Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-12-05 / 48. szám
Szerkeszti: Pomichal Richard Újdonság Nagygyümölcsű som Ausztriából A természetben az ehető som (Cornus más) bokra elterjedt és ismert. Február végén-márciusban, a levelek megjelenése előtt hozza sárga virágát. A tavasz kezdetén az első kiadós mézelő növény, a méhek igazi gyülekező helye. Az ember régóta ismeri a som gyümölcsének regeneráló hatását. Szívesen ültetik nyírható sövénynek, de szoliterként is szép. A talajjal szemben nem igényes, növényvédelme sem okoz gondot, mert alig van kártevője. ŐSEINK ORVOSSÁGA Közép-Európában feledésbe merült a som, annak ellenére, hogy mint étkezési gyümölcsöt az ókortól ismerték. Svájci és felső-olaszországi cölöpépítmények leletei között, agyagedényekben került elő, valószínűleg valami mámorító és fájdalomcsillapító italt készítettek belőle. Ausztriában ez a hagyomány a mai napig fennmaradt: a somból készített Dirndl-schnaps- ot a földművesek maguk főzik, és nem csak orvosságként becsülik. A C-vitaminban gazdag gyümölcs kesernyés-savanyú, 13-18 mm hosszú, 12 mm széles. A mag súlyaránya 10-30 %. A természetben akad olyan bokor, amelynek gyümölcse a 4 grammot is eléri és 22 mm hosszú. Ezt nevezték el Ausztriában Dirndlinek. Ausztriában a szelektált somok közül először a szlovák Titus és Devin fajtákat vették termesztésbe. Mindkettő nagygyümölcsű és bőtermő; forgalmazásukat tíz éve kezdték. Jelenleg a Schönbrunnban lévő HBLVA kertészetben hét nagygyümölcsű fajtával végeznek összehasonlító kísérleteket és egy alanyként is használható kiónnal, amelynek körte alakú a gyümölcse. Ez a Reichtragende Selektion elnevezésű fajta nemcsak alany-, hanem porzófajtaként is ismeretes. KORÁN ÉRIK A Jolico-ról már pontos adatok állnak rendelkezésre: a gyümölcs 24-30 mm hosszú és 13-20 mm széles, súlya 5,6 gramm (a vad som csak 2 grammos), a magarány igen csekély, csupán 10 %. A gyümölcsben 14 % cukor mellett magas a relatív C-vitaminszint, ami a teljes beéréssel növekszik. Ezenfelül még almasavat, pektint, illat- és festékanyagokat is tartalmaz. Az 1984-ben szemzett növények 1987-ben virágoztak először. A következő évben bokronként 1,5 kg gyümölEnyhe teleken a som már február végén kivirágozhat (P■ r.) csőt teremtek átlagosan, 1990-ben a bokronkénti átlaghozam már elérte a 3,3 kg-ot, s egyesekről 4,7 kg- ot takarítottak be. A legkedvezőbb eredményt a Jolico érte el: tömött növekedésű, viszonylag egyenletesen érő, kiegyenlített fajta. A többi nagygyümölcsű fajtához hasonlóan önsteril. A nemesített somok egymást is rosszul termékenyítik meg. A kísérletekben a vad forma bizonyult a legjobb porzónak. Az 1984-ben szemzett és meszes talajon élő növények növekedése akadozott, viszont korán kezdtek virágozni és termést hozni. Ezzel szemben a mészmen- tes, humuszos talajon még egyszer akkorára fejlődtek a bokrok, de kérőbb vuágoztak. Csak a következő év nyarán végzett meszezés hozta meg a kívánt ered„A megszárított som vízben megfőzve (1 liter som 2 liter vízben főzendő) aztán napos vagy meleg helyen 24 órán át zárt edényben erjesztve és italnak (1-2 deci) naponként használva, vérhas és vérköpés ellen nagyon jó hatású. “ - Dr. Zelenyák János: A gyógynövények hatása és használata, Budapest 1908) ményt. A nyár elején végzett hajtáscsúcs-visszacsípés elősegíti a virágképződést. A természetben főként napos, meleg fekvésű helyeken lelhető fel a Cornus más. Az ilyen fekvés kedvez a gyümölcs beéréséhez. A hosszú telű vagy nedves és hűvös nyarú terület nem alkalmas a termesztésre. LASSAN NŐ Vetéssel nehezen szaporítható, mert a som magja két évig is elfekszik. A nagygyümölcsű fajtáknál a magvetés ezért sem jöhet számításba, mert a gyümölcs mérete valószínűleg genetikailag meghatározott. A Jolico magjából vetett növények az első évben jóval nagyobbra nőttek, mint a bőtermő alanyokra szemzett, hasonló korú társaik, de morfológiailag is nagy volt a különbség. Az augusztus első felében szemzett som egy év múlva erős, háromhajtásos, 70 cm magas bokorrá fejlődött. A ködfüggöny alatt zölddugvánnyal történő szaporítás is eredményes, de a dugványok az első évben igen lassan fejlődnek. A tépett dugvánnyal és bújtással történő szaporítás lehetőségét most vizsgálják. A szemzéssel való szaporítás ma még izgalmas téma, mert nem ismerik pontosan az alanynak a nemesre gyakorolt hatását. Az oltványok rendszerint a harmadik évben hoznak először virágot, de 1990-ben akadt olyan is, amely már az oltás utáni első évben virágzott. A som lassan növekszik, de 100 évig, is elél. Telepítéskor 3 m tőtávolságnál sűrűbben nem ajánlatos ültetni. Gyümölcse nyersen nem fogyasztható, mert kesernyés fanyar. Nem tárolható, leginkább lekvárnak, velőnek, szörpnek és gyümölcslének lehet feldolgozni. Kitűnő gyümölcsbor és Dirndl-schnapsz készíthető belőle. A Kaukázusból származik egy nálunk kevésbé ismert felhasználása: szárítják és aszalványként kitűnő téli C-vitamin forrás. Kertészet és Szőlészet------------------------------- - - — Sa vanyú talajok javítása A talajreakció egyike a talaj legfontosabb tulajdonságának. Ez a talaj mész- tartalmától függ. Általában a fekete és barna talajokat, a redzinát ritkán szükséges meszez- nünk. A podzolos talajok, az aluviális folyamhordalékok vagy a savanyú tőzegtalajok viszont gyakori és rendszeres meszezést igényelnek. Gyakorlati szempontból talajreakció alatt a talaj savanyúságát, lúgos vagy semleges állapotát értjük. A talajreakció (kémhatás) jelzése a pH (a hidrogénionok koncentrációja). A lúgos talajok pH értéke 7,5 felett mozog, a semleges reakciójúaké 7,4-6,5 között. Az erősen savanyúak (mészhiánv- ban szenvedők) 4,5 pH alattiak. A legtermékenyebb talajok reakciója semleges. Ezzel szemben a savanyú talajok kevésbé termékenyek (szinte terméketlenek). A mikroorganizmusok gyér jelenlétének „köszönhetően“ hatóerejük gyenge. A gazdasági növények zömének a semleges vagy csak az enyhén lúgos, illetve enyhén savanyú talajok felelnek meg. Ä kimondottan savanyú reakciót igénylők ritkábbak; ilyen például a csillagfürt vagy a fűfélék közül az ecsetpázsit. A mész (Ca - kalcium) a növények alaptápanyagai közé tartozik, hiszen a nitrogén (N), a foszfor (P) és a kálium (K) után mennyiségigényben a negyedik helyet foglalja el. A mész azonban nemcsak mint tápanyag játszik szerepet. Ha elegendő mennyiségben és megfelelő kémiai formában van jelen, akkor mérsékli a talaj kötöttségét, állandósítja szerkezetét, tehát nagyon fontos talajszerkezet-kialakító tényező. Pozitív hatással van a talaj tavaszi érettségére, a talajban lejátszódó kémiai folyamatokra és a mikroorganizmusok életére. A talajban lévő mész viszonylagos (relatív) mennyiségét egyszerűen, házilag is megállapíthatjuk. Csöppentsünk a talajmintára 1:3-hoz arányban vízzel hígított sósavat vagy ecetet. Ha az nem tartalmaz szénsavas meszet, nem pezseg. Alig észrevehető pezsgésnél 1, gyenge pezsgés esetében 2-3, erős, de rövid ideig tartó pezsgésnél 3-5, az erős és hosszan tartó pezsgés esetében 5 %-nál több szénsavas mész van a talajban. A mészhiány jelzői (indikátorai) a savanyú talajokat kedvelő növények. Ezek ott rendszerint gyomnövényként, nagyobb számban fordulnak elő. Ilyen a zsurló, a havasi sertefű, hajszálfű, a madársóska és a csarab (hanga). A savanyú talajok javítására felhasználható a mészkőpor, mésztufa, az agyagos márga, a dolomit, a cukorgyári mésziszap, az oltott-, az égetett- és a szénsavas mész. Meszezésre alkalmasak a nagyobb Ca-tartalmú műtrágyák is. A mész talajba juttatása legalább három-négy héttel előzze meg a vetést, ültetést. Kedvező időpont a terménybetakarítás és a téli hónapok közötti időszak. A meszezés azonban ne történjék egyszerre az istállótrágya talajba juttatásával, mert a friss trágya nitrogénje ilyenkor ammóniák alakjában a levegőbe távozik. Ha ősszel megtrágyázzuk a földet, akkor a meszet tavasz- szal dolgozzuk a talajba. Juhász B. Árpád Pödrött szarvú rackajuhok a Hortobágyi Nemzeti Parkban (Bugac) (P. fi. felvétele) Tél a juhászatokban Az ellett anyánál meg kell figyelni, hogy eltávozott-e tőle a magzatburok, népiesen mondva „pokla“. Van anya, amelyik megeszi, de mjelőbbi eltávolítása szükséges. Ha a magzatburok késve vagy nem távozik el, akkor feltétlen kezelni kell az anyát állatorvosnak, vagy utasítása szerint a gazdának. Ha a bárányt az anya „felvette“, szoptatja, akkor négy-öt nap után kivehetjük a fogadtató ketrecből és elhelyezhetjük 8-10 hasonló fias kiscsoportban, ahol folyamatosan megfigyelhetjük őket. Ha a juhos gazda mindezt jól megcsinálja, akkor biztos lehet abban, hogy nem lesz vesztesége az újszülött bárányokból. Növendék és hízójuhaink télen nem kívánnak ennyi figyelmet. Ezeket szakszerűen és jól kell látni takarmánnyal, ivóvízzel. Az egésznapos hodályban tartás ellensége a juhoknak, mert nem természetes közegük. Ez nem azt jelenti, hogy sárban, fagyban, jeges hóesésben is a szabadban kell tartani őket. A mélyalmos, lehetőleg nádtetős (jobban szellőző, melegebb) hodályban kellő védelmet kapnak juhaink a nagy hidegben, hóban és esőben. Arra kell nagyon vigyázni, hogy a hodályban, istállóban magas páratartalom ne legyen, mert az is átnedvesíti a gyapjút, és különböző megfázás okozta megbetegedésekhez vezethet. Száraz hidegben, téli napsütésben célszerű juhainkat kinti karámban tartani napközben, esetleg ott is etetni. Csapadékos időben a kinti etetés nem ajánlható, mert rontja mind a szálas, mind az abraktakarmányok minőségét. A téli takarmányozás egyenletességére nagyon kell ügyelni, a hol jobb, hol gyengébb takarmányozás nemcsak hiánybetegséget, de a gyapjú minőségi romlását - elhűtlenedését - válthatja ki. Téli feladat a mélyalmos trágya kezelése. Ez a szükség szerinti száraz alom pótlásából, felülszórásból, hetente műtrágyával való vékony felszórásból áll (szagcsökkentés, fertőtlenítő hatás). A nyalósó sohasem hiányozhat állataink elől. Télen elegendő ideje van a juhásznak, gazdának, hogy ellenőrizze juharnak körmét, s szükség szerint kezelje ezeket. Kistermelők Lapja »
