Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-11-14 / 45. szám

32 oldalas ingyenes színes MAGAZIN Heti tévé­és rádió­műsor A félhold országában VÁSÁROK VÁROSA 8-9. oldal ASPRILLA, a kiszámíthatatlan kolumbiai 16. oldal 1993. november 14. XXVI. évfolyam Ára 5,50 korona • • • • Csoda, ha sokan nem tudnak el­lenállni a csábításnak? Az orvosnő nem rejtette véka alá azon véleményét, miszerint a hiányos törvények is nehezítik az orvosok munkáját. Hiába kínló­dik valaki súlyos légúti megbete­gedéssel, s vár enyhülést a gyógy­szeres-műszeres kezeléstől, ha nincsenek törvényes keretek ar­ra, hogy legalább némi korlátozá­sokkal gyújthasson csak rá! Ha már az ember akaratgyenge - fűz­te hozzá. Elmondta azt is, hogy a körzetükbe tartozó 66 000 lakos­nál anyagi okok miatt nem végez­hető el a rendszeres szűrővizsgá­lat. Pedig évekkel ezelőtt nem­csak RTG-re hívták az embere­ket, hanem elvégezték a citológiai vizsgálatokat is. A ve­szélyeztetett, tehát a dohányo­sok csoportjában 193 olyan egyént szűrtek ki, akiknél metap- láziót (idővel elrákosodható sejt­elváltozást) fedeztek fel. Őket ma is rendszeresen ellenőrzik, s ered­ményként könyvelik el, hogy egy­re többen szoktak le káros szen­vedélyükről. Az orvosnővel nemcsak a do­hányzás problematikájáról, ha­nem az egyre gyakrabban fellépő légúti megbetegedésben szenve­dők ellátásáról is beszélgettünk. (FolytatásM 2. oldalon) tüdőgyógyász kollégáim, önszán­tamból nehezen hagyom abba. Mit tehet az orvos, ha betegét vizsgálva rádöbben arra, hogy pá­ciense egészségi állapotát a do­hányzás súlyosbítja? - kér­deztem Dr. Mariana Bartosová- tól, a dunaszerdahelyi rendelőin­tézet • tüdősztályának vezető orvosnőjétől.- A dohányzás problematikáját az orvos-beteg viszonyán keresz­tül kell megközelíteni. Soha nem alkalmazom a tiltás taktikáját, mert szerintem nem vezet ered­ményhez. Kis csellel próbálok hatni a betegre. A krónikus pá­cienseket spirométerrel vizsgá­lom ki, s megmutatom nekik az eredményt. Tájékoztatom egész­ségügyi állapotukról, természe­tesen felvázolom azt is, milyen szerepet játszik ebben a cigaret­ta. Vagy hisznek nekem, vagy nem. Ezután betegeimet felké­rem, próbálják legalább egy hé­tig mellőzni a dohányzást. Ha er­re hajlandóak, hét nap elteltével megismétlem a spirométeres vizs­gálatot. A két leletet ismét együtt hasonlítjuk össze. Amikor a bete­gek szembesülnek a valósággal, s látják, hogy a két eredmény eltér egymástól, rádöbbennek, hogy ci­garetta nélkül válószínűbb a gyó­gyulásuk. Ennek beismerése, a hajlandóság kimutatása az orvos kis győzelme. Persze, a sikerél­mény nem túl gyakori, noha egy­re több fiatal az egészséges élet­módot választja. Igaz nem azért, mert hat rájuk, illetve megszólítja őket A dohányzás árt az egész­ségnek feliratú plakát. Nevetnek rajta, s igazuk van. Mert a do­hányzást propagáló reklámok sokkal színesebbek, hatásosab­bak, főleg agresszívabbak. Szinte csábítják a fiatalokat - sajnos, nem is rejtett reklám formájá­ban, hanem direkt módon. Figye­lemfelkeltő plakátokon, reklám­villamosokon olvashatják a leg­újabb cigarettamárka neveket. World Health Organization EGY NAP FUST NÉLKÜL Káros (kóros) szenvedély M iért cigarettáznak az emberek? - kérdezte a minap a buszmegálló Marlboro-reklámjára bökve a lá­nyom. Tényleg, miért? A kérdésre a választ ismerősöknél és ismeret­leneknél kerestem. M. K. vállalkozó: Jó rágyújta­ni, ilyen egyszerű az egész. Mond­hatnám azt is, hogy az első slukk után megnyugszom. Persze tu­dom, rossz szokás csupán, s ha akarnám, abbahagyhatnám. Egyelőre nem látom szükségét... 5. Z. egyetemista: Tizenhat évesen gyújtottam rá először ti­tokban. Azóta cigarettázom. Ré­gebben naponta egy dobozzal, ma 6-8 szál cigarettánál tartok. Talán fokozatosan abbahagyom. Remé­lem, hogy végleg. L. K. autószerelő: A családban mindenki szívott. A nagyapám pi­pázott, apám maga sodorta a ci­garettáját. Én srác koromban tőle lopkodtam a füstölnivalót. Su- hancként rendszeresen rágyújtot­tam, azóta sem hagytam abba. Néhány éve fojtogat a köhögés, az asszony is arra akar rávenni, hogy hagyjam abba. Annyi en­gedményt tettem csupán, hogy nem a lakószobában, csak az er­kélyen gyújtok rá. Káros szenve­délyemet a zsebpénzem bánja, hi­szen a cigaretta árát cudarul meg­emelték. V. V orvosnő: Többször is meg­próbáltam leszokni róla, ám gyenge az akaratom. Megmon­dom nyíltan, a kávé sem ízlik ci­garetta nélkül. Ez az egyedüli ká­ros szenvedélyem. Tudom,hogy az anyagiak miatt is érdemes vol­na leszokni róla, de egyelőre úgy vélem, amíg rám nem ijesztenek NOVEMBER 17. ­FÜSTMENTES VILÁGNAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom