Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-19 / 14. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ. 1994. JANUÁR 18. OROSZORSZÁG: KORMÁNYALAKITASI HUZAVONA Fjodorov sem marad a kabinetben (TA SR-hír) Folytatódik a huzavona az új kormány megalakítása körül. Az egyértelműen reformpárti Borisz Fjodorov is előállt saját feltételeivel: csak akkor hajlandó megmaradni a kabinetben, ha távozik posztjáról két vezető politikus: Alekszandr Zaveijuha, az agrárpárti miniszterelnök-helyettes és Viktor Gerascsenko, az egykori szovjet funkcionárius, a központi bank igazgatója. Tegnap délután jelentette a Reuter hírügynökség: Fjodorov nem fogadta el Csernomirgyin kormányfő ajánlatát, nem marad meg az új kormányban. Zajlik a politikai harc a parlament alsóházában, az Állami Dumában is. Hétfő este újabb kulcsfontosságú tisztségek leltek gazdára. Ivan Ribkin, az agrárpárti elnök első helyettese a Jelcin-párti Oroszország Választását képviselő Mihail Mitjukov lett. Alelnöki posztot kapott még a kommunista párt, a nőket képviselő frakció és a liberális demokraták egy tagja. Megválasztották a parlamenti bizottság elnökeit is. A legtöbbet, 5 helyet Zsirinovszkij pártja kapta, de egyik sem kulcsfontosságú. A külügyi bizottság elnökének nagyon fontos posztjára a Jabloko nevű tömörülésből Vlagyimir Lukint, Oroszország volt washingtoni nagykövetét választották meg. Az Oroszország Választásáé lett a kulcspozíciót jelentő védelmi bizottság is. Jegor Gajdar lemondásának hírére tegnap ismét csökkent a rubel árfolyama, mégpedig jelentősen: 1402 rubel helyett már 1504-et kell fizetni egy amerikai dollárért. Félő, hogy Fjodorov pénzügyminiszter távozása szintén negatív hatással lesz az árfolyamra. A CSEH SAJTÓBÓL (TA SR-hír) Nemcsak egy kis epizódus az a nyílt ideológiai összecsapás, amely az év első napjaiban robbant ki a cseh államfő és a miniszterelnök között - írta tegnap a Mladá fronta Dnes. A lap szerint ugyanis Havel és Klaus nézetei szögesen eltérnek egymástól. Míg az államfő következetesen polgári társadalomról beszél, addig a kormány elnöke egy olyan államot védelmez, amely a nemzeti-állampolgári közösség csúcsszerve. Klaus szilárd központi hatalmat akar, gyakorlatilag minden korlátozás nélkül. Szerinte a felsőbb területi egységek kialakítása luxus, mert attól tart, hogy létrejönnek a második hatalmi központok. Nincs elragadtatva a független szervezetektől sem, szerinte jobbak az államiak. Mindezek a tények megvizsgálhatók politikai vagy ideológiai szempontból. Klaus nézeteivel ellentétben Havel úgy látja, kívánatosabb lenne a „kevesebb állam, mivel az állam nem tökéletes", vagyis liberális világszemléletet szorgalmaz. Ezzel szemben Klaus azt a tézist védelmezi, hogy az állam legyen erős, mert már bevált. Ez az álláspont látszólag szociáldemokrata gondolkodásról tanúskodik, valójában azonban nem más, mint neokonzervativizmus. Annak ellenére, hogy a dél-mexikói Chiapas államban tovább folytatódnak a tisztogatások, kedvezően alakul a helyzet a parasztlázadás után. A kormánymegbízott a tartományi fővárosban vette át a „zapatisták" első hivatalos rendezési tervét, amelyet immár átnyújtott Carlos Salinas de Gortari elnöknek. A jelentések szerint az államfő, aki vasárnap közkegyelemben részesítette az összes lázadót, megígérte, hogy hivatalos választ ad az emberi jogok betartását követelő rendezési javaslatra. FÖLDRENGÉS UTÁN Rendkívüli állapot Los Angelesben (TA SR-jelentés) A tegnap délutáni jelentések arról számoltak be, hogy a több száz sebesült mellett legalább 30 emberéletet követelt a kaliforniai súlyos földrengés, de ez az adat még mindig nem tekinthető véglegesnek. Az anyagi károk óriásiak, feltehetően elérik a több milliárd dollárt. A földrengés miatt Los Angelesben rendkívüli állapotot és éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. Bili Clinton amerikai elnök közép-európai idő szerint még hétfő este természeti katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította Kaliforniát. Ez azt jelenti, hogy szövetségi alapokból finanszírozhatják a mentést és a helyreállítást, alacsony kamatú hiteleket és készpénzt is folyósíthatnak a károsultaknak. Speciális egészségügyi és mentőalakulatokat küldtek Los Angelesbe, hogy felkutassák a romok alá temetett embereket. Oda irányították a nemzeti gárda 1500 fős alakulatát is, hogy megakadályozzák a fosztogatást. A helyzetet súlyosbítja, hogy még további erős, 5-5,5 fokos utórezgések várhatók. A földrengés sújtotta térségben 90 kórház van, de már valamennyi zsúfolt. Házak százai teljesen vagy részben összeomlottak, ezenkívül nagyon sok épület falai megrepedeztek. Kb. 50 épület teljesen leégett a gázrobbanások okozta tüzekben. A legnagyobb problémát talán mégis az okozza, hogy gyakorlatilag megsemmisült három fontos autópálya. Leomlottak a hidak, az utakat mély repedések teszik járhatatlanná. A földrengés epicentruma Los Angeles külvárosában, a San Fernando völgyben volt. Egy ház itt másodperceken belül összeomlott. Diákok laktak benne, közülük 14-en vesztették életüket. A japán kormány felajánlotta segítségét a katasztrófa áldozatainak. Ennek módját konzultálni fogja az ameiikai kormánnyal. Borisz Jelcin orosz elnök Bili Clintonnak címzett táviratában fejezte ki részvétét az áldozatok családtagjainak. Golan-komplexus Döcögve bár, de azért csak-csak haladnak a palesztin—izraeli tárgyalások. Az utóbbi hetekben nem is ez volt a fő probléma a közel-keleti rendezéssel összefüggésben, hanem Szíria és Izrael változatlanul fagyos viszonya. Az átfogó rendezést veszélyeztető helyzet lényege: Damaszkusz pedig csak akkor hajlandó komolyan tárgyalni a békéről, ha Izrael egyértelműen bejelenti: visszaadja a Golant, amelyet 1967-ben szállt meg, majd 1981-ben annektált. Izrael viszont a stratégiai szempontból nagyon fontos terület fokozatos és esetleg csak részleges visszaadására mutat hajlandóságot, feltéve, ha biztos lehet Damaszkusz békés szándékaiban. Hol a kiút? A vasárnapi genfi amerikai-szíriai csúcstalálkozó után nyilvánvaló: Washingtonnak kell vállalnia a „forgalomirányítást" ebben a zsákutcában. Asszad elnök világosan kinyilvánította megegyezési szándékát, most már Izraelnek kell lépnie. Az egyetlen logikus lépés az lenne, ha bejelenti: visszaadja a Golant. Látni kell azonban, hogy ez komoly belpolitikai vihart kavarna, hiszen a „mindörökre" elfoglalt területen nagyon sok zsidó él, s ők még a jerikói és gázai telepeseknél is agresszívabban reagáltak erre az alternatívára. De akar-e Szíria háborút? Aligha, hiszen van más gondja is éppen elég, a múlt keserű tapasztalatairól nem is beszélve. Vagyis az egész Golan-komplexus lényege a teljes kölcsönös bizalomhiány, meg az az ellenségeskedés, amely, úgy tűnik, kiirthatatlanul beivódott a szírek és a zsidók vérébe. Hétfőn Izrael védelmi miniszterének helyettese bejelentette a rendezés lehetséges új alternatíváját: mivel egy komoly kiterjedésű és több szempontból is jelentős terület visszadásáról van szó, a kérdésről népszavazást rendeznek. Ésszerűnek tűnő megoldás. De valójában nem az. Először is, előkészítése sok időt igényel, amiből pedig kevés van. Másodszor, szinte biztos, hogy . az izraeli választópolgárok a Golan megtartására fognak voksolni. Harmadszor: Szíria is rendezhetne egy népszavazást, s annak az eredménye sem lenne kétséges. Akkor hol van itt a megoldás? Csak egy lehet: a Rabinkormánynak vállalnia kell a döntést, nem bújhat el egy kétes értékű referendum eredményei mögé. Az Á-t már kimondta, most a B-t is ki kell préselnie magából. GÖRFÖL ZSUZSA H

olnap lesz egy éve annak, hogy hivatalba iktatták az USA 42. elnökét, Bili Clintont. Az amerikai sajtó szereti az ilyen alkalmakat, először az új elnök ténykedésének első száz napját szokták górcső alá venni, igaz, akkor még elnézőbbek, „atyaiabbak" az elemzések, de egy év. után már nem hiányoznak a kemény bírálatok sem. Clinton esetében, aki megígérte, hogy elsősorban a gazdaság fellendítésére fog összpontosítani, méginkább érvényes az, mmt elődeire, hogy az amerjkai elnököt egészen más dolgok miatt tartják sikeresnek vagy sikertelennek odahaza, mint külföldön. Nemrégiben egy amerikai professzor a hullámvasúthoz hasonlította Clinton otthoni teljesítményét. A nyitás nem sikeredett valami fényesre, a hadseregben szolgáló homoszexuálisokkal foglalkozott, s kabinetjének összeállításakor a személyi kérdésekben is voltak melléfogásai. Amit a javára írnak: ténylegesen elkezdte a hatalmas költségvetési deficit lefaragását; úgy tűnik, a tehetősebb rétegek adóinak emelése ellenére a gazdaság élénkülőben van; sikerült elfogadtatnia a Kanadával és Mexikóval a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló szerződést (NAFTA). Érdekes módon nem a GATT-megállapodást tartják a csúcsteljesítményének, hanem a NAFTA-t, hiszen ezt nemcsak sok republikánus honatya meg a szakszervezetek, hanem saját pártjának képviselői is ellenezték. Talán a legvitatottabb terület a külpolitika, igaz, sok függ attól, hogy amerikai vagy európai szemmel nézik-e. A dolog rákfenéje az, hogy a kétpólusú világ megszűnésével óriási lehetőség pottyant Amerika ölébe, de ezzel nem tud mit kezdeni. Maga Clinton pedig még mindig nem tudja eldönteni, hogy hol meddig lehet, illetve kellene elmennie. Szomáliában beavatkozott katonailag, később úgy döntött, hogy nem kellett volna. A volt Jugoszláviában viszont ódzkodik HULLÁMVASÚT a katonai beavatkozástól, pedig rengeteget bírálták érte. Persze, főleg külföldön, hiszen az amerikaiak többsége nem akarja, hogy halottaik legyenek a Balkánon. Valószínű, hogy a Clinton-féle külpolitika egy évének megítélésén sokat változtatott a múlt heti körút. Azzal együtt, hogy ami Washingtonban sikernek látszik, hiszen az amerikai érdekek győztek, azt Kelet-KözépEurópa kudarcként élheti meg. Ha Clinton célja az volt, hogy elkerülje a kötelezettségvállalást a boszniai beavatkozás mellett, valamint a visegrádi négyek integrálódását a NATO-ba, akkor számára a brüsszeli NATO-csúcs siker volt. Emlékeztetni kell arra, hogy a mostani Bosznia-határozat egyenlő a Nyugat Bosznia-politikájának teljes csődjével, hiszen már 1992 végén és tavaly is azon meditáltak a szakértők, lesz-e katonai beavatkozás, bombázás vagy sem. A négyek Prágában ugyan aláírták a békepartnerséget - mert mást nem tehettek, mert úgy vélték, hogy talán több a semminél. Washingtonban igen nagy sikernek tartják, hogy Ukrajna aláírta: leszereli atomfegyvereit, és sikernek az Oroszországgal kötött megállapodásokat, bár vannak, akik úgy vélik: Clinton bizony alányalt Jelcinnek. Kérdés, hogy ezek a félsikerek - hiszen csak az USA tekitni őket sikernek — nem fogják-e később megbosszulni magukat. Mert Ukrajna már többször megígérte atomfegyvereinek leszerelését, de mindannyiszor visszatáncolt. Clinton most megtámogatta Jelcint az orosz reformok érdekében, de alig utazott el az amerikai elnök, máris kilépett a kormányból Jegor Gajdar, az orosz gazdasági reformok atyja, mert nem látja biztosítottnak a reformok folytatását a decemberi választásokat követő politikai helyzetben. Summa summarum: nem biztos, hogy nekünk, közép-európaiaknak az a jó, ha Amerikában sikeresnek tartják az elnöküket. Inkább: tökmindegy. A tanulság pedig: ha mi nem tudjuk kulturáltan megoldani belső és egymással való bajainkat, Amerika egészen biztosan nem fogja azt megtenni helyettünk. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN I

smeretlen fegyveresek tegnapra virradó éjszaka tüzet nyitottak Núrali Sevralijevnek, a tádzsik védelmi miniszter helyettesének gépkocsijára. Sevralijev a merénylet során könynyebb sérüléseket szenvedett, ám sofőije a helyszínen életét vesztette - tájékoztatott tegnap az ITAR-TASŽSZ hírügynökség. Feltételezések szerint a merénylet hátterében az 1992 decemberében hatalomra került kormány megdöntéséért küzdő iszlám ellenzékiek állnak. V

lagyimir Zsirinovszkij, az orosz liberálisok vezetője állítólag január 28-a és 30-a között tesz látogatást Lengyelországban. A DPA hírügynökség tudomása szerint a lengyel külügyminisztérium már bejelentette: ha Zsirinovszkij érvényes meghívót mutat fel, engedélyezik belépését Lengyelországba. Amennyiben azonban fellépése összeegyeztethetetlen lesz Lengyelország érdekeivel, azonnal el kell majd hagynia az országot. Mint arról már beszámoltunk, Zsirinovszkijt a szélsőjobboldali nacionalista Janusz Bryczkowski hívta meg. H

ét rendőr és két polgári személy vesztette életét az egyik észak-kambodzsai tartományban, amikor vörös khmerek támadták meg a rendőröket szállító gépkocsit. Az incidens helyszínéről csupán egy rendőrnek sikerült elmenekülnie, még mielőtt a khmerek tüzet nyitottak volna. A khmer katonai parancsnokság képviselői a napokban figyelmeztették a taxisokat, hogy támadást indítanak minden olyan rendőrautóra, amely az általuk ellenőrzött területen halad át. Clintonnak jót M a vodka Bili Clinton ad magára és imidzsére: a nyilvánosság előtt csak vizet és koffeinmentes kávét iszik. Európai körútja során azonban engedett szigorú elveiből - vagy éppen fütyült a látszatra —, hiszen Prágában megkóstolta a pilzeni sört, Minszkben pezsgőt ivott, s kora reggel a Kremlben sem utasította el a pohárnyi csábosán gyöngyöző nedűt. A legnagyobb lazaságot azonban Kijevben engedte meg magának: nem tudott ellenállni Kravcsuk elnök unszolásának, s az ukrán borscsból és a híres pirogokból álló díszvacsora közben megivott néhány pohár vodkát. A röviddel ezután következő közös sajtóértekezleten Clinton szokatlanul felszabadult volt. A The New York Times szerint egy magát megnevezni nem kívánó amerikai személyiség azt mondta, ez direkt jót tett az általában merev elnöknek, s érdemes lesz ezt a kísérletet megismételni. Úgy vélte, Kijevben megtalálták a sótlan elnöki sajtóértekezletek ellenszerét. .. (g) MUNKÁT KEftES-KÍNÁI • Budapesti székhelyű részvénytársaság területi képviselőket keres magas szintű szervezőmunkára Szlovákiában. Érdeklődni a 0709/28 191-es telefonszámon, január 17-től 22-éig, naponta 9-12 és 16-18 óra között lehet. VS-50