Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-25 / 19. szám, kedd

5 PUBLICISZTIKA 1994. JANUÁR 25. A tehetség fénye HÚSZÉVESEK RAGYOGÁSA A NUREJEV BALETTVERSENYEN Virtuóz. Tökéletes. Varázslatos. Bárhol, bármilyen szerepben lépett is színpadra, mindig, mindenütt a legfenyesebb jelzőket kapta. 1955­ben, a baskíriai Ufábol kerüli a szentpétervári Vaganova Intézetbe, s tizenhét évesen kezdett el színtiszta klasszikus balettet tanulni. Késve ugyan, de annál nagyobb tehetséggel, így a megszokott nyolc esztendő helyett, rendkívüli adottságai révén, három év után végzett. 1958-ban már a Kirov Balett vezető táncosa. Kivételes technikai tudását, magas fokú színészi képességeit romantikus dara­bokban és drámai szerepekben ragyogtatja, legnagyobb ugrásai azonban nem a deszkákon, hanem az éleiben teszi meg. Hiába követik „vigyázó tekintetek", társulata 1961-es párizsi vendégsze­replésének utolsó napján úgy dönt: Nyugaton marad. Ugrás a sza­badságba - írja szalagcímekben a nemzetközi sajtó, miközben a szovjet lapok hazaárulónak titulálják. Rudolf Nurejev neve a nyolcvanas évek végéig kelet-európai újságokban nem nagyon szerepelt, ha mégis, akkor elítélő szavak kíséretében. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem láthatták, nem Ismerhették művészetét. Aki tudott róla, az csak a puszta tényeket tudta. Hogy világhírű táncos, akiért Párizs és London, Bécs és Milánó, Zürich és New York egyformán versengett, hogy forradal­masította a klasszikus balettet és hogy akarhol lepett is fel, mindenütt szupersztárként fogadták. Desiret táncolta a Csipkerózsikában, a Herceget A hattyúk tavában. Armand-t A kamélias hölgyben. Ó volt az elsó Rómeó McMillan koreografiajaban, Maurice Bejárt neki készítette az Egy vándorlegény dalait, Roland Petit az Elveszett paradicsomot. Mintegy száz klasszikus és modern szerepe mellett a Párizsi Opera művészeti igazgatójaként olyan koreográfiák betaní­tását vállalta magára, mint a Rajmonda, a Don Quijote, a Diótörő, majd élele vegén a Bajadér. Utolsó táncos szerepet 1992 februarja­ban, a Budapesti Operahazban kapta, ó volt az Angyal Kevehazi Gábor koreográfiájában, a Cristoforóban. Ezután már csak karmes­terként működött, a halálos kór napról napra gyengébbe tette. 1993. január 6-án hunyt el szerzett immunhiany okozta szívkomplikaciok következtében. Már komoly beteg volt, amikor a magyar fővárosban táncolt, de a szerep mellett egy másik „ajandeknak" is örülni tudott. Azt kívánta, ha Budapest nemzetközi balettversenyt rendez, akkor az az ó nevét viselje, és az ígéretet meg is kapta. Halálának elsó évfordulóján az Operaházban, Bokor Roland irányításává! több mint negyven fiatal táncos mérte össze tudását - a Rudolf Nurejev emlékére megrendezett elsó nemzetközi balettversenyen. Dániától Ausztráliáig, Japántól az Egyesült Államokig számos ország képviseltette ma­gát a rendezvényen, az induló versenyzők kizárólag a klasszikus balettirodalomból mutathattak be variációkat, illetve táncket­tósöket. A nemzetközi zsűri (élén a világhí­rű amerikai pnmabalerinával, Eva Jevdoki­movával, aki tizenöt évig volt Nurejev part­nere) természetesen nemcsak az ugrások magassagára és a piruettek tisztaságára fi­gyelt. Értékelte a stílust, a megjelenést, a muzikalitást, a versenyzők személyes va­rázsát. Ninel Kurgapkina szentpétervári balett­mester, aki 1958-ban a Don Quijote-ban táncolt Nurejevvel, és a Bajadért tanította be vele a Párizsi Operában, meg is jegyezte a döntő után: ,,Mi a díjakat művészeknek, nem pedig akrobatáknak ítéltük oda." Amikor Nurejevról kérdeztem ót, azt mondta: „Két hónapig készültünk a Bajadér bemutatójára, Rudolf már sűlyos betegen dolgozott. Ismerte a diagnózist, tudta, hogy közel a halála, mégsem tört össze. Amíg volt annyi ereje, hogy járni tudjon, addig hajtot­ta magát. Elképesztő alkotásvággyal jött minden egyes próbára, fizikailag már nem is érezhette jól magát, az akarata azonban a régi volt. Táncolni mar nem lett volna kepes, ezt beismerte, de az előadás dirigálá­sáról nehezen hagyta lebeszélni magát. A bemutató után olyannyira leromlott az állapota, hogy ágyban kellett maradnia. Nem is találkoztunk később, csak telefonon beszéltem vele. Tudta, sejtette, hogy lejárt az ideje, de nem sajnáltatta magát. Egész nap zenét hallgatott, így készült a nagy ütra. Eszembe is jutott gyakran, miközben a ver­senyzőket néztem, hogy 1958-ban, amikor a moszkvai balettversenyen táncolt, neki is ugy tapsolhattak, mint itt most Kobborgnak, fti//nak vagy A/imefovnak." Hogy melyik fiú meddig jut majd a pá­lyán, kiből lesz igazi művész, tehetségét nurejevi megszállottsággal formáló táncos, az később derül ki. Ahhoz nemcsak szere­pek neves alkotótársak és kivételes lehe­tőségek is kellenek. A döntőbe jutott és a díjazott ifjű táncosok láttán mindenesetre nem nehez megállapítani: Európa és Ameri­ka balettszínpadain nincs hiány ígeretes te­hetsegekben. Ezek a hűsz év körüli fiúk már most is lenyűgöző technikai fölennyel ve­zetnek tarsaik előtt, s magukban hordozzák azt a csodát is, amely nelkul emberfia jobb, ha nem is lép színpadra. A verseny nagydíját a dán Johan Kob­borgnak ítélte a zsűri, aki Helsinkiben és Torontóban is győzött már, s a Koppenhágai Királyi Balett vezető táncosa. Hazája műit századi nagymesterének, Bournonville-nek egyik legjelentősebb darabjából, a Genzanói virágünnepból táncolta a nagykettőst ott­honi partnernójével, Henriette Muusszal. Kristálytisztán, könnyedén, finom humorér­zékkel. Megosztott első díjat adtak ki a férfiak és a nők kategóriájában is. Az egyesült álla­mokbeli Ball-testvérek, April és Simon tech­nikai teljesítménye egyetlen fokkal volt csak gyengébb, mint az orosz Anna Dorozsé és Ajdar Ahmatové, akik a Giselle és a Don Quijote pas de deux-jével ügy tudtak felra­gyogni a színpadon, mint gyémánt a fény­ben. Az amerikai párosból azonban árad a harmónia, a lélek szépsége, s vonzó meg­jelenésével is hatást gyakorol a nézőkre. Második díjas a Moszkvai Koreográfiai Inté­zet elsó amerikai végzettje, a Bolsoj és a Becsi Opera klasszikus darabokban reme­kelő táncosa, Michael Shannon és Markó Iván egykori győri Arielje, ma már a Buda­pesti Opera táncosnője, Aleszja Popova lett. Shannontöl semmi sem idegen, amin rajta van Nurejev kézjegye. A hattyűk tava Her­cegeként a legnehezebb „mutatvanyokat", a legigényesebb mozdulatsorokat is tö­kélyre vitte. Táncát elegancia es biztos tech­nikai tudás jellemzi. S ugyanez ervényes Popovára is. Kecsessége, virtuozitása, a sze­reppel való teljes azonosulasa a század legnagyobb orosz balerináival rokonítják. Hűsz évével a magyar balett legnagyobb reményekkel kecsegtető tehetsége. A fér­fiak kategóriájában a harmadik helyen is orosz versenyző végzett. Roman Rikin, a '92-es lausanne-i győztes. Magas ugrásai­val, eleganciájával biztosan sokra viszi meg. A japán Aki Nakatanak két honfitársnőjét kellett megelőznie, hogy harmadik lehessen. Tiszta piruettjeivel, hibátlan spicctechniká­jával sikerült is neki, színészi képességekből azonban egyetlen dekával, sem kapott töb­bet, mint a másik kettő; inkább csak moso­lyogni tudnak ezek a lányok. Giselle-kent például faarcűak maradnak. „Nurejev igazi művész volt, nemcsak ak­robata, aki pörög, repül, s valósággal megüli a levegőt - hangsúlyozta Szakály György, az Operaház balettigazgatója, a zsűri tagja, aki a Cristoforóban táncolt a sztárral. - Fe­lejthetetlen élmény marad számomra az a három előadás, amikor együtt léptünk színpadra. És a próbák is... világosan látta, hogy amit neki kell csinálnia, az már talán nem is méltó a nevéhez, de azt is ügy oldotta meg, olyan művészi fokon, hogy abba senki sem köthetett bele. Beteg volt már, amikor itt járt, mégsem mondta egyszer sem, hogy elnézést, tartsunk egy kis szünetet, mert pihennem kell. A fénykorán már tűi volt, ezt ő is tudta, mégis teljes odaadással, lelkiismeretesen dolgozott. Egyetlen pillanatra sem adta fel, ezt becsül­tem benne. Most is magam előtt látom, ahogy sapkában bejött a terembe. Hang nélkül magára öltött egy hatalmas leplet és percek alatt kitapasztalta, hogyan fog benne mozogni. Nehezen elviselhető, már-már fé­lelmetes ember hírében állt, én viszont ked­ves, előzékeny, a tehetségekért rajongani tudó embert ismertem meg benne. Ha vala­mi hozzásegít bennünket ahhoz, hogy Euró­pához csatlakozzunk, akkor ez a nemzetkö­zi balettverseny komoly lépés lehet ezen az űton." Komoly lépést tettek most a pályán a díja­zottak is. Nívós versenyen, felkészült ve­télytársak mellett győzni nem kis eredmény. A folytatás azonban még ennél is nehezebb lehet SZABÓ G. LÁSZLÓ LAKÓ -HÁZ-ÜGY T. P.: Tizennegy évyel ezelőtt kaptam egy négyszobás szolgalati lakást Tavaly Iszeptemberben) nyugdíjba mentem. .4 volt munkaltatom miig nem kerte vissza a lakast, illetve nem mondu fel a lakasberletet. A minap erdeklódtcm. megyehetem-e ezt J lakást, de nem tudtak egyertelmu valaszt adm. Az egyik ismerősömtől \iszont azt hallottam. hogy a szolgálni lakasokat egyaltalan nem lehet megvenni. Lehetseges ez? Megy ehetem a lakasomat' A lakasok es a nem lakascelu helyi­segek tulajdonarol szolo 182.1993 Tt. szamu törvény 1. §-anak máso­dik bekezdese zarja ki az egyes latu­sokat a törvény hatalya alól Itt emlí­ti a különleges rendeltetésű Utaso­kat, a különleges rendeltetésű ha­zakban levő lakasokat stb.. nem em­líti viszont a szolgalati lakasokat, es ezért az említett törvény rendelke­zéséi vonatkoznak az ilyen lakások­ra is A szolgálati laka>ok fogalmat egyébként a Szlovák Nemzeti Ta­nacs 189/1992. Tt. szamu törvenve­nek 1. §-a határozza meg. E szennt szolgalati lakasnak az olyan lakas tekinthető, amelynek bérlője azt i munkát végzi. amelyhez a szolgá­lati lakas beriete kótódik (így pél­dául a hivatasos katona meg mindig aktív szolgálatot teljesít, a gázmeste­ri lakásban még mindig a házmestert teendőket ellátó személy lakik bér­lóként stb.). A törvény azt is leszö­gezi, hogy a szolgálati lakás bérlője csak olyan személy lehet, aki azt a munkát végzi, amelyhez a szolgá­lati lakás bérlete kötődik. A szolgá­lati lakás azonban elveszti különle­ges jelleget (megszűnik a szolgalati lakasként való minősítése), ha a szol­galat] lakás bérlője felhagyott annak a munkának végzésevei. amelyhez a szolgálati lakas beriete kotódik. és a lakás bérbeadója három hónapon belül nem mondta fel a lakasberletet (lasd a 189/1992. Tt. számú törvény 1 §-ának negyedik és ötödik bekez­dését). A levelében közöltek, illetve a fenti rendel kezesek szerint az on lakását már nem lehet szolgálati la­kásnak tekintem, hiszen legkésőbb szeptemberben felhagyott annak a tevékenységnek végzésével, amelyhez a szolgálati lakás bérlete kötődött, és annak ellenére, hogy három hónap már eltelt, a lakásbér­letet a bérbeadó nem mondta fel. Itt szükséges elmondani azt is, hogy a lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdonáról szóló tör­vény csak egyetlen egy helyen említi a szolgálati lakásokat, megpedig a 29. §-ának második bekezdésében. Ez a rendelkezés kimondja, hogy „az állami vállalatok, költségvetési szervezetek és dotált szervezetek, valamint a lakásszövetkezetek a la­kas berlójével kötelesek szerződést kötni a lakás tulajdonjoginak átru­házásáról. megpedig attól a naptol Demokratikus és Nyitott Társadalomért Alapítvány Az Együttélés Politikai Mozga­lom 1993. december 3-ával egy alapitvanyt létesített, amelynek célja, hogy vagyonával es bevé­televei tamogatast nyüjtson - olyan tarsadalmi, tudomá­nyos és müvelódesi jellegű ren­dezvények, konferenciák és szimpóziumok szervezéséhez, melyek elősegítik a demokracia fejlód eset, - hazai es külföldi intezme­nyekben folytatott tanulmá­nyokhoz es tovabbkepzeshez, -könyvek, időszaki, ill. egyéb kiadványok és sajtóter­mekek megjelentetéséhez és ter­jesztésehez, információszerzés­hez és -nyújtáshoz, - a Szlovakiaban eló magyar nemzeti közösség életkörülmé­nyéit feltáró kutatáshoz, - a gazdasaga elet fellenditeset célzó széles korú gazdasagi teve­kenyseghez. Az alapitvany folyószámlája: 26231-122/0200 VUB Du­najska Streda, expozitura Sa­morín ICO: 34004718 Az alapítvány címe: 930 39 Cenkovce - Csenke 2 PÁLYÁZAT A Collegium Budapest Institu­te for Advcnced Study ezúton hirdet pályazatot 5 fiatal kelet­európai egyetemi oktató és kuta­tó számára 9 hónapos kutatói ösztöndíjra, bármilyen tudo­mányterületről, az 1994/95-ös tanévre. Pályázati feltételek: - kötelezó jelenlét és munka a Collegiumban, -35 év alatti életkor, - pre- vagy post-doc státus, - részletes munkaterv, kutatasi program angol, német vagy fran­cia nyelven, - ajánlólevél, lehetőleg két Nyu­gat-Európában vagy Ameriká­ban elismert kutatótól. A Collegium Budapest által nyújtott munkafeltételek: - kiemelt ösztöndíj valutában, - lakbértámogatás, - PC-vel felszerelt könyvtári asztal, - havi átalány a fénymásolási, telefon-, fax- és postaköltségek fedezésére. A pályázati anyagokat a Colle­gium Budapesi címére kell be­küldeni 1994. március 31-ig, s további információk is itt sze­rezhetők be. Cím: H-1014 Budapest. Szent­háromság utca 2. Tel.: (00361) 156-1244, 156-1934; fax: 175-9539 számított két éven belül, amikor a bérlő a jelen törvény alapján kér­vényezte a lakás tulajdonjogának át­ruházását. Ez a rendelkezés a szolgá­lati lakásokra nem vonatkozik." A fenti rendelkezésből következ­het esetleg még az ís. hogy ón sokkal kedvezőbb helyzetben van a lakás megvásárlását illetően, mint a közsé­gi lakások bérlői, hiszen ha eddig a lakással állami vállalat, költségve­tési vagy dotált szervezet rendelke­zett, önnek kifejezett jogigénye van a lakás megvásárlására (az említett szervezetek kötelesek eladni a la­kást, ha a bérlő ezt kéri), míg a köz­ségi lakások bérlői csak akkor vehe­tik meg a lakásukat, ha a község azt el akarja adni. Dr. P. D. Simon Ball, a férfi kategória első helyezettje (Kanyó Béla felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom