Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-19 / 41. szám, szombat

1994. FEBRUÁR 19. KALEIDOSZKÓP 6 ROVATVEZETŐ: DR PÁLHÁZY BÉLA „Egy reménykedő olvasó" jeligére - Körülbelül két hónapja kálváriám fejfájással kezdődött. Enyhe rosszullét, és gyengeség társult hozzá, hányás nélkül. A körzeti orvos segítségével kivizsgáltak, és minden lelet negatív volt. Az utóbbi hetekben aztán elkezdett fájni a torkom, állandóan folyik az orrom, a nyirokcsomóim nagyon érzékenyek, noha nincsenek megdagadva. Nagyon fáradtnak érzem magam és állandóan álmos vagyok. A vérvizsgálatnál enyhe leukopéniát állapítottak meg. Az orvosom azt mondja, hogy panaszaimat nem tudja mivel magyarázni, Pyridoxin! írt elő. Mit csináljak? - A tünetek egyértelműen arra utalnak, hogy valamilyen fertőzéssel találkozott a szervezete, amit nem biztos, hogy ki tudnak a laboratóriumi vizsgálati módszerek mutatni. A leukopénia (fehérvérsejt-csökkenés) ebben az esetben ezzel kapcsolatba hozható, s a nyirokcsomók érzékenysége pedig szinte bizonyíték. A fáradtság, az állandó álmosság, csakúgy, mint a hangulatvesztés, az ingerlékenység ráadásul azt jelzi. Vitaminhiány is gyengíti levélírónk szervezetét. Ezt viszont nem oldja meg csak a Pyridoxin fogyasztása. Külföldön már több százra tehető azon természetes termékek száma, melyek optimális mértékben tartalmazzák a vitaminokat, nyomelemeket és ásványi sókat. Ezek bejegyzése nálunk is folyamatban van, remélhetőleg az első negyedév végére kaphatók is lesznek. Addig ajánlom az élesztőkúrát (napi 2-3 deka), kiegészítve napi 100-150 mg-nyi C-vitaminnal és nagyon sok levélzölddel. A körzeti orvosát, esetleg belgyógyászát pedig kérje meg, hogy utalja be önt egy alapos immunológiai kivizsgálásra. „Egy fiatal lány" jeligére - 17 éves vagyok, és 8 éves koromtól ismételten megállapították, hogy végbélgilisztáim vannak. Tavalyelőtt immunológiai kivizsgáláson is voltam, ahol csökkent IgG szintet állapítottak meg. Az őszi hónapokban mindig előjön az atópiás ekcémám. Van összefüggés e betegség, a csökkent IgG szint és a bélférgek között? - Egyértelműen igen, mert az atópiás ekcéma tipikus immunhiányos betegség, és a bélférgek gyakori előfordulása összekapcsolható a csökkent védekezőképességgel. Alapkövetelmény, hogy a kezelésnek csak akkor van értelme, ha a család valamennyi tagját egyszerre kezelik, s a kezelés alatt, meg persze utána is, be kell tartani a közegészségügyi szabályokat! A cérnagiliszták megjelenése szinte minden esetben a mosatlan kézzel való evéssel hozható összefüggésbe, ami, persze, kapcsolatba hozható az étel készítésével is. Sok kiskertész rossz szokása, hogy a frissen kihúzott, leszakított zöldséget mosatlanul, csak kézzel letörölve fogyasztja. Levélírónknak ajánlom: immunrendszere erősítése céljából rendszeresen tanulmányozza a Vitamin-biblia című könyvet, alkalmazza valamelyik népi gilisztaűző módszert (fokhagyma), kiegészítve a már alkalmazott Decaris kezeléssel, amelyet ajánlatos megismételni. „Kilátástalan helyzet" jeligére - A fiam 17 éves, és már két éve lábfájástól szenved. Először csak a térdei kezdtek fájni, utána az egész lába, a forgóktól lefelé. Állandóan fáradt, soha nem bírja magát kipihenni. 1992 áprilisban kivették a manduláját, mert krónikus gyulladásban volt, de azóta allergiás, fáj a torka, állandóan be van dugulva az orra. Az orvosa kizárja a reumát, de szakorvosi kivizsgáláson nem volt. Nem tudjuk, mitévők legyünk. Mit tanácsol? - A tünetek alapján - ebben az esetben is - az immunrendszer zavara következtében kialakult állapotot gyanítok. Mivel fiatalról van szó, akinek további sorsa, pályaválasztása függ az egészségi állapottól (a gondos vizsgálattól) kérjék meg az iskolaorvost, szervezze meg a fiúk komplex kivizsgálását. Ebben mindenképpen helyet kell kapnia az ortopédiai, reumatológiai, immunológiai és alergológiai vizsgálatnak. Mivel a fiú manduláit a komáromi kórházban vették ki, legjobb, ha felkeresik és segítséget kérnek az ottani kórházigazgató gyógyító helyettesétől, mivel neki hivatalából eredő feladata az orvosi ellátás minőségének felügyelete. „Komárom" jeligére - 35 éves férfi vagyok, 6 hónaponként járok koleszterin vizsgálatra. Az értékek 5,3 és 7,1 között mozognak. Szeretném megtudni, mi okozza ezt, veszélyes-e, és mit tehetek ellene? A körzeti orvosom azt tanácsolja, egyek sok almát, vásároljak sok A, E, és C vitamint, fokhagymát, Lecithint. Ezek receptre nem kaphatók? Csak úgy jutok hozzá, ha megvásárolom őket? - Azt, úgy látszik, mindenki tudja, hogy a koleszterin milyen veszedelmes, de azt kevesen, hogy az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen. A koleszterinszint a táplálkozás minőségének és az anyagcsere milyenségének a függvénye, és aki valamilyen oknál fogva rossz „koleszterinégető", annak bizony oda kell figyelnie arra, mit eszik. Újabban az orvostudomány egy felnőtt embernek napi 300 mg koleszterin fogyasztását ajánlja, összehasonlításul egy csésze vagdalt máj kb. 900 mg-nyit tartalmaz. Ismert koleszterincsökkentők a joghurt, hagyma, fokhagyma, padlizsán, szójabab, tarkabab, alma, a citrusgyümölcsök, a halételek. Ajánlatos napi 800 NE (nemzetközi egység) E-vitamint fogyasztani. Nem szabad elfelejteni, hogy a vér koleszterinszintjét a cigi, a kávé, a tisztított cukor, a telített zsírok, a fogamzásgátló tabletták, és a levegő szennyezettsége is növeli. Levélírónk két utolsó kérdése helytelen gondolkodásmódunkról tanúskodik. Ha több felelősséget éreznénk saját egészségünk iránt, komolyabban vennénk az egészséges életmódra figyelmeztető orvosi tanácsokat, és eszünkbe sem jutna a helytelen táplálkozásunk következményeit a receptre felírandó gyógyszerrel rendezni. „Nátha" jeligére - Nagyon gyakran vagyok náthás, úgy csurog az orrom, mint a vízcsap. Az orvosom már 5X öblítette az arccsontüregemet, de a náthám újra vissza-visszatér. Félek az újabb „csapolástól". Kérem, mit tegyek? - Ha már elkapta a heveny nátha és annak szövődményei is vannak arcüreggyulladás formájában, a kezelést bízza, kérem, a szakorvosra. A nátha megelőzése érdekében sokat tehet szervezete erősítéséért. Válasszon ki egyet a sok program közül, melyet a sportorvosok, és különböző FTTNESS-centrumok a test ellenállóképességének növelésére ajánlanak. Kitartása egyenes arányban lesz azzal az eltökéltséggel, mellyel a vissza-visszatérő náthát le akarja küzdeni. Közben naponta fogyasszon 3x1000 mg csipkebogyó-C vitamin tablettát (Magyarországon már kapható), 1X25 000 NE (nemzetközi egység A-vitamint (minden ötödik nap után 2 nap szünettel), 200 NE E-vitamint, valamint cinktartalmú vitaminkészítményt. Ne feledkezzen meg az elégséges folyadékfelvételről sem. Ha hozzájut a Magyarországon már kapható Acidophilus kapszulához, szintén vegyen be naponta 3x3 darabot. „Fájdalom" jeligére - 58 éves vagyok, s lábfájásra, valamint álmatlanságra panaszkodom. Estére anynyira „jár bennük az ideg", hogy nyugtató és fájdalomcsillapító nélkül már el sem tudok aludni. Tud nekem ajánlani valami gyógyszert? -Természetesen tudok, de jobban szeretném, ha a körzeti orvosa beutalná önt egy komplex láb-érvizsgálatra, mert valószínű, hogy érszűkülettel bajlódik. El kell dönteni, hogy értágítókkal vagy műtéttel lesz jobban megoldható a tünetegyüttese. A nyugtatók és fájdalomcsillapítók célszerű kivizsgálás nélküli szedése egy idő után függőség kialakulásához vezet, és megköveteli az adagok növelését. Az is elképzelhető, hogy antidepresszív kezelés fogja rendezni a problémáját, de ezt körzeti orvosának szakorvossal kell konzultálnia. „Lehetséges-e" jeligére - 23 éves lány vagyok, 20 kg súlyfelesleggel. Egyre jobban úgy érzem, hogy e súlyfelesleg nagyon akadályoz a kapcsolatteremtésben, de még a munkahelyi és egyéb közösségekbe való beilleszkedésemben is. Mit tegyek, hogyan kezdjek hozzá súlyfeleslegem leadásához? Ahhoz kérek tanácsot, melyik a leggyorsabb és legjobb módszer? - Sokféle diétát ismerünk és sokféle fogyókúrát. Az utóbbi évtized legbeváltabb fogyókúrái azok, amelyek a diéta ügyes megválasztásával rákényszerítik a szervezetet az anyagcsere megváltoztatására. így saját maga égeti el a súlyfölösleget anélkül, hogy a beteg szeme kopogna az éhségtől. Ilyen diéta több is van, mindegyikben tiltott a cukor, a fehér péksütemény és az alkohol fogyasztása. Pótolni kell viszont a vitaminokat, és egyes ásványi sókat. A fogyókúra hatásossága egyszerű laboratóriumi ellenőrzésekkel is mérhető, ami rendkívül hatásos lelki támaszt tud nyújtani a diétázónak. Ez azért is melegen ajánlható, mert a radikális fogyókúrát mindig orvosi ellenőrzés mellett tanácsos végezni, nem beszélve arról, hogy a kövérség, mint tünet, része lehet valamilyen szindrómának. Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntetni. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Szülői hozzájárulás Sz. I.: Anyaságin vagyok. A munkahelyem, illetve a vállalatom időközben megszűnt. A féljem havi 3600 koronát keres. A gyermekünk nemrég volt kétéves. Hallottam valamit, hogy dolgozhatok, és közben kaphatom az anyaságit. Igaz ez? Az egykori anyasági, pontosabban a gyermekgondozási segély (amelyet az anyasági segélyre való jogigény megszűnése után folyósítottak legfeljebb a gyermek harmadik életévének betöltéséig) már megszűnt. Helyébe lépett a szülői hozzájárulás. Az erre vonatkozó, többször is módosított törvény szerint ez a hozzájárulás akkor is megilleti az egészséges és legfeljebb hároméves gyermekről gondoskodó szülőt, ha kereseti tevékenységet folytat. Feltétel viszont az, hogy a kereső tevékenységéből származó jövedelem az adó (illetve a jövedelemadóra fizetett előleg) levonása nélkül nem haladja meg az éppen időszerű minimálbér felét. A minimálbér összege pillanatnyilag (tavaly október 30tól) 2450 korona. Következésképpen ön elvállalhat olyan állást, ahol a bruttó jövedelme nem haladja meg az 1225 koronát. Ha a jövedelme az említett összeget meghaladná, a szülői hozzájárulásra való jogigényét elvesztené. (fekete) Magatehetetlenségi pótlék D. Z.: 69 éves nyugdíjas vagyok. Egyre erősebb reumában szenvedek. Vannak napok, amikor szinte mozdulni sem bírok. A bevásárlásban, főzésben a szomszédasszony segít, mivel a férjem egy évvel ezelőtt meghalt. Kérhetek valamilyen szociális segélyt erre hivatkozva? Mások, tudtommal a nyugdíjukkal együtt kapnak ilyen helyzetben segélyt. A megállapított nyugdíjhoz ilyen ben magatehetetlen az, aki az emlíesetekben nem szociális segélyt, hanem magatehetetlenségi pótlékot folyósítanak (200, vagy 400, vagy 600 korona összegben). A magatehetetlenség törvényi meghatározás szerint olyan hosszantartó kedvezőtlen egészségi állapot, amelynek okán az érintett személy másnak a segítségére, ápolására szorul. Ez a magatehetetlenség lehet részleges, túlnyomórészbeni, vagy teljes magatehetetlenség. Részlegesen magatehetetlen az a nyugdíjas, aki csak az egyes feltétlenül szükséges tevékenységeknél (például a mosakodásnál, fésülködésnél, öltözködésnél) szorul más személy segítségére. Túlnyomórésztetteken kívül mondjuk még a járás során, vagy az illemhelyen is segítségre szorul. Teljesen magatehetetlen pedig az, aki állandó gondoskodásra szorul. A magatehetetlenségről rendszerint a kezelő orvos javaslata alapján a társadalombiztosítási véleményező bizottság hoz határozatot, és a társadalombiztosítási törvény 70. paragrafusa értelmében a nyugdíjhoz 200 korona magatehetetlenségi pótlék jár a részleges magatehetetlenség esetében, 400 korona a túlnyomórészbeni magatehetetlenség esetében, illetve 600 korona a teljes magatehetetlenség esetében. Üdülési szabadság H. K.: Tavaly egyetlen egy napra sem jutottam el szabadságra. Most már február elején bejelentettem a munkáltatómnak, hogy az iskolások tavaszi szünidejében kiveszek egy hét szabadságot, hiszen két iskoláskorú gyermekem van. Először azt válaszolták, hogy rendben van, alá is írták a szabadságpapíromat. Néhány nappal később viszont megüzenték, hogy termelési okokból mégsem járulnak hozzá, hogy a szabadságomat kivegyem. Megtehetik ezt? Tudtommal a szabadság felével a dolgozó, a saját belátása szerint rendelkezik, akkor veheti ki, amikor akarja, és ebbe a munkáltató nem szólhat bele. Időközben megrendeltem egy egyhetes tátrai üdülést is. Most mondjam le? Meglehetősen széles körben elterjedt jogi téveszméről van szó. Ilyen rendelkezést ugyanis a Munka Törvénykönyve nem tartalmaz. Az a bizonyos két heti szabadság ugyan többször is említve van a jogi rendelkezésekben, de sohasem úgy, hogy a dolgozó akkor veszi ki, amikor akaija, és hogy a munkáltatónak nem lenne „beleszólási joga". A Munka Törvénykönyve 108. paragrafusának első bekezdése szerint a szabadság kivételének idejét a munkáltató szervezet jogosult megállapítani az erre vonatkozó terv szerint, mégpedig úgy, hogy a dolgozó lehetőleg az év végéig és a teljes szabadságát kivehesse. Említés történik itt arról a bizonyos két hétről is, de a következő összefüggésben: „Ha a dolgozó szabadságát több részben adják ki, akkor legalább az egyik résznek nem lenne szabad két hétnél rövidebbnek lennie, hacsak a dolgozó nem állapodik meg másként a munkáltatójával". Két hétről történik említés abban a rendelkezésben is, amely azokat az eseteket szabályozza, amikor a dolgozó az adott naptári évért járó szabadságát nem élvezhette abban az évben, amelyért a szabadság járt. Ilyen esetben „a munkáltató úgy köteles kiadni a szabadságot, hogy az legkésőbb a következő naptári év végéig befejeződjön. A munkáltató azonban köteles a naptári évben legalább két heti szabadság kivételét meghatározni, amennyiben a dolgozónak igénye keletkezett az üdülési szabadságra ". Az említett rendelkezésekre történő hivatkozással elképzelhető, hogy az alkalmazott a bírósághoz fordulna, hogy az állapítsa meg, a munkáltató köteles neki a két heti szabadságot kiadni, és mikor. Itt van persze a további kérdés. Ön a munkáltatója adott szavában bízva megrendelt egy üdülést. Ezért feltehetőleg valamilyen előleget is fizetnie kellett, illetve esetleg már a teljes árat kifizette. Most, hogy a munkáltatója visszavonta a szabadság kivételéhez való hozzájárulását, és önnek ezzel a határozzal szemben valójában nincs lehetősége védekezni (hiszen a fent említett bírósági per nyilván nem fejeződne be a tavaszi szünet megkezdéséig), nyilván célszerű lenne, ha a megrendelt üdülést lemondaná. Ha ebből valamilyen anyagi hátránya keletkezne, azt a Munka Törvénykönyve 108. paragrafusának második bekezdése alapján kellene rendezni. Az említett rendelkezés ugyanis kimondja, hogy: „A munkáltató szervezet köteles az alkalmazottjának megtéríteni azokat a kiadásokat, amelyek az alkalmazott vétkessége nélkül keletkeztek azért, mert a szervezet megváltoztatta a szabadság kivételének számára meghatározott idejét, vagy ha őt a szabadságról visszahívta". Dr. P. D.