALIN FRICSKA Gašparovičon áll vagy bukik... Újabb alkotmányjogi válság robbant ki a szlovák parlament csütörtöki ülésén. A képviselők ugyan megszavazták, hogy a parlamenti tanácskozást Ľudovít Černák vezeti, de Ivan Gašparovič, a Nemzeti Tanács elnöke utólag meggondolta magát, és az alkotmányt idézve kijelentette, a parlamenti ülést összehívni és vezetni csak neki áll jogában. Véleménye szerint a parlament házrendjére hivatkozni nem lehet, mert az az alkotmánnyal nem állhat ellentétben. Gašparovič álláspontját támogatta Milan Čič, az alkotmánybíró­ság elnöke is. Čič és Gašparovič urak (illetve a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) szerint a szlovákiai parlamenti demokrácia egyetlen egy ember egészségétől és életétől függ. Ha ugyanis Gašparovičot baleset érné (mint ahogy az megtörtént Bakšayval, Dubčekkel, Zelenayval), senki sem maradna, aki összehívhatná a parlament ülését, senki sem vezethetné azt, következéskép­pen a parlament az elnökével együtt kerülne nagy bajba. Esetleg új parlamenti választásokat sem lehetne kiírni, mert az is a parlament elnökének hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor a jelenlegi alkotmány értelmében a kor­mány mindhalálig hivatalban maradna, mert „a kormány az új kormány megalakulásáig teljesíti feladatait", s új kormány parlamenten kívül nem születhet. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak kiváló, évtizedek óta nem­zetközi hírrel rendelkező jogászai vannak (Gašparovič és Čič is ; közéjük sorolandó a büntetőjog területén végzett munkája kapcsán). Éppen ezért érthetetlen, hogyan voltak képesek az alkotmányból, a jogrend egészéből kiragadni és abszolutizálni, a mindennapi gyakorlattól elvonatkoztatva értelmezni egyetlenegy alkotmányos cikk, egyetlen félmondatát. Hogyan feledkezhettek meg mondjuk az alkotmánynak annak a kitételéről, miszerint „a nemzeti tanács tevékenységét az elnök és az alelnökök irányítják és szervezik" (lásd az alkotmány 91. cikkét). Demokratikus szavazással tehát a parlament bármely alelnöke megbízható a parlament tevékenységének (márpedig parlamenti tevékenység a parlamenti ülés is) irányításával. Kár, hogy az említett alkotmányos tényezők, jogászi tudásukról megfeledkezve csak a pillanatnyi politikai érdekeiknek megfelelő magatartást tanúsítottak. FEKETE MARIAN Idővel beigazolódik a vádak alaptalansága JESZENSZKY VISSZAUTASÍTOTTA SZLOVÁK KOLLÉGÁJA MEGÁLLAPÍTÁSAIT (Budapesti jelentés) „A szlovák külügyminiszter propagandisztikus kijelentéseket tett. Talán egyfajta önbecsapásnak minősíthetjük szavait. Meggyőződésem, hogy a történelem egyértelműen igazolni fogja vádjainak alaptalanságát." Ezekkel a szavakkal jellemezte Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter szlovák kollégája, Jozef Moravčík szerdai parlamenti jelentésének magyar-szlovák viszony­nyal foglalkozó szakaszát. Az Uj Magyarország című napi­lap tegnapi számában megjelent interjújában Jeszenszky leszö­gezte: nincs most idő várni a tör­ténelem értékelésére, s ezért az igazság és a közvélemény objek­tív tájékoztatásának szükséges­sége érdekében ,,az ilyenfajta megközelítést higgadt hangon, de határozottan vissza kell utasí­tanunk". Szerinte „alapvető té­nyek cáfolják a szlovák külügy­miniszter véleményét". A miniszter elmondta, hogy Budapest kezdettől fogva nagy figyelmet szentelt a létrejövő új Szlovákiának. ..A történelmi együttélés, a Szlovákiában élő hatszázezer magyar, leghosz­szabb határunk ténye, a regioná­lis politika, a gazdasági szem­pontok mind azt diktálják, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok jók legyenek." A magyar diplomácia vezető­je ezután emlékeztetett arra, hogy Budapest több baráti gesz­tust tett Szlovákia irányában, egyebek közt meghívta Vladimír Mečiart is Magyarországra. A budapesti megbeszélések so­rán Antal József világosan a szlovák partner tudomására hozta, hogy Magyarországnak baráti szándékai vannak északi szomszédjával, két kérdés van azonban, amelyben a magyar ál­láspont nem változtatható meg: „nem tudjuk elfogadni a Duna jogtalan elterelését és ragasz­kodnunk kell a szlovákiai ma­gyar kisebbség helyzetének ren­dezéséhez". Budapest megbe­széléseket, bizottságok megala­kítását, vagy egy kisebbségvé­delmi szerződés megkötését is felvetette, de „ezekben a kérdé­sekben Szlovákia nem volt kész együttműködni''. Jeszenszky szerint Moravčík­nak az az állítása sem pontos, miszerint az Európai Unió köz­vetítésének köszönhetően a bősi kérdésben a politikai ellentét megszűnt volna a két ország kö­zött és jogi vitává alakult volna át. Jeszenszky elmondta, hogy a „a szlovák kormány hosszan­tartó ellenkezését leküzdve tud­ta Magyarország elérni az Euró­pai Unió közvetítő szerepének, illetve a hágai döntőbíráskodás­nak az alkalmazását". Magyarországnak módja lett volna lassítani Szlovákia bekap­csolódását a nemzetközi szerve­zetekbe, de ezt nem tette meg, mondja Jeszenszky. Megjegyzi viszont: A szlovákiai magyar ki­sebbség helyzetével kapcsolatos akkori magyar aggályok, ahogy ezt a fejlődés és az idő megmu­tatta, valóban megalapozottak voltak. Konkrétan rámutat itt a szlovákiai nyelvtörvényre és a tervezett közigazgatási re­formra. Jeszenszky azt is cáfolta, hogy a magyar fél lenne felelős a magyar-szlovák alapszerződés aláírásának halogatásáért. Hangsúlyozta, hogy „ameny­nyiben a magyar kisebbség hely­zete a nemzetközi közösség által elfogadott ajánlások szellemé­ben rendeződik, akár másnap ala lehet írni egy ilyen szerző­dést." (kokes) Phenjan és Washington vitája ENSZ-szankciók és Patriotok a láthatáron (TA SR-jelentés) - Hang Szung Jo dél-koreai külügyminiszter február 17-én és 18-án Washing­tonban folytat majd tárgyaláso­kat a KNDK nukleáris objektu­mait érintő kérdésről, illetve a Patriot rakéták telepítéséről a Dél-Koreában levő amerikai támaszpontokra. Hivatalos szöuli források sze­rint a látogatásra „válságos" idő­szakban kerül sor, akkor, ami­kor fokozódik a nyomás az atomfegyverek gyártásával gya­núsított KNDK-ra, hogy nyissa meg nukleáris objektumait a nemzetközi ellenőrök előtt. A Fehér Ház szerdán közölte, hogy a Phenjan és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) közötti tárgyalásokon nem tör­tént előrehaladás, s ezért újabb szankciókat helyez kilátásba. Az IAEA kormányzótanácsának tervezett ülése jelentheti majd azt a „kulcsfontosságú pillana­tot", amikor az Egyesült Álla­mok esetleg a szankciók mellett dönt - mondotta Paul Wolfo­witz, az amerikai védelmi mi­nisztérium helyettes titkára. Közben Dél-Korea, tartva a koreai félszigeten növekvő fe­szültségtől, ellenezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában folytassanak vitát a kommunista Korea nukleáris terveiről. A Jonhap hírügynökség által idézett magas rangú szöuli kép­viselő egyben cáfolta, hogy or­szága és Washington között né­zetkülönbségek vannak e kér­dést illetően. Miniszteri eskütétel a Pentagonban. William Perry, az újdonsült amerikai védelmi miniszter az eskü szövegét mondja a Pentagon igazgatójának. Perry mellett felesége, továbbá Les Aspin, a lekö­szönő miniszter és John Shalikasvili vezérkari főnök. Gólyaszerelem valahol Madrid kö­zelében. Az idei enyhe tél miatt a szokásosnál hamarabb tértek visz­sza Afrikából a gólyák spanyolhoni fészkeikbe. A kép tanúsága szerint ugyancsak érzik a tavasz közeledtét. SUGÁROZ AZ ELSŐ CSEH MAGÁNTÉVÉ (Prágai tudósítónk jelentése) Egy évvel ezelőtt Prágában nagy port vert fel a döntés, hogy a cseh tévé második csatornáján a sugárzási jogot a tévé- és rá­diótanács a CET 21 (a XXI. szá­zad közép-európai televíziója) nevű kft. kapta meg. Mindez már a múlté. Február 4-én este fél nyolckor megkezdi adását Kelet- és Közép-Európa első ma­gántévéállomása, amelynek jele fogható lesz a Cseh Köztársaság területének 98 százalékán. A NOVA nevű tévé tulajdono­sai: a CET-21, az amerikai CEDC és CME, valamint a Cseh Takarékpénztár. Az új tévé fő esti hírműsorát a Televízni novinyt ugyanabban az időpontban sugározza, mint Híradó műsorát a Cseh Televízió közszolgáltatási tévé. A NOVA elsősorban hazai eseményekről kíván tájékoztatni, nagy teret akar szentelni a publicisztikai műsoroknak, ám teljesen mellő­zi a dokumentum jellegű progra­mokat. Zenei műsorainak gerin­cét könnyűzenei, rockhangver­senyek képezik majd. A cseh tévénézőnek azonban hozzá kell szoknia, hogy ezen a csatornán a műsorokat, amennyiben ezzel a szerzői jog tulajdonosa egyet­ért, 45 percenként reklám sza­kítja félbe. (somogyi) Sládek meghívta Zsirinovszkij Prágába (Prágai tudósítás) - A cseh közvéle­ményben még el sem ültek annak a felháborodásnak a hullámai, ame­lyet Vlagyimir Zsirinovszkijnak, az Orosz Liberális Demokrata Párt el­nökének „határrendezési" elképze­lései váltottak ki. Az ultranacionalis­ta politikus elképzelései szerint Csehország a jövőben Németország­hoz, Szlovákia pedig Oroszország­hoz tartozik majd. Sőt, szlovéniai látogatása során azt hangoztatta, hogy Csehország hamarosan elveszti Morvaországot, a cseh államból csu­pán Prága és néhány sörgyár marad, amelyekben azonban a sör megkese­redik. Jóllehet, Zsirinovszkij politikai kultúráját Csehországban némelyek a Republikánus Párt módszereihez hasonlítják, de azt nem tételezte fel senki, hogy ez a parlamenti párt vendégül kívánná látni azt a sze­mélyt, aki a Cseh Köztársaságot cl szeretné tüntetni Európa térképéről. Tévedtek. A Republikánus Párt El­nöksége úgy döntött, meghívják Zsi­rinovszkijt Csehországba. Döntésü­ket azzal indokolták, hogy tárgyila­gos információkat szeretnének kapni az Orosz Liberális Demokrata Párt programjáról és elnökének elképze­léseiről. Václav Klaust nem lepte meg a meghívás ténye. Szerinte az lett volna a meglepő, ha a republikánu­sok nem hívták volna meg Zsiri­novszkijt. (somogyi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom