Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-28 / 22. szám, péntek

1994. JANUÁR 28. ÚJ SZÓ, SPORT PLUSZ 10 Pelé bűne Harcos öregurak csapata Pelébűl ügy lett... Mint ismeretes, a világ valaha élt legnagyobb futbal­listája nem kívánatos személlyé vált a világbajnokság sorsolásán. A FIFA nagy hatalmú és nagy képű (sic.) elnöké azt nyilatkozta az őt faggató újságíróknak: „A FIFA, mint intéz­mény garantálja a világbajnoki dön­tő sorsolását, s erre azt hív meg, akit akar. Nincs kötelezettségünk senki­vel szemben sem." De mí is Pelé vétke! Mi lehet olyan súlyos, hogy a világszövetség számára „nem létezik" milliók bál­ványa? Peléről a gyermekek is tudják, játékosként a futball egyetlen há­romszoros világbajnoka, s visszavo­nulása óta nagykövete. Nem is igen rendeztek az utóbbi évtized(ek)ben nélküle tornát, s a FIFA újsütetű világbajnokságainak legjobbjai - a ghánai szupertini, Nii Obartey Lamptey, vagy az amik női világbaj­noka, Michelle Akker-Stahl - köny­nyezve vallják, életük nagy kitünte­tése, hogy a díjat Pelétől vehették át. Mi hát mégis annak a Pelének a bűne, aki Brazíliában talán állam­elnök is lehetne, akihez ott min­denki hasonlítani szeretne? Bírálni merte az ottani szövetség elnökét, Ricardo Teixeirát. V Teixeiráról két dolgot érdemes tudni. Az egyik, hogy a FIFA-elnök Joao Havelange veje, a másik pedig: nincs ember a brazil futballban - al­kalmasint önnönmagán kívül aki né őt tenné felelőssé a szambafutball mélyrepüléséért, a kaotikus bajnok­ság esztelenségéért. Pelé a Playboy magazin brazíliai kiadásának egyik számában nyilat­kozott, s elmondta, hogy cége, a Pelé Sport & Marketing 5 millió dolláros ajánlatot tett a CBF-nek, a brazil szövetségnek a futballbajnokság te­levíziós közvetítéseinek jogáért. Tei­xeiráék meghallgatták az ajánlatot, majd szerződést kötöttek a Traffic nevű társasággal - négymillióért. Pe­lének van saját változata a különb­ségként jelentkező millió sorsáról, s miután közkinccsé is tette vélemé­nyét, Teixeira beperelte rágalmazá­sért. A futballkirálynak november 25­én kellett megjelennie az egyik riói kerületi bíróság előtt meghallgatá­son. Az ügynek ugyan nincs még vége, de Teixeirát kisegítendő, Ha velange is ringbe szállt, szorgalmaz­va, hogy aki perben áll a FIFA egyik tagszervezetével, az nem képvisel­heti a világszövetséget. A baj nem jár egyedül. Pelé össze­veszett az amerikai ISL (Internatio­nal Sports Limited) nevű céggel, amely filmet forgat róla, s mindezért kizárólagos jogokat szeretne magá­nak. Az amik szerint a Fekete Gyöngy­szem megsértette a szerződést, s ezt 1,5 millió dollárja bánhatja. Ha hihetetlen is, csökkent a nép­szerűsége Brazíliában. Az eddig is bő utánpótlással büszkélkedő szu­percsatár újabb utóddal lett gazda­gabb, miután egy fekete gyermek vonatkozásában bírósági ítélet álla­pította meg apaságát. Pelé a verdikt ellenére hangoztatja, hogy sohasem látta az anyát, s ezt a roppant család­szerető brazilok nehezen emésztik meg. Ráadásul - miután a nagytermé­szetű futballkirály maga is sokallta már a rengeteg csemetét - végrehaj­tatott magán egy műtétet, amely gyakorlatilag kizárja az apaságot. Idén ősszel viszont úgy döntött, hogy újra megnősül, feleségül szeret­né venni szíve választottját, az Egye­sült Államokban megismert, fehér brazil hölgyet, a 35 éves pszicholó­gusnőt, akivel Guarujában, a „brazil Saínt-Tropezban" élnek, s akitől fe­hér utódot (is) szeretne. Ezért „visz­szacsináltatta" a korábbi műtétet. Rájár szegényre a rúd, de ez még nem ok arra, hogy a felbőszült Have­lange kipöckölje még egy sorsolás­ról is. Mert bennünket bizony nem érdekelnek pörök, nőügyek, családi háborúk. Mi a „mi Pelénket" akar­juk, a futballkirályt, a tökéletes játé­kost, akinek bizony egy (futball)el­nök a köpönyege aljáig sem ér fel. (andrás) Háromlevelű ló­here pompázik az ír labdarúgó­szövetség címe­rében, követke­zésképpen a vá­logatott játékosok szíve felett is a trikójukon. Ama bizonyos For­tunával eljegyző negyedik levél­két alkalmasint a szövetség ve­zetői „találták meg" John (Jackie) Charlton szerződtetésével. Pedig hát köztudott, az írek nem különösebben szívlelik az ango­lokat. John Charlton kivétel. Jackie, a „Zsiráf" — így hívja mindenki - immár nyolcéves, áldásos tevékenységével osztat­lan népszerűséget vívott ki ma­gának a sziget futba|lkedvelői körében. Ami azonban érdekes, a népszerű trénernek — még szerződése sincs! Legalábbis írott szerződése. Szóbeli meg­állapodás, „gentlemens agree­ment" köti az ír szövetséghez 1986 eleje óta. Persze az „írás nélküliség" nem akadályozza meg abban, hogy segítőtársával, Maurice Settersszel együtt felve­gyék az őket megillető 75 ezer fontos összeget. Amiért - alapo­san meg is dolgoznak. Mert gondoljunk csak bele. Huszonnégy esztendőn át (az el­ső Eb, 1960 óta) az írek hiába próbáltak meg bejutni az Euró­pa-bajnokság négyes, majd nyol­cas döntőjébe, ez egyszer sem sikerült nekik. De eljött 1988, s vele a premier: a zöld sziget futballistái feliratkoztak a konti­nens-találkozó büszke finalistái közé. A világbajnokságokon en­nél is hosszabb ideig voltak vá­rólistán: az első tizenhárom vb-t sorra nélkülük rendezték meg. Ám a '88-as Eb-fordulat 1990­ben a Mondialén is bekövetke­zett: ott voltak az előkelő hu­szonnégyek társaságában. És az idén is ott lesznek... Ha van elv, amelyet Jackie Charlton menedzseri működése alapeszméjeként tisztel, az a „győztes csapaton ne változ­tass" maximája. Valószínű tehát, hogy az a keret lesz ott az USA­ban, amelyiket az északírek elle­ni utolsó vb-selejtezőre nevezte. Kik is ők? A kapus Pat Bonnert (Celtic, 33 éves) a csatornántúl egyik legbiztosabb vonalkapusá­nak tartják, akinek egyedül a ki­futások okoznak néha-néha gon­dot. A védelem az elmúlt világ­bajnoksághoz képest megválto­zott, csak Chris Morris) Midd­lesbrough, 31), Kevin Moran (Blackburn, 38) és McGrath (As­ton Villa, 33) maradt. Jöttek az új fiúk, Irwin (Manchester U., 28), Phelan (Manchester C., 26). Hogy mennyire a védelem az írek meghatározó csapatrésze, arra ékes bizonyíték, hogy a vb­selejtező 12 meccsén mindössze hat gólt kapott. A középpályán úgyszintén felveszik a versenyt a vb-döntő sok más csapatával - mondják a szakemberek. Olyan klasszis játékmesterrel rendelkeznek, mint Ray Hougton (Aston Villa, 32), aki mellett a nagyszerű vé­dőerényekkel rendelkező, ugyanakkor gólképes McGrath, Ronnie Whelan (Liverpool, 32), Staunton (Aston Villa, 24) és az angol liga legdrágább játékosa, Roy Kean (Manchester U., 22; 3,75 millió fontért igazolták Nottinghemből), valamint Townsend (Aston Villa, 30) ka­pott rendszeresen helyet a csa­patban. Az igazi gondok - mint csaknem minden szigetországi együttesnél - az íreknél is a tá­madójátékban jelentkeznek. Mert hiába ontja John Aldridge (Tranmere Rovers, 35) a gólo­kat, ha a válogatottban nem na­gyon megy neki. Akárcsak Cas­carinónak (Chelsea, 32) és Quin­ninek (Manchester C., 31). Paul McGrath józan pillanataiban extraklasszis. Dc elég sokat iszik... Cseppet sem véletlen a fenti felsorolásban a játékosok neve mellett a klubjuk és az életkoruk feltüntetése. A figyelmes olvasó hamar felfedez két alapösszefüg­gést. Az egyik: a zöldmezesek „dánabbak a dánoknál". Azaz, még tökéletesebben megvalósít­ják a „mindenhonnan, csak ott­honról ne" elvet. Minden egyes Jackic Charlton alkalommal kizárólag idegenlé­giósokból kialakított együttes lép pályára az ír nemzeti tizen­egyben. A másik „fellelendő összefüggés a csapat korösszeté­tele. A kulcsemberek valameny­nyien vagy a 30 éves kor körül vannak, vagy már jóval túlha­ladták azt. Ara az öregek dacol­nak a korral, és olyan kondíció­ban vannak, hogy kiváló erőnlé­tük folytán a legjobb együttesek­nek is méltó ellenfelei. Minden­képpen tehát harcedzett, rendkí­vül tapasztalt csapattal utazik a vb-re „Big Jackie", aki ponto­san azokat az erényeket mentet­te át válogatottja számára, ame­lyek őt jellemezték: az állhata­tosságot, a fegyelmezettséget, a keménységet. Mindenütt ott vannak: másfél órán át hallatlan energiával harcolnak és futnak szüntelenül, ráadásul „kétél­tűek", mivel a levegőben is ott­honosak. Ezzel a csatára fel!, rúgd és fuss! stílussal a legkelle­metlenebb ellenfelek közé tar­toznak. Mert amint az utóbbi évek mérkőzései igazolják — az Ireland Republic: 70 283 négyzetkilométer, 3 534 000 la­kos. A szövetség (The Football Association Of Ireland) alapítási éve: 1921. FIFA-tagság kezdete: 1923. A klubok száma: 3805. Igazolt játékosok száma: 64 219. Vb-szereplés, 1930: nem indult, 1934-1986: nem jutott túl a se­lejtezőn. 1990: 8l A válogatott színe: zöld mez, fehér nadrág, zöld sportszár. Útja a vb-dön­tőig: Albánia 2:0 és 2:1, Lettor­szág 4:0 és 2:0, Spanyolország 0:0 és 1:3, Észak-frország 3:0 és 1:1, Dánia 1:1 és 0:0, Litvánia 2:0 és 1:0. íreket kipasszolni nem, csak le­gyűrni lehet. Arra, hogy a labdarúgásnak játé­kos oldala is van, nem sokat adnak. Előbb lesz nyár Grönlan­don, mint cselbemutató Dublin­ban. A látványosságot másokra hagyják, illetve nem hagyják, hi­szen a velük szemben felsorako­zók szakadatlan üldözésével ele­jét veszik mindenfajta attrakció­nak. A középpályások - szigo­rúan az edzői utasítást követve — a világ minden kincséért sem babusgatnák a labdát, a második érintés után már ívelik is fel az ellenfél védői mögötti szabad te­rületre. Jackie Charltonnak, a most 59 éves, 35-szörös angol válogatott védőnek ugyanis má­niájává vált, hogy a sok rövid passzból álló „fű alatti" játékkal esélyük sincs ellenfelük ellen. Filozófiája egyszerű: be kell emelni a „bogyót" a szélsőhát­védek mögötti szabad területre, s aztán lehet érte rohanni... El­méletnek nem rossz, de gyanít­juk a (futball)élet nem ennyire egyszerű. „Ha húsz átadás után nem lesz gól, akkor 18-szor fe­leslegesen cifráztuk. Szóval két passz után meg kell játszani a csatárokat" — vallja a Zsiráf. Hát így. Hogy aztán az USA­ban hány ütközetet vívhat meg a zöld légió, arra csak azt lehet válaszolni: hármat mindenkép­pen. A baj akkor kezdődik, ha a csoportmérkőzések után a hadra fogható íreknek esetleg le kell vonniuk a tanulságot: fáj­dalom, a futball nem csupán küzdősport. Egyébként nem iri­gyeljük az „ír csoport" tagjait, Olaszországot, Mexikót és Nor­végiát. TOMI VINCE Feltámad az érsekújvári vízilabda? KALiNKA PÉTER: „Ha nem jutunk a nyolc közé, távozom!" Egy évvel ezelőtt adták át a felújított érsekújvári fedett uszodát, melynek átépítésére 10 millió koronát áldoztak. A több hónapos kényszerszünet alatt csupán hébe-hóba láttak medencét a Nyitra­parti pólósok. A havi négy vágsellyei edzés kevésnek bizonyult az üdvösséghez. A második vonalban, a B-ligában a közelmúlt leggyengébb eredményét érték el: két ponttal — reménytelenül — az utolsó helyen végeztek. Sőt, begyűjtöttek két mérkőzés nélküli vereséget. Természetesen, nem maradt el az ilyenkor szokásos „földrengés" sem. Peter Hoŕava személyében új elnöke lett az Elektrosvit vízilabda-szakosztályának. Az edzői poszton is változás történt: Katinka Péter végül is igent mondott. (Fotó: Paulik Péter) Merész terveik vannak az újváriaknak, az öt csapatból álló második osztályban az első kettő között szeretnének végezni. Ha ez sikerülne, akkor az 1994/95-ös idényben az élvonalban folytathatnák. A feljutásért 50 000 koronát kapna az együttes... A két szponzor, az Elektrosvit, valamint a pozsonyi Conanis Rt. előteremti a pontvadászathoz (16 mérkőzés) szükséges több mint fél millió koronát. A 15 pólós közül 13 érsekújvári, s ilyen is már régen fordult elő; egy pedig profi játékos. Amennyiben Leopold Kalin­kának, a VSV Košice egykori vízilabdázójának találnak megfelelő munkahelyet, ő is amatőr lesz. Peter Hoŕava: - Tavaly mindent elölről kellett kezdeni, ugyanis a kétéves kényszerszünet alatt több pólósunk is búcsút mondott az aktív sporto­lásnak. Az ifjúsági együtteseink szintén szétestek. Sokat tanakodtunk, van-e értelme az egésznek? Valamennyien azon a nézeten voltunk, csak egy ismert szakember segíthet az érsekújvári vízilab­dasporton. Kalinka Péter először hallani sem akart erről a kalandról, majd váratlanul elfogadta az ajánlatunkat. Egy biztos: ez az újvári póló utolsó esélye. Ha most nem sikerül talpra állnunk, mindennek vége! Vízilabdaberkekben nagy meglepetést oko­zott, hogy Kalinka Péter 19(!) éves nagytapolcsá­nyi edzősködést követően Érsekújvárott, a leg­utóbbi bajnokság leggyengébb gárdájánál kötött ki. Vajon miért? - Egy helyen közel két évtizedet voltam, s ez nem kis dolog. Már korábban mondogattam a To­poľčany szakvezetőinek, hozzanak más trénert, semmi újjal nem tudom meglepni a csapat tagjait. Tisztában vagyok azzal, hogy nehéz feladat vár rám, mindjárt a kezdet kezdetén leszögeztem: bízom a sikeres együttműködésben. Eddig - az eltelt két hónap alapján - elégedett lehetek a fiúk­kal. Hetente hatszor másfél órát gyakorolunk a helyi 25 méteres fedett uszodában. Az erőnléti edzések után jöhet a játék, a labdatechnika töké­letesítése. Mivel az idei bajnokság a szokásosnál jóval korábban kezdődik (április 16.), ezért az Elekt­rosvit a vágsellyei fedett uszodában játssza hazai találkozóit. Ha minden jól megy, akkor a június 25-26-i, utolsó kettős forduló az érsekújvári termálfürdőben lenne. - A ligarajt előtt két egri edzőtáborozás szere­pel a műsoron; az elsőre március közepén kerül sor, a másikra három héttel később. Naponta három mérkőzés vár ránk: az OB l-es ESE, majd az OB Il-es Vízmű, s végül a házigazdák ificsapa­ta ellen. Idehaza az A-ligás pöstyéniekkel, vala­mint a „súlycsoportunkba" tartozó Slovannal szeretnénk találkozni. Ha az Elektrosvit nem jut a nyolc legjobb szlovákiai pólóegyüttes közé, azonnal távozom - mondta a kassai származású Kalinka Péter. Az érsekújváriak nem feledkeztek meg az utánpótlás-nevelésről sem; két szakember, Décsi Károly és Juraj Gašparík foglalkozik a 10-12 éves fiatal tehetségekkel, akik heti négy tréning­gel készülnek a legifjabbak bajnokságára. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Írország

Next

/
Oldalképek
Tartalom