Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-18 / 40. szám, péntek

0» 9450i KOMÁRNO Ingatlanok vételének f közvetítése I 'xtutfOK foxfjÓHÚ x. úífeUamtHai ... V K. 25 f Péntek, 1994. február 18. II. kiadás Ára 3,50 korona XLVII. évfolyam, 40. szám PÉNZRŐL VAN SZÓ! Gond nélkül és megbízhatóan eladhatja szlovák és cseh cégek részvényeit. írjon a következő címre: R. C. A. brokerská firma Františkánska 5 040 01 Košice Hívja az alábbi számokat: 095/62 252 21, 62 274 81 A Kelet-szlovákiai kerületben néhány postahivatal is tájékozta­tást nyújt (az R. C. A. megjelölé­sű ablaknál). VK-181 Ki fizet? Szlovák nacionalista tollforgatók szeretik fölemlegetni a két bécsi döntést, amely - Hitler kegyel­méből - megváltoztatta a triano­ni határok egy részét. Horthy fehér lovon vonult be Kassára - szajkózzák, dc azt már nem teszik hozzá, hogy a szlovákiai magyar kisebbség soraiban ha­marosan mekkora kiábrándulás lett úrrá. Ugye nem felejtettük el: „Minden drága, vissza Prága" - mondogatták apáink, nagy­apáink. Minderre nem csupán a Literárny týždenník emlékez­tet hetente, hanem egy nemrégi magyarországi közvéleményku­tatás eredménye is, amelyet an­gol szakemberek végeztek. Esze­rint a magyarországi lakosság je­lentős százaléka szeretné, ha a trianoni, majd a párizsi béke által a történelmi országtól levá­lasztott területeket újra Magyar­országhoz csatolnák. Megdöb­bentem: hát tényleg nem tanul­tak az emberek a történelemből? Hányszor kell még emlékeztetni arra, hogy a bécsi döntések bírái és kezdeményezői soha minket, kisebbségi sorban élő magyaro­kat nem kérdeztek meg, s hogy e döntések szörnyű árát elsősor­ban mi fizettük ki, s bűnhődünk érte immár nemzedékek óta. Csak a jogfosztásunkra és annak máig ható következményeire elég emlékeztetnem. Most pedig miért nyilatkozgatnak Budapes­ten újra a mi nevünkben egye­sek? Hogy nem szabad határga­ranciákat tartalmazó alapszerző­déseket kötni, amíg a kisebbségi jogok garanciáit nem kapják meg... Hát mi fontosabb, mondjuk egy háborús veszély, vagy egy nemzetközileg ellenőrzött ki­sebbségi jogrendszer? S végül mégiscsak nekünk kéne erről döntenünk. Az illúziók károsak. Nem kellene ragaszkodni ezek­hez, különösen, ha olyan feszült­ségekkel terhes bizonytalansági állapot fenntartásában segítenek, amelyekben bármely nemzetisé­gű - akár magyar, akár szlovák - nacionalisták érzik csak jól ma­gukat. Az árát - ez előre tudható - mcgintcsak a nemzeti kisebbsé­gek fogják megfizetni. BROGYÁNYI JUDIT MARAD A NÉPSZAVAZÁS? HERCEHURCA AZ IDŐ ELŐTTI VÁLASZTÁSOK KÖRÜL • MÓDOSÍTOTTÁK A PRIVATIZÁCIÓS TÖRVÉNYT Az ellenzéki sajtó munkatársai értetlenül hallgatták Bugár Béla magyarázkodását... (Prikler László felv.) (Új Szó-tudósítás) - Nem hagyta jóvá a parlament tegnap a megbíza­tási időszak lerövidítésére vonatko­zó képviselői indítványt sem, így továbbra sincs döntés az idő előtti választásokról. A tervezet vitája bizonyította, hogy többről van szó, mint a válasz­tások időpontjáról, amelyet egyéb­ként a javaslat novemberben hatá­rozott meg. A többórás vitában csak öten foglalkoztak a tulajdonképpe­ni előterjesztéssel, a többiek eltér­tek a tárgytól: a DSZM képviselői védték a kormány álláspontját, míg a többiek kipellengérezték a kabi­net téves lépéseit, bírálták módsze­reit. A legvitatottabbnak a privati­zálás bizonyult, a felek egymást vádolták, hogy az előző kormány vagy a mostani követett-e el na­gyobb hibákat. Szóba kerültek az SZNP és a DSZM közötti viszályok. (Folytatás a 2. oldalon) Délszláv válság KINEK AZ ULTIMATUMA? (TA SR-jelentés) Még mindig nem egészen világos, ki ad „zöld utat" a NATO esetleges légitá­madásainak Boszniában, vála­szolta tegnap Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár a Die Woche cí­mű német lapnak arra a kérdés­re, hogy az ultimátum lejárta után ki dönt majd végleg a légi­erő bevetéséről — a NATO vagy a világszervezet. A főtitkár, mint mondotta, egy percig sem fog habozni, ha az ő feladata lesz a Biztonsági Tanács határozatának valóra váltása. Arra a kérdésre, hogy a beavatkozás az orosz fél ellen­állásába ütközhet-e a követke­MEGVASAROLJUK AZ ALABBI VÁLLA­LATOK VAGYONJEGYES PRIVATIZÁ­CIÓBÓL SZÁRMAZÓ RÉSZVÉNYEIT: VÚB a. s. Slovenská poisťovňa, Figaro, Slovnaft, Nafta Gbely, VSŽ, Chemolak stb. Készpénzben fizetünk. Tel.: 07/834 600, 836 707 V VK-289/1./ Az RMDSZ az oktatási törvény tervezetéről NINCS ÖSSZHANGBAN AZ ET AJÁNLÁSAIVAL A Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára az új román oktatási törvény véglegesített tervezete elfogadhatatlan, mert mind a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását, mind más kérdéseket illetően visszalépést jelent az 1987. évi törvényhez képest. Ezt az RMDSZ vezetői hangsúlyozták bukaresti sajtóér­tekezletükön. Bejelentették egy­ben, hogy erőfeszítéseiket a szö­veg megváltoztatása érdekében folytatni kívánják minden fó­rumon. A RMDSZ szerint a tervezet ellentmondásos, mert nem bizto­sítja egyértelműen az anyanyel­ven történő képzéshez való jo­got. A magyar iskolában is ro­mánul kellene oktatni nemcsak a történelmet, földrajzot, honis­meretet (ez most is így van), hanem az egészségügyi, jogi, műszaki, mezőgazdasági stb. szaktantárgyakat is. A magyar nyelvű szakközépiskolákban is ebből kifolyólag a tantárgyak 50-80 százalékát románul ok­tatnák. Markó Béla, a szövetség elnö­ke leszögezte, hogy az anya­nyelven való oktatás biztosítása a kisebbségek számára az Euró­pa Tanács ajánlásai közt is szere­pel. K. J. zőket válaszolta: „A BT egyes tagjai, például Oroszország sajá­tos módon értelmezik a légi tá­madás és a légi támadás közötti különbségeket érintő biztonsági határozatokat. Szerintük ez a két fogalom teljesen eltérő egymástól. A jelen pillanatban azonban Oroszországnak hason­ló céljai vannak, mint aZ Egye­sült Államoknak, az Európai Uniónak és az ENSZ-nek." A Financial Times szerint a NATO és az ENSZ közötti ellentmondásos állítások a végső felelősségei illetően, a szerbek­nek kapóra jöttek, s további nemzetközi nézeteltérésekre várnak. Hiszen - mint az emlí­teti lap is megállapította - a szerbek nem nagyon sietnek az ultimátum szabta feltótelek teljesítésével. Közben, mint már ismeretes, Michael Rose, a Bosz­niában állomásozó ENSZ-erők főparancsnoka kijelentette: ő a felelős a végső döntésért a kilátásba helyezett bombázá­sok ügyében. A lap meg is kér­dőjelezte: hogyan is dönthetne ilyen komoly ügyben egy kato­na? Három nappal ezelőtt vi­szont Bili Aikman tábornok, az UNPROFOR szóvivője azt mondta, hogy a 10 napos ultimá­tum a NATO ultimátuma, nem pedig az övék... Moszkvában tegnap nyilatko­zott Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter is, aki szerint Moszkvának és az ENSZ-nek sincs semmi köze a NATO ulti-' mátumához, mert Oroszország a Biztonsági Tanács tagja. Meg­állapította: olyan benyomása tá­(Folytatás a 2. oldalon) Lexa nem kér bocsánatot Michal Kováč köztársasági elnök február 15-én tartott sajtókonfe­renciáján kijelentette, hogy amennyiben Ivan Lexa privati­zációs minisztériumi államtitkár bocsánatot kér, kész felfüggesz­teni az ellene folyó büntetőeljá­rást. Lexa az államfő nyilatkozatá­ra reagálva ezt mondotta: „Nem érzem, hogy bárkitől is bocsána­tot kellene kérnem." Az állam­titkár még kijelentette, hogy bár a történelem folyamán már elő­fordult, hogy feudális uralkodók a túlzott becsvágytól sarkallva befolyásolták az események ala­kulását, Szlovákia jelenlegi vi­szonyai között azonban elkép­zelhetetlen, hogy valaki magas­rangú személyiségként ilyen in­dítéktól vezérelve kockára tegye az ország presztízsét. Még utalt arra, hogy akik fele­lősségrevönását kezdeményez­ték, azok stílusa az ötvenes évek gyakorlatára emlékeztet. Jegorova - Di Centa 2:1 OQO CO­. Lillehammer'94 Csütörtökön négy számban avattak bajno­kot a lilleham­meri téli olim­pián. Ljubov Je­gorova volt a hatodik ver­senynap hőse: az orosz sífutónő 5 kilométer után a dupla távon is legyőzte nagy riválisát, az olasz Di Centát. Kettőjük párharca - jelenleg - 2:l-re áll. A férfiak szintén 10 km-t futottak, ám klasszikus stílusban. A norvég Björn Dählie negyedik olimpiai aranyérmét szerezte, az esélye­sebbnek tartott kazah Szmirnov­nál 18,2 másodperccel volt gyor­sabb. Hiába szurkolt 40 000 né­ző a norvég Aamodtnak, a férfi szuper-óriásműlesiklást a német Márkus Wasmeier nyerte, a há­zigazdák kedvence „csak" bronzérmes lett. A női gyorskor­csolyázók 3000 méteres távját az orosz Bazsanova tette meg a leggyorsabban, Hunyady Eme­se a második helyre került. Nemcsak a norvégok szomor­kodtak a férfi szuper G után, hanem az osztrákok és a luxem­burgiak is. Olyan versenyzők szorultak le a dobogóról, mint Girardelli, Mader, Assinger és (Folytatás a 11. oldalon) A norvég szurkolók kedvence, Jan Olav Koss elsökénl szerzett két aranyat Lillehammerben...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom