Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-02 / 26. szám, szerda

.ó/szó. HÍREK - VÉLEMÉNYEK A magyarok többsége önálló önigazgatási területet akar (Folytatás az 1. oldalról) Román Kováč ezzel összefüggésben elismerte; számos problémát nem sikerül kielégítően megoldani, mivel akadozik az együttműködés a kormány illetékes bizottsága és az egyes tár-r cák között. Ennek következtében nehézségekbe ütközik azoknak a törvényeknek a kidolgozása, amelyek jelentősen megkönnyíthetnék a testi fogyatékosok beilleszkedését az egészségesek társadalmába. Roman Kováč a jelenlegi kedvezőtlen helyzet megoldását a testi fogyatékosok helyzetét átfogóan rendező törvény megalkotásában látja, melynek előkészítése már folyamatban van, s várhatóan már júniusban befejeződik. A miniszterelnök-helyettes végül arról tájékoztatott, hogy a kormány elfogadta a képviselők egy csoportjának javaslatát a Btk. köztársaságnak és képviselőinek gyalázásáról szóló Btkparagrafus megszüntetésére. A kabinet sajtóértekezletén Rudolf Krč, a Szlovák Statisztikai Hivatal elnöke is részt vett. Ezúttal az aktuális problémákkal kapcsolatos felmérések eredményeiről számolt be. Egyebek között megtudhattuk, hogy a lakosságnak csupán 35 százaléka elégedett az ország védelmével, 39 százaléka ugyanakkor elmarasztaló véleményen van. A kutatások további területe a nemzetiségi oktatásra és művelődésre vonatkozik. Az intézet munkatársai egymástól elkülönítve foglalkoztak a szlovák, illetve magyar nemzetiségű állampolgárok véleményével. Az eredmények azt mutatják, hogy a szlovák nemzetiségűek 74 százaléka szerint Szlovákiában megfelelőek a nemzetiségi oktatás és művelődés feltételei, a magyar nemzetiségűeknek azonban csupán 24 százaléka osztja ezt a véleményt. Eltérő megítélés alá esett a komáromi felhívásban szereplő, önálló önigazgatású és közigazgatású terület kialakításának szükségessége is. Míg a szlovák nemzetiségűek 92 százaléka elutasítja ezt az elképzelést, a magyar nemzetiségűek 56 százaléka egyetért vele. A legfrissebb kutatások a politikai erők nyilvánosság általi megmérettetésére is kitértek. Továbbra is vezető szerepet tölt be a pártok népszerűségi listáján a DSZM, melynek támogatottsága a decemberi 14 százalékról januárban 17 százalékra emelkedett. Továbbra is második helyen van a listán a DBP, melynek népszerűsége azonban 10 százalékra esett viszsza. A harmadik helyen 8 százalékkal a KDM, a negyediken pedig 5 százalékkal az SZNP áll. Az MKDM-Együttélés koalíció egy százalékot vesztett december óta, jelenleg 4 százalékos népszerűséggel rendelkezik. (horváth) A NATO bombázói bármikor megjelenhetnek Bosznia légterében A SZERBEK NŐI OSZTAGOKAT ALAKÍTANAK 1994. FEBRUÁR 2. Egységes lesz az ellenzék? Tegnap este

: egységes platformot próbáltak ' kialakítani az ellenzéki pártok a DSZM nagyprivatizációs elképzéléseinek meghiúsítására. A találkozón Milan Janičina, az, SZNP nemzeti-demokratikus klubjának tagja is megjelent, de még a tanácskozás megkezdése előtt eltávozott. Mikuláš Dzurínda (KDM) így jellemezte a helyzetet: „Egységes fellépésre van szükség, mert a kormány a privatizációt a hatalom összpontosítása eszközévé tette." BOROS JENŐ: Tiszteleiben tartjuk Szlovákia szuverenitását (Új Szó-hír) Magyarország tiszteletben tartja Szlovákia szuverenitását, nem kíván beavatkozni belügyeibe. Ugyanakkor erkölcsi kötelességének tartja figyelemmel kísérni a határon túli magyarság sorsát és időről időre kialakítani véleményét azzal kapcsolatban - jelentette ki tegnap a szlovákiai sajtó képviselőivel lezajlott találkozáson Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete. Hangsúlyozta: a sajtó képviselői tudják, hogy Magyarország és Szlovákia viszonyát öröklött és új keletű problémák terhelik, amelyek tisztázása mindkét fél elemi érdeke; viszonyuk rendezése a problémák felvetése és tisztázása nélkül lehetetlen. Boros Jenő, előrebocsátva, hogy a magyar-szlovák kiegyezés tántoríthatatlan híve, aláhúzta: a január elején lezajlott révkomáromi nagygyűlés nem igazolta az ellene felhozott vádakat. A sajtótalálkozó során a nagykövetség kereskedelmi osztálya a két ország 1993-as kereskedelmi kapcsolatairól tájékoztatott. Eszerint ugrásszerűen megnőtt a szlovák-magyar vegyesvállalatok száma. A jelenlegi 345 vállalat jelentős helyet foglal el a külföldi tőkerészesedésű vállalkozások között, bár a befektetett tőke - 2,1 millió dollár - a külföldi befektetéseknek csupán 0,6 százaléka. (lovász) Incidens Teheránban (TA SR-hír) Teheránban tegnap egy ismeretlen fegyveres hatszor lőtt rá Khomeini ajatollah mauzóleumára, épp akkor, amikor Rafszandzsani elnök az iszlám forradalom tizenötödik évfordulója alkalmából mondott beszédet. Az AFP jelentése szerint a valószínűleg riasztópisztolyból leadott lövések senkit sem sebesítettek meg. Rafszandzsani nem szakította meg ünnepi beszédét, a mauzóleumban tartózkodó emberek körében viszont pánik tört ki. A biztonsági erők azonnal beavatkoztak, ám a nagy tömegben és zűrzavarban nem lehetett kideríteni, hogy a tettest letartóztatták-e vagy sem. JELCINNEK dÓL dÖNNE Tenisziitó vagy borotva (TA SR-hír) Borisz Jelcin, aki tegnap családja körében ünnepelte 63. születésnapját, bevallotta, hogy szereti a pompás ajándékokat. Az ünneplés előtt azt is elmesélte a Komszomolszkaja pravdának, hogy egyszerű orosz családban nőtt fel, nem kényeztették el soha drága ajándékokkal. Most villanyborotvára volt szüksége, mert a régi már kiszolgált. Ám mint sportoló, teniszező, akinek állítólag bombaütései vannak, nem utasítaná vissza a teniszütőt sem. Mindemellett kiderült, hogy Borisz Nyikolajevics kedvenc virága a rózsa. (Újvidéki munkatársunk jelenlése) - Az újjáalakult szerb parlament a múlt hét folyamán két ízben is megpróbált házelnököt választani - sikertelenül. Néhány napos szünetben egyeztek meg, azzal, hogy a pártok egyeztetik elképzeléseiket, ám ezek az utólagos megbeszélések sem vezettek eredményhez, legalábbis ez derült ki a képviselőházi ülés tegnapi folytatásában. A szocialisták ugyan elálltak korábbi jelöltjüktől (aki nem más volt, mint a korábban lejáratott és feloszlatott képviselőház volt elnöke), de megmaradtak álláspontjuknál, miszerint a parlament elnökét Szerbia Szocialista Párjából kell megválasztani, míg a négy alelnök az ellenzék soraiból kerülhet ki. Az ellenzék ezt az elképzelést továbbra sem támogatja. Vuk Draskovics, a Depos frakcióvezetője világosan fogalmazott: „Most a hatalmi pártnak kell áldozatot hoznia". A mindinkább elfajuló vitában a leghevesebb támadást a radikálisok intézték, akik nem is a házelnöki posztra jelölt személyét vitatták el, inkább úgymond törleszteni próbáltak. A radikálisok ugyanis nem felejtik, hogy nem is olyan régen a szocialisták egyszerűen lefasisztázták őket. Boszniában bekövetkezni látszik az, amitől leginkább tartani lehetett, miután a béketárgyalások zsákutcába jutottak: mindenki mindenki ellen háborúzik. Különösen Mosztar és Vitéz környékén lángoltak fel a harcok, de a frontvonalak nem változtak. A boszniai szerbek teljes erővel mozgósítanak, minden harcköteles férfinak azonnal jelentkeznie kell, sőt, női katonai egységekel is létrehoznak. A boszniai Szerb Köztársaság vezetősége Srebrenica esetében továbbra is hajthatatlan, s a tuzlai repülőteret sem akarják átadni attól tartva, hogy oda elsősorban a muzulmánok számára érkeznének majd a fegyverszállítmányok. Nyilvánvalóan ismét az idegek játékáról van szó, hiszen miután Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár elméletileg megoldotta a szerb állásokra mérhető légicsapás kérdését, a NATO bombázói bármelyik pillanatban megjelenhetnek Bosznia légterében. Belgrád után Boszniában egyedül Vlagyimir Zsirinovszkij szélsőséges orosz politikus aratott osztatlan sikert, aki kijelentette: amennyiben a NATO gépeiről egyetlen egy bomba is a szerbekre hull, az Oroszország számára nyílt hadüzenetet jelent. A hivatalosan a Szerb-Orosz Baráti Társaság meghívása alapján itt tartózkodó Zsirinovszkij egyébként tegnap Crna Gorába látogatott, ahol az ellenzéki pártok képviselőivel tárgyalt, majd beszédet mondott Podgorica főterén. SINKOVITS PÉTER Vlagyimir Zsirinovszkij tegnap esti lapjelentések szerint Belgrádban nem talalkozott a kormány tisztségviselőivel, a Reuter hírügynökség ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy újságírók előtt kijelentette: esetleg már ma kipróbálhatják az új orosz fegyvert a boszniai szerbek és muzulmánok között húzódó frontszakaszon Brcsko mellett. ,,Engedélyezhetem az új orosz titkos fegyver bevetését" közölte a szélsőséges orosz pártvezér, hozzáfűzve: az egész világ titkosszolgálatait is meghívja erre az eseményre. A Reuter hírügynökség kijelentéséhez mindössze azt fűzte hozzá: az ellenzéki politikusnak nincs jogköre ahhoz, hogy Oroszország nevében bárkinek is fegyvereket Ígérjen. Zsirinovszkij korábbi kijelentéseivel ellentétben az orosz külügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy Moszkva nem ellenzi a NA TO légierejének bevetését Boszniában szerb egységek ellen. Andrej Kozi rev szerint Oroszország nem zár ki egy ilyen lehetőséget, amely azt szolgálja, hogy támogassa az ENSZ humanitárius akcióit. Zsirinovszkij kijelentései kapcsán Kozirev csak annyit jegyzett meg, hogy azokkal inkább az orvostudomány foglalkozhatna, nem pedig a politikusok. Nem is olyan régen történt, hogy Peter Magvašira bízták a Nemzeti Biztosító hatáskörébe tartozó összes szociális intézmény transzformálását. A közgazdaság-tudomány kandidátusa lelkesen vállalta a feladatot, mert úgy látta, hogy van fantázia a szociális szférának az állami költségvetésről való leválasztásában. A vezérigazgató most lemondott, és január 31-ével más munkahelyre távozott. Nem is titkolja, hogy nem tudott együttműködni Oľga Keltošová szociáA többségével azonos jogokat KIJEV A KISEBBSÉGEKRŐL (TA SR-hír) Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter személyesen adta át az árvíz sújtotta kárpátaljai lakosoknak a magyar kormány 20 millió értékű ajándékát. Ebből az alkalomból találkozott ukrán kollégájával, Anatolij Zlenkóval. A tegnapi magyar sajtó visszatért az eseményre, illetve a miniszterek közti tárgyalásokra, amelyeken Anatolij Zlenko hangsúlyozta: Ukrajna nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a területén élő kisebbségeknek ugyanolyan jogaik legyenek, mint a többségi nemzetnek. Ami az autonómiát érinti, az ukrán félnek ilyen önigazgatásról egyelőre nincs konkrét elképzelése - tájékoztatott a Népszabadság ungvári tudósítója. Az Új Magyarország ugyancsak az ukrán miniszter szavait idézte, miszerint a gazdasági problémák megoldásával párhuzamosan rendeződik majd a kisebbségi kérdés is. HALASZTÁS (TA SR-jelentés) A tervekkel ellentétben tegnap mégsem lépett érvénybe a schengeni szerződés, vagyis az Európai Unió keretében kötött egyezmény a polgárok szabad mozgásáról. Brüsszeli források szerint valószínűleg csak 1995-ben léphet érvénybe az említett szerződés, amelyhez az Unió 9 állama csatlakozott. Az ellenőrzés megszüntetésének legfőbb akadálya, hogy még nem sikerült beindítani a schengeni központi információs rendszert, amely jehetővé teszi a jogi és rendőrségi adatok cseréjét az érintett országok között. Francois Roelants du Viviernek, az Európai Lakossági Szolgálat (ECAS) elnökének ugyanakkor az a véleménye, hogy a halasztásnak elsősorban politikai okai vannak. Az ECAS egyébként tegnap arra szólította fel az EU állampolgárait, hogy a belhatárokon felszólítás nélkül ne azonosítsák magukat. Akiket pedig biztonsági okok híján az igazolvány felmutatására kényszerítenek, azok panaszt emelhetnek a szervezetnél. Az ECAS begyűjti a panaszokat, majd az EU szervei elé terjeszti azokat. Az Európa Parlament a közelmúltban az Európai Törvényszék előtt emelt vádat az Európai Bizottság ellen, épp azért mert nem szerzett érvényt a polgárok szabad mozgásáról szóló megállapodásnak. lis ügyi miniszterrel. A lemondása utáni nyilatkozataiban nyíltan megmondta: nem tudott egyetérteni a kormányhatalom arroganciájával, amely abban nyilvánult meg, hogy a társadalombiztosításban a legkiszolgáltatottabbak, az idős emberek rovására hoztak kormányintézkedéseket. Azt is kifogásolta, hogy a kormány szociálpolitikája erősen vállalkozóellenes, és nem vált lehetővé a társadalombiztosításnak az államtól való függetlenítése. Lapzárta: 22.10 Mitől leszünk fickósak? Országos felmérést végzett a Közvéleménykutató Intézet. Ezúttal az iránt érdeklődött, elégedettebbek vagyunk-e vagy sem, mint egy évvel korábban voltunk. A válaszadók kerek 13 százaléka válaszolt igennel. Tavaly ilyenkor is feltették a lakosságnak ugyanezt a kérdést, és akkor az elégedettebbek kategóriájába a megkérdezetteknek még csak 10 százaléka jelentkezett. Polgártársaimnak 29 százaléka úgy véli, hogy változatlan maradt az életszínvonala (tavaly 32 százalék). Hihető számok, mert azt sem hallgatták el a társadalomkutatók, hogy a megkérdezettek 58 százaléka úgy érzi, csökkent az életszínvonala. Reálisnak látszó számok. Azon viszont nem győzök csodálkozni, amit a párthovatartozás és az életszínvonal alakulása összefüggéseiről derítettek ki a közvéleménykutatók. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tagjainak és rokonszenvezőinek nem kevesebb mint 25 százaléka érzi úgy, hogy évről évre emelkedik az életnívója. A vezető politikai erő testvérpártjánál, a Szlovák Nemzeti Pártnál ez a részarány 18 százalék, tehát csaknem 50 százalékkal magasabb, mint a közönséges halandóknál. Hiába, kisebb kormánypárt, kisebb mértékű életszínvonalemelkedés. Efölött napirendre is lehetne térni, ha nem motoszkálna bennem az ősi kérdés, a „mi volt előbb, a tyúk-e, vagy a tojás" kérdése. Lelki nyugalmam érdekében hasznos lenne, ha a közvéleménykutatók azt is kiderítenék, vajon azért elégedettebbek-e a HZDS tagjai a statisztikai átlagnál, mert beléptek a Mozgalomba, vagy azért léptek be, hogy elégedettebbek lehessenek. (tóth) Antiszociális szociálpolitika MAGVAŠI LEMONDOTT Hova lett a lakásszövetkezetek pénze? Pozsonyban küldöttgyűlést tartott a Szlovák Lakásszövetkezetek Szövetsége, és eleinte úgy tűnt, hogy megfelelő publicitást kap a tanácskozás. A jelen levő újságírókat azonban kitiltották a gyűlés színhelyéről. Annyit azonban sikerült megtudniuk, hogy súlyos pénzügyi visszaélésekről esett szó az értekezleten. A szövetkezet vezetői 1992 óta milliós összegeket „helyeztek ki" idegen szervezetekhez. Anélkül tették ezt, hogy előbb meggyőződtek volna, van-e remény a pénz visszatérülésére. Közel 140 millió koronáról van szó. A kihelyezett összegnek 1993. 8. 31-ig 16 millió koronát kellett volna „fiadzania", de csak 8 millió futott be a kasszába. Az ügy végére valószínűleg az ügyészségek és a bíróságok tesznek pontot.