Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-05 / 3. szám, szerda

1994. JANUÁR 5 HÍREK - VÉLEMÉNYEK tUJSZO* Míg Nyugat-Európában az árvizek, Ausztráliában a nagy szárazság okozta erdőtüzek keserítik meg az emberek életét. Új-Dél-Wales államban kb. 50 erdőtűzzel küzdenek a tűzoltók. Ez a felvétel Charleston városban készült az evakuálásra váró rémült gyere­kekről. Ne csináljanak belőle pártprogramot! Zsirinovszkij nem nyugszik PÁRTJA ELVESZÍTHETI MANDÁTUMAIT (Folytatás az 1. oldalról) szerintem ez nagyon rossz vicc. És ezt a Surányba összehívott ellengyű­lés és a szlovák ellenvélemények váltották ki. - Fel kíván szólalni Komá­romban? - Természetesen szeretnék fel­szólalni, amennyiben annak értelmét látom. Egyelőre azonban fogalmam sincs, milyen irányt vesz majd ez az egész. Az ÚJ SZÓ-ban megjelent interjú alapján Pásztor István hoz­záállását pozitívnak tartom, de na­gyon sok függ attól, hogy a polgár­mesterek hogyan állnak majd a kér­déshez. - Mi a véleménye a dél-szlovákiai választott képviselők és polgármes­terek társulásának létrehozásáról? -Ha ez nem egy párt, vagy egy­két párt kezdeményezése, akkor tá­mogatom. Nem lenne jó, ha ezt egy párt tűzné a zászlajára és pártprog­rammá válna. A magyar polgármes­terek már így is eléggé elszakadtak egymástól azáltal, hogy a pártjaink nem tudtak megegyezni. Pedig szük­ség lenne arra, hogy a polgármeste­reknek legyen egy közös fórumuk, ahol a közös problémákat megvitat­hatják. Én egy olyan fórumot támo­gatnék, amelyben a magyar polgár­mesterek a szlovák falvakkal is meg­beszélhetnék a közös dolgaikat. Pél­dául a Lévai járáson belül nagyon sok szlovák község van, s nekünk az lenne jó, ha velük is együtt tudnánk működni. - Mii vár ön a komáromi nagy­gyűléstől? -Egy olyan józan és megfontolt döntést és kompromisszumot, amely megnyugtatná a közvéleményt, s amely a magyar falvak és magyar polgármesterek, de ugyanakkor az egész ország számára hasznos lenne. (gaál) (TA SR-hír) Vlagyimir Zsirinovszkij hétfőn a késő esti órákban Moszkvá­ban interjút adott az RTL német tévétársaságnak, amelyben a szélső­ségesen nacionalista nézeteiről is­mert orosz pártvezér többek között kijelentette: Németország Izrael he­lyett inkább Oroszországnak kelle­ne, hogy háborús kártérítést fizes­sen. A Reuter jelentése szerint az orosz politikus ezt azzal indokolta, hogy az oroszok játszottak döntő szerepel a nácizmus legyőzésében a második világháborúban, a zsidók­nak ugyanakkor ehhez semmi közük nem volt. A Reuter arról is tájékoztatott, hogy Zsirinovszkij a következőket mondta a szófiai német konzulnak, miután az megtagadta tőle a német­országi beutazási vízumot: „A világ leghatalmasabb országa legnagyobb és legerősebb politikai pártjának ve­zetőjétől tagadta meg ön a beutazási vízumot és ezzel hozzájárult az orosz-német kapcsolatok megrom­lásához. " A konzul szemére vetette, hogy holmiféle bűnöző elemek, köz­tük romák és törökök zavartalanul járnak-kelnek némethonban, őt pe­dig nem engedik be. Nem felejtette el megjegyezni, hogy szerinte Né­metországnak fel kellene újítania természetes halárait és távozásra kellene késztetnie a területén tartóz­kodó „valamennyi megszálló csapa­tot", beleértve az orosz, az ameri­kai, a brit és a francia egységéket is. Zsirinovszkij ezentúl ingyen nem ad interjút senkinek - írta tegnap az Internacionál Herald Tribune. (TA SR-hír) A jövő hét második felében esedékes moszkvai orosz­amerikai csúcstalálkozó esetleg há­romoldalúvá bővülhet, nem kizárt, hogy részt vesz rajta Leoíiyid Krav­csuk ukrán államfő is. Borisz Jelcin állítólag meghívta Moszkvába ukrán kollégáját, hogy vegyen részt a Bili Clintonnal esedé­kes találkozóján. Egyes források úgy tudják, hogy Clinton is hasonló meg­hívót küldött Kravcsuknak. Az Interfax hírügynökség egy névtelenségbe burkolózó magas be­osztású orosz diplomatát idézett, aki szerint egyelőre nehéz megmondani, hogy valóban háromoldalúvá bő­vül-e a találkozó, ami kizárólag Kravcsuk hozzáállásától függ. Part­nerei gyakorlatilag azt a feltételt szabták neki, hogy országa erősítse meg az atomfegyverekre és azok elterjedésének megakadályozására vállalt valamennyi korábbi kötele­zettségét. Ez gyakorlatilag annyit je­lent, hogy Ukrajnának maradéktala­Á több országban nemkívánatosnak minősített politikusnak már eddig is a napilapok és tévétársaságok egész sora fizetett az interjúkért, állította szóvivője. Az első öt percért 300 dollárt zsebel be, s ha hosszabb in­terjúról van szó, akkor a további percek után járó honoráriumot is előre egyeztetik, ám a tévéinterjú természetesen ennél jóval többe ke­rül. Egy amerikai tévétársaság 60 ezer dollárt fizetett neki. Könnyen megtörténhet, hogy Zsi­rinovszkij pártja, a Nemzeti Liberá­lis Párt elveszti a decemberi válasz­tásokon szerzett parlamenti mandá­tumait. Erre a következtetésre jutott a Szegodnya orosz napilap abból kiindulva, hogy a GMM holland tár­saság finanszírozta a hírhedt orosz politikus választási kampányát. Ha ez beigazolódik, akkor a párt elvesz­ti mandátumait. A GMM egyik illeté­kese szerint az orosz pártvezér mindössze 50 ezer dollárt kapott tőlük. Egyes orosz lapok már a vá­lasztások előtt figyelmeztettek arra, hogy az említett cég törvényellenes pénzügyi műveleteket hajt végre Oroszországban, ám az orosz köz­ponti bank csak most minősítette a GMM valamennyi pénzügyi tranz­akcióját törvényellenesnek. Holland vonatkozású hír az is, hogy a hágai kormány nem zátja ki: a jövőben esetleg politikai kapcsola­tai lesznek Zsirinovszkijjal. A kül­ügyi szóvivő ugyanakkor kijelentet­te, hogy a holland külügyminisztert szintén felháborították az orosz poli­tikus nagy vihart kavart kijelentései. nul alá kellene magát vetnie a START I megállapodás rendelke­zéseinek és atomfegyverrel nem ren­delkező országként csatlakoznia kel­lene az atomsorompó-szerződéshez. Az idézett orosz diplomata szerint sem Moszkva, sem Washington nem fogadja el azokat a feltételeket, ame­lyek mellett az ukrán parlament a közelmúltban ratifikálta a START I-et. * * * Bili Clinton január 11-én este 8 ta­gú különítmény kíséretében érkezik Prágába és személyes biztonságára nemcsak testőrei ügyelnek, hanem az amerikai titkosszolgálat emberei és több ezer cseh rendőr is. Erről a Mladá fronta Dnes tájékoztatott tegnap. A közrend biztosításában a prágai városi rendőrség is közre­működik. Azt egyelőre véglegesen még nem közölték, hogy hol száll meg Clinton, de egy elnöki apart­mant béreltek számára az Átrium Szállóban. PALESZTIN-IZRAELI TÁRGYALÁSOK Csúszás várható (TA SR-hír) A héten várhatóan elmarad az izraeli-palesztin bé­ketárgyalások újabb fordulója - közölte tegnap egy magát megnevezni nem kívánó izraeli kormánytisztviselő. Az eredeti tervek szerint az egyiptomi Ta­bában hétfőn kellett volna foly­tatódniuk a tárgyalásoknak az izraeli egységek kivonásáról a Gázai-övezetből és Jerikó tér­ségéből. A Rabin-kormány a hétfői rendkívüli kabinetülé­sen döntött a halasztásról, amely a hétfői, két izraeli állampolgár ellen elkövetett merényletnek tudható be. A radikális palesztin frakciók az erőszakos akciókkal próbálják bojkottálni a szeptem­berben aláírt palesztin-izraeli megállapodás megvalósítását. Jelentések szerint Peresz izraeli külügyminiszter azzal vádolta a PFSZ-t, hogy nem tartja meg a múlt heti kairói tárgyalásokon létrejött megállapodásokat. Ezt azonban tegnap cáfolta Nabil Saasz, a palesztin küldöttség ve­zetője. Tegnap Izraelbe érkezett a brit külügyminiszter, aki úgy nyilatkozott, hogy szerinte a kö­zel-keleti békefolyamat vissza­fordíthatatlan. Douglas Hurd ezután találkozott Rabin izraeli kormányfővel és Peresz külügy­miniszterrel. A Reuter jelentése szerint Hurd nem hozott magá­val új javaslatokat, jelenlétével mindössze azt kívánja jelezni, hogy London támogatja az Iz­rael és arab szomszédai között kibontakozó békefolyamatot. Költözik az orosz kormány JELCIN IS ELMEGY A KREMLBŐL A moszkvai Fehér Házba tegnap megkezdték a beköltözést az orösz kormány tagjai. Az októ­beri harcok idején súlyosan meg­rongálódott és kiégett parlamen­ti épületet egy török cég reno­válja, melynek munkásai éjt nappallá téve dolgoznak. Az el­sők között költözött be - legkö­zelebbi munkatársaival együtt - Viktor Csernomirgyin kor­mányfő. Hamarosan az épület harmadik emeletén rendezi be elnöki dolgozószobáját Borisz Jelcin, aki egyelőre a Kreml egyik szárnyában székel. Az orosz kabinet titkárságának fő­nöke szerint az új orosz parla­ment néhány éven belül költöz­het csak be a számára épülő szárnyba. Borisz Jelcin elnöki rendelete értelmében az Állami Duma ideiglenes székhelye a moszkvai városháza lesz, míg a Szövetségi Tanács képviselői a sajtóközpont épületében dol­goznak majd. A szövetségi gyűlés jövő ked­den ül össze, de az első ülést rögtön a megnyitás után elnapol­ják. A parlament két kamarájá­nak képviselői csak néhány hét múlva találkoznak újra — tájé­koztatott legújabb számában az Itogi című hetilap. Bányaszerencsétlenség Karvinában tegnap hajnali 2 óra­kor bányaszerencsétlenség tör­tént: a bányafolyosó bővítéskor lokális földrengés következett be, s a folyosó részben beomlott. A mentőosztagoknak mindenkit sikerült időben a felszínre hoz­niuk. Tizenöt bányász megsé­rült, közülük nyolcat kórházban ápolnak. KÖZLEMÉNY A Csallóközi Városok és Községek Társulásának Tanácsa tegnap­előtt tartott ülésén az 1994. január 8-ai nagygyűléssel kapcsolatban pontosította a részvétel körülményeit: A résztvevők érkezését 11.00 és 13.00 óra között várjuk a Komáromi Sportcsarnokban. Kérjük kedves polgármester- és képviselőtársainkat, hogy a jelenléti ív aláírásakor igazolják magukat képviselői igazolvá­nyukkal vagy a nevükre és címűkre küldött meghívóval. Amennyiben ezekkel az okmányokkal nem rendelkeznek, községük polgármestere írásban igazolhatja, hogy választott képviselők. Tekintettel arra, hogy a Demokratikas Baloldal Pártja, a Magyar Polgári Párt és a független képviselők névsora nem áll rendelkezésünkre, nekik meghívót küldeni nem tudtunk, de részvételükkel számolunk. A távolabbról jövők a regisztrációt megkönnyítik, ha előkészí­tett jelenléti ívet hoznak magukkal. Bízunk benne, hogy fegyelmezett részvételükkel támogatják céljaink elérését. A CSVKT Tanácsa nevében: PÁSZTOR ISTVÁN A mexikói indiánok nemigen szerepelnek a külpolitikai hírekben, legutóbb vagy fél évvel ezelőtt történt említés róluk annak kapcsán, hogy a kormány katonái valamifé­le partizánkiképző központra bukkantak az ország déli részén a guatemalai határ köze­lében lévő dzsungelben. Az eset letartózta­tással végződött, a hat indián a századelő híres mexikói forradalmárának, Emil Zapa­tának a nevét viselő nemzeti felszabadító hadsereg tagja volt. Az állítólag még a mao­ista tanokat sem megvető, ám számbelileg pár százra tehető katonai tömörülés a kor­mány ellen szervezkedett, mivel annak számlájára írták, hogy a túlsúlyban indiánok lakta, őserdővel borított Chiapas az ország legelmaradottabb tartománya maradt. Nagyfokú munkanélküliség sújtja Mexikó e legszegényebb vidékét, a többnyire föld­műveléssel foglalkozó indián parasztok kö­rében rengeteg az alultáplált és az írástudat­lan, az egészségügyi ellátás foghíjas, s mind­ezt tetézi a bűnözés és az alkoholizmus elburjánzása. Eme áldatlan örökség java része még a gyarmati időkből származik. A helybeliek azt reméltík, hogy a mexikói kormány meghirdetett reformpolitikája job­bít az ő helyzetükön is. Nos, ez eddig nem következett be, sőt újévre ehelyett olyasmit „kaptak ajándékba", amit a legszívesebben INDIÁN IGAZSÁG a pokolba kívántak volna. Nevezetesen az amerikai-kanadai-mexikói szabadkereske­delmi megállapodást, a NAFTA-t, amely a helybeliek megítélése szerint kilátástalan helyzetüket csak súlyosbítja. Nem véletlen, hogy épp most, az új esztendő beköszöntével szabadult el a po­kol a dél-mexikói dzsungelben, hiszen ek­kor lépett érvénybe a NAFTA. A véres összecsapásokba torkolló felháborodást az a félelmük táplálta, hogy a zóna létrehozá­sával nem tudnak sikeresen helytállni a rá­juk szabaduló külföldi konkurrenciával szemben, s így nyomoruk csak fokozódik. Az eddig több mint száz halálos áldozatot követelő összecsapások - amelyek tegnapra csitultak el, miután a parasztoktól a kormány­erők fokozatosan visszavették a szombat­tól ellenőrzésük alatt tartott hat kisvárost és néhány települést — közepette a felkelők vezére keserű szájízzel jelentette ki: a kor­mány a NAFTA-szerződés szentesítésével egyúttal a helyi őslakosság halálos ítéletét is aláírta. A Mexikóvárostól mintegy 700 kilo­méterre délre élő lázadó csoportok éppen ezért úgy vélték: legfőbb ideje, hogy hallas­sák panaszukat és akár fegyveres úton, sőt áldozatok árán is orvoslást keressenek baja­ikra. Megítélésük szerint harcuk igazságos, jóllehet szélsőséges eszközöktől sem men­tes, de most ezt is meg kellett kockáztatni. A NAFTA ellen már aligha tehetnek valamit, hiszen a mexikói kormánynak esze ágában sincs felmondani azt, de elfojtott megmozdulásuk talán némileg előmozdít­hatja a régóta sürgetett földreform ügyét. P. VONYIK ERZSÉBET EGY ADAG JÓAKARAT MELLETT Kravcsuk is találkozhat Clintonnal

Next

/
Oldalképek
Tartalom