Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-19 / 14. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ. 1994. JANUÁR 18. OROSZORSZÁG: KORMÁNYALAKITASI HUZAVONA Fjodorov sem marad a kabinetben (TA SR-hír) Folytatódik a huzavona az új kormány megalakítása körül. Az egyértelműen reformpárti Borisz Fjodorov is előállt saját feltételeivel: csak akkor hajlandó megmaradni a kabinetben, ha távozik posztjáról két vezető politikus: Alekszandr Za­veijuha, az agrárpárti miniszterel­nök-helyettes és Viktor Gerascsen­ko, az egykori szovjet funkcionárius, a központi bank igazgatója. Tegnap délután jelentette a Reuter hírügy­nökség: Fjodorov nem fogadta el Csernomirgyin kormányfő ajánlatát, nem marad meg az új kormányban. Zajlik a politikai harc a parlament alsóházában, az Állami Dumában is. Hétfő este újabb kulcsfontosságú tisztségek leltek gazdára. Ivan Rib­kin, az agrárpárti elnök első helyet­tese a Jelcin-párti Oroszország Vá­lasztását képviselő Mihail Mitjukov lett. Alelnöki posztot kapott még a kommunista párt, a nőket képvise­lő frakció és a liberális demokraták egy tagja. Megválasztották a parlamenti bi­zottság elnökeit is. A legtöbbet, 5 helyet Zsirinovszkij pártja kapta, de egyik sem kulcsfontosságú. A kül­ügyi bizottság elnökének nagyon fontos posztjára a Jabloko nevű tö­mörülésből Vlagyimir Lukint, Orosz­ország volt washingtoni nagykövetét választották meg. Az Oroszország Választásáé lett a kulcspozíciót je­lentő védelmi bizottság is. Jegor Gajdar lemondásának híré­re tegnap ismét csökkent a rubel árfolyama, mégpedig jelentősen: 1402 rubel helyett már 1504-et kell fizetni egy amerikai dollárért. Félő, hogy Fjodorov pénzügyminiszter tá­vozása szintén negatív hatással lesz az árfolyamra. A CSEH SAJTÓBÓL (TA SR-hír) Nemcsak egy kis epizó­dus az a nyílt ideológiai összecsapás, amely az év első napjaiban robbant ki a cseh államfő és a miniszterelnök között - írta tegnap a Mladá fronta Dnes. A lap szerint ugyanis Havel és Klaus nézetei szögesen eltérnek egymástól. Míg az államfő követke­zetesen polgári társadalomról be­szél, addig a kormány elnöke egy olyan államot védelmez, amely a nemzeti-állampolgári közösség csúcsszerve. Klaus szilárd központi hatalmat akar, gyakorlatilag minden korláto­zás nélkül. Szerinte a felsőbb területi egységek kialakítása luxus, mert at­tól tart, hogy létrejönnek a második hatalmi központok. Nincs elragad­tatva a független szervezetektől sem, szerinte jobbak az államiak. Mindezek a tények megvizsgálha­tók politikai vagy ideológiai szem­pontból. Klaus nézeteivel ellentét­ben Havel úgy látja, kívánatosabb lenne a „kevesebb állam, mivel az állam nem tökéletes", vagyis liberá­lis világszemléletet szorgalmaz. Ez­zel szemben Klaus azt a tézist védel­mezi, hogy az állam legyen erős, mert már bevált. Ez az álláspont látszólag szociáldemokrata gondol­kodásról tanúskodik, valójában azonban nem más, mint neokonzer­vativizmus. Annak ellenére, hogy a dél-mexikói Chiapas államban tovább folytatódnak a tisztogatások, kedvezően alakul a helyzet a parasztlázadás után. A kor­mánymegbízott a tartományi fővárosban vette át a „zapatisták" első hivata­los rendezési tervét, amelyet immár átnyújtott Carlos Salinas de Gortari elnöknek. A jelentések szerint az államfő, aki vasárnap közkegyelemben részesítette az összes lázadót, megígérte, hogy hivatalos választ ad az emberi jogok betartását követelő rendezési javaslatra. FÖLDRENGÉS UTÁN Rendkívüli állapot Los Angelesben (TA SR-jelentés) A tegnap délutáni jelentések arról számoltak be, hogy a több száz sebesült mellett legalább 30 emberéletet követelt a kaliforniai súlyos földrengés, de ez az adat még mindig nem tekinthető véglegesnek. Az anyagi károk óriásiak, feltehe­tően elérik a több milliárd dollárt. A földrengés miatt Los Angeles­ben rendkívüli állapotot és éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. Bili Clinton amerikai elnök közép-euró­pai idő szerint még hétfő este termé­szeti katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította Kaliforniát. Ez azt je­lenti, hogy szövetségi alapokból fi­nanszírozhatják a mentést és a helyreállítást, alacsony kamatú hi­teleket és készpénzt is folyósíthat­nak a károsultaknak. Speciális egészségügyi és mentőa­lakulatokat küldtek Los Angelesbe, hogy felkutassák a romok alá teme­tett embereket. Oda irányították a nemzeti gárda 1500 fős alakulatát is, hogy megakadályozzák a foszto­gatást. A helyzetet súlyosbítja, hogy még további erős, 5-5,5 fokos utó­rezgések várhatók. A földrengés sújtotta térségben 90 kórház van, de már valamennyi zsú­folt. Házak százai teljesen vagy rész­ben összeomlottak, ezenkívül na­gyon sok épület falai megrepedez­tek. Kb. 50 épület teljesen leégett a gázrobbanások okozta tüzekben. A legnagyobb problémát talán mégis az okozza, hogy gyakorlatilag meg­semmisült három fontos autópálya. Leomlottak a hidak, az utakat mély repedések teszik járhatatlanná. A földrengés epicentruma Los Angeles külvárosában, a San Fer­nando völgyben volt. Egy ház itt másodperceken belül összeomlott. Diákok laktak benne, közülük 14-en vesztették életüket. A japán kormány felajánlotta se­gítségét a katasztrófa áldozatainak. Ennek módját konzultálni fogja az ameiikai kormánnyal. Borisz Jelcin orosz elnök Bili Clintonnak címzett táviratában fejezte ki részvétét az áldozatok családtagjainak. Golan-komplexus Döcögve bár, de azért csak-csak haladnak a palesztin—izraeli tárgya­lások. Az utóbbi hetekben nem is ez volt a fő probléma a közel-keleti rendezéssel összefüggésben, hanem Szíria és Izrael változatlanul fagyos viszonya. Az átfogó rendezést veszélyeztető helyzet lényege: Damaszkusz pedig csak akkor hajlandó komolyan tárgyalni a béké­ről, ha Izrael egyértelműen bejelenti: visszaadja a Golant, amelyet 1967-ben szállt meg, majd 1981-ben annektált. Izrael viszont a stratégiai szempontból nagyon fontos terület fokozatos és esetleg csak részleges visszaadására mutat hajlandóságot, feltéve, ha biztos lehet Damaszkusz békés szándékaiban. Hol a kiút? A vasárnapi genfi amerikai-szíriai csúcstalálkozó után nyilvánvaló: Washingtonnak kell vállalnia a „forgalomirányítást" ebben a zsákutcában. Asszad elnök világosan kinyilvánította mege­gyezési szándékát, most már Izraelnek kell lépnie. Az egyetlen logikus lépés az lenne, ha bejelenti: visszaadja a Golant. Látni kell azonban, hogy ez komoly belpolitikai vihart kavarna, hiszen a „mind­örökre" elfoglalt területen nagyon sok zsidó él, s ők még a jerikói és gázai telepeseknél is agresszívabban reagáltak erre az alternatívára. De akar-e Szíria háborút? Aligha, hiszen van más gondja is éppen elég, a múlt keserű tapasztalatairól nem is beszélve. Vagyis az egész Golan-komplexus lényege a teljes kölcsönös bizalomhiány, meg az az ellenségeskedés, amely, úgy tűnik, kiirthatatlanul beivódott a szírek és a zsidók vérébe. Hétfőn Izrael védelmi miniszterének helyettese bejelentette a ren­dezés lehetséges új alternatíváját: mivel egy komoly kiterjedésű és több szempontból is jelentős terület visszadásáról van szó, a kérdés­ről népszavazást rendeznek. Ésszerűnek tűnő megoldás. De valójá­ban nem az. Először is, előkészítése sok időt igényel, amiből pedig kevés van. Másodszor, szinte biztos, hogy . az izraeli választópolgá­rok a Golan megtartására fognak voksolni. Harmadszor: Szíria is rendezhetne egy népszavazást, s annak az eredménye sem lenne kétséges. Akkor hol van itt a megoldás? Csak egy lehet: a Rabin­kormánynak vállalnia kell a döntést, nem bújhat el egy kétes értékű referendum eredményei mögé. Az Á-t már kimondta, most a B-t is ki kell préselnie magából. GÖRFÖL ZSUZSA H olnap lesz egy éve annak, hogy hivatal­ba iktatták az USA 42. elnökét, Bili Clintont. Az amerikai sajtó szereti az ilyen alkalmakat, először az új elnök ténykedésé­nek első száz napját szokták górcső alá venni, igaz, akkor még elnézőbbek, „atyaiabbak" az elemzések, de egy év. után már nem hiányoznak a kemény bírálatok sem. Clinton esetében, aki megígérte, hogy elsősorban a gazdaság fellendítésére fog összpontosítani, méginkább érvényes az, mmt elődeire, hogy az amerjkai elnököt egészen más dolgok miatt tartják sikeresnek vagy sikertelennek odahaza, mint kül­földön. Nemrégiben egy amerikai professzor a hullámvasúthoz hasonlította Clinton ott­honi teljesítményét. A nyitás nem sikeredett valami fényesre, a hadseregben szolgáló homoszexuálisokkal foglalkozott, s kabinet­jének összeállításakor a személyi kérdések­ben is voltak melléfogásai. Amit a javára írnak: ténylegesen elkezdte a hatalmas költ­ségvetési deficit lefaragását; úgy tűnik, a te­hetősebb rétegek adóinak emelése ellenére a gazdaság élénkülőben van; sikerült elfo­gadtatnia a Kanadával és Mexikóval a sza­badkereskedelmi övezet létrehozásáról szó­ló szerződést (NAFTA). Érdekes módon nem a GATT-megállapodást tartják a csúcs­teljesítményének, hanem a NAFTA-t, hi­szen ezt nemcsak sok republikánus honatya meg a szakszervezetek, hanem saját pártjá­nak képviselői is ellenezték. Talán a legvitatottabb terület a külpoliti­ka, igaz, sok függ attól, hogy amerikai vagy európai szemmel nézik-e. A dolog rákfenéje az, hogy a kétpólusú világ megszűnésével óriási lehetőség pottyant Amerika ölébe, de ezzel nem tud mit kezdeni. Maga Clinton pedig még mindig nem tudja eldönteni, hogy hol meddig lehet, illetve kellene elmennie. Szomáliában beavatkozott katonailag, ké­sőbb úgy döntött, hogy nem kellett volna. A volt Jugoszláviában viszont ódzkodik HULLÁMVASÚT a katonai beavatkozástól, pedig rengeteget bírálták érte. Persze, főleg külföldön, hiszen az amerikaiak többsége nem akarja, hogy halottaik legyenek a Balkánon. Valószínű, hogy a Clinton-féle külpolitika egy évének megítélésén sokat változtatott a múlt heti körút. Azzal együtt, hogy ami Washingtonban sikernek látszik, hiszen az amerikai érdekek győztek, azt Kelet-Közép­Európa kudarcként élheti meg. Ha Clinton célja az volt, hogy elkerülje a kötelezettség­vállalást a boszniai beavatkozás mellett, valamint a visegrádi négyek integrálódását a NATO-ba, akkor számára a brüsszeli NA­TO-csúcs siker volt. Emlékeztetni kell arra, hogy a mostani Bosznia-határozat egyenlő a Nyugat Bosznia-politikájának teljes csőd­jével, hiszen már 1992 végén és tavaly is azon meditáltak a szakértők, lesz-e katonai beavatkozás, bombázás vagy sem. A né­gyek Prágában ugyan aláírták a békepart­nerséget - mert mást nem tehettek, mert úgy vélték, hogy talán több a semminél. Washingtonban igen nagy sikernek tartják, hogy Ukrajna aláírta: leszereli atomfegyve­reit, és sikernek az Oroszországgal kötött megállapodásokat, bár vannak, akik úgy vélik: Clinton bizony alányalt Jelcinnek. Kérdés, hogy ezek a félsikerek - hiszen csak az USA tekitni őket sikernek — nem fogják-e később megbosszulni magukat. Mert Ukrajna már többször megígérte atom­fegyvereinek leszerelését, de mindannyi­szor visszatáncolt. Clinton most megtámo­gatta Jelcint az orosz reformok érdekében, de alig utazott el az amerikai elnök, máris kilépett a kormányból Jegor Gajdar, az orosz gazdasági reformok atyja, mert nem látja biztosítottnak a reformok folytatását a decemberi választásokat követő politikai helyzetben. Summa summarum: nem biztos, hogy nekünk, közép-európaiaknak az a jó, ha Amerikában sikeresnek tartják az elnökü­ket. Inkább: tökmindegy. A tanulság pedig: ha mi nem tudjuk kulturáltan megoldani belső és egymással való bajainkat, Amerika egészen biztosan nem fogja azt megtenni helyettünk. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN I smeretlen fegyveresek teg­napra virradó éjszaka tüzet nyitottak Núrali Sevralijevnek, a tádzsik védelmi miniszter he­lyettesének gépkocsijára. Sevra­lijev a merénylet során köny­nyebb sérüléseket szenvedett, ám sofőije a helyszínen életét vesztette - tájékoztatott tegnap az ITAR-TASŽSZ hírügynökség. Feltételezések szerint a me­rénylet hátterében az 1992 de­cemberében hatalomra került kormány megdöntéséért küzdő iszlám ellenzékiek állnak. V lagyimir Zsirinovszkij, az orosz liberálisok vezetője állítólag január 28-a és 30-a kö­zött tesz látogatást Lengyel­országban. A DPA hírügynökség tudomása szerint a lengyel kül­ügyminisztérium már bejelentet­te: ha Zsirinovszkij érvényes meghívót mutat fel, engedélye­zik belépését Lengyelországba. Amennyiben azonban fellépése összeegyeztethetetlen lesz Len­gyelország érdekeivel, azonnal el kell majd hagynia az országot. Mint arról már beszámoltunk, Zsirinovszkijt a szélsőjobboldali nacionalista Janusz Bryczkowski hívta meg. H ét rendőr és két polgári személy vesztette életét az egyik észak-kambodzsai tar­tományban, amikor vörös khme­rek támadták meg a rendőröket szállító gépkocsit. Az incidens helyszínéről csupán egy rendőr­nek sikerült elmenekülnie, még mielőtt a khmerek tüzet nyitot­tak volna. A khmer katonai pa­rancsnokság képviselői a napok­ban figyelmeztették a taxisokat, hogy támadást indítanak minden olyan rendőrautóra, amely az általuk ellenőrzött területen ha­lad át. Clintonnak jót M a vodka Bili Clinton ad magára és imidzsére: a nyilvánosság előtt csak vizet és koffein­mentes kávét iszik. Európai körútja során azonban enge­dett szigorú elveiből - vagy éppen fütyült a látszatra —, hiszen Prágában megkóstolta a pilzeni sört, Minszkben pezsgőt ivott, s kora reggel a Kremlben sem utasította el a pohárnyi csábosán gyön­gyöző nedűt. A legnagyobb lazaságot azonban Kijevben engedte meg magának: nem tudott el­lenállni Kravcsuk elnök un­szolásának, s az ukrán borscsból és a híres pirogok­ból álló díszvacsora közben megivott néhány pohár vod­kát. A röviddel ezután követ­kező közös sajtóértekezleten Clinton szokatlanul felszaba­dult volt. A The New York Times szerint egy magát megnevezni nem kívánó amerikai személyiség azt mondta, ez direkt jót tett az általában merev elnöknek, s érdemes lesz ezt a kísérletet megismételni. Úgy vélte, Ki­jevben megtalálták a sótlan elnöki sajtóértekezletek el­lenszerét. .. (g) MUNKÁT KEftES-KÍNÁI • Budapesti székhelyű részvénytársaság területi képviselőket keres magas szintű szervezőmunkára Szlovákiában. Érdek­lődni a 0709/28 191-es telefonszámon, január 17-től 22-éig, naponta 9-12 és 16-18 óra között lehet. VS-50

Next

/
Oldalképek
Tartalom