Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-17 / 39. szám, csütörtök

1994. FEBRUÁR 16. iŰ JSZÓ i HÍREK - VÉLEMÉNYEK 354 Szlovák részről Kevés hajlandóság (TA SR-hír) Szent-Iványi István, a magyať parlament külügyi bizott­ságának alelnöke a tegnapi zárt ülést követően kijelentette: Magyarország hajlandó elfogadni az Európai Unió Bizottsága által előterjesztett javas­latot, a szlovák fél azonban a dunai vízerőmű kérdésében kevés hajlan­dóságot mulat az engedményekre, s ezért ebben az ügyben valamit majd tenni kell. A külügyi bizottság tárgyalt a lehetőségekről és a szüksé­ges lépésekről, mondotta Szent-lvá­nyi, ám ezekről bővebben nem nyi­latkozott. A testület ugyancsak foglalkozott az AWACS gépek ügyével. Ezzel összefüggésben Kovács László, a külügyi bizottság elnöke annyit mondott, hogy a gépeknek a háborús konfliktus esetén sem kellene el­hagyniuk Magyarország légterét, mert a gentlemani megállapodás alapján feltételezik, hogy a NATO majd tartja magát tevékenységük eredeti koncepciójához. RÖVIDEN SZLIÁCSRA érkezett tegnap a hato­dik MiG-29-es típusú orosz vadász­gép. Ezzel Oroszország tovább csök­kentette a Szlovákiával szemben meglevő tartozását. A hatodik repü­lő gyakorlógép, ezért katonai beve­tésre alkalmatlan. TEGNAP kora délután Kisberezsnye és Losonc között egy Tatra 815-ös vezetője tehergépkocsijával - a fénysorompó jelzését figyelmen kívül hagyva - a sínekre hajtott, . s a jármű tehervonattal ütközött. Szerencsére személyi sérülés nem történt, ám a vasúti közlekedés e szakaszon másfél óráig szünetelt. JOZEF DROZD, a Szlovák Béke- és Emberjogi Unió elnöke a nemzeti kisebbségek jogainak megoldása ügyében a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte az unió elsődleges feladata a vezető honi politikusok figyelmeztetése a nemzetiségi kérdés megoldására. TEGNAP Hannoverben folytatódott a német fémipari dolgozók sztrájkja. A jelentések szerint az alsó-szászor­szági fővárosban mintegy 4500 al­kalmazott tiltakozott az áremelések és a bércsökkentések ellen. ATHÉN bezáratja konzulátusát a macedóniai Szkopjében - jelentet­te ki tegnap Andreas Papandreu kor­mányfő, jelezve, hogy tovább élező­dik a feszültség Görögország és a fia­tal balkáni köztársaság között. (TA SR) Maffiafegyverek ajándékba (TA SR-hír) Az olasz rendőrség tegnap a maffia ellen irányuló széles körű razzia során több mint száz gyanús személyt tar­tóztatott le. Hivatalos adatok szerint a milánói és a palermói rendőrség figyelme a kábítószer­csempészek olyan nemzetközi csoportjaira összpontosult, ame­lyek a Kolumbia, Olaszország és Törökország közötti drogcsem­pészetet szervezik. Más források szerint a saler­nói igazságügyi palota közelé­ben tegnap fegyverekkel megra­kott gépkocsira bukkantak. A nápolyi maffia állítólag a helyi ügyészségnek ajándékozta a fegyvereket, jelezve megadási szándékukat. Követelik azon­ban, hogy a camorra tagjaira váró bírósági perek során ve­gyék figyelembe a helyes irányba tett lépésüket. Egyben tudatták: a vizsgálóbírók ne szá­mítsanak arra, hogy majd infor­mációkat adnak azokról a maf­fiatagokról, akik nem hajlandók hátat fordítani a camorrának. Lapzárta: 22.10 Mečiar mielőbb választásokat akar (Folytatás az 1. oldalról) zással fogadták, sőt néhány poli­tikust tojással is megdobáltak. A Mečiart éltető, a Kňažko- és Cérnák-csoportot nemzetáruló­nak bélyegző tüntetők Szlovákia több városából érkeztek: transz­parenseik szerint Eperjesről, Zsolnáról, Vágbesztercéről és Trencsénből. Meg nem erősített hírek szerint a kormánypárt szimpatizánsai szervezték szá­mukra a pozsonyi „kirándulást". (Amint az a nap folyamán kide­rült, a tüntetés engedélyezését állítólag senki sem kérte, noha ezt a 84/1990. számú törvény értelmében legalább öt nappal az akció előtt meg kellett volna tenni.) Nagy rokonszenv-nyil­vánítással köszönték meg, hogy a déli órákban érkezett kormányfő kezet fogott a legki­tartóbb, első sorban álló tünte­tőkkel. Egyébként a csoport, ha megfogyatkozva is, de a késő délutáni órákig nem hagyta el a teret, s így több órára megbé­nította, egyes villamosjáratok közlekedését. Mivel a választásokra vonat­kozó előterjesztéseket a parla­menti bizottságok nem tárgyal­ták meg előzetesen, nyomban a szavazás után szünetet rendel­tek el. A bizottságok megtár­gyalták a tervezeteket, és délben összeültek a kormánnyal szem­ben álló pártok elnökei és frak­cióvezetői. Itt a magyar pártok ismertették, milyen feltételekkel hajlandók támogatni az egyes javaslatokat. Amint azt lapunk­nak a magyar koalíció képviselői elmondták, nyilvánvaló, hogy többről van szó, mint a választá­sok időpontja, s elfogadhatatlan­nak tartják, hogy kész tények elé állítsák őket, s az esetleges új kormány a nemzetiségi kérdés­hez ugyanúgy viszonyuljon, mint elődje. Megerősítették, hogy az ellenzékinek mondott pártok kormányukban nem szá­molnak a magyar koalícióval, és nem is tartották fontosnak, hogy megvitassák velük elképzelései­ket. A tanácskozás eredményte­lenül végződött, a késő esti órákban folytatódtak az egyez­tetések. Nem született döntés az idő előtti választások időpontjáról. Vladimír Mečiar jelenlétében a parlament elsőként a kormány javaslatát tárgyalta meg a meg­bízatási időszak lerövidítésére. Ez a választások időpontjaként júniust határozta meg. Szót kért a vitában a kormányfő is. Egyér­telműen amellett foglalt állást, hogy a választásokat júniusban tartsák meg. Felelőtlennek mi­nősítette azokat, akik novem­bert javasolták, és kétségeit fe­jezte ki azon pártokkal kapcso­latban, amelyeknek héthónapos előkészületekre van szükségük. Bejelentette: ha nem fogadják el javaslatukat, azonnal aláírásokat kezdenek gyűjteni, mondván, döntsenek a polgárok ebben a kérdésben. Élesen bírálta a kormányfő szavait Peter Weiss (DBP). Hangsúlyozta, hogy a válság ki­alakulásáért a kormánypárt fele­lős, amely rossz módszereket al­kalmazva kormányoz, nem szer­zett jó hírnevet külföldön és a mai napig nem tud együttmű­ködni a többi politikai párttal. Rámutatott, hogy a júniusi vá­lasztások megtartása anyagi és politikai szempontból sem volna jó. Szerinte erkölcsi válságba ke­rült a kormány, és ezt azzal is szemléltette, hogy a kormányfő könnyelműen olyan híreket röp­pent világgá, hogy Dél-Szlová­kiát a magyar tőke árasztja cl. Szembehelyezkedett a kor­mányfővel František Mikloško (KDM) is, aki felsorolta, milyen hibás lépéseket tett a kormány. A kereszténydemokraták frak­cióvezetője szerint a miniszter­elnöknek távoznia kellene tiszt­ségéből, mivel ő akadályozza a parlamenti politikai erők kö­zötti megegyezést. A DSZM több képviselője védel­mébe vette Mečiar kormányát, demagógiának minősítette a bí­ráló észrevételeket. A részsza­vazások során jóváhagyták azt a módosító javaslatot, hogy no­vemberben legyenek a választá­sok, de a végső szavazásnál az előterjesztés csak 69 szavazatot kapott. Mivel alkotmánytör­vényről van szó, elfogadásához háromötödös többség kellett volna. Vagyis 90 szavazat. A magyar képviselők tartózkod­tak, ám ha igennel szavaznak, akkor sem ment volna át a kor­mány tervezete. A választásokra vonatkozó másik javaslatot a parlament előreláthatóan ma vitatja meg. Végre napirendre került a pri­vatizációs törvény, melynek vi­tájában a magyar koalíció nevé­ben Hama István (Együttélés) szólalt fel. Kiemelte a privatizá­ció jelentőségét, és elsősorban azt kifogásolta, hogy a Nemzeti Vagyonalap és a kormány kö­zött a javaslat értelmében to­vábbra is személyi összefonódás lesz. Több módosítást terjesztett elő, hasonlóan, mint Komlósy Zsolt (Együttélés) is, aki főleg azt pellengérezte ki, hogy a ter­vezet szerint a privatizációs minisztérium saját belátása sze­rint beleszólhat a privatizációs tervezetekbe, megváltoztathatja a privatizáció formáit és feltéte­leit. A parlament ma folytatja munkáját. (csizmár— gágýor) Rendkívüli kormányülés Privatizálás futószalagon A kabinet hajlandó lemondani a bérszabályozásról (TA SR-tudósítás) A kormány tegna­pi ülésén két témakörben történt előrelépés: megvitatták az 1994. évi Általános Egyezmény javaslatát, va­lamint jóváhagyták több vállalat pri­vatizációs tervezetét. A szakszervezeteket érintő prog­rampont megvitatásán vendégként jelen volt Alojz Engliš, a szakszerve­zeti konföderáció elnöke és Václav Števko alelnök. A vita végén a kor­mány úgy döntött, megbízza Olga Keltošová szociális és munkaügyi minisztert, hogy a szakszervezetek képviselőivel a hét végéig egészítse ki az Általános Egyezmény terveze­tét. A tanácskozás végén Václav Števko kijelentette, a kormány haj­landó figyelembe venni a szakszer­vezetek követelését, miszerint töröl­jék el a bérszabályozást. A kormány számos privatizációs projektet fogadott el: például a pú­hói Matadorét, a Kassai Kerámiaipa­ri Vállalatét, a vágbesztercei autó­busz-közlekedési vállalatét, a Tatran kiadóét és a szeredi Hubert cégét. A kabinet továbbá jóváhagyta a nyugat-szlovákiai Zdroj vagyona egy részének magánkézbe adását, valamint a poprádi Tatramat rész­vénytársaság állami kézben lévő va­gyonának a privatizálását. Tűz az Istrochemben (TA SR-hír) Tegnap röviddel reggel 9 óra után tűz ütött ki a pozsonyi Istrochem vegyiművekben. Az egyik lebontásra ítélt épület tetőszerkeze­te esett a lángok martalékául. A cég és a város tűzoltói két órán át vias­kodtak a vörös kakassal. Szerencsé­re senki sem sérült meg, és áz anyagi kár sem. jelentős. Részben a szlovák belpolitikai helyzet miatt Elnapolták Kozirev látogatását (Új Szó-tudósítás) Jozef Moravčik és a politikai realizmus alternatívát támogató képviselők úgy vélik, hogy az idő előtti parlamenti választásokat novemberben kellene megtartani, tehál a helyhatósági választásokkal egyidő­ben. Mint azt tegnap a külügyminisztérium sajtótájékoztatóján elmondta, Szlovákia stabilitása érdekében létre kell hozni egy széles tömörülést a centrista pártokból. - A DSZM is ebbe az irányba haladt, de jelenleg a radikalizmus felé tart - mondta a miniszter. Leszögezte, hogy nem távozik a politikából, mert felelősséget érez azért, ami Szlová­kiában történik, de nem feltételezi, hogy leváltása után megváltozna az ország külpolitikai irányvonala. Többször hangsúlyozta: céljuk a sta­bilitás elérése, s az ellenzék alaposan elemezte lépéseik külpolitikai vonat­kozásait. A külföld - szavai szerint - támogatja az általa képviselt válto­zásokat. Lapunk kérdésére elmond­ta: nincs tudomása arról, hogy az alternatívát támogató kilenc képvi­selő közül valaki visszatáncolt vol­na. Nyomást gyakorolnak ugyan rá­juk, de ezt nem tudják bizonyítani, s azt sem, hogy telefonjaikat lehall­gatnák. Elmondta: a DSZM központi vezetésében sohasem volt terítéken, hogy az ellenzéki pártoknak, illetve vezéreiknek köze volna a privatizá­cióhoz. - Ha Mečiarnak bizonyítékai lennének a korrupcióról, úgy kiruk­kolna velük - jegyezte meg. Andrej Kozirev orosz külügymi­niszter látogatásával kapcsolatban megjegyezte: azt részben a szlová­kiai belpolitikai események miatt na­polták el. Erre valamikor később kerül sor. Moravčík nem tud arról, hogy nem őt, hanem valaki mást jelöltek volna, hogy tárgyaljon Kozi­revvel. A sajtótájékoztatón továbbá elhangzott: február 23-áig Szlová­kiában tartózkodnak az EBEÉ ki­sebbségi szakértői. Tegnap Komá­romban jártak. (gágyor) Komárom Megnyílt az Ekoagrobanka Rt. fiókja (Új Szó-tudósítás) Már a hét elejétől a lakosság szolgálatában áll az Ekoagrobanka Rt. komáromi fiókja. Amint azt Pavel Háláktól, a Nádor utcában található bankfiók vezetőjé­től megtudtuk, a pénzintézet Ústí nad Labem-i székhellyel 1990-ben alakult 100 százalékos cseh magán­tulajdonnal. Azóta Csehországban 26, Szlovákiában pedig 6 fiókot nyi­tott; az utóbbiakat Pöstyénben, Po­zsonyban, Nyitrán, Besztercebá­nyán, Nagymihályon és legutóbb Komáromban. Tette ezt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy lehetőségei­hez mérten megtörje az Általános Hitelbank Rt. hegemóniáját, illetve segítse a kis- és középvállalkozókat, mert a legnagyobb garanciákat: első­sorban bennük látja. Hálák úr el­mondása szerint az Ekoagrobanka Rt. elsősorban a pénzmozgás, nem pedig az értékmegőrzés híve, s be­fektetései rendszerint azokhoz a vi­dékekhez kötődnek, ahol az egyes fiókok találhatók. (kosár) Az RMDSZ kisebbségi törvén ytervezete ELLENZÉK* VÉLEMÉNY (Új Szó-információ) Nem támogat­ják a Romániai Magyar Demokrati­kus Szövetség nemrégiben parla­ment elé terjesztett kisebbségi tör­vénytervezetét a Demokratikus Konvencióba (DK) tömörült román ellenzéki pártok. Erről a DK vezető­sége döntött a hét elején Bukarest­ben. Ennek az ellenzéki tömörülés­nek egyébként az RMDSZ is tagja, de ami a kisebbségi kérdés megítélé­sét illeti, a magyarok és a román pártok véleménye merőben eltér egymástól. A román sajtóban közzétett állás­foglalás szerint a DK számára nem vállalható az RMDSZ törvényterve­zete, amelyben olyan fogalmak is előfordulnak, mint az autonóm kö­zösség, a kollektív jogok, a személyi autonómia. A Demokratikus Kon­venció ezért az RMDSZ törvényter­vezetét jelenlegi formájában olyan maximális követelésnek tekinti, amelyből a romániai magyarság kép­viselőinek engedniük kell. Az alap­vető kifogás az autonómia és az autonóm közösség meghatározások iránt merült fel. Ugyanakkor az el­lenzéki tömörülés vezetősége azt is az RMDSZ tudomására hozta, hogy választóikkal nem tudnák elfogad­tatni a kétnyelvű feliratok, valamint az önálló kisebbségi magyar iskola­hálózat tervét sem. A jelenlegi román közgondolko­dásra, s a romániai politikai hangu­latra jellemzően, viszont a DK is szükségesnek tartja, hogy az RMDSZ törvénytervezetének beve­zető része tartalmazzon valamiféle hűségnyilatkozatot a román állam iránt a romániai magyarság nevében. KOKES JÁNOS Ellentmondásos várakozás (Folytatás az 1. oldalról) során már harmadízben látogat Belgrádba miután előzőleg tár­gyalásokat folytatott a volt Ju­goszláviából kiszakadt államok vezetőivel. Radovan Karadzsics a boszniai szerbek vezetője kije­lentette, hajlandóak lesznek ne­héztüzérségük bizonyos részét visszavonni, hadseregtábornoka Radko Mladics viszont azt nyi­latkozta, hogy meghátrálásról szó sem lehet, mert ebben az esetben a szabadon hagyott te­rületeket a muzulmán katonák özönlenék el. Brüsszelben pedig ismételten, ki tudja hányadszor, erősítették meg a hírt: az ultimá­tum határidejét nem módosítják. Külföldi lapértesülések szerint Románia légterén olyan repülő­gépek haladtak át, amelyek a muzulmán erők támogatására vittek egységet. A románok ezt cáfolták. Más hír szerint az utób­bi napok során a NATO harci gépei több alkalommal is bolgár repülőtereken vettek fel üzem­anyagot. Hivatalos szervek az információt nem kommentálták. A hirtelen lehűlés és az üzem­anyaghiány miatt Jugoszláviá­ban még jobban akadozik a köz­lekedés, újabb járatokat szüntet­nek be, a megnövekedett fo­gyasztás miatt viszont napi négyórás áramszüneteltetést rendeltek el. Fogytán a gáz is, Szabadkán például néhány köz­intézmény ellátását már leállí­tották, s félő, hogy a háztartások is fűtés nélkül maradnak. SINKOVITS PÉTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom