Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-11-28 / 47. szám
32 oldalas ingyenes színes MAGAZIN Heti tévéés rádióműsor FÉRFIAKNAK FÉRFIAKRÓL A magazinmelléklet 8-9. oldalán Szepesi György a 6:3-ról 16. oldal 47 1993. november 28. XXVI. évfolyam Ára 5,50 korona TValahogy nincs szerencsénk V a szépségkirálynő-választások- kal. Pedig már illene belejönnünk, hiszen sűrűn kerülnek megrendezésre. Az önálló Szlovákia nem egész egy esztendeje alatt a számtalan regionális rendezvényen kívül három országos jellegű miss-választás is volt, s mint ismeretes, a legutóbbi, a nyitrai, a mai napig húzódó megvesztegetési és csalási botránnyal ért véget. típus volt (ám ilyenekből a nézőtéren is akadt bőven). A szokástól eltérően a közönséggel ezúttal nem ismertették a versenyzők mell-, csípő- és derékméreteit (csak korukat és magasságukat), ám ezt nem is hiányolták. Inkább valami rövid magánprodukciót és egy szellemes kérdezz-felelek játékot iktattak a műsorba. Valami hasonlóval próbálkozott az angolszlovák nyelvű konferanszié, ám nem sok sikerrel. A lányok stépek, k„ Ezért vártuk nagy érdeklődéssel a rangos és sokéves hagyománnyal rendelkező Queen of Europe-t, melynek gazdái - egy osztrák-spanyol társaság - úgy döntöttek, ezúttal Pozsonyban léptetik dobogóra a 26 részt vevő ország legcsinosabb képviselőit. A szervezésbe bevonták Bruce Tollon amerikai rendezőt és menedzsert is (a komáromi Dél Szépe versenynél is bábáskodott). A rendezés hazai jogát a Galaxy nevű ügynökség kapta. A szponzorok java külföldi volt. Főleg azért, mert állítólag a hazai vállalkozóknak a nyitrai felsülés után elment a kedvük kétes kimenetelű rendezvényekbe fektetni pénzüket. Ismét bebizonyosodott, nem minden arany, ami fénylik. Hiába pásztázták a verseny lebonyolításakor a szmogos pozsonyi éjszakát Bécs- ből hozott lézerreflektorok, s várták a nézőket és versenyzőket hangulatos díszletek (állítólag az Atlantik Cityben lebonyolításra kerülő Queen of the World-on is ezekkel dekorálják a pódiumot), az összbenyomás csak gyenge jeggyel értékelhető. Ebben persze a lányok nem ludasak. Ok megtették a magukét. Pős- tyéni tartózkodásuk során több napon át gyakorolták a kecses járást, a fejedelmi testtartást és a csábos mosolyokat. Aztán, már a verseny helyszínén az unalomig ismételték az ünnepélyes be-is kivonulást. Órákat töltöttek a sminkasztal előtt, illetve a fodrászbúra alatt. Végigpróbáltak néhány ruhát, cipőt. Ringatták csípőjüket, riszálták popójukat, s a rendező utasítása szerint térültek-for- dultak. Ki-ki népviseletben, krino- linban, sortban, áttetsző nagyestélyiben, vagy éppenséggel hófehér menyasszonyi ruhában. A fürdőruhás defilé viszont már zöld-fekete „egyenruhában“ zajlott. Igazán nem rajtuk múlott, hogy a kritika elmarasztalta a sokat ígérő estét. Legtöbbjük csinos, jó alakú, érzéki A nemzetközi zsűri, Peter Dvorsky operaénekes elnökletével, nem volt könnyű helyzetben. (A pontozók közt volt helyi kórházigazgató, színész, osztrák kaszinótulajdonos, észt muzeológus is. Ivan Lendl, ismert teniszcsillag a felkínált tisztséget nem fogadta el. Másnapi bemutató mérkőzése előtt ki akarta magát aludni.) Döntésükkel, tehát a végső sorrenddel sokan nem értettek egyet, ami figyelembe véve az ízlések különbözőségét, természetes. Ám többeknek szemet szúrt, és ironikusan meg is jegyezték: mily furcsa véletlen, hogy a versenyt osztrák-spanyol társaság rendezte Szlovákiában és a dobogóra spanyol, osztrák, szlovák trió került. A szokatlan formájú trónusra a legidősebb résztvevő, a szimpatikus 25 esztendős andalúziai táncosnő, Eva Ruiz Martin ülhetett, megelőzve az osztrák Agnes Gawrzynskyt és a szlovák Zora Juranovát, aki Milánóban fotómodell és manöken. Az eredményhirdetés zűrösre sikeredett, és a díjkiosztás már-már a jó ízlés határát súrolta. Előbb a műsorvezető, felrúgva az íratlan szabályokat, egyszerűen felolvasta az elsőtől az ötödik helyen végzett lányok nevét. így elmaradt a feszültség, az ilyenkor az utolsó percig tartó izgalom. A győztesnek kijáró harsonákról is megfeledkeztek. Ezután az egyik osztrák szponzor - 32 országban üzemeltet játékautomatákat - hozta a győzteseknek szánt schillings. Ezt a különdíjat aztán szép hangosan a lányok markába számolták. A győztesek a pódium sarkában villogó játékautomatánál fejezték be szereplésüket. Nyíllal kellett célba dobniuk további 5000 schillingért. A banketten, s ez nem is csoda, a felszabadult jókedv helyett vádaskodás és bűnbakkeresés folyt. A szervezők, rendezők és műsorvezetők egymást okolták a verseny nem éppen sikeres lefolyásáért. Ordódy Vilmos A győztes trió arcáról (középen a spanyol lány) elégedettség sugárzik A fürdőruhás felvonuláskor még mind a huszonhaton reménykedtek... (A TASR felvételei)