Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)
1994-02-25 / 46. szám, péntek
HÍREK - VÉLEMÉNYEK 3 A tanácskozás vendége: Michal Kováč JESZENSZKY A HATÁRON TÚLI MAGYAROKRÓL Budapest álláspontja nem radikalizálódott (Folytatás az 1. oldalról) zetek és területi szervek már véleményezték, továbbra is a kisebbségünk jogállása dominál, de hangsúlyosabb teret kap a gazdaság és a társadalmi élet többi területe. Ez a dokumentum egyúttal választási programunk is. Alapszabályunkban csak kisebb változtatásokat eszközölünk. Bővíteni akarjuk az elnökséget, és az eddigi eggyel szemben három alelnökünk lenne. .Hozzáteszem, hogy tisztújításra most nem kerül sor, ha a küldöttek elfogadják a javaslatot, a tavaly megválasztott két elnökségi póttaggal bővülne a testület. • Szlovákiában belpolitikai válság van. Hogyan reagál majd a kongresszus az utóbbi hetek eseményeire, a kialakult áldatlan helyzetre? - Az elnöki beszámolóban és a vi(TA SR-jelentés) A decemberi választások óta tegnap első ízben mondott beszédet a parlamentben Borisz Jelcin elnök. A törvényhozás két háza elé terjesztette jelentését a föderáció helyzetéről. Kitért több területre, főleg a szociális államra való áttérésre a piacgazdaság által ;és az orosz állam megszilárdítására. Kijelentette, nem tér le a gazdasági reformok útjáról, mivel az a katasztrófa szélére sodorná az országot. Belpolitikai kérdésekkel foglaltában is kitérünk ezekre a kérdésekre. Sok függ majd attól, hogy milyen eredményeket hoznak szombatig a kormánnyal szemben álló parlamenti pártok között folyó egyeztetések. • Napjaink egyik központi témája: az idő előtti választások. Felhatalmazza-e kongresszusuk a mozgalom vezetőit, hogy kezdjék meg az előkészületeket a választásokra, várható-e, hogy meghatározza, kivel és hogyan induljanak majd harcba a szavazatokért? -A választásokkal kapcsolatban az országos választmányunk hivatott dönteni. Amennyiben azonban lesz rá idő, az általános politikai helyzettel összefüggésben ezt a kérdést is boncolgatni fogjuk. (csizmár) kozva mindenekelőtt a jogállam megteremtésének szükségességét hangsúlyozta, továbbá az állam megszilárdítását és a kommunista ideológia elvetését. Beszéde külpolitikai részében szólt arról, hogy Oroszországnak korrekt és baráti, ugyanakkor konzekvens külpolitikát kell folytatnia. _ Kijelentette: országa nem ért egyet a NATO bármilyen bővítésével, ha az nélküle zajlik. (Budapesti tudósítónk jelentése) Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter szerint nincs alapja azoknak a véleményeknek, hogy az utóbbi időben megváltozott volna a magyar külpolitika, s radikalizálódott volna Budapest álláspontja a határon túli magyarok ügyében. A miniszter ezekről a kérdésekről a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának szerdai ülésén beszélt. Jelen volt Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Tegnapi budapesti sajtójelentések szerint Jeszenszky a találkozón leszögezte, hogy a magyar külpolitikában nem lehet egymástól elválasztani az európai integráció, illetve a szomszéd országokban élő magyar kisebbségek védelmének kérdését. A Pesti Hírlap szerint Jeszenszky a bizottságban azzal is érvelt, hogy nemzetközi támogatás híján kudarcA VILÁGSAJTÓBÓL (TA SR-jelentés) Fanyalogva, sőt bírálóan írt tegnap a lengyel sajtó Andrej Kozirev látogatásáról. A Gazeta Wyborcza arra mutatott rá, hogy az orosz külügyminiszter még csak nem is reagált a lengyel javaslatokra, melyek a kétoldalú viszony fejlesztését célozták. Moszkva összeurópai biztonsági rendszert szera van ítélve a határon túli magyar nemzetrészek megmaradását támogató magyar külpolitika. A Magyar Nemzet szerint a miniszter Szlovákiával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Budapest a magyar-szlovák kiegyezés mellett kötelezte el magát, de ez nem képzelhető el a Szlovákiában élő magyarok védelme nélkül. A miniszter azt is megjegyezte, hogy a Nyugat és Magyarország, Szlovákia, illetve Románia felvételekor az Európa Tanácsba jóhiszeműen megelőlegezték a bizalmat Pozsonynak és Bukarestnek, amelyek azonban nem mindenben mutatkozott méltónak a bizalomra. A Népszava úgy tudja, hogy a bizottsági tanácskozáson Jeszenszky a magyar-szlovák viszonyban fennálló feszültségek okául a szlovákiai belpolitikai helyzetet nevezte meg. KOKES JÁNOS retne, de olyat, amelyben a nagyhatalmak, tehát Oroszország mellett Németország, Nagy-Britannia és Franciaország játszanák a prímet. A Rzeczpospolita szintén úgy látja, Kozirev egyértelműen egy nagyhatalom külpolitikai koncepcióját ismertette. Annál is inkább, hogy - boszniai kezdeményezésének köszönhetően - Oroszország hosszú idő után éppen most könyvelt el egy nagy diplomáciai sikert. 1994. FEBRUÁR 23. FÚJSZÓM HONGKONGI DÖNTÉS UTÁN Pekingi fenyegetés (TA SR-hír) A hongkongi Legiszlatív Tanács képviselői tegnap jóváhagyták Chris Patten kormányzó demokratikus reformokra irányuló tervének első részét, 21 évről 18 évre csökkentették a választásra jogosultak korhatárát. Tették ezt annak ellenére, hogy Kína a közelmúltban azzal fenyegetőzött, ha elfogadják Patten reformjait, gazdasági szankciókkal fogja sújtani a brit gyarmatot. London is figyelmeztetést kapott, hogy az ilyen irányú lépések befolyással lehetnek a kölcsönös kereskedelemre. Peking ugyanis kijelentette, elvárja, hogy mindennemű reformhoz kikéljék beleegyezését. Nem így történt. S nem is késett Peking reagálása. A Hongkong és Macao ügyivel foglalkozó kínai osztály szóvivője tegnap tájékoztatta az Új Kína hírügynökséget: amint újra kínai fennhatóság alá kerül Hongkong, vagyis a tervek szerint 1997ben, nyomban feloszlatják a Legiszlatív Tanácsot. TEMELÍN Elsietett kormányhatározat? (TA SR-jelentés) Petr Pithart volt cseh kormányfő levéllel fordult az Export-import Bank elnökéhez. Ez az amerikai bank vállalt kezességet a temelíni atomerőmű befejezésére felvett kölcsönökért. Pithart azt írja, nagyon sajnálja, hogy kormánya 1992-ben nem hozott döntést az építkezés felfüggesztéséről, ugyanis az új kormány nagyon egyoldalúan viszonyul ehhez a kérdéshez. Gyorsan döntött a befejezésről, pedig a különböző szakértői vélemények ellentmondásosak. Ráadásul nem kérdezte meg sem a parlamentet, sem a Temelín környékén lakókat. Sürgeti a bank elnökét, ragaszkodjon hozzá, hogy az USA-ban szokásos módon vizsgálják meg Temelín szükségességét és biztonságát. Ausztria is újfent követelte, hogy független szakértők vizsgálják felül az épülő atomerőmű biztonságát. Nem tartja meggyőzőnek a cseh fél állítását, hogy a szovjet reaktorok kombinálása a nyugati technikával már bizonyította előnyeit. NÉHÁNY SORBAN M agyarország még nem döntött, mikor nyújtja be tagfelvételi kérelmét az Európai Unióba - jelentette ki szerdán Párizsban Herman János. A külügyi szóvivő így reagált arra a brüsszeli hírre, mely szerint az EU-tanács már a március 7-re és 8-ra tervezett legközelebbi ülésén napirendre tűzhetné a magyar tagfelvételi kérelmet. D ouglas Hurd brit külügyminiszter felszólította a Sinn Fein, az IRA politikai szárnyának legfelsőbb vezetőit, hogy a legkésőbb e hétvégén reagáljanak az Észak-Írország jövőjéről szóló brit-ír nyilatkozatra, amelyet tavaly decemberben tettek közzé. Megtisztítják a Siratófalat A Maariv izraeli lap tájékoztatása szerint egy bizonyos cég arra vállalkozott, hogy megtisztítja a jeruzsálemi Siratófalat 2 ezer éves „porátol". A cég vezetője elmondta: ez a gondolat akkor ötlött te! benne, amikor észrevette, hogy csaknem ember magasságig fekete festék borítja a 48 méter hosszú és 18 méter magas falat, amelyet klasszikus módszerrel, nagy nyomás alatt, forró vízpára és homok keverékével tisztítanak .. meg. A munkálatokat főként éjszaka végzik majd, hogy ne zavaijak az roiad kozokat. MAGYAR VÁLASZTÁSI KOALÍCIÓ Válasz az MPP kezdeményezésére A Magyar Polgári Párt levélben fordult az Együttélés, illetve a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökéhez azzal a javaslattal, hogy mivel Szlovákiában minden bizonynyal előre hozzák a választásokat, kezdjenek tárgyalásokat a magyar pártok választási koalíciójának kialakításáról. Hogyan fogadták ezt a kezdeményezést a megszólított pártok vezetői? Bugár Béla, az MKDM elnöke: Nem zárkózunk el az indítvány elől. A koalíciós tárgyalásokat azonban elő kell készíteni, előzetes eszmecseréket kell folytatni, amelyek lefektetnék egy koalíció alapjait. Ezért is sajnáljuk, hogy nem működik a Politikai Egyeztető Tanács. A tulajdonképpeni koalíciós tárgyalást csak akkor kezdhetjük meg, ha már tudjuk, milyen lesz a választási törvény. Úgy érezzük, a magyarság érdeke egy koalíció kialakítása, de hogy az milyen lesz, az az előzetes tárgyalásoktól függ majd. Duray Miklós, az Együttélés elnöke: Megítélésünk szerint a jelenlegi politikai helyzetben nem időszerű erről a kérdésről tárgyalni. Egyébként is, a szlovákiai magyarságnak négy pártja van, és nem három, s ha ilyen kérdés felvetődik, az elnökök szintjén kell tanácskozni, és nem az alelnökökén, mint ahogyan azt javasolják. A koalíciós lehetőségekről, a négy párt vonatkozásában, az új választójogi törvény függvényében kell tárgyalni. (esi) Zseniális feffecfeares (TA SR-hir) Ismét tett egy zseniális felfedezést a román sajtó. Ä Pawrumik radio TV című hetilap közölte az újabb nagy felfedezést, amelyet óriási írn-ge lrgcdes<it! vett ,1 1 >1 szerb sajtó /l hu szerint Jolmm Stratm pkgmílt, a Kék Duna keringő világhírűvé lett melódiáját egy romániai szerb muzsikustól, bizonyos JoszifJoca Ivanovicstóllopta. Hogy miért ós hogyan, arról nem szói ;? hu. De hat nem h az. a lantos, igaz? Kohl mögé bújva Hamburgban egy új program elfogadásával, újabb ígéretekkel, ám a régi hagyományokhoz hűen, az ellenzék kemény bírálatával fejeződött be a német kereszténydemokraták háromnapos kongresszusa. Helmut Kohl kancellár a korábban megszokott formáját mutatta, határozott, harcias szavai meg is hozták az eredményt, legalábbis a küldöttek körében. Felélesztette a kudarcok után letargiába esett kereszténydemokratákat, elegendő hitet öntött beléjük ahhoz, hogy nyolc hónappal a szuperválasztások előtt ismét bízni tudjanak a győzelemben, a számukra kedvezőtlen előrejelzések ellenére esélyt lássanak az előretörő szociáldemokraták leverésére. A hazai kommentárok egyrészt pozitívumként emelik ki, hogy a kancellár képes volt híveinek, úgymond, mozgósítására. Másrészt épp a Kohl személye körüli nagy csinnadrattát bírálják, mondván: a kifulladt CDU-tagok „Kohl széles háta mögé bújnak", mert nyilván nincs más alternatívájuk. Tény, a Hamburgban elfogadott új program sem mondható lélegzetelállítónak, nagyszerűnek. Sőt, igencsak általános, homályos - nehéz kihámozni a lényeget az „Európai Unió szövetségi formálásáról, a szociális piacgazdaság ökológiai kibővítéséről" szóló határozatokból. Marad tehát az ellenzék ostorozása, a „gránit helyett inkább pudingra" hasonlító Scharping szociáldemokrata kancelláijelölt bírálata és Kohl bálványozása. Erre szükség van, mert - ahogy a hű uniótárs, a CSU jelenlévő elnöke, Theo Waigel érvelt - megengedhetetlen, hogy „Németország kancellárjává egy tanoncot válasszanak, akinek a nevét betűzni kell más fővárosokban ". Most már csak az a nagy kérdés, hogy a bálványozás taktikájával lehet-e nagy csatákat nyerni. Elegendő-e a jelenlegi helyzetben, amikor, mindenekelőtt az ország keleti részében, a mostani kormányt és Kohl kancellárt okolják a rekordnak számító négymilliós munkanélküliség, a gazdasági kudarcok miatt. Nincs messze az első komolýabb erőpróba. És ki tudja - a március 13-án esedékes alsó-szászországi választások után „más fővárosokban" nem tanulják-e meg lassacskán mégis Rudolf Scharping nevét... URBÁN GABRIELLA B orisz Jelcin tegnap nagyon nehéz helyzetben volt, amikor a parlament elé állt, hogy az új alkotmány követelményének eleget téve — és az amerikai példát követve — előadja jelentését a föderáció helyzetéről. Előző nap ugyanis hadüzenetet kapott az alsóháztól. Mert csakis így értelmezhető az az amnesztia, amelyet megdöbbentő fölénnyel - 252 szavazattal mindöszsze 67 ellenében és 28 tartózkodás mellett — fogadtak el a képviselők. A veszély valódi nagyságára figyelmeztet az a tény is, hogy az 1991-es augusztusi puccs, a tavalyi május elsejei összecsapások és az októberi fegyveres lázadás főkolomposainak és valamennyi résztvevőjének azonnali szabadságot és büntetlenséget ígérő határozatot nagy-nagy egyetértésben az Orosz Föderáció Kommunista Pártja és Zsirinovszkij Liberális Demokrata Pártja kezdeményezte. S persze, el is fogadtatta. Egyáltalán nem tartom túlzottnak Jegor Gajdar és az elnök környezetébe tartozott reformerek aggodalmait, hogy mindez polgárháborúhoz vezethet. Mert látni kell: két puccs már elbukott Oroszországban, a mostani, a harmadik szervezői azonban kiütéses győzelmet arattak. Nem férhet kétség ahhoz, hogy a szabadlábra kerülő puccsisták rövidesen az egyesülő ellenzék élére állnak, s mint korábban, a jövőben sem fognak ódzkodni attól, hogy fegyverhez nyúljanak, ha érdekeik megkívánják. HADÜZENET Most derült ki az is, az új alkotmány mégsem biztosít akkora hatalmat Jelcinnek, mint gondoltuk. Az amnesztia meghirdetését ugyanis az alsóház, az Állami Duma hatáskörébe sorolja, s nem rendelkezik arról, hogy mint a többi törvényt, ezt is jóvá kell hagynia a felsőháznak, s szentesítenie az államfőnek. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a honatyák kiváló érzékkel megtalálták az elnök Achilles-sarkát, az általa kidolgoztatott és jóváhagyatott alkotmány kiskapuját, melyen keresztül elindíthatták a visszarendezést. Elismeréssel kell szólni a tökéletes időzítésről is. Hiszen február 23. immáron - a hivatalos megnevezés szerint — nem a fegyveres erők, hanem a haza védőinek napja. így az a tény, hogy az alsóház éppen ezen a napon hagyta jóvá az amnesztiát a puccsisták számára, jelzi azt is, kit tart az elnök ellenzéke a haza védelmezőinek és oszlopainak. Komoly veszélyt jelent a demokráciára, hogy a főügyészség tegnap máris hozzálátott az amnesztiarendelet végrehajtásához. Vagyis színt vallott, mégpedig vöröset. Teljesen figyelmen kívül hagyta a felsőház elnökének határozott nyilatkozatát, miszerint az említett puccsistákat nem politikai okok, hanem nagyon is konkrét bűncselekmények miatt juttatták rács mögé, tehát ügyükről csakis a bíróság dönthet. Van azért valami jó is ebben a nyilvánvaló hadüzenetben. Ezek után legalább világosak a parlamenti erőviszonyok, tudni lehet, ki kivel szövetkezik, ki mit képvisel. Kérdéses viszont, hogy Jelcin megcsappant gárdája, az igazi demokraták és reformerek tudnak-e majd válaszolni erre a kihívásra. Egyáltalán rászánják-e magukat arra, hogy felvegyék a kesztyűt. GÖRFÖL ZSUZSA Jelcin hű marad a reformokhoz