Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-12-05 / 48. szám

7 (Spanyol mese) Egyszer egy szegény paraszt elindult fát vágni. Nagyon sietett, mert gyerekei éhesek voltak, és ő a fa árából akart ennivalót venni nekik. Amint nagy siet­ve ment az úton, hát egy erszényt talált. Száz arany volt benne, se több, se keve­sebb. Megörült a szegény ember. Nagy gyö­nyörűséggel számolgatta az aranyakat, boldogan tervezgetett, mi mindent vásá­rol majd. De hirtelen eszébe jutott, hogy a talált pénz nem az övé. Elszégyellte magát, és nekilátott a munkának. Sok fát vágott, de bizony eladni már nem tudta, mert nem akadt vevő. A sze­gény ember gyerekei estebéd nélkül ma­radtak. Pedig apjuk zsebében ott csör­gött a száz arany.- Ó, de szörnyű - gondolta a szegény ember. - Ennyi pénz van a zsebemben, mégsem költhetem el. Hiszen nem az enyém. De sebaj! Isten, aki gondját viseli az erdők madarainak és a mezők liliomainak, majd ad kenyeret nekem és gyermekeimnek. Másnap reggel kikiáltották a piacon, hogy egy flórenci (firenzei) kalmár el­vesztette az erszényét. A becsületes megtalálónak húsz aranyat ígértek. Erre a szegény ember fogta magát, elment a gazdag flórenci kalmárhoz, és átadta neki erszényét. A kalmár azonban sajnálta a szegény embertől a húsz arany jutalmat. Ezért nagy mérgesen ráripakodott:-Ebben az erszényben százharminc arany volt. Te csak százat hoztál vissza. A többit elloptad. Megérdemled, hogy megbüntessenek.- Isten igazságos - felelte a szegény ember -, és ő a tanúm, hogy igazat szóltam. A két embert a nagyherceg elé vezet­ték, aki maga osztott igazságot a nép között. A nagyherceg így szólt a szegény emberhez:- Mondj el nekem mindent, de őszin­tén, úgy, ahogy történt.- Uram, az erszényt az úton találtam, amikor a hegyre mentem. Megszámlál­tam a pénzt. Száz arany volt, se több, se kevesebb.-Nem gondoltál arra, hogy ezzel a pénzzel megcsinálhatod a szeren­csédet?-Arra gondoltam, hogy fát vágok, eladom, és vacsorát veszek feleségem­nek és gyerekeimnek. Megbocsáss, de egy pillanatig az is eszembe jutott, mi­lyen gazdaggá tenne ez a pénz. De aztán beláttam, hogy a száz arany nem az enyém, és nekiláttam a favágásnak.- Szóltál feleségednek a talált pénzről?- Nem szóltam, mert féltem a kapzsi­ságától.-Egyetlen aranyat sem vettél ki az erszényből?- Uram, tegnap este vacsora nélkül maradtunk, mert nem tudtuk eladni a fát.- Hát te mit szólsz? - kérdezte a nagyherceg a kalmártól.-Uram, ennek az embernek minden szava hamisság. Az erszényben százhar­minc arany volt, és azt, ami hiányzik, csak ő vehette el.- Tehát egyiktek sem tudja bizonyíta­ni a maga igazát - szólt a nagyherceg.- Mégsem lesz nehéz ítéletet monda­nom. Te, szegény paraszt, olyan szépen mondtad el a magad dolgát, hogy nem kételkedem szavaidban. Ugyan, mi okod lenne, hogy csak harminc aranyat tarts meg, amikor a százharmincat is megtarthattad volna? Teneked meg, gazdag kalmár, aki egész életedben dús- lakodtál, ugyan mi okod lehetne, hogy x harminc arannyal többet követelj ettől a becsületes embertől? Világos tehát, hogy mindketten igazat szóltok. Te, kalmárember, elvesztettél egy erszényt, százharminc arannyal. Te meg, szegény ember, találtál egy másik erszényt száz arannyal.- így tehát - folytatta a nagyherceg- fogd ezt az erszényt, jó ember, és vidd haza. Ha véletlenül egy másik erszényt találsz százharminc arannyal, juttasd el ennek a becsületes kalmárnak.-Te meg, derék kalúiá?^-,fordult a másikhoz -, válj türelemmel, és ha mégis előkerül az erszényed, ne feled­kezz meg a húsz arany jutalomról. A szegény ember boldogan vitte haza az arannyal teli erszényt. A kalmár pedig talán még most is várja, hogy valaki százharminc aranyat hozzon neki. Ottlik Géza átdolgozása Deák Mór Bodzasíp, bodzadob megbokrosodott a bodza s bodzabéle nélkül fújja: bodzasíp, bodzasíp örömödre megtanít bodzasíphoz bodzadob kell s bodzabanda játssza hétszer: bodzadob, bodzadob felejtsd el a bánatod Gondolkodom, tehát... Számolgató Nem nehéz a feladat, csak egy kis türelmet igényel. Számold össze, hány besatírozott téglalap van az ábrán! Nos, mennyi? Készítette: M. Motyéík Szótaláló Ha az ábra bal felső sarkából elindul­va a számozás sorrendjében kihúzod a betűrengetegből az itt látható álla­tok és tárgyak nevének betűit, a ki nem húzott betűkből egy Weöres Sándor-idézet válik folyamatosan összeolvashatóvá. N N A L S I B Megfejtés A november 21-ei számunkban közölt feladatok megfejtése: (például a) 1, 2, 4, 7,10, 11; 128 : 2 + 2 =, 11 x 2 x 3 =, 200 - 2 : 3 =, 26 - 13 + ’53 =, 97 + 11 - 42 =. Nyertesek: Kalapos Viktória és Gábor, Nagykapos; Baráth Gyöngyi, Nagymegyer; Pócsa Tamás, Ajnácskő; Szalai István, Muzsla; Vaszily Mária, Borsi. M B K K N K M K V M A dunaszerdahelyi Komensky utcai alapiskola I. B osztálya Hátsó sor: Anyalai Júlia, Ábrahám Noémi, Ábrahám Patrícia, Bakai Dusán, Bertók István, Bertók Malvina, Dani Denisza Középső sor: Dani Róbert, Döme Rudolf, Dömötör Ildikó, Formanek Péter, Gunázer Péter, Juhász Tamás, Sárközi István Első sor: Sárközi Tamás, Sidó József, Szalay Renáta, Tank Adrianna, Tóth Márta, Veszprémi Melinda Szúnyog László igazgató, Halász Anita osztályfőnök Vas Gyula felvétele Az éberhardi alapiskola elsősei Nagy Kati, Horváth Kati, Szabó Pityu, Nagy Márta Méry Béláné Valacsay Veronika igazgató, Siegl Joachimné osztályfőnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom