Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-12 / 35. szám, szombat

Piactér (Pri Trhovisku) 1 931 01 Somorja (Samorín) Tel./fax: 0708/26 48 Csiszolóanyag-nagyraktárunk kínálatából: • Csiszolópapír- és -vászon (lapok és szala­gok) • Vágó- és sarokcsiszoló korongok (flexek) • Kerámia köszörűkövek és -ko­rongok RENDKÍVÜL ELŐNYÖS ÁRAKON! VK-198 FÜGGETLEN NAPILAP Szombat, 1994. február 12. II. kiadás Ára 3,50 korona XLVII. évfolyam, 35. szám A ZDROJ CASH & CARRY nagyraktára széles körű élelmiszer- és ipariáru­-választékával, előnyös árakkal várja, kedves viszonteladóit. Cím: ÉSZAK II. LAKÓTELEP DUNASZERDAHELY. Nyitva: hé. - pé.: 8 és 15 óra között. VK-239 dömségre. Látnunk kell, felvonuláskor a nemzeti zászló mögött menetelnek a sportolók, győzelmük esetén hazájuk himnuszát játsszák el. Vagyis ők egy ország, náció képviselői. Hogy ne legyünk már ennyire nacionalisták, hiszen az Európai Egyesült Államok felé haladunk? Araszolgatunk... De amíg az eszméből valóság lesz, hány olimpiának kell eltelnie? Külön­ben is mindenki olyan nemzetiségű sportolónak szurkol, amilyennek akar. Ez a jó és szép a sportban. És az, hogy az olimpia olyan izgalmasan sűrített élet. Úgy gyűjti egyetlen fókuszba a tágabb élet jelenségeit, az emberi érzelmeket, mint a nagyító lencséje a napsugarat. Ma felvonják az öt földrészt jelképező olimpiai lobogót, és lángra lobbantják a görög Olümpiából érkező tüzet. Minden jóakaratú embernek tisztelni és őrizni kell a játékok nemes eszményét. Az ókorban az olimpiák idejére meghirdették az istenek békéjét. Aki háborút kezdeményezett vagy akárcsak akadályozta, zaklatta a játékokra igyekvő vándorokat, súlyos pénzbírságot fizetett. Most mit kellene tenni a háborús gyújto­gatókkal, a népeket és nemzeteket egymás ellen uszítókkal? ^^^^^^Miikségünk vart az olimpiára. Ünnep, oázis nap­Wm tffe^Äiaink porfelhős Szaharájában. Ünnepteleniil el­š^dfa^ K sivárodik az emberiség. Díszbe öltöztetjük hát szívünket-lelkünket, és 15 napig csodáljuk majd a sportolók művészetét, ügyességét, bátorságát, akaratát és kitartását. TOMI VINCE Füstölgő import Szlovákiában 1993 második felé­ben több mint harminc százalék­kal csökkent a külföldről magán­személyek által behozott autók száma. Kétségtelen, hogy ezt nagymértékben befolyásolták a megszigorított vámszabályok, a környezetvédelmet segítő és egyéb indíttatású műszaki előírá­sok. Történt ez annak ellenére, hogy igény van a viszonylag ol­csó, közlekedésre még alkalmas­nak vélt,használt nyugati jármű­vekre. Aligha csak a fizetőképes kereslet csökkenése az oka a ma­gánimport ilyetén való visszaesé­sének. Mégis: ahhoz, hogy az egyre szigorodó műszaki vizsgán sikerrel átjusson egy-egy öre­gebb járgány, bizony tekintélyes nagyságú összeget kell a felújítá­sért fizetni. Máskülönben az au­tótulajdonos csak lopva közle­kedhet rajta, vagy a garázsban játéknak használhatja az autóját. Ezt az állapotot ismerve és a hazai, valamint az egykori szo­cialista autóipar csodamasináit látva, hallva és szagolva, kocká­zatmentesen megjósolható, hogy még sokáig fogunk Skodákon, lá­dákon, polszki fiatokon és füst­okádó Wartburgokon, trabanto­kon furikázni. Ezeket ugyanis sokkal könnyebb - mert olcsóbb - a műszaki vizsga előtt megja­víttatni, mint a magánimporttal behozott nyolc-tíz éves kapitalis­ta nosztalgiamasinákat. Használt nyugati autó iránt kereslet mindig lesz, mert ma­napság a „legolcsóbb" katalizá­toros Favorit drágább, mint az ugyanilyen katalizátorral négy­öt évig már használt autó vala­melyik nyugati országban. Szak­értő segítségével könnyen talál­ható olyan márka, amelynek színvonala és legendás tartóssága még használt állapotban is felül­múlja az új, félig-meddig hazai­nak számító vadonatúj skodáét. így, sajnos, előbb-utóbb ki­egyenlítődnek a katalizátoros használt autók árai és az új, im­már külföldinek számító skodák - műszaki színvonalakhoz ké­pest - méltánytalanul magas árai. DUSZA ISTVÁN Baleset a bősi zsilipben HAJÓ A SARKANTYÚN (Új Szó-jelentés) - Súlyos bal­eset történt tegnapra virradó éj­szaka a bősi vízlépcső jobboldali hajózsilipjében. Nulla óra negyven perckor az ukrán Zer­nograd tolóhajó tatja fennakadt a felső kapu jégtörő sarkantyúin, és a víz kiengedése közben a ha­jó - az orrára bukva - félig elsüllyedt. A baleset során a hajó kapitánya egyelőre tisztázatlan körülmények közt meghalt, a le­génység többi 14 tagja megme­nekült. Eva Bubniaková, a Dunaszer­dahelyi Járási Hivatal vezetője, a járási baleset-elhárító bizottság elnöke a sajtóirodának elmond­ta, hogy a helyzetet sikerült ellenőrzés alá vonni. A baloldali zsilip továbbra is üzemel, a jobb­oldaliból pedig először a gázola­jat távolítják el. Ehhez a Slov­naft ígért segítséget - tegnap délutánra öt vasúti tartálykocsit, amelybe átszivattyúzhatják a kiömlött üzemanyagot. A szennyeződés továbbterjedé­sétől nem kell tartani. (Folytatás a 2. oldalon) A félig elsüllyedt ukrán tolóhajó a zsilipkamrában A DSZM mai rendkívüli választmányi ülésén: Eldőlhet, tart-e még az egység (Új Szó-összeállítás) - Ma tartja Modorban rendkívüli országos választmányi ülését a Demokratikus Szlovákiért Mozgalom. Köz­ponti témája a politikai realizmus alternatívája elnevezésű platform és annak a széles koalíció kialakítására tett javaslata, amelyben egy pártelnök, így Vladimír Meíiar sem kapna helyet. A Jozef Moravčík, Roman Kováč és tíz parlamenti képviselő nevéhez fűződő kezdemé­nyezés nem maradt visszhang nélkül. Vladimír Meíiar, a DSZM elnöke a tegnapi Rädiožurnálnak azt mond­ta: - Kováč és Moravčík csütörtökön végre bevallotta, hogy ők ketten a DSZM politikai szervei és a kor­mány tudta nélkül tárgyaltak az el­lenzéki pártokkal az alternatívákról. Mivel céljaik megvalósítására az el­lenzék kevésnek bizonyult, Morav­čík és Kováč igyekezett támogatást szerezni a DSZM frakciójában is. - A tíz képviselő csatlakozása még nem jelenti azt, hogy bizalmi szava­zás esetén a kormány ellen szavaz­nának - mondta Mečiar, aki szerint a módszer, amelyhez folyamodtak, etikátlan, ellentétben áll a demokrá­(Folytatás a 2. oldalon) BOSZNIAI VÁLSÁG A visszaszámlálás bonyodalmai A NATO ultimátuma után a színfalak mögött zajlanak a legizgalmasabb fejlemények (Újvidéki munkatársunk jelentése) Miután a NATO bejelentette, bombázni fogja azokat, akik nem hajtják végre az általa kijelölt feladatot (s ez elsősorban a szerbekre vonatkozik), várható volt: a nemzetközi diplomácia hirtelen a megbolydult méhkashoz válik hasonlóvá, hiszen a tíznapos időtartamban megszabott óramennyiség állandóan fogyatkozik, az óraszer­kezet leállíthatatlan. 22 hónapja tart már a háború, amikor az USA és európai szövetségesei világos lépésre szánták el magukat, s ez mindenképpen kényszerítő jellegű a többi fél számára is. Az erővonalak most illeszkednek véglegesnek tűnő helyükre, a háttél-történéseket viszont csak sejthetjük. A szerb fél a már kipróbált időhúzás taktikáját választotta nemzetközi összetételű bizottságot követelve a szarajevói véres merénylet kivizs­gálására. A jugoszláv sajtó továbbra is minden mennyiségben közli az ezzel kapcsolatos találgatásokat, a közvéleményt még ezzel próbálja lekötni, s idillikusán elkerüli a való­színű légitámadás sorskérdését, ab­ban a hitben ringatva az olvasót: a szarajevói eset megbízható kivizs­gálásának hiányában a szerb állások­ra mért bárminemű légicsapás min­denképpen igazságtalan, ezért teljes (Folytatás a 2. oldalon) lig feledtük Barcelonát, és már itt van Lillehammer. Olimpia. Hét betű, amely még azokat is magával ragadja, akiket egyébként közömbösen hagy a s'pórt látványossága. Miért? Igazságérzetünket stimulálná és egészítené ki? Lehet. Az igazsággal baj van a világon. Olim­piák idején azért lélegzik fel egy kicsit a föld, mert egyetlen pontján, ha két hétre is, megvalósul a fair play. Az elszemélytelenedett ember vissza szeretné nyerni elve­szett személyiségét, nehezen tájékozódik a világban, minde­nünnen megtévesztő szándékot gyanít. Nossza hát: az olimpia a férfias küzdelem, a „nyílt sisak" birodalma, foglalkozzunk a sporttal, ott még létezik igazság, ellentétben napjaink gyötrelmes akadályfutásával! Amikor a földünkön naponta ezrek halnak éhen, amikor a nacionalista gyűlölködés, az értelmetlen háborúskodások következtében gyermekek és asszonyok pusztulnak el, amikor ártatlanok sínylődnek a bör­tönökben, az olimpia az említett rossznak, erőszaknak, emberi szenvedésnek az ellenpólusa. Azt szokták mondani, csak az úristen meg a tévénéző van jelen egyszerre mindenütt. Az olimpia már nem önmagában, hanem a tömegtájékoztatáson belül, elsősorban a televízióban létezik. Nyilvánvaló, mind kevesebb köze van a sport eredeti értelméhez, világméretű látványosság lett belőle, és - egy kis túlzással mondva - ez a földkeregség legnagyobb vándorcirku­sza. A sportszerető ember ma arról ismerszik meg, hogy délután, este, éjnek idején sört, bort és üdítőt kortyolgatva gubbaszt a tévé előtt, s hipnotizáltan figyeli, amint mások félholtra gyötrik magukat helyette és az ő gyönyörűségére, viszonozva azt, hogy ő meg helyettük dolgozik. Ennek így kell lenni, mert ezt parancsolja a munkamegosztás ma érvényes alapszabálya; az adófizető polgárnak jár egy bizonyos meny­nyiségű cirkusz. Kellenek ezek a másodpercek, pontok, gólok - pótcselekvésnek, sportpótléknak, életpótléknak. Tálalásuk­ban pedig a tévé felülmúlhatatlan. Az elmúlt több mint 40 év alatt, a megboldogult szocializ­mus építése során túlságosan is hozzászoktunk ahhoz, hogy a sportot a társadalmi rangfokozat fokmérőjének tekintsük. Persze a nemzeti nagylét nem sporteredmények kérdése. Az emberiség sorsa nem az olimpián dől el, attól még lehet valamely nép erős, bátor és bizakodó, hogy a játékokon kevés babér terem számára. Ezért túlzás volna belőle kudarc vagy siker esetén szélsőséges következtetéseket levonni. Ez azon­ban nem lehet ok a másik végletre, a vállrándításra, a nemtörő­ftj Hlkíl m m% mmmmssmákmšsim^gsmmm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom