Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-10-17 / 41. szám

IGAZ TÖRTÉNETEK Vendéglőben Két férfi sör és féldeci mellett társalog.- Nos, találtál már munkát?- Ááá! A munkahivatal semmi nekemvalót nem tud ajánlani.- Nehéz a helyzet. En is most jövök az épitővállalattól. Kisegí­tő munkás se kell nekik. A ma­szekokat is körbejjártam. Sem­mi remény.- Bolond vagy, hogy annyit jár­kálsz! Mire a munkahivatal? Az ő feladatuk, hogy munkát is talál­janak számunkra. Elvégre az adóinkból mi tartjuk fenn őket... A másik rendelt még egy kört. Gyorsan felhajotta és elbúcsú­zott asztaltársától.- Mennem kell. Ma kapom a munkanélküli segélyt... Novotny György A hamiskártyás Egy régebbi Simon-Júdai párc- kányi nagyvásárkor három ide­gen kereskedő tért be a kocsmá­ba. A hagyományos pörkölt után borocskát iszogattak. Hangula­tukból ítélve jó vásárt csinálhat­tak.- Zsugázzunk! - javasolta egyikük. -Jó lenne megkopasz- tani valami újgazdagot. A másik kettőnek is felcsillant a szeme. Megkérték a kocsmá- rost, szerezzen nekik negyedik pénzes kártyapartnert. Rövid időn beiül hozta is a tulajdonos Sunyó Bélát, a honi körökben is­mert hamiskártyást. A mit sem sejtő kupecek pedig egyre emelték a tétet. Közben Sunyó tartotta a bankot. A ban­kókból már szép halom kereke­dett, amikor a kocsmáros be­osztottját átküldte a szomszéd­ba Sunyó gyermektelen felesé­géért. Jött is Bözse asszonyság nagy robajjal.- Te Isten átka! Van lelked el­kártyázni nyolc éhező gyereked szájából a betévő falatot?! Béluskája behúzott nyakkal szorította kártyáit.- Anyuskám, az Istenre kérlek, most az egyszer... - mutatott a bankra. - Hátha meghoztad a szerencsémet... Sunyó szinte megbűvölve szo­rongatta lapját és nagyhirtelen kivágta a huszonegyet. Az asz- szony nyomban kötényébe sö­pörte a pénzt.- Most már indulás, te gazem­ber! Otthon még megkapod a magadét! A kereskedők ámulva néztek utánuk. Lógó orral hagy­ták el a kocsmát. Közben a konyhában harsány kacagás közepette osztozko­dott a kocsmáros a hamiskár­tyással. Kutak Anna Címert, zászlót és emléktáblát avattak Udvardon- Nem állhatunk meg a hősök sírjánál, nem tudjuk, hol vannak eltemetve. De egyet megtehetünk: emlékezünk rájuk - mondta mons. Lénár Károly esperes, pápai kanonok augusztus 22-én az udvardi templomban. A Zsitva parti községben e napon az ün­nepi szentmisét a falu második világháborús hőseiért mondták. Ekkor került sor a falu címerének és zászlajának felszentelésére. Megható volt a hó'sök szimbolikus temetése. Miközben felolvasták az elesettek nevét, minden név elhang­zása után egyet kondult a harang, a kis cserkészek pedig egy-egy gyer­tyát és fehér szegfűt helyeztek az emlékmű talapzatára. A nevekből több hangzott el, mint amennyi a Hősökért szólt Az ünepi szentmisét ketten celeb­rálták, a helyi plébános, Elek Lász­ló, és a huszonhét éven át Udvard hívőit szolgáló, jelenleg a szomszé­dos Tardoskedden működő Lénár Károly. Az első padsorokban, az ol­tár előtti díszemelvényen elhelye­zett címerrel és zászlóval szemben magas rangú vendégek, a pozsonyi magyar konzulátus és a kulturális központ képvi­selői, a kör­nyező falvak polgármesterei és parlamenti képviselői fog­laltak helyet. Az ünnep han­gulatát emelte a dísz­egyenruhás helyi cserkész- csapat bevonu­lása is. Az is­tentisztelet után a hívők a megszentelt cí­mert és falu­zászlót a temp­lomkertbe, az első világhábo­rú hőseinek emlékművé­hez vitték. Ezen helyez­ték el a két új táblát, a máso­dik világhábo­rúban elesett hetven falube­li nevével. Szá­raz József pol­gármester mél­tatta a hősök emlékét. El­mondta: raj­tuk Petőfi fohásza csak részben tel­jesül. Igaz, ott estek el a harc meze­jén, s testüket közös sírnak adták, az ünnepélyes lassú gyászzene és a fátyolos zászlók azonban elmarad­tak. Ezt kívánják most részben pó­tolni kegyeletük leróvásával. A táb­lákon ugyan kizárólag magyarok nevei szerepeltek - hiszen abban az időben Udvard még színmagyar falu volt - ,a templomban és az em­lékműnél szlovák nyelvű megemlé­kezés is elhangzott. Ahány név, annyi gyertyaszál A résztvevőknek maradandó ze­nei élményben volt részük. Az is­mert galántai Kodály kórus szolgál­tatta, amely Józsa Mónika vezényle­tével egyházi énekeket és népdalfel­dolgozásokat adott elő, és a Szózatot is hallhattuk tőlük. Emlékezetes műsorról gondoskodott szavalatai­val Boráros Imre színművész is. táblákon olvasható, a többit majd utólag vésik az emlékműre, de gyer­tyával és virággal őket is megtisztel­ték. A polgármester beszédében fe­lidézte a háborús időket, amikor egyre fogyott a férfi a faluból, majd mind több lett a fekete fejkendős asz- szony. A fekete fejkendők most is jelen voltak, csak már nem fiatal öz­vegyek, hanem megtört, fehér hajú nénikék hullatták sűrűn könnyeiket a szeretett férj vagy fiú neve halla­tán. Az ünnepség után a házigazdák gazdagon terített asztalhoz invitál­ták a becses vedégeket a községi hivatal épületébe. Száraz József pol­gármester itt mondta el, mit ábrázol a falu címere.- Levéltárakban, többek között Budapesten és Esztergomban is ku­tattunk a falu ősi címere után, de nem találtunk olyat, ami egyértel­műen ezé a községé lett volna. Adal­bertét találtuk a község régi pecsét­jén, amelyet már az ezemégyszázas években is használtak, de ezt az esz­tergomi érsekség több községe is használta. Csak Udvarára jellemző jelképet kerestünk. így választottuk a kálváriadombot, amely Márton- dombként volt ismeretes, és a ha­gyomány szerint itt volt István ki­rálynak a pihenőhelye Nyitráról Esztergomba utaztában. A dombon emelt kápolnában tartottak később egyházi zsinatot, különböző forrá­sok szerintn 1307-ben vagy 1309- ben. Ott határozták el, hogy esti ha­rangszó szóljon Szűz Mária tisztele­tére, s ez alkalomból építettek ké­sőbb a dombon haranglábat. Ezt a haranglábat ábrázolja a címerünk. A harangláb alatti hullámos sáv a Zsitva patakot jelképezi, a címer Udvard új címere másik mezejében pedig a búzaka­lász és a szőlőfürt a gabonatermesz­tés és a bortermelés, illetve a bor, búza, békesség jelképe. A zászló szintén a címer színeiből, a zöldből és a fehérből tevődik össze, az aranyszínű rojt pedig az aranyló bú­zakalászt jelképezi. A polgármester büszkén közölte, hogy a községről szóló első írásos emlék 1075-re datálódik. Udvard a Via Magna sóút mellett terült el, és Újvár még sehol sem volt, amikor Udvardot már vásári joggal rendel­kező járási városként tartották szá­mon. Tábla felirat nélkül... Az első harangszó tiszteletére a mült században, 1860 körül kezdtek kálváriát építeni, mégpedig úgy, hogy több száz környékbeli szeke­res műdombot hordott össze a meg­lévő kis domb körül. Ott létesítették a kálváriát, s akkor építették és avat­ták fel a Szent Márton dombon a nevezetes haranglábat is. A polgármster elmondta, már ké­szül a falu pecsétje is az új címerrel. A pecsétet szimbólumként használ­ják, a címernek azonban tényleges használati értéke lesz. Anak famet­szete a polgármesteri irodát, a ta­nácstermet és az esketőtermet díszí­ti majd. Ugyanennek a fémöntvény változata pedig a falu öt bejárata elé kerül, mégpedig olyan formában, hogy két kopjafa tartóra erősítik, felette pedig egy pergamen alakú tábla helyezkedik majd el.- Ezt egyelőre fehéren hagyjuk - magyarázta a falu vezetője. - Ide kerül a Dvory nad Éitavou - Ud­vard felirat. Egyelőre azonban fehé­ren marad, mint Afrika felderítetlen területei. Nem teszünk rá se kérdő­jelet, se felkiáltójelet. Majd ha a tör­vény lehetővé teszi, hogy kiírjuk ős­régi nevünket - mindkét nyelven. A kopjafák a címerrel azóta ott láthatók Udvard öt bejárata előtt. Sajnos, a táblák még fehérek le­sznek... Gaál László A füleki alapiskola I. B osztálya Ülő sor: Kuzma Tamás, Schneider Tamás, Huszti Ágnes, Simon Petra, Varga Nikoletta, Koós Krisztina, Schnelczer Tünde, Bálint Katalin, Bolcso Anikó, Hámori Zsófia, Taliga Szabina, Balázs Tünde, Paraszti Zsuzsanna, Seres Tibor, Illés Róbert Álló sor: Nagy Zsolt, Danyi Róbert, Vincze Pál, Juhász Adrián, Babka László, Szendrei Péter, Takács László, Gyetvai Róbert, Molnár Tamás, Tóth József, Botka László, Bozó Gyula Vágó Éva igazgatóhelyettes, Reisz Éva osztályfőnök A nagytárkányi alapiskola 1. osztálya Felső sor (balról): Szedlák Xénia, Terebesi Katalin, Jacsa Melinda, Kiss József, Kása Ilona, Husnay Igor, Pirigyi Agáta, Malomka Péter, Dobos Veronika, Szerdi István Középső sor: Pintye Gizella, Babiák Péter, André Éva, Bajzák Mónika, Takács Rita, Vaszil István, Kuchár Dezső, Riczu Viktória, Kopasz Emese Alsó sor: Rinkács Brigitta, Lakatos Igor, André József, Tárczy Sándor, Pribék Réka, Lázár Marianna, Haux Anita, Mező Zsuzsanna Vencel Aranka igazgatónő, Csicseri Piroska igazgatóhelyettes, Marczy ilona Osztályfőnök, Sémán Katalin napközis tanító mm I RÉGI HARANGLÁB AZ ÚJ CÍMERBEN ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Száraz József polgármester leleplezi az emléktáblát

Next

/
Oldalképek
Tartalom