Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-15 / 11. szám, szombat

1994. JANUÁR 15. IÚJSZÖM KALEIDOSZKÓP „Betegség?" jeligére - Még csak most múltam 30 éves, de az utóbbi időben rettenetesen felejtek, sokat fáj a fejem és romlik a látásom is. Az apróbb betűk teljesen összefutnak a szemem előtt. Mit tegyek? - Sürgősen menjen el a kezelőorvosához, mondja el neki a tüneteket úgy, ahogy a levélben felvázolta, és kérje őt meg, hogy utalja önt be egy neurológiai szakrendelésre. E kivizsgálás alapján, melynek lehet, hogy egy fej-CT-vizsgálat is része lesz, lehet eldönteni, szervi megbetegedésről, folyamatról vagy idegiről, esetleg nagymértékű kimerülésről van-e szó. Kérem, az eredményről számoljon majd be nekem. Amennyiben lakóhelyén a CT-vizsgálat problematikus lenne, jelezze telefonon vagy levélben. „Kislány" jeligére - A keresztlányom sokat szenved a gyomorfájástól. Ő ugyanis túlságosan érzékeny, drukkolós típusú egyetemi hallgató. A kivizsgálások egész sorát végigjárta niár, de eddig csak kevés vigaszt kapott. Állítólag a panaszok gyomoridegi eredetűek. Jóformán minden evés után hányni kezd, és bizony már 5-7 kilót lefogyott. Nagyon félünk, hogy tanulmányait nem fogja tudni folytatni! — Amennyiben valamennyi vizsgálat negatív volt, egyértelműen személyiségi és lelki problémáról van szó. Mindig is voltak drukkolós egyetemisták, de ez az izgulás elfogadható formában és mértékben csak a konkrét vizsgákkal lehet összefüggésben. Ennek legjobb gyógyszere a sikerélmény, a kortársak, barátok által nyugtázott elismerés. Ilyen esetekben mindig eredményes lehet a barátok segítsége a kikapcsolódásban is. A levél alapján egy másik lehetőségre is gondolni kell. Fiatal lányok egy része a serdülőkor vége felé, vagy közvetlen utána beleesik egy állapotba, melyet a nagymértékű fogyás, bizonyos viselkedési zavarok, önfejűség, s végül teljes idegi-testi kimerülés jellemez. A laikus hozzáállás itt nem segít, gyógyítani kell a beteget. Azt tanácsolom levélírónknak, hogy a lány szüleivel együtt keressék fel az iskola pszichológusát, s tisztázzák, mennyire felel meg a lány személyiségének az iskola követelményrendszere, elvárásai. Lehet, hogy megéri módosítani a tanulmányi feltételeken. A szakembernek hasznos tanácsai lehetnek az iskola típusának megfelelő csoportmunka irányába is. S amennyiben a másik lehetőség, szaknyelven az Anorexia nervóza (pszichés eredetű étvágytalanság) esete áll fenn, javasolni fogja a pszichiáter segítségét. Ezt mielőbb meg kell tenni, mert az elhanyagolt esetek az egészség tartós károsodásának veszélye mellett, a tanulmányok megszakításához, sőt, félbehagyásához vezethetnek. „Félelem" jeligére — Az utóbbi időben furcsa érzések kerítenek a hatalmukba, igaz, amióta özvegy vagyok, az idegeim nagyon tönkrementek. Imádom az unokáimat, de reszketek még annak a feltételezésétől is, hogy nálam töltsék az éjszakát. Nem tudom megmagyarázni, szégyellem ezt az érzést, de nem tehetek róla. Mindig félénk voltam, de most már nincs semmi önbizalmam. Százszor is megnézem, becsuktam-e az ajtót, elzártam-e a gázt. Az autóbuszra már fel sem szállok, inkább gyalogolok. Ez depresszió? Segítene nekem is a Timonil tabletta? - Több mint valószínű, hogy igen, mert harmonizálja az érzelmeket, melyek zavaraiba a depresszió is beletartozik. A tünetek alapján, melyeket részletesen leírt, nagyon valószínű, hogy idősebbkori depresszió kerülgeti Önt, szorongásos tünetekkel vegyítve. Nyugodjon meg, ezen nincs mit szégyellnie, hiszen az emberek nyolcvan százaléka élete folyamán átesik legalább egy depressziós állapoton. Ne hagyja, hogy a bűntudat elhatalmasodjon a lelkében, mert ennek nincs alapja. Küzdeni kell ellene, mert a betegség tünetéről van szó, ugyanúgy, mint az alvászavarok, a vegetatív tünetek (szívdobogás, izzadás), a reggeli rossz közérzet esetében. Abban is biztos vagyok, hogy ha leül a családtagjaival egy megbeszélésre, meg fogják érteni az álláspontját. Viszont értelemszerűen kérni fogják Öntől, hogy kezeltesse magát, amit a féltés, a szeretet jelének vegyen, ne rosszindulatnak. A gyógyszereket hoszszabb ideig kell szednie, mert egy hosszan tartó folyamatról van szó. Annak, amit Ön is említett, az az előnye, hogy napi egyszeri adagban is kifejti hatását. Nem szabad azonban csodát várnia. Egyrészt minden depresszió elleni szer hatása csak 7—10 nap után érvényesül teljes mértékben, másrészt a társtalanság, a magány, mely a depreszszió melegágya, hátráltatja a gyógyulást. Kár, hogy rossz tapasztalata van a pszichiáterrel, akinél már évekkel ezelőtt volt, mert ebben az esetben a szakemberbe vetett hit és bizalom gyógyító erejű. Önnek lesz könnyeb, ha ilyet talál. S amenynyiben nem tudna dönteni, hívjon fel, szívesen közvetítek. „Aggódó" jeligére - Nagyon fiatalon mentem férjhez 12 évvel idősebb férjemhez. Azért, mert a szüleim akarták így. Egy cseppet sem voltam belé szerelmes. Iparkodtam hozzá mindig becsületes, hű, rendes és őszinte feleség lenni, és a szaporodó családot az évek során már valóban szerettem. Az utóbbi időben rájöttem, hogy a férjem nem őszinte, sokszor hazudik. Nem törődik semmivel sem, sokat kell neki könyörögni. Az idegeim kivannak, bármi csekélység miatt méregbe gurulok. Félek, hogy ez a családnak is ártani fog. Tanácsot szeretnék kérni, mert idegileg és lelkileg betegnek érzem magam. — Lehet, hogy egész házassága alatt hű és őszinte feleség iparkodott lenni kedves asszonyom, csak egyről feledkezett meg. Az alapkő letételénél nem volt őszinte. Biztos alapok nélkül nagyon nehéz tartós épületet felépíteni. Bár ideig-óráig lehet „hazudni boldog szeretőt", tartósan nem megy. Mérget veszek rá, hogy a férje erre már régebben rájött, azért változott meg a viselkedése. S ha ehhez hozzávesszük az idősödő férfiak ,,bezáruló kapu" szindrómáját, elég jól el tudom képzelni az Önök közötti kapcsolat színvonalát. Félreértés ne essék, mindenki véthet hibát, és Önt részben fiatalsága, tapasztalatlansága, részben szülei iránti tisztelete némileg felmenti. Együtt élniük viszont csak úgy érdemes, ha megpróbálnak párbeszédet folytatni közös dolgaikról, és közben ki tudják jelölni mindennapi életükhöz és a család működéséhez szükséges kompromisszumok kereteit. Különben együttélésük együttkínlódás lesz, melynek a legjobban a gyerekek isszák meg a levét. Sürgősen jelentkezzen a legközelebbi házassági tanácsadóba, s vigye magával a férjét is. „SUZY" jeligére - Többször hordtam DANAt, az utolsót februárban vették le, mert már rosszul viseltem, sokszor és sokáig véreztem. Alhasi fájdalmaim is voltak. Kiderült, hogy „mióma uteri"-m van. Szeretném megtudni, meddig lehet egy DANÁt hordani? Mitől keletkezik a mióma, miért, és meddig lehet vele élni? Miért nem lehet kivenni? Miért kell megvárni, míg nagyobb lesz, vagy míg fájni fog? Miért nem lehet a méhről leoperálni, miért, kell kivenni az egész méhet? -A mióma a méh leggyakoribb daganata. Ivarérett nőknél jelentkezik, többségében azoknál, akik nem szültek, de másoknál sem ritka. Nagyságuk lehet pár milliméter, de az emberfejnyi sem ritkaság. Keletkezésének okát pontosan nem tudjuk, de nagyon valószínű, hogy az ivarérett nő hormonháztartásával függ össze, mert csak ebben a korban jelentkezik, és a változókor után a növekedés megáll. Ha a mióma tünetmentes, korlátlan ideig lehet vele élni, de inkább az a jellemző, hogy rendszertelen és veszélyes vérzések, és kellemetlen fájdalmak forrásává válik. Szinte mindig több mióma van a méhben, melyek különböző nagyságúak lehetnek, és a múltban többszöri műtétekhez vezettek. Ezért nem vált be a részleges méhirtás, melynek elvégzése ma már csak egészen ritkán jöhet szóba, elméletileg olyan fiatal nőnél, aki még nem szült, ezért kívánatos a nemzőképesség megtartása. Természetesen figyelembe kell venni, hol helyezkedik el a mióma, valóban csak egy gócról van-e szó, egyáltalán, mi jár több kockázattal: a méh meghagyása vagy kiirtása. A DANÁ-val kapcsolatos kérdéskörre maguk a nőorvosok sem tekintenek egységesen. Van, .aki egy év múlva kivétel nélkül leszedi, míg mások csak akkor nyúlnak hozzá, mikor már problémákat okoz a viselése. A többség úgy tartja, hogy 3 év az az elfogadható időtartam, míg egy DANÁ-t rizikómentesen fenn lehet hagyni az anyaméhben. * * * Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntetni. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Megadóztatott részvények? P. S.: 1992-ben a vagyonjegyes privatizálás során a pontjaimat egy privatizálási beruházási alapra bíztam azzal, hogy ez az alap arra kötelezte magát, a részvényeimet 12 ezer koronáért megvásárolja. Éltem ezzel a lehetőséggel, és az említett összeget tavaly az év vége felé meg is kaptam. Most azt szeretném tudni, hogy köteles vagyok-e ezt a jövedelmet az adóhivatalban bejelenteni, és köteles vagyok-e adózni az említett összeg után? A jövedelmi adóról szóló 1992. évi 286. törvény rendelkezéseinek értelmében minden olyan személy, akinek a magánszemélyek jövedelemadója alá eső évi jövedelme meghaladta a tízezer koronát, a megszabott határidőben (azaz, a folyó naptári és március 31-ig) köteles a korábbi adózási időszakra vonatkozó adóbevallást előterjeszteni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az adómentes jövedelmekre, továbbá pedig azokra a jövedelmekre sem, amelyekből az adót különleges adókulcs alapján hajtják be. A 92/1991. Tt. számú, úgynevezett nagyprivatizációs törvény (pontosabban az állami vagyon más személyekre történő átruházásának feltételeiről szóló törvény) alapján történt részvényszerzésből származó jövedelem a fent említett adótörvény szerint nem képezi a jövedelmi adó tárgyát: másként fogalmazva, a jövedelmi adó szempontjából érdektelen jövedelemről van szó. Kivételt képeznek viszont például a részvényekből származó jövedelmek (így többek között a részvények után járó osztalékból származó jövedelmek). Ugyanakkor el kell mondani, hogy a részvények eladásából származó jövedelmek a jövedelmi adó tárgyát képezik (adóköteles jövedelmek), ha a megszerzésüktől az eladásukig eltelt idő nem haladta meg az egy évet. Az adó alapja ilyen esetben a vagyonjegyes privatizációban megszerzett, majd eladott részvények eladási ára és névértéke közötti különbözet lenne, miközben a privatizációs beruházási alap határozza meg a részvételével megszerzett részvény névleges értékét. A vagyonjegyes privatizációs könyv (füzet), a jogszabályok által előírt bélyeg beszerzésére fordított, valamint a vagyonjegyes privatizálásban való részvétellel járó további kiadások (mint például a privatizálási vagyonjegykönyv, értékbélyeg megvételéhez szükséges kölcsön kamatai) nem számolhatóak el az említett törvény 10. §-ának ötödik bekezdése alapján kiadásokként, vagyis az említett költségekkel, kiadásokkal — az adó szempontjából — nem csökkenthető a részvények eladásából származó jövedelem, az említett jövedelemből nem lehet levonni a vagyonjegykönyv és az értékbélyeg árát, illetve, ha pedig valaki ezek megvásárlására kölcsönt vett fel, a kölcsön kamatait sem. Összegezve az elmondottakat, a részvények eladási ára (12 000 korona) feltehetőleg alacsonyabb lesz, mint ezeknek a részvényeknek a névértéke, és ezért nem kerülhet sor arra, hogy ezt a 12 ezer koronát megadóztatnák. Ha viszont a részvények megszerzésétől a részvények eladásáig nem telt el egy évnél rövidebb idő, az eladási árból befolyt jövedelem is adóköteles, következésképpen adóbevallást kell tenni róla. Honoráriumok adóbevallása H. L.: Az írásaim több lapban is megjelennek, több szerkesztőségtől kapok időnként honoráriumot. Az egyik szerkesztőségben figyelmeztettek, hogy háromezer koronát meghaladó honorárium esetében adóbevallást kell tennem a honoráriumokról, a következő szerkesztőségben viszont kétségbevonták ezt, mondván, hogy átalányban amúgy is levonták már az adót. Most nem tudom, hogy a tavaly kapott honoráriumokat köteles leszek-e az adóbevallásban említeni? A jövedelmi adóról szóló 1992. évi 286. Tt. számú törvény 36. §-a értelmében a jövedelmek egyes fajtáinál különleges adókulcsok érvényesülnek, mégpedig úgynevezett levonásos adóként. Olyan jövedelmekről van szó, amelyek forrása a Szlovák Köztársaság területén van, és amelyek megküldésekor a címzettnek gyakorlatiasabb, egyszerűbb az adót rögtön a kifizetéskor levonni, illetve behajtani. A fent említett jövedelmek közé tartoznak a napilapokba, hetilapokba, rádióba és a televízióba beküldött írásokért járó honoráriumok, ha az adott esetben az egy írásért járó honorárium nem haladta meg a háromezer koronát, miközben itt az adó alapja az egész jövedelem, azaz nem lehet belőle levonni az adott jövedelem elérésére fordított kiadásokat. Ha az adott esetben a honorárium meghaladta az említett összegét, az egész jövedelmet fel kell tüntetni az adóbevallásban. Itt tartanánk szükségesnek megjegyezni, hogy ez a kedvezményes lehetőség nem vonatkozik a műalkotásokból (így például az irodalmi alkotásokból) származó jövedelmekre, valamint a szerzői jogi törvény szerinti szerződések alapján folyósított jövedelmekre sem. Az adólevonást az adó fizetője, vagyis az a jogi vagy magánszemély köteles megtenni, amelynek a Szlovák Köztársaság területén van az állandó lakóhelye vagy székhelye, és az adóalany javára honoráriumot folyósít vagy kifizet. Jövedelemnek számít ilyen szempontból úgy a pénzbeli, mint a nem pénzbeli teljesítés is. Az adóalapot lefelé kerekítik egész korona-összegre. Az adó fizetője a honoráriumból levont adót a soron következő hónap 15. napjáig köteles az adó kezelőjének (az állandó lakóhely vagy a székhely szerint területileg illetékes adóhivatalnak) befizetni. Fontos szabály az, hogy az adólevonás rendes végrehajtásával az adóalany adózási kötelezettsége teljesítettnek számít, azaz az adóalany az ilyen jövedelmet már nem köteles az adóbevallásban feltüntetni. dr. FEHÉR GYULA