Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-25 / 19. szám, kedd

5 PUBLICISZTIKA 1994. JANUÁR 25. A tehetség fénye HÚSZÉVESEK RAGYOGÁSA A NUREJEV BALETTVERSENYEN Virtuóz. Tökéletes. Varázslatos. Bárhol, bármilyen szerepben lépett is színpadra, mindig, mindenütt a legfenyesebb jelzőket kapta. 1955ben, a baskíriai Ufábol kerüli a szentpétervári Vaganova Intézetbe, s tizenhét évesen kezdett el színtiszta klasszikus balettet tanulni. Késve ugyan, de annál nagyobb tehetséggel, így a megszokott nyolc esztendő helyett, rendkívüli adottságai révén, három év után végzett. 1958-ban már a Kirov Balett vezető táncosa. Kivételes technikai tudását, magas fokú színészi képességeit romantikus darabokban és drámai szerepekben ragyogtatja, legnagyobb ugrásai azonban nem a deszkákon, hanem az éleiben teszi meg. Hiába követik „vigyázó tekintetek", társulata 1961-es párizsi vendégszereplésének utolsó napján úgy dönt: Nyugaton marad. Ugrás a szabadságba - írja szalagcímekben a nemzetközi sajtó, miközben a szovjet lapok hazaárulónak titulálják. Rudolf Nurejev neve a nyolcvanas évek végéig kelet-európai újságokban nem nagyon szerepelt, ha mégis, akkor elítélő szavak kíséretében. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem láthatták, nem Ismerhették művészetét. Aki tudott róla, az csak a puszta tényeket tudta. Hogy világhírű táncos, akiért Párizs és London, Bécs és Milánó, Zürich és New York egyformán versengett, hogy forradalmasította a klasszikus balettet és hogy akarhol lepett is fel, mindenütt szupersztárként fogadták. Desiret táncolta a Csipkerózsikában, a Herceget A hattyúk tavában. Armand-t A kamélias hölgyben. Ó volt az elsó Rómeó McMillan koreografiajaban, Maurice Bejárt neki készítette az Egy vándorlegény dalait, Roland Petit az Elveszett paradicsomot. Mintegy száz klasszikus és modern szerepe mellett a Párizsi Opera művészeti igazgatójaként olyan koreográfiák betanítását vállalta magára, mint a Rajmonda, a Don Quijote, a Diótörő, majd élele vegén a Bajadér. Utolsó táncos szerepet 1992 februarjaban, a Budapesti Operahazban kapta, ó volt az Angyal Kevehazi Gábor koreográfiájában, a Cristoforóban. Ezután már csak karmesterként működött, a halálos kór napról napra gyengébbe tette. 1993. január 6-án hunyt el szerzett immunhiany okozta szívkomplikaciok következtében. Már komoly beteg volt, amikor a magyar fővárosban táncolt, de a szerep mellett egy másik „ajandeknak" is örülni tudott. Azt kívánta, ha Budapest nemzetközi balettversenyt rendez, akkor az az ó nevét viselje, és az ígéretet meg is kapta. Halálának elsó évfordulóján az Operaházban, Bokor Roland irányításává! több mint negyven fiatal táncos mérte össze tudását - a Rudolf Nurejev emlékére megrendezett elsó nemzetközi balettversenyen. Dániától Ausztráliáig, Japántól az Egyesült Államokig számos ország képviseltette magát a rendezvényen, az induló versenyzők kizárólag a klasszikus balettirodalomból mutathattak be variációkat, illetve tánckettósöket. A nemzetközi zsűri (élén a világhírű amerikai pnmabalerinával, Eva Jevdokimovával, aki tizenöt évig volt Nurejev partnere) természetesen nemcsak az ugrások magassagára és a piruettek tisztaságára figyelt. Értékelte a stílust, a megjelenést, a muzikalitást, a versenyzők személyes varázsát. Ninel Kurgapkina szentpétervári balettmester, aki 1958-ban a Don Quijote-ban táncolt Nurejevvel, és a Bajadért tanította be vele a Párizsi Operában, meg is jegyezte a döntő után: ,,Mi a díjakat művészeknek, nem pedig akrobatáknak ítéltük oda." Amikor Nurejevról kérdeztem ót, azt mondta: „Két hónapig készültünk a Bajadér bemutatójára, Rudolf már sűlyos betegen dolgozott. Ismerte a diagnózist, tudta, hogy közel a halála, mégsem tört össze. Amíg volt annyi ereje, hogy járni tudjon, addig hajtotta magát. Elképesztő alkotásvággyal jött minden egyes próbára, fizikailag már nem is érezhette jól magát, az akarata azonban a régi volt. Táncolni mar nem lett volna kepes, ezt beismerte, de az előadás dirigálásáról nehezen hagyta lebeszélni magát. A bemutató után olyannyira leromlott az állapota, hogy ágyban kellett maradnia. Nem is találkoztunk később, csak telefonon beszéltem vele. Tudta, sejtette, hogy lejárt az ideje, de nem sajnáltatta magát. Egész nap zenét hallgatott, így készült a nagy ütra. Eszembe is jutott gyakran, miközben a versenyzőket néztem, hogy 1958-ban, amikor a moszkvai balettversenyen táncolt, neki is ugy tapsolhattak, mint itt most Kobborgnak, fti//nak vagy A/imefovnak." Hogy melyik fiú meddig jut majd a pályán, kiből lesz igazi művész, tehetségét nurejevi megszállottsággal formáló táncos, az később derül ki. Ahhoz nemcsak szerepek neves alkotótársak és kivételes lehetőségek is kellenek. A döntőbe jutott és a díjazott ifjű táncosok láttán mindenesetre nem nehez megállapítani: Európa és Amerika balettszínpadain nincs hiány ígeretes tehetsegekben. Ezek a hűsz év körüli fiúk már most is lenyűgöző technikai fölennyel vezetnek tarsaik előtt, s magukban hordozzák azt a csodát is, amely nelkul emberfia jobb, ha nem is lép színpadra. A verseny nagydíját a dán Johan Kobborgnak ítélte a zsűri, aki Helsinkiben és Torontóban is győzött már, s a Koppenhágai Királyi Balett vezető táncosa. Hazája műit századi nagymesterének, Bournonville-nek egyik legjelentősebb darabjából, a Genzanói virágünnepból táncolta a nagykettőst otthoni partnernójével, Henriette Muusszal. Kristálytisztán, könnyedén, finom humorérzékkel. Megosztott első díjat adtak ki a férfiak és a nők kategóriájában is. Az egyesült államokbeli Ball-testvérek, April és Simon technikai teljesítménye egyetlen fokkal volt csak gyengébb, mint az orosz Anna Dorozsé és Ajdar Ahmatové, akik a Giselle és a Don Quijote pas de deux-jével ügy tudtak felragyogni a színpadon, mint gyémánt a fényben. Az amerikai párosból azonban árad a harmónia, a lélek szépsége, s vonzó megjelenésével is hatást gyakorol a nézőkre. Második díjas a Moszkvai Koreográfiai Intézet elsó amerikai végzettje, a Bolsoj és a Becsi Opera klasszikus darabokban remekelő táncosa, Michael Shannon és Markó Iván egykori győri Arielje, ma már a Budapesti Opera táncosnője, Aleszja Popova lett. Shannontöl semmi sem idegen, amin rajta van Nurejev kézjegye. A hattyűk tava Hercegeként a legnehezebb „mutatvanyokat", a legigényesebb mozdulatsorokat is tökélyre vitte. Táncát elegancia es biztos technikai tudás jellemzi. S ugyanez ervényes Popovára is. Kecsessége, virtuozitása, a szereppel való teljes azonosulasa a század legnagyobb orosz balerináival rokonítják. Hűsz évével a magyar balett legnagyobb reményekkel kecsegtető tehetsége. A férfiak kategóriájában a harmadik helyen is orosz versenyző végzett. Roman Rikin, a '92-es lausanne-i győztes. Magas ugrásaival, eleganciájával biztosan sokra viszi meg. A japán Aki Nakatanak két honfitársnőjét kellett megelőznie, hogy harmadik lehessen. Tiszta piruettjeivel, hibátlan spicctechnikájával sikerült is neki, színészi képességekből azonban egyetlen dekával, sem kapott többet, mint a másik kettő; inkább csak mosolyogni tudnak ezek a lányok. Giselle-kent például faarcűak maradnak. „Nurejev igazi művész volt, nemcsak akrobata, aki pörög, repül, s valósággal megüli a levegőt - hangsúlyozta Szakály György, az Operaház balettigazgatója, a zsűri tagja, aki a Cristoforóban táncolt a sztárral. - Felejthetetlen élmény marad számomra az a három előadás, amikor együtt léptünk színpadra. És a próbák is... világosan látta, hogy amit neki kell csinálnia, az már talán nem is méltó a nevéhez, de azt is ügy oldotta meg, olyan művészi fokon, hogy abba senki sem köthetett bele. Beteg volt már, amikor itt járt, mégsem mondta egyszer sem, hogy elnézést, tartsunk egy kis szünetet, mert pihennem kell. A fénykorán már tűi volt, ezt ő is tudta, mégis teljes odaadással, lelkiismeretesen dolgozott. Egyetlen pillanatra sem adta fel, ezt becsültem benne. Most is magam előtt látom, ahogy sapkában bejött a terembe. Hang nélkül magára öltött egy hatalmas leplet és percek alatt kitapasztalta, hogyan fog benne mozogni. Nehezen elviselhető, már-már félelmetes ember hírében állt, én viszont kedves, előzékeny, a tehetségekért rajongani tudó embert ismertem meg benne. Ha valami hozzásegít bennünket ahhoz, hogy Európához csatlakozzunk, akkor ez a nemzetközi balettverseny komoly lépés lehet ezen az űton." Komoly lépést tettek most a pályán a díjazottak is. Nívós versenyen, felkészült vetélytársak mellett győzni nem kis eredmény. A folytatás azonban még ennél is nehezebb lehet SZABÓ G. LÁSZLÓ LAKÓ -HÁZ-ÜGY T. P.: Tizennegy évyel ezelőtt kaptam egy négyszobás szolgalati lakást Tavaly Iszeptemberben) nyugdíjba mentem. .4 volt munkaltatom miig nem kerte vissza a lakast, illetve nem mondu fel a lakasberletet. A minap erdeklódtcm. megyehetem-e ezt J lakást, de nem tudtak egyertelmu valaszt adm. Az egyik ismerősömtől \iszont azt hallottam. hogy a szolgálni lakasokat egyaltalan nem lehet megvenni. Lehetseges ez? Megy ehetem a lakasomat' A lakasok es a nem lakascelu helyisegek tulajdonarol szolo 182.1993 Tt. szamu törvény 1. §-anak második bekezdese zarja ki az egyes latusokat a törvény hatalya alól Itt említi a különleges rendeltetésű Utasokat, a különleges rendeltetésű hazakban levő lakasokat stb.. nem említi viszont a szolgalati lakasokat, es ezért az említett törvény rendelkezéséi vonatkoznak az ilyen lakásokra is A szolgálati laka>ok fogalmat egyébként a Szlovák Nemzeti Tanacs 189/1992. Tt. szamu törvenvenek 1. §-a határozza meg. E szennt szolgalati lakasnak az olyan lakas tekinthető, amelynek bérlője azt i munkát végzi. amelyhez a szolgálati lakas beriete kótódik (így például a hivatasos katona meg mindig aktív szolgálatot teljesít, a gázmesteri lakásban még mindig a házmestert teendőket ellátó személy lakik bérlóként stb.). A törvény azt is leszögezi, hogy a szolgálati lakás bérlője csak olyan személy lehet, aki azt a munkát végzi, amelyhez a szolgálati lakás bérlete kötődik. A szolgálati lakás azonban elveszti különleges jelleget (megszűnik a szolgalati lakasként való minősítése), ha a szolgalat] lakás bérlője felhagyott annak a munkának végzésevei. amelyhez a szolgálati lakas beriete kotódik. és a lakás bérbeadója három hónapon belül nem mondta fel a lakasberletet (lasd a 189/1992. Tt. számú törvény 1 §-ának negyedik és ötödik bekezdését). A levelében közöltek, illetve a fenti rendel kezesek szerint az on lakását már nem lehet szolgálati lakásnak tekintem, hiszen legkésőbb szeptemberben felhagyott annak a tevékenységnek végzésével, amelyhez a szolgálati lakás bérlete kötődött, és annak ellenére, hogy három hónap már eltelt, a lakásbérletet a bérbeadó nem mondta fel. Itt szükséges elmondani azt is, hogy a lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdonáról szóló törvény csak egyetlen egy helyen említi a szolgálati lakásokat, megpedig a 29. §-ának második bekezdésében. Ez a rendelkezés kimondja, hogy „az állami vállalatok, költségvetési szervezetek és dotált szervezetek, valamint a lakásszövetkezetek a lakas berlójével kötelesek szerződést kötni a lakás tulajdonjoginak átruházásáról. megpedig attól a naptol Demokratikus és Nyitott Társadalomért Alapítvány Az Együttélés Politikai Mozgalom 1993. december 3-ával egy alapitvanyt létesített, amelynek célja, hogy vagyonával es bevételevei tamogatast nyüjtson - olyan tarsadalmi, tudományos és müvelódesi jellegű rendezvények, konferenciák és szimpóziumok szervezéséhez, melyek elősegítik a demokracia fejlód eset, - hazai es külföldi intezmenyekben folytatott tanulmányokhoz es tovabbkepzeshez, -könyvek, időszaki, ill. egyéb kiadványok és sajtótermekek megjelentetéséhez és terjesztésehez, információszerzéshez és -nyújtáshoz, - a Szlovakiaban eló magyar nemzeti közösség életkörülményéit feltáró kutatáshoz, - a gazdasaga elet fellenditeset célzó széles korú gazdasagi tevekenyseghez. Az alapitvany folyószámlája: 26231-122/0200 VUB Dunajska Streda, expozitura Samorín ICO: 34004718 Az alapítvány címe: 930 39 Cenkovce - Csenke 2 PÁLYÁZAT A Collegium Budapest Institute for Advcnced Study ezúton hirdet pályazatot 5 fiatal keleteurópai egyetemi oktató és kutató számára 9 hónapos kutatói ösztöndíjra, bármilyen tudományterületről, az 1994/95-ös tanévre. Pályázati feltételek: - kötelezó jelenlét és munka a Collegiumban, -35 év alatti életkor, - pre- vagy post-doc státus, - részletes munkaterv, kutatasi program angol, német vagy francia nyelven, - ajánlólevél, lehetőleg két Nyugat-Európában vagy Amerikában elismert kutatótól. A Collegium Budapest által nyújtott munkafeltételek: - kiemelt ösztöndíj valutában, - lakbértámogatás, - PC-vel felszerelt könyvtári asztal, - havi átalány a fénymásolási, telefon-, fax- és postaköltségek fedezésére. A pályázati anyagokat a Collegium Budapesi címére kell beküldeni 1994. március 31-ig, s további információk is itt szerezhetők be. Cím: H-1014 Budapest. Szentháromság utca 2. Tel.: (00361) 156-1244, 156-1934; fax: 175-9539 számított két éven belül, amikor a bérlő a jelen törvény alapján kérvényezte a lakás tulajdonjogának átruházását. Ez a rendelkezés a szolgálati lakásokra nem vonatkozik." A fenti rendelkezésből következhet esetleg még az ís. hogy ón sokkal kedvezőbb helyzetben van a lakás megvásárlását illetően, mint a községi lakások bérlői, hiszen ha eddig a lakással állami vállalat, költségvetési vagy dotált szervezet rendelkezett, önnek kifejezett jogigénye van a lakás megvásárlására (az említett szervezetek kötelesek eladni a lakást, ha a bérlő ezt kéri), míg a községi lakások bérlői csak akkor vehetik meg a lakásukat, ha a község azt el akarja adni. Dr. P. D. Simon Ball, a férfi kategória első helyezettje (Kanyó Béla felvétele)