Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-11-07 / 44. szám
Adj ételt a szellemnek! Bangkok sok középületében, éttermében, pagodájában jártam, de sokáig kellett várnom, amíg végre meghívtak egy thai családhoz. Egy házavatás teremtett rá alkalmat... Pra Púm - szellem egy másfél-kétméteres oszlopon álló kis házikóban. A díszes, színesre festett madáretetőkhöz hasonlítanám. Thaiföldön buddhista szokás szerint minden házhoz, lakáshoz illik egy ilyen kis „házi szentélyt“ emelni, hogy legyen „lakhelye“ a család, vagy a ház szellemének. Esténként gyertyát gyújtanak benne Buddha szobrocskája előtt, virágokkal díszítik és egy kis tálkában rizst és más finom falatokat is oda helyeznek. így megvédi a házat a betörőktől, bőséget és békességet biztosít a családnak. Bangkokban nemcsak a kis házak bejárata előtt, nem csupán a többemeletes lakóházak valamelyik szobájában, de még az áruházakban és a szállodákban is látni ilyen kis házi oltárt. A Majestic Hotelban boldogok voltak a portások, amikor ebédemből egy piciny adagocskát a Pra Púm tiszteletére (vagy engesztelésére?) a kis szállodai oltárhoz helyeztem. Thai kollégám, Thanat, ezt látván meghívott a Charoen Kung egyik mellékutcájába, ahol a szomszédban új faházat építettek egy fiatal házaspárnak. Meghívtak a házszentelőre. Kapuját felvirágozták, színes papírszalagokkal és zászlócskákkal díszítették. És az udvaron, mint valami gólyalábon állt a Pra Púm házikója. A harminc meghívott vendég között szerényen állt két narancssárga kámzsába öltözött, kopaszra nyírt buddhista bonc. Egy pénztárcát ajándékoztam a fiatal házaspárnak, benne néhány csillogó forinttal és thaiföldi batjh-tal. Hajlongással megköszönték és rizspálinkával kínáltak. A boncok ügyeltek rá, hogy a házavatás a buddhista előírások szerint, buzgó imádságokkal történjék, hogy az új házból elűzzék a gonosz szellemeket, a jókat pedig ott tartsák. A többi már Pra Púm gondja... Az ifjú Chuchart és felesége mindenesetre a ház építése előtt kikérte a csillagjósok tanácsát. Ok tűzték ki az avatás napját is, hogy a fiatalok a számukra legszerencsésebb csillagálláskor költözzenek új otthonukba. Erre 37 napig kellett várniuk... Gondolatok a Jurakori park sikerfilmről 1993 őszének legnagyobb kasszasikere kétségkívül az októbertől nálunk is vetített Jurassic Park c. amerikai film. A filmnek - bemutatása előtt jóval korábban megjósolt - sikerét két tényező garantálta. Egyrészt rendezője az a Steven Spielberg, aki többek közt olyan alkotásokkal szerzett hírnevet, mint az 1975-ben bemutatott A cápa, ill. az 1982-es E. T, másrészt a forgató- könyv alapjául egy 1990-es bestseller, Michael Crichton Jurassic Park című regénye szolgált. A névadó jura a földtani középkor középső, a triász - és kréta kor között eltelt időszak neve. A könyv egyébként Őslénypark néven 1992-ben magyarul is megjelent s napok alatt szétkapkodták a tudományos - fantasztikus történeteket kedvelő olvasók. Mert a Jurakori park sci-fi a javából! A történetből mindössze annyit mondunk el, amennyi elengedhetetlenül szükséges a továbbiak megértéséhez. Egy pénzével már mit kezdeni nem tudó amerikai milliomos elhatározza, hogy őslényparkot, a jurában élt őshüllők, a dinoszauruszok állatkertjét rendezteti be magának. Ósgyíkcsontvázakat több múzeum is bemutat, ám milliomosunk ennél többet akar: nem élettelen csontokat, hanem hús-vér, élő, „ijesztő gyíkokat“ - ezt jelenti a görög eredetű dinosaurus. Ötletének megvalósításához segítségül hívja a 20. század utolsó harmadának legforradalmibb tudományát, a genetikát s a belőle kisarjadó génsebészetet (biotechnológiát). A genetikusok és őslénykutatók a megkövesedett fenyőgyantába, közismert nevén a borostyánkőbe bezáródott jurakorabeli vérszívó rovarok bélrendszeréből kivonják a táplálékmaradványként bennük található vörösvérsej- teket. A regényíró fantáziája szerint az őslényeknek valódi, azaz a sejtmagot is tartalmazó vérsejtjeik voltak (a ma élő emlősök, s így az ember vörösvérsejtjei nem tartalmaznak sejtmagot - ezért vértesteknek nevezzük őket). Ha van sejtmag, van öröklődési anyag, azaz de- zoxiribonukleinsav, DNS is. A DNS- t felépítő nukleotidegységek kapcsolódási sorrendje, a szekvencia, állandó és meghatározott - ez biztosítja, hogy az utód örökli a szülők tulajdonságait. A filmbeli bonyodalom akkor kezdődik, mikor kiderül, hogy a vérsejtekbfíl csak DNS-töre- dékeket lehet kivonni. A teljes DNS-molekula viszont több milliónyi nukleotidegységből áll, s ennek teljes rekonstruálása még a regénybeli szuper teljesítményű számítógépekkel is több évig tartana. Ezért a tudósok „rövidre zárják“ a feladat megoldását: a jurakori ősgyíkok DNS-ének csak bizonyos DNS-sza- kaszait rekonstruálják, majd ezeket beültetik a még megtermékenyítet- len krokodilpetesejtekbe. A krokodilpeték fejlődésnek indulnak s az őslényparkban megjelennek az első „feltámasztott“ dinoszauruszok. Mivel azonban valahol hiba csúszott a számításba, az életre kelt egyedek nemcsak nőneműek. Életre kelnek ugyanis hímnemű egyedek is, s a két nem meg is találja egymást: a dinoszauruszok szaporodni kezdenek... A történet folytatását a kedves olvasó a moziban megtudhatja. Mint jeleztük a Jurakori park tudományos-fantasztikus alkotás, sci- fi film. Forrai György írja egyik kultúrtörténeti sikerkönyvében: „Fontos, hogy egy sci-fi mű tudományos megalapozottsága szilárd legyen, mert ha nem az, összeroppantja az írói fantáziából szőtt felépítmény. Nos, Spielberg filmjének tudmá- nyos megalapozottsága nem vonható kétségbe. A film tudományos tanácsadója ugyanis az a Jack Horner őslénytankutató, paleontológus, aki a nyolcvanas évek elején egy addig ismeretlen dinoszaurusz tojásait fedezte fel. S a borostyános ötlet sem a fantázia szüleménye (csupán). A film forgatása alatt közölték azt a tudományos szenzációt, hogy két amerikai genetikusnak sikerült egy 40 millió éve borostyánkőbe zárt méhnek öröklődési anyagát kivonni s azt klónozva, azaz DNS-ét megsokszorozni. A Nature c. szaklap pedig az idén adta hírül, hogy egy Libanonban talált borostyánkőből 120-135 évvel ezelőtt élt rovar géntechnológiai eljárással megsokszorozható DNS-ét sikerült izolálni. S mivel a „dinók“ (csupán) 65 millió évvel ezelőtt pusztultak ki - borostyánban megőrzött vérmaradványaik elemzése elméletileg lehetséges. Sőt, ma már arra is lehetőség van, hogy az ősi csontmaradványokból vonják ki a DNS-t. Az utóbbi években például egy negyvenezer éves, a jeges tundrában konzerválódott mammut és egy ötezeréves egyiptomi múmia csontjaiból nyertek klónozható genetikai anyagot. Ugyanez megkísérelhető a dinoszauruszok csontmaradványaiból is. A már említett amerikai paleontológus, Horner azonban eléggé szkeptikus e kísérlet eredményét illetően. A kivont DNS-ről ugyanis szinte lehetetlen megállapítani, hogy voltaképpen „kié“ is volt: a csont gazdájáé-e vagy a csontban élősködő baktériumé vagy gombáé. Még ha sikerülne is egyértelműen a DNS „dinó“ - eredetét bizonyítani, az így izolált DNS-szakaszból semmiképpen sem lehetne rekonstruálni az eredeti teljes örökítőanyagot. Az eddig kivont ős- DNS-ek ugyanis nagyon rövid, mindössze 100-250 nukleotidegysé- get tartalmazó töredékek. Összehasonlításként: az ember DNS-e mintegy 3 milliárd nukleotidegységből áll. A jurakori őslények bázispárjainak száma ettől ugyan szerényebb, de még így is 1 és 10 millió közöttire tehető. Egy 250 bázispárú DNS-tö- redék alapján összeállítani a teljes szekvenciát, olyan reménytelen vállalkozás lenne, mintha egy megtalált mondat alapján az egész regényt kívánnánk megismerni az élénkbe kerülő betűhalmazból. Nem elég csak a „betűket“, a nukleotidegységeket egymás mellé rakni, hiszen éppen a sorrend, a szekvencia a genetikai információ hordozója. Ám tételezzük fel, hogy a filmbeli szuperszámítógépek egyszer a valóságban is képesek lesznek erre, s a tudósok kezében lesz a teljes genetikai anyag. Önmagában ez azonban nem sokat ér, mert a genetikai kód nem légüres térben, hanem egy sejtben realizálódik. Nem elég tehát csak a „szöveget“ felderíteni, ismernünk kell a szöveg „környezetét“, azaz a sejtet is riboszómáival, enzimeivel együtt. Ahhoz tehát, hogy a filmbeli történet valósággá válhasson, azaz, hogy a dinoszauruszhoz teljesen hasonló ősgyíkot hozhassunk létre, egy ős- gyíkmagzat (embrió) sejtjére is szükség volna. /> Kiss László A pelsőci alapiskola I. A osztálya A nagykaposi alapiskola I. A osztálya Felsó' sor: Kovács Sándor, Kaffka Gyula, Nagy Sándor, Vidinszky Zsolt, Középső sor: Viola Miroslav, Raczemberger Rita, Fábián Gergő, Szabados Roland, Csák Szebasztián, Lalik Marcel, Alsó sor: Smidt Jozefina, Máté Éva, Tóth Lívia, Székely Katalin, Király Mónika, Pólyák Mária, Bársony Gabriella, Viola Krisztina, Agócs Józsefné osztályfőnök Első sor: Takács Dénes, Balog Anikó, Gyüre Beáta, Virág Zsuzsa, Feterik Ilona, Bodnár Nikolett, Kovács Beáta, Jasko Mónika, Bajusz Edina, Köblös Annamária, Popovics Veronika, Simon Máté, Szatala Gábor, Második sor: Gilányi Gábor, Vasir András, Gyüre Károly, Petőcz Tamás, Vaszily Csaba, Nadár Lajos, Gujda Miroslav, Rostás Kálmán, Rostás András, Péter Erik, Sarkovics András, Vajo Emil, Fedák Attila, Kis Berta László igazgatóhelyettes, Dr. Tóth Angéla osztályfőnök Az éjszakai lokálok utcája, a Pat Pong Road
