Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-02 / 26. szám, szerda

1994. FEBRUÁR 2. Nem fizetnek Négy és fél, hónap múlva kezdődik az Egyesült Államokban a labdarúgóvilágbajnokság. Ezúttal is a címvédő vívja a nyitómérkőzést: Chicagóban a németek ellenfele Bolíi?ia lesz. Joseph lilatterral, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) főtitkárával - az előkészületekről és más érdekességekről - a müncheni FOCUS hírmagazin készített exkluzív interjút. Ebből közlünk részleteket. • A belépők ára — német pénznemre átszámítva - 95 márka körül mozog, a fináléra 760 márkáért lehet jegyet váltani. Ez nem riasztja vissza a szurkolókat? -Teljesen alaptalan a sajtó félelme. Biztosra vehető, hogy a németek a legdrágább „beugrókat" rendelik majd meg. Ha már annyit utaznak, látni is akarnak valamit! • A gazdasági válság ellenére? -Természetesen, ezt a FIFA is megérzi. De viszont: Ázsiában, hét országban profi bajnokságot indítottak, legutóbb Japánban.. 0 A nézők között sokan lesznek olyanok, akik vajmi keveset értenek a futballhoz, hiszen Amerikában nem nagyon szeretik az ún. európai focit. Előfordulhat, hogy egy-egy gól után nem ujjonganak a hazai szurkolók. Erre nem gondoltak? - Több mint tizenhatmillió aktív labdarúgó van az USA-ban. Szerintem, a drukkerek hagy része közös hullámhosszon lesz a főszereplőkkel. De laikusok részvétele is pozitív lehet. Egy dolgot ne feledjünk: az amerikaiak sosem fütyülik ki a sportolókat! Megtapsolják a 40 méteres szólót, még akkor is, ha a lövés célt téveszt. • Ön szerint az idei vb hozzájárulhat a sportág népszerűsítéséhez a tengerentúlon? - A futballisták háromnegyede még 16 éves sincs az Egyesült Államokban: figyelemre méltó, a játékosok fele lány! Összesen 52 vb-mecscset láthatnak az amerikai nézők, s ez egészen biztos elősegíti az USA profi labdarúgó-bajnokságának létrehozását. • A gazdaságilag gyengécske Mexikótól, nyolc évvel ezelőtt, tizenkét stadiont követelt a FIFA, az amerikaiak „csak" kilenccel rendelkeznek. New Yorkban a pálya két méterrel rövidebb. Mivel magyarázható, hogy a nemzetközi szövetség beleegyezett ebbe? Talán az üzleti célok kerültek előtérbe? ,- Egyesek megvádolták a FIFA-t: behódolt a tévétársaságoknak, valamint a szponzoroknak. Ez azonban nincs így, továbbra is független a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség. Bevételeinket hosszú távú szerződések biztosítják. • Mennyi pénzt hoz a konyhára az 1994-es vb? - Háromszáznegyvenmillió svájci frankot. Százötmilliót kapunk a jegyekért, százhúszmilliót pedig a tévéközvetítési jogdíjakért. A maradékot szpouzoraink adják. • A rangos atlétikai viadalokon a sztárok busás rajtpénzt követelnek ... - A legutóbbi, olaszországi világbajnokság valamennyi résztvevője egyaránt 250 ezer frankot vághatott zsebre. Minden szövetségnek megfizettük az útiköltséget, s az ott-tartózkodás is ingyenes volt. Legalábbis negyven személynek. Ezen felül minden találkozóért 600 ezer jutalom járt. Hogy az egyes szövetségek mire költötték ezt az összeget, az már nem a mi gondunk. Kerekperec kijelenthetein: a FIFA nem fizet a játékosoknak, legyen az Maradona, Matthäus vagy van Basten! • Az Egyesült Államokban immár évek óta összekötik a sporteseményeket különféle show-műsorokkal. Ez vajon nem zavarja-e meg a mérkőzéseket? - A rendezők szórakoztatják a közönséget a meccs előtt, után s a szünetben, viszont a találkozó közben nem. Azt hiszem, világosak a játékszabályaink. (zsigárdi) . ÚJ SZÓ, SPORT PLUSZ Akik „megfojtották" ellenfeleiket Bármennyire is furcsa, az amerikai kontinens legszegényebb, legelmaradottabb országának (itt van a legtöbb írástudatlan) futballistái nem éppen nagyszerű játékuknak, hanem országuk földrajzi adottságainak köszönhetően jutottak a vb-fináléba Marco Antonio Etchevarry, a bolíviaiak Rivelinója - állítják nem kevesen. A La Paz-i stadion 3700 méteres tengerszint feletti magassága valósággal megfojtotta a vendégegyütteseket, még Brazília is vereséggel távozott innen (nem mellékes mozzanat, hogy a meccs szünetében oxigénmaszkokkal kellett az ájulástól megmenteni a brazil labdarúgókat). Mások viszont azt mondják, nem lehet mindent a ritka magaslati levegőre fogni (könnyű legyőzni az előzőleg elszédített ellenfelet), valamint arra, hogy — éppen a légszomj elleni védekezésül - Bolíviában nemzeti italnak számít a kissé serkentő hatású kokás tea. Nehéz eligazodni a véleményekben. Tény és való: Brazília az utolsó két percben kapta a gólokat La Pazban, a „síksági" visszavágón aztán hatott adott, méghozzá úgy, hogy a félidőben 5:0 volt az eredmény. Ennek ellenére Xavier Azkargorta tréner magabiztos: „Nem félünk senkitől, s már a nyitótalálkozó után (a címvédő németek ellen játszanak - a szerk.) rólunk fog beszélni a világ. Bátran állítom, harcban leszünk a csoportelsőségért (Bolívia ellenfele lesz még Spanyolország és a Koreai Köztársaság - a szerk.), szerintem miénk lesz a vb igazi meglepetéscsapata." Lehet. Még az is előfordulhat, hogy negatív előjellel... A baszk „csodadoktor", a'39 éves Xavier Azkargorta végzettségére nézve pszichológus, de hosszú éveket töltött el újságíróként is. Korábban Spanyolországban edzősködött (Valencia, Sevilla, Tenerife), és csupán 93 januárja óta irányítja a piroszöldeket. La Pazban egy fél esztendeig, a világbajnoki selejtezők kezdetéig kitartó, kemény munkára nevelte a bolíviaiakat, megtanította őket a helyezkedés tudományára, és elérte, hogy ne legyen kisebbségérzetük. A Bigoton (Nagy Bajusz) becenévre keresztelt tréner példaképe a kolumbiai válogatott, amelyet pillanatnyilag Dél-Amerika legjobbjának tart. Amikor csapata Ecuadorban l:l-re játszott és végleg biztosította részvételét a világbajnokságon, megváltóként tisztelték. A La Paz-i repülőtéren a nők sorban álltak, hogy kezet csókolhassanak neki, gyerekeiket vitték hozzá, hogy azok megérinthessék, a város polgármestere követelte: azonnal kapjon a tréner bolíviai állampolgárságot. Ritka levegő ide, szerencse oda, van néhány jó játékos Bolívia válogatottjában. Ilyen az Európát is megjárt (Boavista Porto) középpályás, Erwin Piatini Sanchez (keresztnevét a belga Vandenberghtől kölcsönözte, vezetéknevét a mexikói Hugo Sancheztől, művésznevét minden idők legjobb francia labdarúgójától), a kapus Trueco (legszívesebben a 25-ös számú mezben véd) és mindenek előtt egy ifjú csillag, Marco Antonio Etcheverry, becenevén El Diablo, vagyis az Ördög. Mindössze 21 éves, még nem is mindig kezdő ember, de ha pályára lép, isten legyen irgalmas az ellenfélnek. Félelmetes a bal lába, nagyszerűen cselez, és nemcsak gólveszélyes, hanem passzai is aranyat, azaz gólt érnek. Sokan a legendáshírű brazil Rivelinohoz hasonlítják. Az ifjú titán Chilében, a hírneves Colo-Coloban játszik, 750 ezer dollárért vették meg a La Paz-i Bolivártól. Két esztendővel ezelőtt egy idényt eltöltött a spanyol Alicantéijél, és akkor Benito Floro - a Real Madrid mostani edzője - mint használhatatlant hazaküldte. Marco Antonio, aki csak a legnagyobbaknak kijáró 10-es számú mezben száguldozik, és az 5-4—l-es rendszerben játszó csapat egyetlen előretolt csatára, nagy életművész hírében áll: nemcsak a lányok, hanem a pohár fenekét is szívesen tanulmányozza. Bár akik ismerik, eskü alatt állítják, ez utóbbi szokását kezdi elhagyni, mert fociambíciója sokkal nagyobb. Az európai mamutklubok is érdeklődnek iránta... Egyébként Bolíviában a legjobban fizetett válogatottak alig 2000 dollárt keresnek havonta klubjukban, a ligajátékosok havi átlagfizetése 500 dollár körül mozog, egyesek csak 200-at kapnak. Állítólag a bolíviaiak a legkizsákmányoltabb futballisták egész Dél-Amerikában. A játékosok csaknem egész életükön át a klub tulajdonát képezik, nem tartják be szerződésüket, adják-veszik őket mint a rabszolgákat. A tulajdoRcpública Boliviana: 1 098 000 négyzetkilométer, 6,5 millió lakos. A szövetség (Federacion Boliviana de Futbol) alapítási éve: 1925. FIFA-lagság kezdete: 1926. A klubok száma: 6900. Igazolt játékosok száma: 76 805. Vb-szereplés - 1930 és 1950: az első fordulóban kiesett, 1934-1990: nem jutott túl a selejtezőkön. A válogatott színe: piros mez, zöld nadrág és sportszár. Útja a világbajnoki döntőig: Venezuela 7:1 és 7:0, Brazília 2:0 és 0:6, Uruguay 3:1 és 1:2, Ecuador 1:0 és 1:1. nosok kénye-kedve szerint. A válogatottak 9000 dollárt kaptak fejenként a 24-es döntőbe jutásért. Sok ez vagy kevés? Nehéz megmondani. A braziloknál 48 000 volt a prémium... Még egyszer Xavier Azkargorta: „Minimális célunk a nyolcaddöntőbe jutás, de úgy Vélem, akár a legjobb nyolc közé is bekerülhetünk." Hogy azonban mennyit ér valójában a bolíviai csoda, az majd kiderül az Egyesült Államokban, ahol a „csodadoktor" védenceinek is le kell szállniuk a tengerszintre... TOMI VINCE A bolíviai csodacsapat, amely Uruguay rovására jutott a világbajnokságra (Archív-felv.) MARIANA ÉS A GÓLOK Romániai átlövő a nyárasdi női kézilabdacsapatban Január vége felé már magyarul beszéltem vele. Igaz, tőmondatokban, némi mutogatással kiegészítve, de azért megértettük egymást. Jó kéthónapnyi ittlét után Matus Mariana román létére kezd belemélyedni a magyar nyelv rejtelmeibe, a pályán meg egyre inkább meghatározó emberré válik a nyárasdi Co-Impex női kézilabdacsapatában. És szaporodnak góljai. Hét bajnokin negyvenegyszer talált az ellenfelek hálójába. Amikor faggattam, még férje tolmácsolt vagy felelt kérdéseimre. Csak nekem tűnt furcsának az ilyen párbeszéd, Édler János szerint anynyira ismerik egymást, hogy válaszait betéve tudja. Ö azonban közben visszament Romániába, a másodosztályú Főnix Baie Mare labdarúgó-szakosztályának hivatásos alelnöke, így kötelességei hazaszólították. Mariana persze maradt, tízéves lányával, Adinával Dunaszerdahelyen lakik, Nyárasdon edz, játszik, szórakoztatja a közönséget. Nagybányán 6 volt a Constructol lelke, hat-hét éve állandó ügyeletet tartó gólgyárosa. Az utóbbi két esztendőben a román bajnokság második legeredményesebbjének bizonyult. Mióta eljött, nagy űr támadt mögötte. De vajon hogyan sikerül neki új klubjában a beilleszkedés? - Szokatlan környezetben próbá(Fogas Ferenc felvétele) lok átvergődni a nyelv akadályain, idő kérdése, mikor rázódunk jobban össze, mikor állíthatom képességeimet maradéktalanul a csapat szolgálatába. Ha tudtam volna, hogy ide kerülök, hamarabb elkezdem a nyelvgyakorlást. Németországi és hollandiai ajánlataimat fontolgattam. Augusztusban játszottam egy pozsonyi tornán, ahol a Danubius és a Duslo Šaľa vezetői is felkerestek, sőt, leigazolási szándékkal levelet írtak nagybányai klubomnak. Mégis a Co-Impexet választottam. Hogy miért? Világi úr másnaponként hívott, láttam, komolyan érdeklődik. Gondoltam, megpróbálom. Kilencvenöt végéig szól a szerződése. Vágyai? Tervei? - Csapatommal ki szeretnék jutni az európai kupaporondra. Ha közben a bajnoki cím is sikerülne, annak ugyancsak örülnék. Marianát nem anyagi javainak megduplázási szándéka hozta a Csallóközbe, merthogy Romániában megvan mindenük. Más miatt választotta a külföldi profiskodást a harmincéves átlövő. - Ennyi pénzt otthon is kereshettem volna, odahozták a lakásomra, csak maradjak. Mivel azonban már eldöntöttem, hogy jövünk, nem tágítottam. Szóval nem az anyagiak vonzottak. De azért, ha adják, miért ne fogadnám el, hisz megdolgozom érte. A pénzből meg elfogy akármennyi. Alapvetően az európakupákban való szereplés lehetősége csalogatott. Nálunk Zilában is kínálkozott ilyen alkalom, de arról lemondtam. Egyelőre a csapatba illeszkedés hetei, hónapjai telnek számára. Novemberben már nemigen látogatta volt klubjában az edzéseket. Vezetői csak akkor tudatosították, komolyan gondolja a távozást. Kicsit hiányzik az akkori kihagyás, de behozhatónak tartja. És egy kiadós nyári alapozással őszre még jobban belelendülhet. További sikerélményekre vágyik. Szerinte, ha befogadja a csapat, csak nyerhetnek vele. Mindnyájan. Matus Mariana már jó párszor bizonyított a pályán. Nem tündököl folyton, időnként hosszú percekre eltűnik, mintha ott sem lenne a többiek között. Edzője, Pavol Streicher és a nyárasdi vezetők azonban bíznak formája állandósulásában, tartósan kiugró teljesítményeinek közeledtében. Nem véletlenül mondta mestere: - Ilyen képességekkel megáldott, rutinos idegenlégiós még nem tévedt a hazai élvonalba. Alighanem igaza van. J. MÉSZÁROS KÁROLY