Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-22 / 17. szám, szombat

1994. JANUÁR 150. jt. t HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 új szó ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA JOGTÜKŰR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Létminimum és szociális ráutaltság G. L.: Munkanélküli vagyok, a feleségem háztartásbeli, két iskoláskorú gyermekünk van (az egyik kilenc, a másik 12 éves), de bárhová fordulok is segítségért, segélyért, mindenütt azt várják el tőlem, hogy igazoljam, létminimum alatt élek, esetleg szociálisan ráutalt vagyok. Nem vagyok jogász, nem ismerem ki magam ezekben a fogalmakban. Ezért szeretném tudni, mennyi a létminimum, és mikor tekintenek engem szociálisan ráutaltnak? „Köszönöm" jeligére — 33 éves múltam, és kb. 2 éve figyeltem fel a férjemmel arra, hogy a felső testrészemen apró lencsék jelentek meg a bőrömön. Egyre több van belőlük. Kisebbek, nagyobbak egyaránt. Az arcomon és a végtagjaimon nincsenek. A férjem azt állítja, hogy a napozástól van, de erről nem tudnék leszokni, mert úgy érzem, a nyári napozás tölt fel engem egész évre energiával. Nyáron minden szép és jó, kitűnő a közérzetem. Az idegesség és depresszió teljesen elhagy. Igazán a napozás okozza ezt a rengeteg apró lencsét a bőrömön? — A szakkönyvekben 27 féle olyan bőrbetegséget és szindrómát számoltam meg, melyet a napozással hoznak összefüggésbe. Ezek tünetei lehetnek lencsék, foltok, göbcsék, göbök, csomók, hólyagok, pikkelyek stb. A színük lehet rózsaszíntől és ezüstfehértől kezdve, a koromfeketéig minden színárnyalat. A kérdésre ezért csak azt tudom felelni: elképzelhető, hogy a férjének igaza van, de ha biztos választ vár, kérem, jöjjön el a rendelőmbe, és a bőrklinikán megoldjuk a problémát. Kitűnő és pontos a megfigyelése, ami a psziché és a napsütés kapcsolatát illeti. A depresszió klasszikus formája tipikus tavaszi—őszi szezonbetegség, és bizonyítottnak vesszük az összefüggését a napfény intenzitásával. Olyannyira, hogy egyes klinikákon erős fénnyel és tükörfalakkal ellátott szobák állnak az orvosok és a betegek rendelkezésére a depresszió kezeléséhez. Erről is érdemes volna néhány szót váltanunk a rendelőben. „Aggodalom" jeligére - Nagyon nyugtalankodunk a férjemmel, mert már három éve gyakran vér van a székletében. Többször volt orvosnál, ahol megtükrözték őt, de nem találtak semmit. Gyógyszert nem szed, de nyugtalan, mert a vér előfordulása egyre gyakoribb. Legutoljára azt mondták az orvosok, hogy ne egyen fűszeres ételeket és ne emeljen nehezet. Dehát ez faluhelyen megoldhatatlan, hogy a férfinak ne kelljen valamit emelnie. Tanácstalanok vagyunk. Mit tehetünk? — A vér megjelenését a székletben - amennyiben valóban nem az aranyértől ered — mindenkinek, orvosnak és betegnek egyaránt nagyon komolyan kell venni. Mivel nem tudom, miből álltak az eddigi, „normális" eredménnyel járó vizsgálatok, kérem levélírónkat, sürgősen juttassa el hozzám a szerkesztőségen keresztül az eddigi vizsgálatok eredményeit, hogy fel tudjunk állítani egy kórismézési tervet, melynek megvalósítását olyan időpontban fogjuk kitűzni, amit Önökkel megbeszélünk. „Boldogság" jeligére - Huszonhárom éves vagyok, nagyon szeretem a partneremet, sajnos, mégsem lehetek boldog, mert a nemi aktuskor nem mindig jutok el az orgazmusig. Gyakran alulról megfázom, gyulladásom van, és arra gondolok, hogy ez is előidézheti a problémánkat. Boldog lennék, ha tanácsot tudna adni e számomra oly kényes ügyben. - Nagyon biztató, hogy próbálkoznak tovább, s hogy az olykori sikertelenség nem vette el kísérletező kedvüket. S ha azt is megpróbálja megoldani, hogy kiküszöbölje a gyakori megfázásokat, garantálom, hogy még sikeresebbek lesznek, mert sok nőnek (párnak) tette már tönkre a nemi életét a gyakori gyulladás. Úgy tűnik föl, választania kell, esetleg egy Önnek nem megfelelő divathóbort, például a miniszoknya, és az örömteli nemi élet között. Megjegyzem azért, hogy a gyulladások oka nem mindig a megfázás, ám ha idültté válik, esetleg a nemzőképességet is veszélyeztetheti. Helyénvaló tehát, ha kivizsgáltatja magát egy tapasztalt női orvossal, és figyelembe veszi a tanácsait. Nem árt arról sem elfeledkezni, hogy a nemi aktus nem sportteljesítmény, a szexuális élet nem orgazmusok gyűjteménye. Hiszen az utóbbihoz végső soron partner sem kellene. E téren a fantáziának nagy szerepe van. Próbálják meg az együttlét alatt szabadjára engedni fantáziájukat, s rájönni miért nevezik a szakemberek az orgazmust csak a nemi élet egy — bár nagyon fontos — elemének. „Gyógyítható?" jeligére — 42 éves vagyok, és tavaly júniusban magas, 40 fokos lázzal kísérve a jobb lábam fél lábszárig bevörösödött, és nagyon fájt. Megállapították, hogy érgyulladásom van, és Ampicilint kaptam. Elküldtek szakorvosi vizsgálatra is, aki megnyomogatta a begyulladt részt, és azt mondta, hogy minden rendben van. Hat hét után a lábam begyógyult. Sajnos, októberben a másik lábszáramon gyulladtak be az erek, szintén erős fájdalommal kísérve. Kaptam megint Ampicilint, és mindmáig Anavenol tablettákat szedek. A lábam még mindig be van dagadva, és fáj is. Szeretném tudni, mitől van az érgyulladás, és mit tehetnék, hogy ne ismétlődjön meg? - Az alsó végtagokon két viszszérrendszer van: a felületi és a mély. Mindkettő gyulladásba jöhet, s relatíve a mély érrendszer gyulladása a veszélyesebb. Az okok különfélék lehetnek (baleset, fertőzés, gyulladás), de minden esetben megtalálható egy tünetegyüttes, amit Virchow-féle triásznak nevez a szakirodalom. Ez az érfal károsodásából, a véráram pangásából és a vér fokozott alvadékonyságából áll. A magas láz és a bevörösödő csíkok az ér gyulladására, fertőzés okozta gyulladásra utalnak. A kórokozó néha egészen banális sérülés, például szakszerűtlen körömnyírás következtében jut be az érbe. De elképzelhető olyan mechanizmus is, amikor a medencében meghúzódó gócból jut a kórokozó az érrendszerbe. Elsősegélyként helyes a beteg azonnali ágyba fektetése, és a begyulladt hely borogatása. Minden esetben, amikor a beteg elhagyja a fekvőhelyét, fontos, hogy rugalmas pólyát húzzon a lábszárára. Ez azért szükséges, nehogy komplikációk, például tüdőembólia, jelentkezzenek. Abban az esetben, amikor a gyulladás idültté válik, a rugalmas pólyát a betegnek hosszú ideig kell viselnie. Az akut (heveny) érgyulladás maximálisan 10 napig szokott a gyógyítás szempontjából érdekes lenni, és gyakran egy kis pigmentáltság visszamaradásával múlik el. „B. R." Érsekújvár - 1992 októberében történt, hogy egyszercsak elkezdtem szédülni, zúgott a fejem, s nagy melegség jött rám. A bal fülemre egyáltalán nem hallottam, a jobbra egy kicsit. Kaptam többféle gyógyszert, az állapotom egy idő után nem javult semmit. Tavaly júliusban olvastam e rovatban a Cavintonról, s mikor megkértem a kezelőorvosomat, szó nélkül kiírta. Máig 2x1 tablettát szedek belőle, s hallásom nagyot javult. De a zúgás és a szédülés részben megmaradt. Ez már örökre megmarad? Kapok Medrin tablettákat, de nincs mindig a gyógyszertárban, tud helyette mást ajánlani? Lehet-e a gyógyszereket svédcseppekkel kombinálni? Szilveszterkor pezsgővel koccintottam, nem vettem be a gyógyszert. Nem ártottam magamnak? - A Cavinton kitűnő gyógyszer, nemhiába van az egész világon nagy sikere. A vérellátás javításán kívül az idegsejtek működését is lényegesen javítja. Még jobb lesz levélírónk eredménye, ha a gyakorlatban jól bevált adagolást választja ami reggel 2 és déli 1 tablettából áll. Este már nem ajánljuk, mert a vérbőség alvászavarokat okozhat. A svédcseppek ellen semmi kifogás sem merül fel, ajánlatos fél órát várni vele a gyógyszerek bevétele után vagy fél órával előzzük meg. Gyógyszerszedés közben egyértelműen tilos az alkoholfogyasztás. Bár ebben az esetben egy deci pezsgőről volt csak szó, és a gyógyszereket este levélírónk nem vette be, eljárását nem lehet széles körben bevezetésre ajánlani. Sem terapeutikus, sem pszichológiai okokból. Ami a Medrint illeti, segít a szédülések leküzdésében, de sok embernél álmosságot okoz. Sajnos, nem tudom garantálni, a mai viszonyok között mit tudnak a gyógyszertárak beszerezni. Próbálja meg talán a BETASERC nevű gyógyszert, mely az egyetemi kórházak és a velük egy szinten működő klinikák laboratóriumaiban található. Kérem levélírónkat, forduljon kérésével a pozsonyi Egyetemi Kórház (Fakultná nemocnica, Mickiewiczova 13) neurológiai klinikájának vezető orvosához, dr. Traubner professzorhoz. * * * Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntetni. A szociális ráutaltság meghatározása a létminimumból indul ki. A munkaügyi minisztériumnak a szociális ráutaltságról szóló 243/1993. Tt. számú rendelete 1. §-ának első bekezdése értelmében szociálisan ráutaltnak csak az tekinthető, akinek jövedelme nem éri el a létminimumot, és a, saját hozzájárulásával, illetve főként a saját munkájával ezt a jövedelmét az életkorára, egészségi állapotára vagy más komoly okokra való tekintettel nem tudja növelni. A létminimumról a 277/1993. Tt. számú törvénnyel módosított 463/ 1991. Tt. számú törvény tartalmaz részletes rendelkezéseket, amelyek többek között két tétet (a megélhetéshez és más alapvető személyi szükségletek kielégítéséhez szükséges összeg, valamint a háztartás vezetésével kapcsolatos feltétlenül szükséges kiadások fedezését szolgáló összeg) figyelembevételével határozzák meg a létminimum konkrét, az adott esetre vonatkoztatható öszszegét, miközben a szociális ráutaltság elbírálásakor az erre vonatkozó kérvény előterjesztését megelőző naptári hónapban elért jövedelmet tekintik irányadónak, de emellett tekintetbe veszik a kérvény beadását megelőző 12 hónap során elért átlagos havi jövedelmet is. A személyi szükségletek kielégítéséhez szükséges összeg havi 1010 korona, ha hat évnél fiatalabb gyermekről van szó; havi 1310 korona, ha 6-10 éves gyermekről van szó; havi 1350 korona, ha 10-15 éves gyermekről van szó; havi 1460 korona, ha tizenöt évesnél idősebb, ellátatlan gyermekről van szó és havi 1350 korona más személyek esetében. A háztartás vezetésével kapcsolatos kiadásokra havi 630 koronát számítanak, ha egyedül élő személyről van szó; havi 810 koronát számítanak akkor, ha a háztartásban két személy él; havi 1000 koronát számítanak akkor, ha a háztartásban három vagy négy személy él; havi 1190 koronát számítanak akkor, ha a háztartásban öt vagy ennél több személy él. A fenti összegeket tekintve könynyen kiszámítható, milyen jövedelemmel kellene rendelkeznie, hogy ne tekinthessék önt szociálisan ráutaltalak (ha csak a jövedelmet tekintenék!). A két felnőtt személy szükségleteire fejenként havi 1350 koronát (együtt 2700 koronát) kell számítani. A kilencéves gyermekre havi 1130 koronát, a tizenkét éves gyermekre pedig havi 1350 koronát kell számítani. A személyi szükségletekre 5180 koronát (2700 + 1300 + 1350 = 5180) kell számítani. Ehhez jön még 1000 korona amivel négytagú háztartásról van szó). A létminimum összege tehát az önök esetében 6180 korona lenne. Ez az összeg viszont nem dogma. Az említett rendelet bizonyos, kivételes esetekben lehetővé teszi, hogy szociálisan ráutaltnak ismerjenek el olyan személyeket is, akiknek jövedelme meghaladja a rájuk vonatkozó létminimum összegét, másrészt viszonylag terjedelmes módon foglalkozik azokkal az esetekkel, amikor az adott személyt akkor sem lehet szociálisan ráutaltnak tekinteni, ha a jövedelme nem éri el a létminimum összegét. A szociális ráutaltságról szóló 243/1993. Tt. számú rendelet 3. §ának harmadik bekezdése szerint például még akkor sem szabad szociálisan ráutaltnak tekinteni azt a személyt, akit a területileg illetékes munkahivatalban nem tartanak munkanélküliként nyilván, ha a jövedelme nem éri el a létminimum összegét. Igaz, kivételt képeznek a rokkantak, az ellátatlan gyermekek, a nyugdíjaskorúak, a háromévesnél fiatalabb gyermekről, a túlnyomórészt vagy teljesen megatehetetlen hozzátartozókról stb. gondoskodó személyek, amennyiben teljesítik a rendeletben előírt feltételeket. Hasonlóképpen nem szabad szociálisan ráutaltnak tekinteni azokat sem, akiket a területileg illetékes munkahivatalban ugyan munkanélküliként nyilvántartanak, de munkanélküli-segélyt nem kapnak, mivel a munkaviszonyukat alapos indok nélkül saját elhatározásukból megszüntették, vagy azért, mert ebben az időszakban a munkaviszonyuk a nem kielégítő munkaeredmények vagy a munkaviszonyból eredő kötelességek megsértése miatt megszűnt. Kivétel vonatkozik ebben az esetben is azokra, akik teljesítik az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíj megítélésének feltételeit, valamint azokra is, akiknek anyagi segélyezése a kiesett munkabért pótló betegségi biztosítási juttatásokkal (így például táppénzzel) van megoldva. Ha figyelembe vesszük a fent idézett rendelkezéseket, látni kell, nem minden munkanélküli tekinthető szociálisan ráutaltnak, még ha semmiféle jövedelemmel sem rendelkezik. A foglalkoztatási törvény legutóbbi módosítása bővítette, azokat az eseteket, amikor az állástalan személy legális módon törölhető a munkanélküliek nyilvántartásából. A parlament 247/1993. Tt. számú törvényével végrehajtott módosítás értelmében: „A munkáért folyamodó személyt törlik a nyilvántartásból, ha komoly indok nélkül a megfelelő állást, beleértve a közhasznú munkát is, esetleg az átképzést viszszautasította (nem fogadta el), vagy ha a munkaközvetítés és az átképzés során akadályozza a területileg illetékes munkahivatallal való együttműködést: ilyen esetekben a munkanélküliek nyilvántartásába leghamarább hat hónap elteltével vehető fel ismét." Ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy egyes jogszabályok szempontjából rendkívül fontos a hivatalos munkanélküliség és a szociális ráutaltság fogalma. A korábbi szabályozás értelmében az állam fizette a betegségi biztosítás és a nyugdíjbiztosítás díját a munkanélküli-segélyre jogosult munkanélküliek helyett, s ugyanakkor az egészségügyi biztosítást is fizette a hivatalos munkanélküliek és a szociálisan ráutalt személyek helyett. Az új szabályozás értelmében a munkanélküliként nyilvántartott személyek helyett mindhárom biztosítást (azaz, az egészségügyi biztosítás, a betegségi biztosítás és a nyugdíjbiztosítás díját is) az állam fizeti. Továbbá az állam fizeti az egészségügyi biztosítást a szociálisan ráutalt személyek helyett. Dr. P. D.