Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-11-14 / 45. szám

ASPRILLA, a kiszámíthatatlan kolumbiai Az olasz labdarúgó-bajnokság­ban nagyon sok idegenlégiós sze­repelt, de az első' kolumbiai ven­dégmunkás csak tavaly nyártól futballozik Itáliában. Hogy ki ez a játékos? Faustino Asprilla. A csatár 1969. november 10-én Tulua városában született (Bo­gotától 300 kilométerre). Éde­sapja fagylaltosként dolgozott. Faustinónak nem volt túlságo­san vidám gyermekkora, hiszen nyolc testvére volt. Már korán megszerette a labdát, s ha tehet­te, reggeltől estig futballozott. Hogy nem ügyetlenül, ezt bizo­nyítja: 17 évesen leszerződtette a Deportivo Cucuta. Nem sok­kal később, 1989-ben Dél-Ame- rika bajnokcsapata, a Nációnál Medellin igazolta le. Ám akkori­ban egy bajnoki meccsen a néző­térről pisztollyal lelőttek egy já­tékvezetőt és az ottani maffia több hasonló akciója miatt félbe­szakadt a pontvadászat. A góle­rős csatár nem bizonyíthatta te­hetségét, így nem csoda, hogy nélküle utazott el a válogatott az olaszországi világbajnokság­ra. Az olimpiai selejtezőkön vi­szont remekelt, a vele egykorú Valenciával (a Bayern München játékosa) kitűnő duót alkotott. Három gólt lőtt és nagy meglepe­tésre a brazilok és az argentinok kárára a kolumbiai együttes ju­tott el Barcelonába. Ott azon­ban nem ment a gárdának, cso­portjában az utolsó helyen vég­zett. Ennek ellenére az olasz klu­bok menedzserei felfigyeltek a gyors és kitűnően cselező góle­rős támadóra. Végül ötmillió dollárért a Par­ma szerezte meg és a színes bőrű fiatalember 17 esztendős felesé­gével az öreg kontinensre költö­zött. Odahaza 76 ligameccsen 32- szer talált a hálóba, s meg volt győződve arról, hogy Olaszor­szágban sem adja ennél alább. Bemutatkozása kitűnően sike­rült, az olasz Szuper Kupáért ví­vott mérkőzésen rendre megfor­gatta a Milan védőit, bár a Parma vereséget szenvedett (1:2), Asp­rilla csatát nyert. Amúgy a milá­nói szuperklubnak nincs szép emléke róla: bombagóljával sza­kadt meg az AC 58 találkozón át tartó veretlensége. A Sparta hát­védei is mesélhetnének egyet s mást a csatárról, a KEK ne­gyeddöntőjében nagy érdeme­ket szerzett a továbbjutásban. Nem volt ez másként az Atletico elleni elődöntőn sem, de ezzel számára be is fejeződött az 1992/93-as szezon. Ugyanis Asp­rilla kihasználta a bajnoki szüne­tet, hazalátogatott. Égyszer csak jött a hír súlyos sérüléséről. Hiá­ba magyarázkodott, hogy vélet­lenül összetört üvegdarabba lé­pett, s így vált harcképtelenné, az újságírók kinyomozták: mér­gében lábbal kirúgta egy autó­busz ablakát; azért, mert állító­lag nem adott neki előnyt. Par- mában már korábban összetört két-három autót, ha diszkózni tá­madt kedve, sorra jöttek a ki- sebb-nagyobb összetűzések a je­lenlévőkkel. A bogotai repülőté­ren összeverekedett a fotóripor­terrel, mert le akarta fényképezni. Maturana szövetsé­gi kapitányt sem kímélte, alapo­san lehordta a válogatott összeál­lításáért... A nyári Copa Americán ismét felölthette a címeres mezt, s nem kis érdeme van a bronzérem ki­harcolásában. A világbajnoki se­lejtezőkön az együttes legna­gyobb ászának számított, de Pa­raguay ellen kihagyott egy 11-est és az argentinokkal vívott győz­tes találkozón csak a cserepadon kapott helyet. Erre úgy reagált, hogy otthagyott csapot- papot, és hazautazott. A szövetség veze­tői először eltiltották, majd meg­kegyelmeztek neki. Mint utólag kiderült, jól tették, hisz a sors­döntő meccsen idegenben 5:0-ra legyőzték Argentínát, Asprilla kétszer volt eredményes. Bizto­san jutott tehát a világbajnokság 24-es döntőjébe a kolumbiai nemzeti tizenegy. Klubjában el­nézik hibáit, mert a bajnokság egyik legjobb csatárának tartják. (szabó) Roman Polácik (jobbról) Boris Beckerrel és az egykori csehszlovák vízilabda- válogatott csapatkapitányával, Vidumansky Lászlóval a barcelonai olimpián... ROMAN POLÁClKOT nemcsak a szlovák és a cseh vízilabda-rajon­gók ismerik, hanem Európa póló- drukkerei is. A kétméteres center Pöstyénben kezdte sportpályafutá­sát, majd Bottlik László felfedezte, és Kassára csalta. Ott kezdődött dia­dalmenete. Évről évre bajnokságot nyert a ÖH-val (most §KP). Még ’89 előtt kiszemelték a Vasas szakve­zetői. Átigazolása nem volt zökkenő- mentes, de - csodák csodájára - a felsőbb szervek beleegyeztek. Ter­mészetesen, mindenki elégedett volt... A részletek mindmáig nem is­mertek. Budapestről Nápolyba köl­tözött Polácik, a Canottieri üdvöské­jének számított. Majd következett volna egy újabb olasz gárda, ám Ro­man egyik napról a másikra lerob­bant, sárgaságot kapott, és búcsút mondott a medencéknek. A kassai rendőrökkel, a Vasassal és a Canot- tierivel bajnokságot nyert. Hogy mit csinál most, hogyan képzeli el a jövőt, az az alábbi beszélgetésből kiderül». „Dehogy fejeztem be...!“ Beszélgetés ROMAN POLÁCIKKAL, minden idők legjobb (cseh)szlovák vízilabdázójával ■ Régóta nem hallottunk rólad, mi van veled? Miért nem pólózol?- Sokan azt hiszik, szögre akasztottam a vízilabdasapkát. Erről szó sincs, csak nem közöltem, mi okozta a hirtelen és váratlan távolmaradást a pólótól. Azért tettem ezt, mert a közelmúltban sok va­lótlanság látott napvilágot. Fél évvel ez­előtt „besárgultam“. Éppen szerződtetni akart a Volturno, már meg is állapodtunk a részletekben. ■ Tehát: a sárgaság miatt nem pólóztál.- Igen! Különben, három évvel ezelőtt, amikor még a nápolyi Canottieri játékosa voltam, nagyon megharagudtam az új­ságírókra. ■ Még mindig tart ez a hadiállapot?- Egyesekkel igen. Lehet, hogy én is hibás vagyok, de amikor a magánéletem­ről érdeklődtek, legszívesebben padlóra küldtem volna az illetőket. Idehaza meg azt szeretnék tudni, mennyit kerestem Budapesten és Nápolyban. Világos, hogy nem ingyen pólóztam... ■ Elégedett voltál?- Teljes mértékben. De térjünk vissza a pénzhez: vajon tudjuk-e mennyi a fize­tésük a legjobb honi futballistáknak és hokisoknak? ■ Hagyjuk a pénzt, jelenleg mire gon­dolsz?- Természetesen, a pólóra. Ez is azt bizonyítja, eszem ágában sincs befejezni kedvenc sportágamat. Igaz, hogy öt hó­napja nem voltam vízben, ám már ko­moly terveket szövögetek. ■ Olaszország?- Ez az ország szóba sem jöhet, túl messze van. Decemberben a Wuppertal színeiben szerepelek, csupán a KEK-re szerződtettek - a szabályok lehetővé te­szik ezt. ■ És aztán?- Májusban kezdődik a szlovák liga, már előszerződést kötöttem a pöstyé- niekkel. Ez korántsem meglepetés, hi­szen innen indultam, itt élnek a szüleim, ebben a fürdővárosban lettem ismert pó­lós. ■ Ez lenne a hattyúdalod?- Nem! A szlovák liga után már elígér­keztem Horvátországba, egy élcsapat play off-mérkőzésein szállók vízbe. ■ Mindezt edzés nélkül?- November közepén - az orvosok sze­rint - elkezdhetem a tréningeket. A Slávia UVL tárt karokkal vár, szívesen is me­gyek, hiszen Bottlik Lászlóval mindig kö­zös nevezőre jutottunk. ■ És egykori csapatod, a ÉH (most §KP)?- Azt hagyjuk, oda semmi esetre se mennék! ■ Furcsa körülmények közepette bú­csúztál a válogatottól...- Kerek perec megmondtam a barcelo­nai olimpia előtt, hogy befejezem. Cseh­szlovákia megszűnése nem befolyásolta döntésemet. Aki mást írt, az hazudott! Ha formába lendülök, lehet, hogy vissza­térek. Legálábbis ez motoszkál a fejem­ben. Remélem, pár hét alatt formába len­dülök. Nem szeretnék úgy járni, mint Ba- őík barátom... ■ Sokan azt mondják, nincs minden rendben a szlovák vízilabda háza táján. Neked, mi a véleményed?- Egy dolgot nem értek: miért kellett mellékvágányra állítani a legjobb szak­embereket? Semmi kifogásom Karol Schmuck ellen, de... Jól kijövünk, azt azonban meg­mondtam neki, hogy nem va­gyok hajlandó rangtalan tor­nákra járni Bu­karestbe és Var­sóba. A tétmecs- csekre viszont szívesen elme­gyek. Neki ez nem felel meg, s ezért továb- bálltam. ■ A vezérkar­ral nem volt problémád?- Mindent ösz- szevetve, nem. Az viszont pár­ját ritkító, hogy a szövetség el­nöke, titkára és a sporttechnikai bizottság veze­tője bajnoki meccseket vezessen. Ez okot ad a mendemondákra. Nem értem, miért nem engedik fújni a fiatal játékve­zetőket. Ha így megy, akkor lassan az úszómester szájába is sípot adnak... ■ Evezzünk más vizekre: komolyabb szerződésre nem gondoltál?- Ahogy a beszélgetés elején mond­tam, nem akarom magam hosszabb időre lekötni. Pedig igen előnyös ajánlatot kap­tam Németországból. Nem tehetek róla, de a németek mentalitását nem „csípem“. Máshova se mennék. Még szerencse, hogy a nemzetközi szövetség szabályai lehetővé teszik az időszakos szerződése­ket. ■ Meddig akarsz pólózni?- Amíg élvezem a játékot, ha majd vízundorom lesz, hátat fordítok a meden­céknek. Egyelőre úgy fest, hogy a kassai Sláviában tervezem a búcsút. Hogy mi­kor? Erre még nem tudok válaszolni. ■ Melyik (bajnok) csapatban érezted magad a legjobban?- Mindenhol jó volt. Szívesen emléke­zem vissza Budapestre, itt kezdődött ugyanis profi pályafutásom. Majdnem visszatértem a magyar fővárosba, a Vol­turno azonban túllicitálta a Fradit. Saj­nos, közbeszólt a már említett betegsé­gem... ■ Az edzők közül kikre gondolsz gyak­ran?- Először is a pöstyéni Laco Bacíkra és Puko Berlanskyra. Talán Bottlik Laci adott a legtöbbet, Gyarmati Dezső volt a legtürelmesebb, Markovics és Kenéz Gyuri a legnyugodtabb, Enzo de Angello pedig a legdiplomatikusabb. Az utóbbi sosem ordibált a játékosokkal, még ak­kor sem, amikor valaki négyest hibázott vagy kipontozódott. A vereséget is spor­tosan vette, mindig azt mondta, gyerekek, ez a játék... ■ Már régóta nem csak vízilabdázol...- Két évvel ezelőtt Kassán megnyitot­tam a Póló cafét. Azóta üzletelek, lassan megtérül a befektetett összeg. Itt az ideje, hogy gondoljak arra, mi lesz, ha befeje­zem. ■ Mi a hobbid?- Az autóvezetés, a száguldás. ■ Akkor azért vetted ezt a csodaszép álomautót?- Mindig is piros Hondáról álmodoz­tam... Zsigárdi László A Vasas csapatában ontotta a gólokat... (Archívumi felvételek) Uasúmap Családi magazin Index 480 201 Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság B 32 32 20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettes: Miklósi Péter: B 210/4453. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit B 210/4460. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László B 210/4454. Grafikai szerkesztő: Szilvásy Erzsébet és Toronyi Péter 210/4473. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: B 32 50 18, sportrovat: B 36 46 39, gazdasági ügyek: B 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Pribinova 25, B 586 07. Szedés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25,8. emelet, B 210/4455 és 4476, irodavezető B 32 51 29, telefax 210/4431. A kassai hirdetőiroda címe: Kovácska 25,040 01 Kosice; B 095/622 86 39. Ügyfélfogadás: hétfőn és szerdán 8-tól 16.30-ig. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom