Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-10-31 / 43. szám
A borok korai tisztító kezelése A korszerű borkezelés során a fehérboroknak rendszerint nem várjuk meg a tökéletes öntisztulását, hanem korai első fejtést alkalmazunk. Az is igaz viszont, hogy a derített tisztaságú borok fejlődési, érési folyamatai kedvezőbbek. A zava- rosító anyagok ugyanis hátrányosan befolyásolják az illat- és zamatanyagok kifejlődését, ezért érdemes az újbort az első fejtés után két-há- rom héttel megtisztítani az ún. lebegő finomseprűtől. Ennek legolcsóbb és legkevesebb eszközt igénylő módja a derítés. A tisztaság ára A bor összetételéhez igazodva, célszerűen válasszuk meg a derítőanyagot. Minden törvényesen engedélyezett derítőszer többet-keve- sebbet „elvesz“ a bortól. A bentonitok elsősorban fehérjestabilizáló szerek. Szegényítő hatásuk különösen az egyszerű asztali borok esetében hátrányos, ezért csak azoknál a boroknál alkalmazhatók, amelyek bentonitot igényelnek. Ezt úgy döntjük el, hogy a szűrt tisztaságú bort fehér palackban 3 napig 55 C-fokon (pl. vízfürdőben) tartjuk. Ha a bor ez alatt nem lesz zavaros, akkor nincs szükség bento- nitra. Ilyenkor jól megválasztott és végrehajtott csersav-zselatin, vagy kovasavszól-zselatin, vörös bornál tojásfehérje derítéssel minőségi módon nyerünk tiszta bort. A derítőszer szükséges mennyiségét próbaderítéssel határozzuk meg. A derítőszerből - a bor minőségvédelme érdekében - mindig a szükséges legkisebb mennyiségben vegyünk. Ezzel nem a pénztárcánkat kíméljük, hanem a bort. A kezelni kívánt bor hőmérséklete 10-15 C-fok legyen, a 20 C-foknál melegebb bor derülése nem megfelelő. A derítőanyagot szakszerűen készítsük elő, és a műveletet előírás szerint végezzük. A nyugodt, mozgásmentes bor zavartalanul derül, a sok szénsavat tartalmazó, vagy utóerjedésben lévő nem. A bor tisztáját 10-14 nap után gondosan válasz- szűk el az üledéktől. Három hétnél tovább semmi esetre se halasz- szuk a fejtést. Csersavas és zselatinos A csersav sárgásbarna színű, ösz- szehúzó, fanyar ízű por. A szükséges mennyiségű csersavat kevés borban oldjuk fel. A kovasavszól (például Klarsol Super, Sil-Floc) a csersavnál korszerűbb, tejszínű folyadék. Használata előkészítést nem igényel. A zselatin tisztított enyv. A szem- csézett étkezési zselatint tegyük tiszta lábasba és öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje; 4-5 órán át hagyjuk állni - ez alatt annyi vizet vesz fel, hogy megduzzad. A duzzasztott zselatinra kb. tízszeres mennyiségű vizet öntsünk. VízfürDerítőszer Derítési arány 6:9 9:12 10:15 Csersav (g) 6 9 10 Étkezési zselatin (g) 9 12 15 15 %-os kovasavszól (ml) 90 120 150 Korszerű zselatin (g) 9 12 15 dőn, lassú tűzön kavargatva a zselatin hígfolyós lesz. Az odaégetett zselatin derítésre alkalmatlan. Az étkezési zselatinnál korszerűbb készítmények (pl. az ErbiGel, Pulvi-Clar) duzzasztást nem igényelnek. Előkészítésük: kevés forró vízben, állandó kavargatás mellett feloldjuk, 15-30 percig állni hagyjuk, majd teljesen simára keverjük. A kész keveréket langyosan használjuk. Színes baromfiudvar Arutojás, tény észtojás i* Az árutojás követelménye a barna tojáshéj, a minél nagyobb méret és a szép narancssárga tojássárga. Ennek előállítása egyáltalán nem egyszerű dolog, mivel manapság a zárt tartás vált általánossá. SZÉP SÖTÉTSÁRGA co k_ <D .O 'O O có O) O) TU n 0 Az áhított „tanyasi tojás“ nagyon ritka lett, de azért még előfordul. A szép gyepes tanyán a tyúkok csak búzát vagy kukoricát kapnak, és övék a világ, mert rengeteg zöldet és bogarat ehetnek. Persze hogy tojásuknak még az íze is más. A bezártan, sőt ketrecekben tartott tyúkok mindent zsákból kapnak. Jobb a helyzet a baromfiudvar esetén, ahol van lehetőség a zöld etetésére; ketreces tartásnál ez lehetetlen. A fő „tojásfestő“ anyagok ugyanis a zöld lucerna és a szép sárga szemű kukorica, de ez utóbbi legfeljebb fele lehet a napi takarmányadagnak, mert csak kukoricától nagyon csekély lesz a tojástermelés. Zárt tartásnál természetes és mesterséges színezőanyagokat is használnak. Ezek közül a természetes készítmény a fűszerpaprika-őrlemény, mely házilag is egyszerűen elkészíthető. Kis területen meg lehet termelni az e célra szükséges nem csípős paprikát! Ahogy beérnek a piros csövek úgy szedjük le folyamatosan és megszárítjuk, majd terménydarálóban megdaráljuk és belekeverjük a megőrölt takarmányba, 1 kg-hoz 1 csapott evőkanállal. A „gyártáshoz“ felhasználhatjuk akár az egész paprikanövényt; megszárítva le- velestül-szárastul daráljuk meg. „Pap- ricolor“ néven forgalomban is van ez a tojás- és bőrszínező anyag, de nagyon drága, ezért érdemes megtermelni. Más mesterséges színezőanyagok is kaphatók, ezek alkalmazása után azonban előfordul, hogy mellékíze lesz a tojásnak. GYÓGYSZERMARADVÁNY NÉLKÜL Az árutojás természetesen semmiféle gyógyszermaradványt nem tartalmazhat. Úgy látszik, ezt a keverőüzemek nem tudják, mert ha tudnák, az árutojó táp nem tartalmazna gyógyszert. (A cikk szerzője megjegyzésével a magyar- országi tápokra utal - a szerk.) Erre nekünk termelőknek kell odafigyelni! Az árutojást termelő tyúkok semmiféle gyógyszert nem kaphatnak! Csak vitamint adhatunk nekik! Ha mégis elkerülhetetlen a gyógyszerezés, akkor a gyógyszeradagolás idején összeszedett tojásokat takarmányozásra kell felhasználni, addig, míg az egészségügyi várakozási idő le nem jár. Az árutojást termelő tyúkoknál nagyon ügyeljünk arra, hogy mit eteSzerkeszti: Pomichal Richárd Próbaderítés A derítési arányok megválasztásakor - általában - 6:9, 9:12, 10:15 aránypárt alkalmazunk. A 100 liter derítendő borhoz szükséges derítőszer: A derítési próbát 0,2-0,5-1,0 literes vízfehér palackokban végezzük. A palack űrtartalmát a derítőszerek kiméréséhez rendelkezésünkre álló eszközök (mérleg, pipetta) mérési finomsága szerint választjuk meg. Például derítsünk literes palackokban a leírt arány szerint. Az első palackba mért 1 liter borba 0,06 (6 centigramm) csersavat öntünk és rázással felodjuk. Ezután langyos vízben, kavargatás mellett feloldunk 0,09 g étkezési zselatint és maradék nélkül a palack borba öntjük. A palack tartalmát jól felrázzuk, majd lazán bedugjuk és címkéjén feltüntetjük a derítési arányt. Majd a második és a harmadik palacknyi borral is próbaderítést végzünk. B jÉk /ük á - fll 1 jájjH 1 x 4 % \\ Al ' jWS ÉHl * jɧj| **+, a & A; ' "J t iL/: f*. , t'jM í Világospiros, kemény húsú, lédús és nagyon ízletes meggyfajta a július végén érő Meteor Korai, érdemes tehát csemetéit beszerezni, s kertünkbe ültetni A kovasavszól-zselatinból az első palack borba 1/100 ml beosztású pipettával előbb 0,9 ml-t, majd a palack összerázása után 0,09 g korszerű zselatint adunk. Ugyanúgy készítjük elő, amint azt az étkezési zselatinnál leírtuk. 2-3 nap múltán szemmel megállapítjuk a legkevesebb anyagfelhasználással elért legkedvezőbb derítési hatást. (Folytatjuk) Kertészet és Szőlészet Csipkebogyó őszi gyűjtése így készítsünk csipketeát tünk velük, mert a megetetett anyagok nyomot hagynak a tojás ízében. Csak tiszta, egészséges takarmányokat szabad etetni és mindig tiszta vizet itatni. A BELSŐ ÉRTÉK A FONTOS A tenyésztojás előállítása teljesen eltér az árutojásétól. Itt nem a tojáshéj és a szik színe a döntő, hanem a belső értéke. A tenyésztojással szemben igen nagy a követelmény, éppen ezért nagy gondot kell fordítani a törzsállatok etetésére, gondozására. A legfőbb követelmény az, hogy termékeny legyen és belőle egészséges kisállat keljen ki. A jó termékenység akkor érhető el, ha helyes az ivararány, tehát megfelelő számú tojót tegyünk a kakashoz, gúnárhoz. Az egy hímhez tehető tojók száma: Tyúk 10-15 Lúd 4-5 Kacsa 4-5 Gyöngyös 4—5 Pulyka 8-10 Némakacsa 4-5 Termékeny és főleg jó beltartalmi értékkel rendelkező tojást csak nagyon jó takarmányozás mellett nyerhetünk. (Folytatjuk) Kistermelők Lapja A vadrózsák (és egyes kerti fajták) piros szinű termése szeptember-október folyamán beérik. A gyepűrózsa (sin. csipkerózsa; Rosa canina) szinte egész Európában elterjedt. Megtaláljuk a cserjés domboldalakon, lomberdőink szélén, legelőkön, ligetek peremén, ott díszlik a bozótokban, utak, mezsgyék mentén, kerítések mellett, sőt helyenként sövénynek is ültetik. A hegyvidéken 1000 méteres tengerszint feletti magasságig felhatol. Fényigényes, jól tűri a száraz és a forró élőhelyeket. A talajban sem válogatós. Álbogyójából kompótot, lekvárt („hecsedli“), szörpöt, bort és ecetet is készítenek. Többnyire azonban gyógy teaként fogyasztják. Télen a legfontosabb C-vitaminforrásunk. Ebből 0,5-1 % található benne. Kisebb-na- gyobb mennyiségű A-, B-, P- és K-vi- tamint, cukrot, flavinoidokat, vörös festékanyagot, magnéziumot, vasat, meszet, valamint cseranyagokat, ecetsavat, pektint is tartalmaz. Az emberi szervezet valamennyit kitűnően hasznosítja. A belőle készített tea a vér- szegénységre való hajlam, a vese- és hólyaggyulladás esetében gyógyhatású. Járványok (pl. influenza) idején fogyasztásával szervezetünk ellenálló képességét fokozhatjuk. Magas karo- téntartalma csökkenti a bőrbetegségekre való hajlamot és erősítő hatású tavaszi fáradtság idején. Egyes szakemberek szerint a teának jó hatása van a vérnyomás-, máj- és epezavarok, hörg- és bélhurut esetében is. Az érett termések begyűjtését szép, napos időben végezzük, amikor a „bogyók“ még kemények, a fagyok beállta előtt. A szárítást huzatos helyen, vékony rétegben végezzük. Sütőben - 35 C-foknál nem magasabb hőmérsékleten - is szárítható. Vigyázzunk, hogy közben meg ne pör- kölődjön, meg ne bámuljon. Kb. 3 kg nyers termésből általában 1 kg szári tottat kapunk. A szárítás során zo mánc- vagy kőedényt használjunk. / réz vagy a vas oxidjai tönkretehetik : „bogyó“ C-vitamintartalmát. A szárított termést sötét, száraz he lyen tároljuk. Az optimális hőmérsék let 2-5 C-fok. Rossz tárolásnál mun kánk eredménye könnyen kárbavés2 ugyanis két hét alatt a vitamintarta lom 70 %-kal is csökkenhet. A más növények termesztésére tel jesen alkalmatlan területeken érdé mes a gyepűrózsa termesztéséve megpróbálkozni. A begyűjtött aszma gokat („magokat“) ládában vagy vi rágcserépben homok közé rétegez zük (sztratifikáljuk) és - hogy a fa gyök is hassanak rájuk (jarovizáció - szabad földbe beássuk. Az így telel tetett „magokat“ tavasszal véglege helyükre vetjük. A rózsafélék termé szetesen vegetatív úton - indákká tősarjakkal - is szaporíthatok. Szárított termésből csipketeát kö vetkező módon készíthetünk: Két ká véskanálnyi „bogyót“ 1-2 óráig 1/ liternyi vízben áztatunk (macera lünk), majd leszűrjük. Utána a meg áztatott álbogyókat ugyananynyi víz ben még 4-5 percig főzzük. A főzete negyed óráig állni hagyjuk. Ezt köve tőén mindkét oldatot sűrű szitár vásznon át megszűrjük, majd ősz szeöntve (kb. 1/2 liternyit) fogyaszl juk. A szűréssel a magszőröket távc lítjuk el, melyek a szájüregben kelle metlen gyulladást okozhatnak. Juhász B. Árpát (Megjegyzés: Az újabb kutatások szerir a forrásban lévő (100 C-fokos) víz hatás talanítja a C-vitamint bontó enzimeke ezért a mai szakirodalom azt ajánlj, hogy ne áztassuk és melegítsük, haner forrázzuk (természetesen forró, de ner forrásban lévő vízzel!) a drogot - szerk.)
