Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-18 / 13. szám, kedd

iÖJSZÓ* GAZDASÁG A SZARVASMARHÁT NEM TARTANI, TENYÉSZTENI KELL Hódít az Alcsired tej termelési program Érdemes tehát odafigyelni a tejterme­lés színvonalára, amely nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy szövetkezetünk a múlt évet nem zárta veszteséggel. Az Alcsired szakembereinek szlo­vákiai tapasztalatai már években mér­hetők. Összevethették az állattenyész­tés gépesítési szintjét is a két ország­ban. Nagy Vilmos szerint a mérleg nyelve Szlovákia felé billen. Szlovák részről viszont jelentős szakmai infor­mációk hiányoznak. - A szlovákiai szakemberek nem tudatosítják kellőképpen: a szarvasmarhát nem tartani, tenyészteni kell! Ez azt jelen­ti: legalább 10 éves távlatban kell gondolkodni. A szlovákiai gazdasá­gokban a minőségi változást sokkal később indították el, mint Magyaror­szágon. Ott a minőségi tejátvételt már 6-7 évvel ezelőtt elkezdték, lépésre kényszerítették a gazdaságokat. Ma­gyarországon átgondoltabb mezőgaz­dasági politika fogalmazódott meg. Csehszlovákia a vegyes hasznosítású tehénállomány mellett tette le a ga­rast, próbált a piac változó igényeihez alkalmazkodva egyidőben húst és tejet termelni. El kell dönteni: tejet akarok­e termelni, vagy húst? A kettőt egyidőben, egy állománnyal lehetet­len megvalósítani. Nálunk rég külön­választották a tejtermelést, 1980-tól a holstein-fríz fajtára alapoztak, amely a kötetlen tartástechnológiai rendszer alkalmazását jelentette. Nagy Vilmos hosszasan, szakmai lelkesedéssel magyarázza ennek a technológiának a titkait, előnyeit. Lényege, hogy az állomány - a fejés­program kivételével - szabadon „vá­laszthatja" meg, hogy az adott időben mit csinál, hol tartózkodik a karám­ban. A tartásmódhoz szabad vízfelü­letű itatóvályúkkal felszerelt tágas (ál­latonként 4 négyzetméter) etetőtér tar­tozik, a még tágasabb földes kifutó­karámmal együtt. A központi fejőház­hoz felhajtó úton jutnak el a tehenek; - Nagy súlyt fektetünk a fejés higié­niai problémáinak kiküszöbölésére. Ha erre következetesen nem figyel­nénk, akkor a tejben a megengedett­nél nagyobb lenne a baktériumtarta­lom, a szomatikus sejtszám (az elhalt hámsejtek), ami rontaná a tej minősé­gét. Nyugat-Szlovákiában komoly ér­deklődés mutatkozik a hatékony tej­termelési program iránt: - A Galántai, Dunaszerdahelyi, Komáromi, Érsekújvári és részben a Nyitrai járásban 14 gazdaság haszno­sítja programunkat - mondja Bíró Pál. - Néhánnyal közülük 1994-re is egész évi szerződést kötöttünk. Külö­nösen jó az együttműködésünk a sellyei, a tornóci, a mocsonoki és a deáki szövetkezetekkel. Tehenészeti telepünkön raktárt építettünk ki, amelyben a fejőberendezésektől a fertőtlenítőszerekig a korszerű tejter­meléssel kapcsolatos minden szüksé­ges berendezés, alkatrész rendelke­zésre áll. Képesek vagyunk komplett fejőház leszállítására is, a megterve­zést, a beszerelést, a beüzemelést és a garanciális javítást is vállaljuk Az Alcsired-Progres Kft. tejterme­lési programjára a nyitrai tejüzem is felfigyelt, versenyt hirdetett meg a programot magáévá tett nagytermelők részére. Anyagilag támogatta azokat, akik első osztályú tejet szállítottak. Az öt hónapos verseny bizonyította a program létjogosultságát, hiszen a részvevő nyolc üzemnél jelentős tej­minőségi javulás állt be. A tejüzem az, eredményességen felbuzdulva újabb ­ezúttal 15 termelőüzem részvételével - verseny meghirdetésére készül. Bár állami támogatásban nem ré­szesül, a szlovák földművelési mi­nisztérium ismeri az Alcsired-Progres tejtermelési technológiáját, felfigyelt rí Többször részt vettek szakembere­ik is különböző szakmai napok szer­vezésében. - Nem a programunkat, a technológiát alkalmazó mezőgazdasá­gi termelőket kell támogatni! - jegyzi meg Nagy Vilmos, s értékeli, hogy Szlovákiában (Magyarországgal el­lentétben) a szarvasmarha-tenyésztés és a jó minőségű tejtermelés legalább kap szerény állami támogatást. A szlovákiai mezőgazdaság átala­kításával kapcsolatban is véleményt mond: - Úgy érzem, Szlovákiában a dolgozók nehezebben értik meg, hogy saját tőkéjüket mozgatniuk kell, vál­lalkozásba fektetniük, főleg ha mun­kahelyükön erre lehetőség nyílik. Mi­nél több embernek kellene éreznie, hogy befektetett 5 vagy 10 ezer koro­nájával része a vállalkozásnak Ha ilyen szemléletváltást nem sikerül ki­alakítani, nehezebb lesz a mezőgazda­ság átszervezése. Több mezőgazdasá­gi vállalatnál tapasztaltam, hogy a dolgozók bizonyos társasági formák­ba szerveződtek, mindenki önálló ér­dekeltséggel rendelkezik, és a szövet­kezet tulajdonképpen mini vagyonke­zelő működteti ezeket a gazdaságokat. Piacszervezés 1994. JANUÁR 18. Go well, go Shell... ... hirdeti a reklám. Vagyis, aki gond­talanul akar suhanni autójával, az Shell benzint és Shell kenőolajat használjon. Ez, persze, ízlés és - rész­ben - pénztárca kérdése, annyi azon­ban bizonyos: a Royal Dutch/Shell je­lenleg a világ legnagyobb kőolajipari vállalata, egyben a General Mo­torsszal együtt a földkerekség multi­nacionális cégei között az éllovas. Januártól Pozsonyban is megve­tette lábát a holland-brit mammut­cég, ugyanis Shell Slovakia Kft. né­ven megjelent a piacon. Ahogy Wil­helm Weiss, a kft. vezérigazgatója bemutatkozó tájékoztatóján közölte, Szlovákiával 70 évig csak közvetett kapcsolataik voltak, majd az 1989-es fordulatot követően három évig a Shell Czechoslovakia Kft. segítségé­vel kereskedtek a szlovákiai vállala­tokkal. Most végre közvetlen gazda­sági kontaktusok kiépítésére van le­hetőség. Lássuk először, milyen anyaválla­lattal van dolgunk! A Royal Dutch/Shell 1907-ben két cég fúzió­jából jött létre: a holland Royal Dutch Petroleum Company a kőolajlelőhe­lyek feltárásával és a kőolaj kibányá­szásával foglalkozott, míg a brit Shell Transport and Trading Company fu­varozóvállalat volt. Az egyesülés ré­vén megoldódott a kibányászott feke­te arany szállítása az első lelőhe­lyükről, a mai Indonéziából. Jelenleg a Shell, mert hogy így hív­ják röviden, megelőzve ágazata leg­nagyobb konkurensét, az amerikai Exxont, az olajipar első számú válla­lata. A statisztikai adatok szárazak, de híven tükrözik az Shell óriási voltát. A világ több mint 100 országában mintegy 110 ezer embert alkalmaz­nak. Az 1992-es összforgalmuk elérte a 128 milliárd dollárt, ebbőla tíszta nyereségük 5,4 milliárd volt. Csak összehasonlításképpen: Szlovákia idei állami költségvetési kiadásai át­számítva mindössze 4,4 milliárd dol­lárt tesznek ki. Nem mellékes egy to­vábbi mutató sem - évente 10 milli­árd dollárt fordítanak beruházásokra, ebből 60 százalékot a geológiai mun­kálatok nyelnek el. A. Shell elsősorban benzinkútjai és kenőolajai révén ismert. A hol­land-brit cég a motorosok üzemanya­gának legnagyobb szállítója. Évente 250 millió torma kőolajat ad el, ami a világpiacon forgalmazott kőolajnak a 10 százaléka. Wilhelm Weiss nem is titkolta, Szlovákiában szintén 10 szá­zalékos részesedést szeretnének elér­ni. A- Shell működteti a világ legna­gyobb kapacitású olajfinomítóját (18 millió tonna évente). Ennek kapcsán a Shell Slovakia igazgatója szemléletes példával élt; eszerint a holland-brit vállalat a világ minden táján 25-ször több olajat finomít, mint a pozsonyi Slovnaft. Hogy a cég profilja teljes le­gyen, meg kell említeni: a kőolaj mel­lett földgáz- és szénkitermeléssel is foglalkoznak, fejlett, kőolaj-alap­anyagon nyugvó vegyipart működtet­nek, s persze, kiterjedt kereskedőhá­lózattal rendelkeznek. Szlovákiában, mint mindenütt, az autósok szolgálatába akarnak állni, ezért elsősorban benzinkutak építésé­be fognak. Terveik szerint idén 4-6 üzemanyagtöltő állomást létesítenek; az első Shell emblémás piros-sárga színekben pompázó épületet Privi­gyén adják át. E kutaknál természete­sen árulni fogják a magas színvonalú kenőolajaikat, amelyeket a „világ leggyorsabb laboratóriumában", a Forma-1 gyorsasági autós világbaj­nokságon is sikerrel teszteltek. A Royal Dutch/Shell napjainkban a világ legnagyobb vállalalata. Minden kontinensre kiterjedő kapcsolatai ré­vén a honi vegyipar is profitálhat belőle, a Slovnafttal például már foly­tattak tárgyalásokat. Most a hazai gazdasági klímán múlik, vajon a Shell csupán egyetlen kft.-t épít ki Szlová­kiában vagy szerteágazó, számos vál­lalkozásra kiterjedő beruházásokba kezd. SIDÓH. ZOLTÁN Alig két éve, hogy Szlovákiában is je­lentősen megszigorították a tejterme­lés higiéniai követelményeit. Néhány mezőgazdasági vállalat - köztük a Sókszelőcei Mezőgazdasági Szövet­kezet is - felfigyelt a magyarországi tapasztalatokra, és 1991-ben a szolno­ki Alcsired Kft.4 bízta meg egy új-zé­landi fejőberendezés beszerelésével, beüzemelésével és a fejők betanításá­val. A magyar szakemberek Sók­szelőcén olyan jó nevet szereztek ma­guknak, hogy a két vállalat ma­gyar-szlovák vegyes betéti társalgót alapított. így született meg a jelenlegi Alcsi­red-Progres magyar-szlovák vegyes kft., amelynek tulajdonosai 50-50 százalékarányban a magyarországi Alcsired, illetve Szlovákiában a Sók­szelőcei Mezőgazdasági Szövetkezet, valamint mindkét országból magán­emberek. Törzstőkéje 1 millió 600 ezer forint. A kft. Magyarországon került bejegyzésre, telephelye viszont Sókszelőce. A több évtizedes tapasz­talatokkal rendelkező Alcsired Kft­nek Magyarországon közel 100 gaz­dasága van, amelyekben a borjú meg­születésétől a levágásáig figyelemmel kísérik a tenyésztés, a takarmányozás, a fejés és a tejkezelés technológiáját. - A szelőcei szövetkezettől arra is megbízást kaptunk, mozdítsuk el a holtpontról a szarvasmarha-tenyész­tést, növeljük a jó minőségű tej terme­lését. Féléves munkánk eredményét bizonyította, hogy szorosabbra fűztük kapcsolatainkat, vegyes társaságot alapítottunk - magyarázza a vegyes vállalat történetét Nagy Vilmos, az Al­csired-Progres ügyvezető igazgatója. A szelőceiek hatékony tejtermelési programot fedeztek fel az Alcsired ál­tal gazdaságukban alkalmazott tech­nológiában: - Olyan szakembereket ismertünk meg, akik nemcsak az íróasztal mellől beszélnek a tejtermelés problémáiról, hanem a szarvasmarhatelepen, az etetőjászol mögött, az istállótérben, a fejőháziban vizsgálják meg, min is lehetne, kellene javítani. Ezt bizonyí­totta féléves együttműködésünk ­mondja Bíró Pál, a szelőcei szövetke­zet megbízott képviselője. - A prog­ramnak köszönhetően lényegesen több első osztályú tejet termeltünk, amiért literenként 6,60 koronát fizet­tek, 70 fillér állami támogatást is kap­tunk, illetve a nyitrai tejüzem az első osztályú tejre 40 fillér felárat nyújtott. A parlamentben is heves vitá­kat, majd langyos tudomá­sulvételt kiváltó, úgyneve­zett zöld jelentés alapján az Állami Piacszabályozási Alap az agrárpiaci rendtartásba foglalt alapelvek szerint megkezdte a legfontosabb mezőgaz­dasági termékek piacának szervezé­sét. Ennek kapcsán -a piacszabályo­zási alap két munkatársától, Edita Ohrablovától és Vladimír Je­senskytől arról kértünk tájékoztatást, gyakorlatilag milyen alapelvek sze­rint, milyen árakkal működik majd az agrárpiaci rendtartás. Vladimír Jesenský: Az Állami Pi­acszabályozási Alap Tanácsa még az elmúlt év novemberében megtár­gyalta azt - a zöld jelentés részét ké­pező - dokumentumot, amely a tej és a gabonafélék agrárpiacának szer­vezésére és támogatására hozott in­tézkedéseket, közismertebb nevén az agrárpiaci rendtartást tartalmazza. Ennek alapján megkezdték működé­süket a terméktanácsok, amelyek ed­dig a gabonafélék és a tej, valamint a hús piacának szervezésében fejtették ki tevékenységüket. A piacszabályo­zási alap tanácsának javaslatára a pénzügyminisztériumot felkértük az ide vágó árrendelet kiadására. Az ál­talunk kiadott árjavaslat szerint 1993. december elsejétől ún. mini­mális árakat határoztunk meg az egyes húsfajták felvásárlására. Ezek szerint az élő hízőmarhák minimális felvásárlási ára az El, E2, A1, A2 és B1 minőségi kategóriákban 31 koro­na kilogrammonként. Ugyanez az ár vonatkozik az üszőkre is. A sertések esetében az első osztályú vágóserté­sek kilogrammonkénti minimális ára 27 korona. El kell mondani, hogy ezeket az árakat azzal a nem titkolt szándékkal javasoljuk, hogy alapjai legyenek a termelők és fel­dolgozók között kialakítandó hosszú távú szerződéses kapcsolatoknak. Edita Ohrablová: A piacszabá­lyozási alap a tejpiac szabályozására garantált fix árakat hirdetett ki. 1994. január 1-től érvényes árrendel­kezés szerint 1 liter első osztályú te­héntej garantált fix ára 6,70 korona, a másodosztályú tej literje pedig 6 koronát ér. A termelők érdekképvi­seleti szervei által kifogásolt garan­táltan megszabott ár azért került be­vezetésre, hogy a húshoz hasonlóan ez is kiinduló pontja legyen a hosszú távú szerződések megkötésének. Senki nem állítja, hogy ezek az árak örök érvényűek lesznek. Rövid idő múltán ki fogjuk értékelni az általuk kiváltott hatást. Ezzel összefüggés­ben azt is hangsúlyozni kell, hogy a tejpiac szabályozásának másik fon­tos tényezőjét, a mennyisségi muta­tók, ún. kvotációk meghatározását a második félévre ütemeztük át. Ekkor ugyanis már részletesebb informáci­óink lesznek a szerződésben lekötött tejmennyiségről, s ennek alapján kö­vetkeztetni lehet a belpiaci igények­re. Egyébként a tejtermelés vissza­esésére utaló híresztelések ellenére a tejfeldolgozó üzemektől egymás után kapjuk a tejtermékek kivitelére vonatkozó hozzájárulási kérelmeket, ez azt bizonyítja, újra feleslegek ala­kulnak ki ezen a piacon. Vladimír Jesenský: Figyelembe kell venni azt is, hogy a piaci rend­tartás alapelveit a nyugati országok­ban immár húsz éve alakítják, ná­lunk ez az első próbálkozás. Egyér­telműen azt a célt szolgálja, hogy a piaci működés nélkülözhetetlen ele­mének kialakítására, a hosszú távú szerződéses kapcsolatok megalapo­zására össztönözze a partnereket. Kétségtelen, hogy az agrárágazat ne­hézségeire való tekintettel tavaly túl Itt már érvényesül a tulajdonosi szem­lélet, ennek kellene szélesebb körben elterjednie. A közös tejtermelési program a szelőcei szövetkezetben is jelentős változásokat hozott. A szarvasmarha­tenyésztési részlegen dolgozók száma az egykori 120-ról 64-re csökkent, akik azonosultak a kezdeményezéssel, főleg azután, hogy tapasztalták anyagi előnyeit is. Bíró Pál igazolja, nagy súlyt fektettek dolgozóik szakmai fel­készítésére: - Állatgondozók, takar­mányozók és vezetők számára több al­kalommal szerveztünk egyhetes ma­gyarországi tanulmányi utat, gazdag szakmai programmal. A részvevők megértették a közös vállalkozás célját, azonosultak vele. Érezzük, hogy könnyebb a munkaszervezés, közösen gyorsabban orvosoljuk a problémá­kat. Üj javadalmazási rendszerünk a dolgozót a kitermelt tej minősége és mennyisége alapján értékeli. Az Alcsired-Progres vegyes válla­lat működőképesnek bizonyult, a két szomszédos ország mezőgazdasági termelőerőit hozta közelebb egymás­hoz, eredményeket produkált. A pél­daértékű vállalkozás, érthetően, fej­lesztésben is gondolkodik. Nagy Vil­mos ezt abban jelöli meg, hogy Szlo­vákia más részeire is szeretnék prog­ramjukat kiteijeszteni. - Olyan, fejés­technikai berendezéseket forgalmazó és karbantartó vállalkozókat keresünk Kelet- és Közép-Szlovákiában, akik adaptálnák technológiánk bizonyos elemeit, s tovább vinnék a környék gazdaságaiba, illetve bekapcsolódná­nak raktárunk termékeinek forgalma­zásába. Tavaly, az év első felében szo­ros kapcsolatba kerültünk az Ekot­rend dunaszprdahelyi céggel és a Holstein Genetika magyar-amerikai vegyes kft.-vel, amelyek mint részvé­nyesek is csatlakozlak hozzánk. Mi vállaltuk a magyar-amerikai cég is­mert termékének, az Udder-Gold lőgyfertőtlenítő szernek - kiválóan beillik tejtermelési programunkba - a reklámozását és forgalmazását. El­vünk, hogy a készítményt csak olyan gazdaságnak kínáljuk, amely magáé­vá teszi tejtermelési programunkat. Enélkül, tudniillik, az Udder-Gold használatának nem lenne meg a kellő hatásfoka. Célunk, hogy elősegítsük a szlovákiai tejtermelők szemléletváltá­sát. MÁZSÁR LÁSZLÓ sok termékfajta piacába voltunk kénytelenek beleszólni. Az idén ezt már szeretnénk csökkenteni. A ter­méktanácsok a mezőgazdasági ka­mara szakembereivel már dolgoznak a cukorrépa, az olajosmagvúak és a húsféleségek piaci rendtartásának ki­dolgozásán. A többi termék esetében csak rendkívül indokolt esetben lé­pünk közbe. m idüa Ohrablová: Szeretném hozzátenni, hogy a méhé­JUJ szek számára is kínálunk támogatást, mégpedig úgy, hogy 650 tonna méz kiviteléhez állami támo­gatást biztosítunk. A kivitel megva­lósítására versenytárgyalást írtunk ki, ebben öt cég, illetve szövetkezet felelt meg a piacszabályozási alap által előírt követelményeknek. Kö­zöttük osztottuk fel az említett 650 tonna méz felvásárlási jogát. Ennek legfontosabb feltétele, hogy a felvá­sárló legalább 30 koronát köteles ki­fizetni a kiviteli célra felvásárolt méz kilogrammjáért a termelőnek. El kell mondani azt is, hogy ez a ki­viteli támogatás nem vonatkozik az akác és erdei mézre, amelyek értéke­sítése gond nélkül megoldható. (A felvásárlásra jogosult vállalatok jegyzékét a Vasárnap január 23-i számában közöljük). T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ »

Next

/
Oldalképek
Tartalom