Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-11 / 7. szám, kedd

ló/szól GAZDASÁG Állami Piacszabályozási Alap: BEHOZATALKORLÁTOZÁS VÁRHATÓ A piacgazdaságra való átmenet időszakában a hazai mezőgazdaság termelési szerkezetének átalakítása során nagyon fontos szerepet szántak a piacszabályozási alapnak, amelynek elsődleges feladatául a hazai agrárpiac kézbentartását határozták meg. Alapvető küldetése szerint a piacon mutatkozó termékfelesleget kellett elszívnia, hogy a piaci működés legfontosabb alapelvéi, a kereslet-kínálat szerinti forgalmat biztosítsa. Pavol Delingával, az alap igazgatójával arról beszélgettünk, az új feltételek között hogyan tudott megfelelni az alap a válságokkal terhelt ágazat kihívásainak. 1994. JANUÁR 11. OSZTRÁK TAPASZTALAT, SZLOVÁK PIAC A Fotrónlc osztrák cég közvetlenül a szögesdrótok eltávolítását követően a szlovákiai és a magyarországi vásárlót célozta meg. A szlovák határtól fél kilométernyi távolságban fekvő Kittseeben nyitott üzletet, s a kedvező tapasztalatok után a cég hamarosan a szlovák főváros piacán is megjelent. A Fotronic pozsonyi leányvállalatának tapasztalatairól kérdeztük František Gottlieber cégvezetőt: - Cégünk általános és szórakoztató elektronikai termékek, optikai és háztartási cikkek gazdag választékával áll a vásárló rendelkezésére. Az általunk forgalmazott, ismert nyugati cégek termékei csúcsminőséget képviselnek, s a szlovák koronában megállapított áraink az osztrák tapasztalatoknak megfelelően alakulnak. Árpolitikánk mindenekelőtt forgalmunk állandó növelését szolgálja. Rugalmasan reagálunk a piac igényeire, a keresletnek megfelelően bővítjük árukínálatunkat. Kiépítettük szervizhálózatunkat, az esetleges műszaki rendellenességeket gyorsan és térítésmentesen hárítjuk el. A szavatossági határidő után is vállalunk szervizelést. A Fotronic számításai tehát beigazolódtak, amikor a szlovákiai vásárlóra épített. Folyamatosan' fejlődni tudott, következetes, a vásárló igényeire érzékenyen figyelő munkával egyre nagyobb népszerűségre tett szert Pozsonyban és környékén. Szervizközpontjukat is Ausztriából Pozsonyba helyezték át, s a napokban a külvárosból a város központjába költöztetik. Ilyen módon is közelebb akarnak kerülni vásárlóközönségükhöz. František Gottlieber további terveket, fejlesztési lépéseket is körvonalazott. Eddigi működésük folyamán meggyőződtek róla: van igény árucikkeik nagykereskedelmi forgalmazására. Ezért nagyraktár létrehozásán dolgoznak, és a Philips céggel való szoros együttműködésen túl további, Szlovákiában még meg nem jelent, multinacionális cégek kizárólagos képviseletét is vállalni akarják. Kis közösség garantálja a Fotronic szlovákiai leányvállalatának zökkenőmentes működését. A kisebb létszámot az alkalmazottak nagyobb szakmai felkészültsége és sokrétűsége ellensúlyozza. Az osztrák cég a színvonalas munka fejében szociális biztonságot, megfelelő javadalmazást nyújt. Az 1993-as év a cég számára a normalizálódás időszaka volt. Jelentős részesedéssel vettek részt a szlovákiai piacon. Bár elégedettek lehetnek, az 1994-es esztendőben - mindenekelőtt nagykereskedelmi tevékenységük révén - jelentősebb forgalmat szeretnének elérni. František Gottlieber vallja: A kereskedelem titka a vásárló mindenkori elégedettségének szavatolása. Szlovákia vásárlóereje, persze, behatárolt, tapasztalataink mégis azt mutatják, érdemes erre a piacra figyelni, s szakmai körültekintéssel, a keresletre rugalmasan reagálva jó gazdasági eredmény is elérhető. Reméljük, hogy nagykereskedelmi tevékenységünk bővítése révén új partnerekre találunk Dél-Szlovákiában. MÁZSÁR LÁSZLÓ • A Szlovák Köztársaság Állami Piacszabályozási Alapja 1993-ban már a kormány állal jóváhagyott módosított alapszabály szerint végezte tevékenységét. Az előzőekben számára megfogalmazott kifejezetten gazdasági funkciók mellett milyen új feladatokkal bővült ez a tevékenységi kör? - Megváltozott feltételek között az alap immár bizonyos fokig a társadalmi-szociális egyeztetés fóruma is lett, hiszen 14 tagú tanácsában az állami szervek és az ágazat képviselőin kívül helyet kaptak a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek képviselői is. Ez azt is jelenti, hogy a piacszabályozási intézkedések meghozatalakor a lehetőségekhez mérten immár a fogyasztók érdekeit is figyelembe kell vennünk. Az új alapszabály arról is rendelkezik, hogy a piacszabályozási alap tanácsa által javasolt intézkedéseket az állami szervek kötelesek kihirdetni. Elsősorban a garantált árak, támogatási alapelvek, piacvédelmi intézkedések tartoznak ebbe a kategóriába. • Az alapszabály azt is kimondja, hogy az alap nem nyereségorientált gazdálkodói szervezet. Ezzel a megkötéssel a piaci feltételek között hogyan végzi tevékenységét? - Szerződéses formában együttműködve a kereskedelmi szervezetekkel. A gabonafelvásárlást például a felvásárló vállalatokkal, a termékfelesleg exportját pedig kiviteli licenccel rendelkező kereskedelmi cégekkel bonyolítjuk. A mezőgazdasági termelők biztonságát szolgálja az az alapelvünk. amely szerint a kiviteli támogatásokat vagy a garantált árakat csak abban az esetben fizetjük ki az üzletet lebonyolító cégeknek, ha azok elszámoltak a termelőkkel. Természetesen az agrárpiac szervezése, az agrárpiaci rendtartás megszervezése továbbra is a kiemelt feladataink közé tartozik. Ennek megvalósításában a fokozatosan kialakuló agrárérdekvédelmi szervezetekkel együttműködve építjük ki az információáramlás csatornáit. Megkezdték működésüket a terméktanácsok is, amelyek az agrárpiaci rendtartás egyik fontos láncszemét alkotják. • A tárca vezetése által kidolgozott ágazati koncepció szerint 1993-ban már garantált árakon vásárolták fel a gabonát. Az idén a tejre is garantált fix árat javasol a tárca vezetése, a termelők viszont a jelenlegi helyzetben ezzel már nem értenek egyet. Ügy vélik, hogy a fix ár fél évig sem tart ki, hiszen a leépülő tehénállomány következtében kialakuló kereslet nyomására úgyis változik majd a tej ára. - Kétségtelen, hogy ez a helyzet is kialakulhat, viszont a fix árhoz minőségi pótlék is jár. Véleményem szerint a jelenlegi helyzetben ez a megoldás elfogadható, hiszen azt a célt szolgálja, hogy a termelők a feldolgozókkal hosszú távú gazdasági kapcsolatokat alakítsanak ki, amely a későbbiek során is meghatározza majd az együttműködésüket. Az összes termelési ágazatban ugyanis elsősorban ez hiányzik, a központ vagy az állam csak időlegesen vállalhatja át ezeknek a kapcsolatoknak a szabályozását. Ennek érdekében 1994 első félévében még nem szabjuk meg a tejtermelők számára a mennyiségi megkötéseket. • Ma már senki nem vonja kétségbe a piacszabályozási alap létjogosultságát. A tavalyi nehéz feltételek között milyen konkrét eredményeket értek el? - Mindenképpen pozitívan értékelhető, hogy sikerült enyhíteni a húspiacon uralkodó feszültségeket, s ma már egyértelműen a keresletikínálati viszonyok szabályozzák ezt a területet. A gabonatermelők számára az élelmiszer-ipari búza és a kukorica felvásárlását garantáltuk, véleményem szerint elfogadható áron. Sajnálatos, hogy a búzatermelők egy része nem élt a felkínált lehetőséggel, s abban bízva, hogy a mutatkozó hiány még jobban felhajtja majd az árakat, nem adta el az alapnak a gabonát. Mára kiderült, a hiány nem akkora, mint amilyenre egyesek számítottak, s minden valószínűség szerint csupán takarmánygabonából lesz szükség behozatalra. Mindent egybevetve tavaly 1,7 milliárd korona forgalmat bonyolítottunk le, 100 ezer tonna kukoricát, 100 ezer tonna burgonyát, 22,6 ezer tonna cukrot vásároltunk az állami alapokba. Elsősorban annak érdekében, hogy a termelők számára bevételi forrásokat biztosítsunk. Mintegy 100 millió koronával támogattuk a sertéshús kivitelét, 150 millióval a marhahús-felesleg exportját, további 100 millióval a tejtermékek kivitelét. Említést érdemel, hogy 650 tonna méz, valamint 1350 tonna almasűrítmény is kiviteli támogatást kapott. • Nem lett volna célszerűbb, ha ezeket az összegeket inkább a hazai piac, illetve a fogyasztók támogatására fordítják? - A piacszabályozási alapnak elsősorban az a feladata, hogy ügyeljen a kereslet-kínálat egyensúlyára, hogy az árakban a termelők számára is elfogadható szinten térüljenek meg az átlagos termelési költségek. A lakossági vásárlóerő csökkenése miatt azonban nálunk továbbra is feleslegek alakulnak ki egyes alapvető élelmiszeripari termékekből, s ezeket kell kézben tartanunk. Liberális árképzési rendszerünkbe egyébként sem lenne célszerű és hatékony egy ilyen beavatkozás, sőt azt is nehéz lenne eldönteni, kik kapják meg ezt a támogatást, hiszen ezek az összegek a termékmennyiségeknek csak egy részét érintenék. • Mi várható az idén a hazai agrárpiacon? - Feltételezéseink szerint a húspiacon még mindig lesz mintegy 1500 tonnányi felesleg, sertéshúsból ez várhatóan az év első felének közepén csúcsosodik ki. Gabonafélékből - ha valami nem jön közbe szintén 400-500 ezer tonna körüli túlkínálatra számítunk. A jóslatok ellenére a nyári hónapokban még tejből is várható némi felesleg. A cukorrépa esetében változtatunk az eddigi gyakorlaton. Míg tavaly csaknem 23 ezer tonna cukrot vásároltunk a cukorgyáraktól, hogy azok legalább részben ki tudják fizetni a termelőket, az idén viszont: ezt már nem tervezzük. Meglátásaink szerint a belpiac védelme érdekében jóval szorosabb együttműködésre lesz szükség a cseh partnerünkkel. • A zöldség- és gyümölcstermelők évek óta panaszkodnak arra, hogy a hazai termelőket szinte megfojtja a korlátlanul behozott külföldi áru. Tervezik ennek a területnek a piaci szabályozását? - A zöldség- és gyümölcspiac szabályozása nem tartozik a piacszabályozási alap feladatai közé. GATT-tagságunk miatt a különféle védővámokat és behozatali korlátozásokat is össze kell hangolnunk a nemzetközi előírásokkal. Ennek ellenére elárulhatom, rövidesen olyan behozatali követelményrendszer kerül bevezetésre, amely várhatóan gátat szab a külföldi termékek korlátlan beáramlásának. • Köszönöm a tájékoztatást T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ KENDŐZETLENÜL Vészhelyzetben a Rimaszombati járás mezőgazdasága Az, hogy a Rimaszombati járás agrokomplexumának termelőüzemei kritikus helyzetben vannak, csak enyhe jellemzése lenne a valóságnak. Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az elmúlt nyár katasztrofális szárazsága és a harmadik éve itt gyűrűző válságjelek miatt a közép-szlovákiai régió egykori „éléskamrája" kiürült, vészhelyzetbe került. A teljes csőd, a könyörtelen összeomlás szélére sodródott az ágazat. Lehet, mindez így még nem meggyőző, de mint minden érvelésnél, itt is a számok nyújtják a bizonyítékokat. És, persze, az egyre hangsúlyosabban elégedetlenkedő termelők, az ágazat kiszolgáltatott helyzetbe jutott vezető képviselői és a hitelezők hada - mely így a koldusbotra jutott adósától mindhiába vátja, ami őt megilleti - ennek a megmondhatója A helyzet két legavatottabb ismerőjével, egyben a kiútkeresés hivatalból kompetens képviselőjével folytatott beszélgetésem, gondolom, eloszlatja a kételyeket, hogy nem gömöri vaklármakeltéséről van szó. Két beszélgetőpartnerem Kozsár István, a Regionális Földügyi és Tájékoztatási Hivatal, valamint Tömösvári György, a Gömöri Mezőgazdasági és Élelmezési Kamara igazgatója volt. - Először talán méreteiben kellene megismerkednünk a járás mezőgazdaságával. K. /.: Jelenleg 38 transzformálódott szövetkezet, két részvény- és egy kereskedelmi társaság működik a járás területén. Továbbá 11 állami gazdaságot és 101 magánszektorban gazdálkodó kistermelőt tartunk nyilván. A feldolgozói és szolgáltatói szférában pedig 10 állami vállalatot, illetve részvénytársaságot és két privatizált, tehát magánkézben lévő feldolgozóüzemet jegyzünk. - A tavalyi, szokatlanul száraz, csapadékszegény nyarat a saját bőrömön is érzékeltem, sőt, láttam kiszáradt kutakat, patakokat. Mennyire keserítette ez meg a földművesek életét? K. /.: Tájainkon mindössze 2,2 tonnás hektárhozamot értünk el sűrűnvetett gabonafélékből, ami az elmúlt évi hozamokhoz képest 1,63 tonnás csökkenést jelent. Ez természetszerűleg a takarmányalap alakulását is kedvezőtlenül érinti. Tömegtakarmányokból 35-40 ezer tonna fog hiányozni, s ennek következtében főleg a sertésállomány jelentős zsugorodásával kell számolni. Szarvasmarha-állományunk pedig az istállókapacitáshoz képest olyannyira megcsappant, hogy kb. 250 (100 férőhelyes) istállónk marad üresen. Mindezen túl a tejtermelés költségei is jelentősen megnövekedtek a nyári hónapokban, hiszen sokszor a legelőkre és istállókba is szállítani kellett a vizet. A tejtermelés a még elfogadható eredménnyel zárult 1991-es évhez viszonyítva tavaly 31 százalékkal csökkent. A szövetkezetek és állami gazdaságok válsághelyzetének elmélyülését természetesen a nincstelenségből, eladósodásból és fizetésképtelenségből adódó munkafegyelem csökkenése, a technológiai és agrotechnikai előírások meg nem tartása, a gyakori lopás stb. is kedvezőtlenül befolyásolta. Tavaly járásunkban közel 1600 ember távozott a mezőgazdaságból - részben az állami gazdaságok privatizációjának központi elodázása következtében is. - Tudom, hogy nem nézték ölbe tett kézzel a mezőgazdaság hajójának süllyedését, hisz gyors egymásutánban itt járt a tárca vezetője, Peter Baco miniszter úr, majd a köztársasági elnök is eljött a Rima partjára. Épp az utóbbi jelentette be, hogy a kormány 15,5 millió koronát juttat ide terven felül, rendkívüli dotáció címén. Mennyire segítettek ezek a látogatások a további boldogulásban? T. Gy.: Bármennyire is reméltük és bizakodtunk. nem mondhatom, hogy jelentős segítséget, önzetlen támogatást kaptunk volna. A miniszteri látogatás idején konkréten elemeztük a helyzetet, egy külön levélben, szeptember végén pedig - vagyis a miniszteri látogatás után - egy részletes javaslatot küldtünk a minisztériumba. Az említett 19,5 milliós dotáció hosszú távon nem oldja meg a helyzetünket. Ez a dolgok belső Összefüggéseiből következik: az őszi búza elvetéséhez, illetve a vetőmagvásárláshoz teljes állami dotációt, a műtrágyavásárláshoz pedig 50 százalékos támogatást kértünk. Tekintettel a 40 ezer tonnás takarmánygabona-kiesésre, az állatállomány megtartásához szükséges intézkedések gyors életbe léptetését javasoltuk. Mind az Altalános Hitelbanknál, mind az állami takarékpénztárnál jelentős hitelek terhelik a járás mezőgazdaságát, illetve felvásárlóüzemeit. A részletfizetések csúszásáért kirótt szankciók elengedésében, illetve a fizetések átütemezésében kértünk miniszteri intézkedést - ezekhez az adósságterhekhez képest a 19,5 milliós dotáció nem egy jelentős tétel. Ugyanilyen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk a Szlovák Biztosító Rt.-vel szemben. - Ügy tudom, a pénzügyi patthelyzet hatásos intézéséhez a miniszteri látogatás alkalmával elvi beleegyezést és biztosítékokat is kaptak. Vannak már konkrét eredmények is? T. Gy.: Ügy mondanám, hogy részeredmények már vannak. A 19,5 milliós keretet jószerivel egészében a ősziek elvetéséhez szükséges vetőmag megvásárlására költöttük. Végül is kiderült, ez számunkra semmilyen plusz nem volt, hisz ilyen vagy olyan formában minden járás megkapta ezt az összeget. Bizonyos előrelépés történt hitelezőinkkel szemben: mind az Általános Hitelbankkal, mind a takarékpénzárral folyamatban vannak a tárgyalások és úgy néz ki, a törlesztések átütemezésére sor kerül. Mindez nem a problémák megoldását, hanem csak a megoldás elodázását jelenti. Egyelőre csak annak tudunk örülni, hogy 15 200 ha-on földbe került az őszi búza (ez valamivel több mint a tavalyi vetésterület - a szerk. megjegyzése), és ez már természetesen egy jó idei nyarat feltételezve bizonyos garanciát jelent. POLGÁRI LÁSZLÓ