Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-29 / 23. szám, szombat

FÜGGETLEN NAPILAP Szombat, 1994. január 29. II. kiadás Ára 3,50 korona XLVII. évfolyam, 23. szám Február 1-től szuperkedvezmények hirdetési lehetőség! Tájékoztatás: hétfőn ugyanitt Nézem a tévében a nyugati filmet és fel vagyok háborod­va. Ezek ott Nyugaton azt hiszik, hogy mi itt most lép­tünk le a falvédőről és bármit el lehet velünk hitetni. Pél­dául azt, hogy Nyugaton egy munkanélküli hosszú ideig képes eltitkolni a családja elől, hogy ő munkanélküli. Hát ilyen nincs! Mert azt, ugye, a film főhőséhez hason­lóan én is megtehetném, hogy reggelente a szokott időben távozom hazulról, mintha munkába mennék. No, de a többi!? A gyerekeim például rögtön rájönnének a dologra, mert ők rajtaütés­szerűén naponta többször is felhívnak a munkahelyemen, hogy közöljék; elfogyott a kenyér, véletlenül kicsuk­ták magukat a lakásból, vagy éppen betörték a szobaajtó üvegét. A féljem az előleg­vagy a fizetésosztás napján fedezné fel a munkanélküli­ségemet, mert a munkanélkü­li hivatal egyáltalán nem a munkahelyeken szokásos napon küldi a pénzt, hanem valami kafkai naptár szerint, a következő hónap közepe táján. Az összegéről már nem is beszélek. Hát mennyi mun­kanélküli segélyt osztogatnak Nyugaton, hogy a család nem veszi észre a különbséget? No és a jövedelmi kimutatás, amit havonta ki kell kérni a munkahelyen, hogy az em­ber megkaphassa a családi pótlékot és a kompenzációt? Ezt honnan szerzik be? Tes­sék? Hogy ilyen Nyugaton nem is létezik? No ugye! Mondom, hogy csalás az egész! VOJTEK KATALIN BOMBARIADÓ SZENCEN (Új Szó-hír) Úgy tűnik, a két­három éve „divatba jött" otrom­ba tréfa, a bombariadó, máig nem veszített népszerűségéből. Legutóbb, csütörtökön a szenei gimnáziumot kellett kiüríteni bombariadó miatt. Szabó Lász­ló, a Szenei Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatója ismertet­te a részleteket: „Pozsonyból a 158-as telefonszámon valaki felhívta a szenei rendőrséget, hogy a helyi gimnáziumban bomba van. A rendőrség figyel­meztette mind a szlovák, mind a magyar tannyelvű iskolát, mi­vel a két gimnázium közös épü­letben található. Hozzánk vala­mivel 9 óra után érkezett a riasz­tó hír." A tűzszerészek nem ta­láltak semmit, de a tanítás mene­te így is felborült, mert a diáko­kat hazaengedték. Tegnap, a bi­zonyítványosztás előtt két órát behoztak, a többit a jövő héten pótolják. (sidó) n NINCS DÖNTÉS A HELYSÉGNEVEKRŐL Alulmaradt a kormánypárt a végső szavazásnál • Ki érdemes arra, hogy kitüntetést nevezzenek el róla? (Új Szó-tudósítás) - Hajszálon múlott a helységnevek használatáról szóló törvény elfogadása a parlament tegnapi ülésén. Többórás, érzelmi kitörésektől sem mentes vita után a kora délutáni órákban először a módosító javaslatokról szavaztak. A végső szavazáskor a kormány beterjesztését a képviselők többsége elvetette. Újból bebizonyosodott: a szlo­vák parlament nem tud higgad­tan tárgyalni a nemzetiségeket érintő kérdésekről. A községne­vek használatát szabályozó tör­vény vitájának alaphangját a bi­zottság közös előadója, Juraj Hanák (DSZM) adta meg: azt javasolta, csak azokban a közsé­gekben használhassák a nemze­tiségek nyelvén a községneve­ket, ahol a nemzetiség aránya meghaladja az 50 százalékot. Ráadásul úgy vélte, hogy csupán a szlovák nevek magyar, illetve ukrán vagy német helyesírás szerinti átírása jöhet számításba. A vitában a DSZM-képviselők szorgalmazták elsősorban a kor­mányjavaslatban meghatározott feltételek szigorítását. Közülük az egyik legradikálisabb Ján Fe­kete volt, aki szerint a magyar koalíció javaslata egy újabb lé­pés abban a törekvésben, amely­nek végső célja Dél-Szlovákia területi önállósulása. Azt mond­ta, hogy választói, Nógrád és Hont lakossága nevében ő a kor­mányjavaslat szigorítása mellett áll ki. Pártbeli kollégája, Miros­lav Gandi érthetetlennek tartot­ta, hogy a DBP és a KDM képvi­selői támogatják a magyarok ja­vaslatait. Felszólította a szlovák képviselőket, egységesen lépje­nek fel az Együttélés és az MKDM abszurd követelései el­len. Mert szerinte Szlovákia tel­jes mértékben teljesíti nemzet­Aki Pozsony an tegnap reggel nyolc óra előtt indult munkába, még mintha a tavaszba indult volna. Aztán pillanatok alatt olyan förgeteg zúdult a nyakába havas jégeső formájában, hogy kénytelen volt visszazökkenni a januári hétköznapok valóságába. Bizony, bizony, számíthatunk még zord időkre, akárhogy is próbálják elhitetni velünk ennek ellenkezőjét a polimeteorológusok... (Budapesti tudósítónk jelentése) A magyar kormány a küszöbön­álló parlamenti választások le­bonyolítására 1,384 milliárd fo­rintot hagyott jóvá - közölte Juhász Judit szóvivő a kabinet csütörtöki ülése utáni sajtótájé­koztatóján. Hangsúlyozta, ez az összeg elengedhetetlenül szük­séges ahhoz, hogy a választások mindkét fordulója korszerű szín­vonalon, kulturáltan és gyorsan bonyolódjon le. Az említett ösz­szeg csak akkor elegendő a vá­lasztások költségeinek fedezésé­re, ha azokat munkaszüneti na­pon tartják meg. Amennyiben munkanapon lennének a válasz­tások, akkor - a kormány számí­tása szerint - a költségek meg­duplázódnának. A választások időpontját az államfőnek kell meghatároznia. Göncz Árpád már jelezte, erre valószínűleg február 3-án vagy 4-én kerül sor. Az már biztosnak látszik, hogy a választások mindkét fordulója májusban lesz. A pártok nézetei egyelőre eltérnek arról, hogy mikor le­gyen, s abban is, hogy vasárnap vagy hétköznap legyen a vokso­lás. A kormánykoalíció vasárna­pi választásokat szeretne, az MSZP pénteki napot javasolt, míg a Fidesz szerdát. A döntés most már Göncz Árpád kezében van. (Kokes) közi kötelezettségeit, viszont a magyar politikusok visszaél­nek a szlovákok jóságával, mi­közben szerinte a választóik nem értenek velük egyet. A kor­mánykoalíció szószólói a ma­gyar képviselők többszöri figyel­meztetései, magyarázatai ellené­re úgy állították be a kérdést, hogy a községek kétnyelvű meg­jelölése voltaképpen névváltoz­tatás. Hasonlóan vélekedtek az SZNP Prokeš-féle szárnyának tagjai is. így Igor Chamula azt mondta, hogy a szlovákok nem tehetnek már több engedményt, a magyar koalíció által javasolt megoldás visszatérést" jelent a monarchiába, és innen már csak egy lépés az elszakadás. Választói érdekeire hivatkozva az 50 százalékot is csak kompro­misszumus megoldásnak minősí­tette. Többen szálltak síkra az ún. transzkripció mellett, amely vol­taképpen azt jelentené, hogy a szlovák helységneveket a ma­gyar helyesírás szerint lehetne írni. Sok felszólaló teljesen elka­landozott a vitatott javaslattól, és a már ismert magyarellenes vádakat hangoztatta. így szóba került Komárom, a magyar isko­lák és Magyarország asszimilá­ciós politikája is. Áz ellenzéki pártok képvise­lői nagyjából megtartották az előzetes egyeztetések során szü­leteti megállapodást - Nemcsak a magyarokat érinti a törvény - mutatott rá Pavol Bogdán (DBP), aki a rutének és ukránok községneveinek használatát tá­mogatva 10 százalékos határt indítványozott. (Folytatás a 2. oldalon) AZ EGÉSZSÉGES CSALLÓKÖZÉRT Az önkormányzat példát mutat (Új Szó-információ) Új Műszaki be­rendezéssel bővült tegnap a duna­szerdahelyi kórház kardiológiai osz­tálya a város önkormányzatának jó­voltából. Az osztály életveszélyes állapotban levő betegeinek megfi­gyelését szolgáló, hárommillió koro­nás új moduláris berendezést az amerikai, űrkutatással foglalkozó Space Laps vállalat fejlesztette ki. A rendszer 24 órára visszamenőleg lehetővé teszi különféle elemzések elvégzését a páciens állapotáról. Dél-Szlovákiában ez az első ilyen színvonalú berendezés. Az idei évben még egy műveseál­lomást is átadnak, melynek anyagi fedezetét szintén a város önkor­mányzata vállalta magára. Műve­seállomás legközelebb a galántai kórházban található, így ez a beru­házás szintén nagymértékben meg fogja könnyíteni a kórház orvosai­nak munkáját. Egyébként nem ez az első eset, (Folytatás a 2. oldalon) FEBRUÁR 1-TŐL Drágul az iskolai étkeztetés (Új Szó-jelentés) Mint ismeretes az idei állami költségvetés megköté­sei az oktatásügyet, s ezen belül az iskolai étkeztetést is érzékenyen érintik. A költségvetési juttatások alapján február elsejétől az iskolai étkezdékben immár csak a működtetési költségeket és az iskola, valamint az óvodai étkezdék személyzetének bérét állja a tárca költségvetése. Az ételek árát ezek után a szülőknek kell megfizetniük. Tegnapelőtt Gyügyön tanácskoztak a járási tanügyi igazgatóságok illeté­kesei. Megegyeztek azon alapszabá­lyokban, amelyek az említett idő­ponttól kezdve érvényesek lesznek az étkeztetési díjak meghatározásá­ban. Természetesen a megállapított ársávokban a helyi beszerzési viszo­nyoknak megfelelően az egyes ét­kezdék önállóan állapítják meg az árakat. Az óvodákban 12 koronában szabták meg az étkezés alapdíját, a felső határ pedig 16 korona. Az alapiskolák alsó tagozatos diákjai számára 10-14 koronába kerül majd a napi ebéd. A felsőtagozatosok szá­mára és a középiskolákban 12-16, a szakmunkásképző intézetekben 13 és 19 korona lesz az étkezési díj. Az oktatási minisztérium illetéke­sei szerint az energiaárak esetleges további emelésének sem szabadna megjelennie az étkezési díjakban, hiszen ezeket a költségeket az állami költségvetés állja. A gyermekottho­nokban és a speciális rendeltetésű iskolai intézményekben továbbra is teljes összegű ellátást biztosít a költ­ségvetés az itt elhelyezett gyerme­kek számára. Megjegyzendő még, hogy a kormány 245/93-as számú rendelete alapján a rászoruló csalá­dok gyermekei számára mód van arra, hogy az étkeztetési díjak meg­állapításakor kedvezményes elbírá­lásban részesüljenek. MAGYARORSZÁG Mibe kerülnek a választások? Csalás

Next

/
Oldalképek
Tartalom