Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-11-07 / 44. szám
05 jQ E 0) > o c: co CD 05 Szerkeszti: Pomichal Richard SZÍNES baromfiudvar Árut oj ás, tény észtojás II. A termékenység elérése annál nehezebb, minél távolabb kerülünk a természetes tartásmódtól. Mindenki tudja, hogy a tanyán élő baromfiaknál jobb a termékenység; a sok mozgási lehetőség, a napfény, a vitamin-, ásvá- nyianyagdús eleség és a megbetegedések kialakulásának kisebb esélye, mind-mind a jó eredmény biztosítéka. Ne hizlaljuk el őket A tenyészállatok etetésére nagy gondot kell fordítani. Elsősorban arra ügyeljünk, hogy ne hizlaljuk el őket. Ezt ügy tudjuk megakadádá- lyozni, ha igyekszünk kiszámítani a takarmányok táplálóértékét. Ne gondoljunk bonyolult, nehéz számításokra, de jó, ha tisztában vagyunk az egyes takarmányféleségek fehérjetartalmával. Az erre vonatkozó adatokat szakkönyvek táblázataiból olvashatjuk ki. A tojástermelés fehérjeigényes A tojástermeléshez elég sok fehérje szükséges. Ha sok tojást szeretnénk, olyan takarmányt kell etetni, aminek 100 kg-jában 15 kg fehérje van. Gyakorlati szempontból elegendő a fehérjeszázalék ismerete, hiszen minden odafigyelő gazda úgyis látni fogja, hogy jó-e az eredmény, és nem nehéz kitapasztalnia, hogy ha bizonyos takarmányokból többet ad, akkor több lesz a tojás. Ha utánanéz, látni fogja, hogy az a bizonyos takarmány több fehérjét tartalmaz. Néhány fontosabb takarmány fehérjetartalma nyersfehérje %-ban kifejezve: Árpa 11,6 Búza 12,0 Cirok 9,0 Kukorica 9,0 Szója 45,0 Zöld lucerna 5,0 Tojás 13,0 Zab 11,0 Yörösliszt (derce) 16,0 Búzakorpa 10-15 Borsó 20-25 Napraforgó 13,0 Zöld akáclevél 5,0 Vitamin és ásványi anyagok A tenyésztojás (keltetőtojás) előállítása nagyon sok vitamint és ásványi sókat is igényei. Vannak kötelező állatorvosi feladatai is, például a vérelvezetés és a fertőző betegségekkel kapcsolatos teendők. A tenyésztörzset tartó gazdáknak állandó kapcsolatot kell tartani az illetékes állatorvossal, ugyanez vonatkozik a keltetőkre is. A tenyészállatoknál gyógyszert alkalmazni csak orvosi utasításra szabad, mert a sok gyógyszer rossz hatással van a tojástermelésre és a termékenységre. Kistermelők Lapja A dísznövényként ültetett homoktövis (Hippophae rhamnoides) termős példányainak ágai ősszel tele vannak fénylő, narancssárga bogyókkal, melyek C-vitamin tartalma igen magas. Érdemes ezért a terméseket lek- vár-vagy szörpkészítésre gyűjteni (P. R. felvétele) A borok korai tisztító kezelése DERÍTÉS NAGYBAN A deríteni kívánt borból, a szakszerűen teli hordóból, a hordó űrtartalmához igazodva 5-30 litert lefejtünk, és félretesszük. Ez a művelet a levét. Egy sajtárba (vödörbe) lefejtünk 5-8 liter bort és benne kavargatás mellett feloldjuk a csersavat, ill. elkeverjük a kovasavszólt. A derítőszeres bort vékony sugárban átöntjük egy másik sajtárba. Ezt a műveletet, a csűrölést 10-15-ször megismételjük. A habosra csűrölt bort a hordóba öntjük. Valamilyen eszközzel (derí- tó'vas, lopó, gumicsőbe fúvott levegő) a derítőszeres bort alaposan ösz- szekeverjük a bor teljes tömegével. A jó keveréstől függ a derítés sikere. Ismét veszünk 5-8 liternyit a derítés alatt álló borból, beleöntjük a hígfolyósan tartott, langyos zselatinoldatot, és a továbbiakban ugyanúgy járunk el, mint a csersav esetében. Amint a hab összeesett a hordóban (siettethetjük a szájdonga környékének ütögetésével), a hordót teletöltjük a levéttel és lazán bedugjuk. A derített bort 10-14 nap múlva lefejtjük üledékéről. TOJÁSFEHÉRJÉVEL A tyúktojás fehérje a vörösborok kitűnő derítőszere. Derítésre csak hibátlan, friss tojást használjunk, a bor zavarossága szerint 100 literenként 1-3 db-ot. A tojásokat egyenként feltörjük, megszagoljuk. A fehérjét gondosan leválasztjuk a sárgájától (a sárgáját derítésre nem használjuk!). A nagybani derítést ugyanúgy kezdjük, mint a csersav-zselatinost. Egy sajtárnyi borban a szükséges mennyiségű fehérjét gondosan elkeverjük, csűrölünk. A csűrölt bort a hordóba öntve alaposan elkeverjük. A hab elükével a hordót a levéttel teletöltjük, majd lazán bedugjuk. A derült bort 10-14 nap elmúltával lefejtjük üledékéről. Fehérborokat is deríthetünk tojásfehérjével, akkor a borba előbb csersavat keverünk. Egy tojásra 2-3 gramm csersavat számítsunk. K.SZ. A „sok nevű64 csucsor Manapság, mikor a gyógynövények gyűjtése, használata reneszánszát éli, fokozottan kell ügyelni a mérgező növényekre. Több fajról, amelyeket ré- gente gyógyításra használtak, bebizonyosodott, hogy toxikus. Közéjük tartozik az ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara). A magyar nyelvterületen számos táj(népi) neve van, mint például veres ebszőlő, víziebszőlő, farkasvirág, menyétborza, élek-halok, temondádfű, szép- asszonyszőlő stb. Az ebszőlő csucsor alul fás, felül lágy szárú kúszó félcserje, amely a levélnyél segítségével támaszkodik. Levelei szórt állásúak, nyelesek, hosszúkásak vagy tojásdadok. Júniusban-júliusban nyíló virágai lilák, ritkán fehérek; csészéjük 5 fogú. Érett bogyói tojásdadok, fénylő pirosak bennük sok, sárga, vese alakú apró mag van. Nyirkos helyeken, láp- és ligeterdőkben, árkok mentén húzódó bokrosokban, fasorokban fordul elő. Melegkedvelő növény. Régente fiatal hajtásait, virágzás előtt a leveleit a népi gyógyászat különféle „vértisztító teakeverékek“ alkotórészeként használta. Mérgező volta miatt azonban óvakodjunk tőle. Manapság már nem hasznosítják. (Érdekességként megemlítjük, hogy érett, piros bogyóit a „népi szépségápolás“ is alkalmazta. Dr. Drevenyák József szerint (A gyógynövények hatása és használata) „...a hiú leányok a fű gyümölcsének kinyomott levével arcukat mossák, hogy a szeplőket eltüntessék.“ Valószínűleg ezért kapta a „szépasszonyszlőlő“ nevet.) Az ebszőlő csucsor háromféle szteroidalkaloidot - tomatidenolt, szolaszodint, szoladulcidint - tartalmaz. A legtöbb alkaloid a már kifejlett, de még nem Mérgező növényeink érett bogyókban van. Mennyiségük a növény egyes részeiben a következő sorrendben csökken: zöld bogyó - levél - szár - érett bogyó. Az utóbbiban a mérgező anyagok már csak nyomokban vannak jelen. A mérgezés a száj nyálkahártyájának gyulladásával, fáradsággal, fejfájással, hányással, hasmenéssel jár. Komolyabb esetekben apátia vagy éppen nyugtalanság lép fel; a beteg agorafóbiában (tériszony, ideges félelem a nyílt terektől, tág utcáktól), látászavarokban, görcsökben, hallucinációkban szenvedhet. (Latin nevének összetevői közül a „solare“ szó napszúrást, átvitt értelemben hallucinációt előidézőt jelent; a „dulcis“ pedig édest, az „amara“ keserűt.) -rAz ebszőlő csucsor élénkpiros bogyói édes-keserűek; kifejlett, de még nem érett állapotban sok alkaloidot tartalmaznak (P. R. felvétele) Sajtot sörrel A sajtfogyasztás soha nem volt a gazdagok kiváltsága (bár a tejtermékek közül mindig is ez volt a legdrágább), de ma úgy látszik, azzá válik. Az egyre nehezebb megélhetés miatt az egy főre jutó fogyasztás bizony gyorsan csökken. Lapozzuk hát föl nagyanyáink receptgyűjteményét és készítsünk sajtot házilag, olcsón, egyszerűen. Saját készítésű sajtunkhoz otthon főzött sört igyunk! Sajtkészítés házilag Egy liter tejbe morzsoljunk bele fél kiló tehéntúrót (lehet juhtúró is), lassú tűzön forraljuk fel, majd engedjük át tésztaszűrőn. A savót felhasználhatjuk levesekhez, főzelékekhez vagy ivólének (enyhe hashajtó hatása van!). A tésztaszűrőn fennmaradt masszát keverjük ösz- sze 6 dkg olvasztott margarinnal, egy egész tojással, egy kávéskanál sóval, egy mokkáskanál szódabikarbónával, majd lassú tűzön, állandó keverés mellett 10 percig összefőzzük. Ezután vízzel kiöblített, tetszés szerinti formába, például jénai tálba öntjük, és hűtőszekrényben - nem a mélyhűtőben (!) - megdermesztjük. Ízesíteni lehet kecsuppal, vízben oldott húsleveskockával, fokhagymával, borssal, fűszerkeverékkel stb. így kb. 75 dkg ízletes sajtot nyerünk. A házi sör 14 liter, mellékíz nélküli ivóvízbe tegyünk fel főni 25 dkg malátakávét (élelmiszerboltokban kapható - ha nálunk nem, akkor Magyarországon), s tegyünk bele 2 dkg szárított komlót (a gyógynövényboltokban keressük). Mindezt egy óra hosszat forraljuk, majd leszűrjük és 25 dkg kristálycukrot adunk hozzá, ebből 3-4 dkg-ot kara- mellizálva (megpirítva). Ke- lesszünk meg 1 dkg élesztőt, s keverjük hozzá a már kihűlt (kb. 15-25 C-fokos) oldathoz. A főzetet tiszta üvegekbe töltjük, bedugaszoljuk, s a dugót erősen lekötjük. Ezután az üvegeket egy napig fejjel lefelé fordítva tartjuk, majd két napig fektetjük, utána talpon állítva hagyjuk 9 napig. Ezután fogyasztható; 20-25 napig tárolható. Jó tudni, hogy a cukor mennyisége határozza meg, mennyire lesz „szénsavas“, pezsgő, a karamellizált cukor pedig a színét adja. Üvegek helyett jól használhatók az 1-2 literes műanyag üdítős flakonok is. .