Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-20 / 15. szám, csütörtök

1994. JANUÁR 20. . ÚJ SZÓ, HÍREK - VÉLEMÉNYEK RÖVIDEN JANUÁR 21-ÉTŐL a Kassai Járási Hivatal elnöke visszavonta a sárga­ságjárvánnyal kapcsolatos vala­mennyi intézkedést. A kórházakban viszont a hónap végéig nem lesznek látogatások. A járvány második hul­lámában a vártnál kevesebb fertő­zött egyén fordult az orvosokhoz. A MATICA SLOVENSKA bizottsá­gának elnöksége tegnapi zselizi ülé­sén az állami költségvetésből erre az évre kapott 85 millió korona elosztá­sáról tárgyalt. Amint Jozef Markuš elmondta, az elmúlt évhez hason­lóan az idén is 5 milliót kapnak a kulturális tárcától a vegyes lakos­ságú területek helyi kultúrájának tá­mogatására. ÉRVÉNYŰKET VESZTIK azok a cseh útlevelek, amelyeken 1994. december 31-éig nem tüntetik fel a Cseh Köztársaság feliratot. A Szlo­vákiában élő cseh állampolgárok ok­mányaik érvényességét a pozsonyi cseh nagykövetségen hosszabbíthat­ják meg. ANDERS BJÖRCK svéd védelmi miniszter pozsonyi látogatása alatt találkozott a szlovák parlament ve­zetőivel, valamint Imrich Andrejčák védelmi és Jozef Moravčík külügy­miniszterrel. Vendéglátóival egyet­értett abban, a békepartnerség jó alkalom mindkét ország számára, hogy hozzájáruljon Európa új biz­tonsági rendszerének kialakításához. A SZLOVÁK NEMZETI BANK rea­gált Július Tóth pénzügyminiszter azon kijelentésére, hogy a bank nem képes az állami költségvetés alakulá­sa alapján elemezni Szlovákia gaz­dálkodásának gondjait. A bank meg­lepőnek minősítette ezt az állítást és leszögezte, hogy az érvényes jog­rend értelmében a költségvetés ki­dolgozásáért és megvalósításáért a pénzügyminisztérium felelős. Pozsonyi Magyar Kulturális Központ Meghívó ma délutánra (Új Szó-tudósítás) Január 22-e világszerte a magyar kultúra napjának számít, legalábbis ott, ahol magyar közösségek élnek. Ebből az alkalomból a pozsonyi Magyar Kulturális Központ ki­állítást rendez a Himnusz létre­jöttének emlékére. A rendez­vény két képzőművészt mutat be: Csete Ildikó és Csete György munkáit. A kiállítást Fekete György helyettes államtitkár nyitja meg a Magyar Kulturális és Közművelődésügyi Miniszté­rium részéről, s a január 20-án délután öt órára meghirdetett megnyitón Budai Ilonka énekes­nő műsora emeli az emlékezés művészi rangját. A kiállítás azu­tán egy hónapig tekinthető majd meg a PMKK székházában. (brogyányi) Makovecz Imre Ipolyságon Ma délután nyitják meg az ipolysági Honti Galériában az Ybl-díjas Makovecz Imre organi­kus építész által tervezett SE­VILLAI MAGYAR PAVILONT bemutató fotódokumentum-ki­állítást. Örvendetes, hogy jelen lesz a művész is, a velencei, tatabá­nyai vendéglők, a szekszárdi Sió csárda, a sárospataki Borostyán Szálló tervezője. A kiállítás megnyitása előtt a helyi gimná­ziumban tart előadást. Makovecz Imre február 10-éig lesz vendége Ipolyságnak. -turczi­Lapzárta: 19.50 Parlamenti bizottság tárgyalt Nyitrán A nem létező karról (Uj Szó-hír) A parlament oktatá­si és kulturális bizottságának két további tagjával bővült az a kül­döttség, amely tegnap Nyitrán járt, hogy folytassa az eddig sü­ketnémák párbeszédének ható vitát a Pedagógiai Főiskola rek­torával a Nemzetiségi Kultúrák Kara ügyében. Peter Liba pro­fesszor, a főiskola rektora arra hivatkozik a kar gyakorlatilag nem létező működését magyará­zandó, hogy nincs rá költségve­tése, nincs a karnak egyetemi közössége és koncepciója sem. Lapunkban többször írtunk ar­ról, hogy a kar működésére el­különítettek pénzösszeget a mi­nisztériumban és koncepció is lenne, csak a kar előkészítő bi­zottságáé (ebben vannak a nem­zetiségek ama képviselői, akik kezdetektől a kar létrehozásán fáradoznak) sokban eltér a rek­tor által koncepcióként kibocsá­tott tervezettől. Pusztán emlé­keztetőül: ez utóbbi csupán alsó tagozatos tanítóképzést engedé­lyez anyanyelven, a teljes anya­nyelvi tanárképzés koncepcióját az előkészítő nem fogadta el, ami azt jelenti, hogy a felső tagozatosokat részben szlovákul képezik a magyar tanítási nyel­vű iskolák számára. A karnak azóta sincs hivatalo­san bejegyzett hallgatója, tud­juk, az iskolaév kezdetén mega­kadályozták a magyar hallgatók beiratkozását ide. így aztán egyetemi közösség sem alakul­hat ki persze, tehát nem is mű­ködhet. Lapunkat Fóthy János kereszténydemokrata képviselő tájékoztatta a korábbi tárgyalá­sok folyamáról, most is tőle kap­tuk azt az információt, hogy az októberben is Nyitrán járt há­rom bizottsági tagot (Viera Da­nielová, Marcela Gbúrová és Fóthy János összetételben) most Bauer Edit Együttélés- és Milan Ftáčnik DBP-képviselő kísérte el az újabb tárgyalásra. A tanács­kozás eredményére holnapi szá­munkban visszatérünk. (brogyányi) Belgrád és Zágráb közelében (Újvidéki munkatársunk jelenti) Miután kedden komolyabb előrehaladás nem történt a boszniai béke ügyében, tegnap meglehetősen visszafogott hang­nemben folytatódott Genfben a Bosznia-értekezlet. Lord Owen szerint amennyiben nem sikerül valamiféle megoldást találni, a tárgyaló felek távozhatnak és harcolhatnak tovább. A bosnyákok minden jel szerint elégedetlenek a korábbi területi fel­osztásra Vonatkozó javaslattal, s vé­leményük szerint már azzal is túllép­ték a saját maguk által megszabott tárgyalási határvonalat, hogy elis­merték a három különálló etnikum unióját. Az egyre jobban felfegyver­zett muzulmánok az utóbbi időszak­ban a harctéren sikeres akciókat haj­tottak végre, s abban reményked­nek, hogy további területeket csikar­hatnak ki. A horvátoknak újabb tér­képet ajánlottak fel, ami a zágrábi rádió szerint mégis valamiféle előre­haladást jelent, mert a muzulmánok első alkalommal állnak rá megvitatni a horvát és muzulmán területek kö­zötti határ kérdését. A muzulmán-horvát tárgyalások nem hoztak kézzelfogható ered­ményt, viszont konkrét deklaráció elfogadásával zárultak a szerb-hor­vát megbeszélések, amelyeket a kedd esti Milosevics - Tudjman találkozó vezetett be. Tegnap Vla­diszlav Jovanovics jugoszláv és Mate Granics horvát külügyminiszter kö­zös nyilatkozatot írtak alá, amelynek értelmében február 15-én a két ország Belgrádban és Zágráb­ban egyidejűleg irodát nyit, ami a diplomáciai kapcsolatok rendezé­sének első szakaszát jelenti. Jugo­szlávia és Horvátország ugyan még nem ismerték el egymást, de a mostani egyezmény máris lehetőséget bizto­sít a telefon- és telexvonalak helyreállítására, s szóba került a Belgrád-Zágráb autóút újbóli meg­nyitása is. Boszniában közben nem szünetel­nek a harcok, s a szerbek továbbra sem hajlandók elvonulni a Tuzla melletti repülőtér környékéről. Mar­rack Goulding, az ENSZ különmeg­bízottja arról tájékoztatta a NATO parancsnokságát: pontosítsák a szer­bek elleni esetleges légicsapás terveit Tuzlára és Srebrenicára vonatko­zóan. SINKOVITS PETER VELEMENYEK a módosított magyar választási törvényről (Folytatás az 1. oldalról) már nem volt más választása, hiszen ha nem írja alá a tör­vényt, el kellett volna halasztani a választásokat. Szerintem nincs ok arra, hogy ez a lépés gyöngít­se az itteni magyar pártok helyzetét, hiszen Szlovákiában még csak fel sem merült a ki­sebbségek parlamenti képvisele­tének a kérdése. Az, hogy a par­lamentben magyar képviselők vannak, nem a választási tör­vénynek köszönhető, ők párt­jaik révén kerültek a parla­mentbe. Batta István, az Együttélés külügyi titkára: Sajnálatos tény, hogy a magyarországi választó­jogi törvényből a magukat libe­rálisnak valló pártok ellenszava­zata miatt kimaradt a nemzeti kisebbségek parlamenti képvise­letét biztosító rendelkezés. Ért­hetetlen számunkra Göncz Ár­pád magatartása, hiszen aláírá- 1 sával olyan törvényt írt alá, amely ellentmond a valóban pél­daértékű kisebbségi törvény egyik alapelvének. Magyaror­szágon és térségünkben egy­aránt a demokrácia teljes kibon­takozását késlelteti ezzel, és a magyerellenes, antidemokrati­kus erők érvelését segíti. (csizmár) Budapesten pénteken: Kisebbségi kerekasztal (Budapesti munkatársunk jelenti) Holnap összeül a magyarországi ki­sebbségi kerekasztal, hogy megtár­gyalja azt a helyzetet, amely azután alakult ki, hogy Göncz Árpád ma­gyar köztársasági elnök szerdán aláírta a módosított választójogi tör­vényt. Mint ismeretes a liberális pár­tok ellenszavazatai következtében ebbe a dokumentumba nem került be az a kormányjavaslat, hogy a ki­sebbségek alanyi alapon képviseletet szerezhessenek a parlamentben. „Bár Göncz Árpád köztársasági elnök szentesítette a választójogi törvény módosítását, mi örülünk és egyetértünk azzal, hogy indoklásá­ban leszögezte: a kisebbségek parla­menti képviseletét meg kell oldani", jelentette ki tegnap Lásztity Péter, a 13 magyarországi nemzetiség kép­viselőit tömörítő kisebbségi kerek­asztal titkára. Leszögezte továbbá: ennek jegyében elképzelhető, hogy még ezen a héten a kisebbségi kerek­asztal tárgyalásokat kezd a parla­menti pártokkal a megoldás módo­zatairól. A kisebbségi kerekasztal hivatalos állásfoglalása a kialakult helyzettel kapcsolatban várhatóan a pénteki ülésen születik majd meg, mondta Lásztity. A parlamentben képviselt politi­kai pártok már kinyilvánították készségüket a párbeszéd folytatásá­ra a kisebbségekkel, s néhányan megoldási javaslatot is előterjesztet­tek. Ezen elképzelések, javaslatok többsége, elsősorban az SZDSZ és a Fidesz részéről, azonban továbbra sem számol a kisebbségek saját listás választási részvételével, s így ellen­tétben van a néhány hónappal eze­lőtt elfogadott kisebbségi törvény­nyel. Tekintettel arra, hogy a véle­mények továbbra is igen eltérőek, nyilvánvaló, hogy a kisebbségeket is kielégítő megoldás megtalálása nem lesz könnyű. Szükséges azt is megje­gyezni, hogy ez a huzavona aligha használ Magyarország nemzetközi tekintélyének, s kimondottan árt az eddig példásnak tekintett magyar ki­sebbségi politikának, ahogy ezt az első külföldi sajtójelentések is hűen tükrözik. KOKES JÁNOS Elégedetlenség a Szuzukinál (TA SR-hír) Tiltakozó nagygyűlést tartottak tegnap munkakezdéskor az esztergomi Szuzuki autógyár dolgo­zói. így akarták kifejezni, hogy ke­veslik a munkabért. Áz MTI jelenté­sét az autógyár vezetése nem volt hajlandó megerősíteni. Hasonló megmozdulásra már a múlt év szep­temberében is sor került, ám a társa­ság vezetősége akkor nem engedé­lyezte, hogy az összejövetelt az üzem területén tartsák meg. -KIÉ LESZ A TÉVÉ MÁSODIK CSATORNÁJA?­A CTV védi magát (Új Szó-hír) A Szlovák Televízió és Rádió Tanácsának december végi titkos szavazása eredményeként a kassai székhelyű CTV Kft. kapta meg a szlovák televízió 2-es csatornáján való sugárzás jogát. A jóváhagyott tervezet valóban nagyszabású elképzelésekre támasz­kodik, így pl. lehetővé akarja tenni a regionális érdekek fokozott megnyilvánulását. Mivel a társaság mögött igazolhatóan angol és német tőke áll, úgy tűnt, hogy a frekvenciaelosztó tanács döntését a parlament is megerősíti majd. Az elmúlt két hét szlovák sajtóinfor­mációiból azonban arra lehet következtetni, hogy a CTV-vel szem­ben hasonló lejáratási kampány indult be, mint amilyen az egykor ugyancsak sugárzásra készülő Perfect-et hozta lehetetlen helyzetbe. A CTV vezetése nyilván a tapasztalatokból okulva tegnap sajtóérte­kezletet hívott össze, ahol nemcsak az újságírók, hanem a küzdelem­ben alulmaradt tv-társaságok képviselői is megjelentek. A jelenlévők nyíltan rákérdezhettek mindenre, ami érdekelte őket. Lapunk nevé­ben Milan Zelinának, a CTV társtulajdonosának tettünk fel kérdé­seket. -Mi indította önöket ennek a sajtóértekezletnek az összehí­vására? — Egyértelműen az, hogy a sajtóban néhány hete folyama­tos támadásoknak vagyunk kité­ve azóta, hogy a frekvencia-, elosztó tanács négy tagja nyíltan szembe fordult a testülettel és velünk, akik az első körben el­nyertük a tanács többségének bizalmát. A sajtóban ezek után különböző megalapozatlan és félrevezető információk láttak napvilágot arról, hogy kik va­gyunk, mire törekszünk, ki áll mögöttünk stb. Ezek a dezinfor­mációk megkérdőjelezik hitelké­pességünket, és rossz fényt vet­nek ránk. - Egyesek azt kifogásolják, hogy magyar nyelvű adás sugár­zásával is számolnak. - Ez így nem igaz, magyarul nem fogunk sugározni, hiszen a hivatalos nyelv használatát szabályozó törvény ezt nem te­szi lehetővé. Ha sugározni fo­gunk a kisebbségek számára, ami egyelőre kérdéses, akkor feliratoznánk ezeket a műso­rokat. - Mi a véleménye arról a fel­tevésről, hogy az önök elleni kampány hátterében a jelenlegi hatalmi garnitúra áll, melynek nincs befolyása a CTV műsorpo­litikájára ? — Nem tudom, hogy a kor­mány kinek adná legszívesebben a sugárzás jogát, tény viszont, hogy mi függetlenek vagyunk, nem vagyunk tagjai semmilyen pártnak. Én az ellenünk kifejtett kampányban nagy veszélyt lá­tok: a parlament végül úgy dönt­het, hogy nem lesz semmilyen duális sugárzás. És ez nemcsak a CTV számára jelentene veszte­séget, hanem mindannyiunk ve­resége lenne. -Az önök mögött álló tőke miként reagál az utóbbi hetek történéseire? — Tény, hogy a külföldi tőke jelentősen elbizonytalanodott. Azt kérdezik tőlünk: mi a garan­cia arra, hogy egy idő múlva nem vonják meg a CTV sugárzá­si jogát? - Amennyiben a parlament mégis jóváhagyná a frekvencia­elosztó tanács döntését, mikor lennének képesek sugározni? - A törvény szerint 12 hóna­pon belül meg kellene kezde­nünk a sugárzást, ám szerintem tíz hónap múlva már teljesen fedni tudnánk a szerződésben meghatározott adásidőt, ami esetünkben este öttől reggel ötig tartana. (horváth) a komáromi dokumentumokra (Új Szó-jelentés) A szlovák parla­ment meghívására tegnap pozsonyi látogatásra érkezett Miguel Angel Martinez, az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének elnöke. Há­romnapos pozsonyi programjának keretében találkozott Jozef Morav­čík külügyminiszterrel, a Pozsony­ban akkreditált diplomatákkal, majd a kora esti órákban megbeszéléseket folytatott Ivan Gašparovič parla­menti elnökkel. A tárgyalásokon, amelyen ugyancsak jelen volt Eva Mitrová, az ET szlovák missziójának vezetője az emberi, az állampolgári jogok betartásával, az Európai Unió és a Szlovákia közötti társulási szer­ződéssel, valamint a Partnerség a bé­kéért programmal kapcsolatos kér­dések kerültek terítékre. Martinez a szlovák parlamenti el­nökkel megtartott sajtóértekezleten arról tájékoztatott, hogy nem, úgymond, raportőrként jött Po­zsonyba, útjának elsődleges célja a közös információcsere. A komáro­mi nagygyűlés margójára megje­gyezte: Szlovákia a szabadságjogok, a szabad gyülekezésre való jog kielé­gítő szintjét érte el. A szóban forgó nagygyűlés tehát azt mutatja, hogy az önök országában az embereknek lehetőségük van arra, hogy szaba­don gyülekezhessenek, vitázhassa­nak, egyetérthessenek vagy sem, sőt, szabadon határozhatnak. A parla­menti közgyűlés elnökének tudomá­sa volt a komáromi találkozóról, de mivel eddig nem kapta kézhez az ott született eredményeket, nem szólha­tott hozzá. Ám mindenképpen kí­váncsi rájuk. Egyben reményét fe­jezte ki, hogy alkalma lesz találkoz­nia a magyar pártok parlamenti kép­viselőivel. Ivan Gašparovič többek között fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a vendéget tájékoztatta a terü­leti elrendezésről szóló törvényja­vaslatról, s elmondta neki: semmi­lyen körülmények között nem enge­dik meg a területi felosztást etnikai szempontok alapján. (ug)

Next

/
Oldalképek
Tartalom