Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-10-17 / 41. szám

Vasárnap 1993. október 17. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 06.01 - nyugszik 16.46; Kö- zép-Szlovákia: 06.08 - nyug­szik 16.53; Nyugat-Szlovákia: 06.14 - nyugszik 16.59 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 08.35 - nyugszik 17.50; Kö- zép-Szlovákia: 08.42 - nyug­szik 17.57; Nyugat-Szlovákia: 08.48 - nyugszik 18.03 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük HEDVIG - HEDVIGA valamint Alajos, Alojzia, Lúciusz, Margita, Rezső, Szalóme, Szilamér nevű kedves olvasóinkat • HEDVIG - a német Hedwig név­ből keletkezett. Az összetett név mind a két elemének jelentése: harc. október 18. LUKÁCS október 19. NÁNDOR október 20. VENDEL október 21. ORSOLYA október 22. ELŐD október 23. GYÖNGYI • 1813-ban született Georg BÜCHNER német író (1837). A Vasárnap következő számának tartalmából ISTENEK KATMANDUBAN Sebes Tibor riportja AZ ÁRPÁD-HÁZI URALKODÓK 7. rész „AZ IDŐ NAGY ÉRTÉK“ Kiss Péntek József beszélgetése Dobis Márta textiltervező iparművésszel A KÜLÖNC Szabó G. László interjúja Rácz Sándor táncossal NEVELŐK FÓRUMA BÁLINT ÚR SÉTÁI Szőke József novellája GYERMEKVILÁG HÁZUNK TÁJA HUMOR, KERESZT­REJTVÉNY 32 OLDALAS SZÍNES MELLÉKLETÜNK sok érdekességgel, részletes tv- és rádióműsorral A tisztességes játékhoz kettő kell Hogyan lett Bátorkesziből Bátorove Kosihy Érdeklődéssel olvastam Gál Sándor „A csodálatos «etimológia» avagy az okálizmus filozófiája“ (Vasárnap, 1993. 9. 26.) elemző újságcikkét. Végre úgy tűnik, szlovákiai magyar berkekben a faluneveink, földrajzi megneve­zéseink elszlovákosításának megítélésében, nemtetszésünk megfogalmazá­sában is változás áll be. Ki merjük végre elemezni és mondani, hogyan, miképpen és nem utolsósorban mi célból veszik el tőlünk történelmünk hozzánk legközelebb álló részét, ősi településneveinket. Teljesen egyet kell érteni Gál Sán­dorral; a tájat, a népet és a nyelvet együtt kell megsemmisíteni ahhoz, hogy teljes mértékű metamorfózis mehessen végbe egy területen. Eh­hez szolgál(t) egyik tartópillérként az „okálizmus“ nyelv- és névterrori- zációja, amely faluneveink eltorzítá­sában csúcsosodott ki a Gál Sándor által leírt négy jól követhető irány­ban. Én viszont, úgy is mint aktív irányítója és ismerője egy falu név­változtatási kálváriájának, ki szeret­ném bővíteni ezen tendenciákat; be­vezetném a „Kitudjahogyanmikép- penmimódon“ kategóriát is. Itt ugyanis semmilyen elv, tervszerű­ség, de még talán lögika sem érvé­nyesült; talán egy-két példa a Duna- mentéről. Egy honfoglaláskori keszi katonai őrhelyből idővel a Báthory család nagybirtoka lett, innen kapta Bátor- keszi nevét, amelyet 1920-ban a ma- saryki „demokrácia“ is csak Bátoro- vé Kesy-re mert szlovákosítani. 1948 júniusában az ismert belügyminisz­tériumi rendelettel egyszerűen Voj- nicére változtatták (megfigyelhető a párhuzamosság; ekkor is a miniszté­riumi rendeletek erősebb érvé­nyűek, mint a törvények). Na most, ez se nem szlovák helyesírás szerinti szlovákosítás, se nem ismert-isme­retlen személyiségről van elnevez­ve, de nem meríti ki az eltorzított név kategóriáját sem. És most fel kell tenni a kérdést: mi alapján ka­pott a nagyközség ilyen „szép“ ne­vet? Talán a második világháborús hathetes faluban tartó front dicső emlékére (vojna-vojnice), talán hogy még jobban megalázza a falu lakosságát, emékeztetve örök me- mentóként? Vagy az egyik ősi szomszéd falu, Kürt, amely a hét magyar törzs egyi­kének nevét viseli, hogyan lett Stre- kov? Talán úgy, hogy a kürtő, ké­mény a tetőn van, ezért legyen vala­mi tetőszerű (strecha-strekov)? Vagy talán a hontalanság éveiben itt szolgálatoskodó Streka nevezetű jegyzőnek van örök emlék állítva, ahogy a környéken ezt beszélik? Vagy Köbölkút, amely a maga kö- bölnyi kútjával régen a vizet szolgál­tatva lett Gbelce, amely hidromelio- rizációs fogalom? És Für, ami Rú- ban (vajon mit jelent, ha 1948- ig Fyr lehetett?), vagy Csúz, ami Dub- ník? Az ilyen megnevezésű falvak lakói örülnének, ha legalább olyan falune­vet tudhatnának a magukénak, ame­lyek csak torzítások, nem is beszélve az egyszerű szlovákosításról. Bátor- keszi esetében is erről volt szó, már az 1989-es falufórumokon is; a lako­sok jogosan igényelték vissza a régi hivatalost, a Bátorové Kesy-t, amely- lyel teljes mértékben azonosulni tud­tak volna, és a szlovák nyelv szabá­lyait is tiszteletben tartották volna. Csakhát a tisztességes játékhoz min­dig ketten kellenek, s ez a túloldalon nem találtatott meg. így nyilvánítot­ta ki egyöntetűen véleményét a falu lakossága 1992. február 1-én is és a falu vezetése is ennek szellemében kérvényezte a falunév-visszaigény­lést. Természetesen a hatalomnak ez nem felelt meg, nyelvtani szem­pontok (ismét hasonlóság, a névtör­vény) miatt elutasítva! De azért jóindulatúan felajánlott három va­riációt, talán remélve, hogy nem fo­gadjuk el: Bátorové Kosihy mellett döntöttünk: egy kicsit történelmibb, legalább a Báthory név is valahogy benne van, a Kosihy meg olyan, ami­lyen. Legalább a többi Keszi nevű településsel egyformán vagyunk el­torzítva etimológiailag, s kerültünk a szerintünk egy kicsit jobb „eltor­zított nevű“ faluk széles csoportjá­ba. De mi azért elégedettek va­gyunk: falunevünk legalább nem emlékeztet örökké a háborúra, áldo­zatainkra, kiknek emléket is csak most, szeptember 4-én állíthattunk. Szabó György mérnök önkormányzati képviselő, Bátorkeszi A Mosonmagyaróvári Pannon Agrártudományi Egyetem és a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal közreműködésével és támogatá­sával Ezüstkalász Gazdaképző Tanfolyamok indulnak ez év no­vemberétől. A tanfolyam időtartama 100 óra. Ezért 25 héten át hetente egy alkalommal, az esti órákban (kb. 4 tanítási óra egy alkalom­mal) utaznának ki tanáraink a tanfolyam helyszínére. A tanfo­lyam pontos helyszínéről az ér­deklődőket értesítjük. Az alábbi szakképesítésekre várjuk az ér­deklődők jelentkezését: FELHÍVÁS 1/ általános szakképzés: mező- gazdasági kistermelés (fóliaker­tészet, tejtermelés, sertéstartás, stb.) 2/ specializációs képzés: a/ kertészkedés b/ fóliakertészet d tejtermelés d/ élelmiszergazdaság el igény szerint kiírni... 3/ általános üzemszervezés - ökonómiai irányzat A tanfolyam lehetőséget ad a mai modern mezőgazdaság fej­lesztésének és működési feltéte­lei biztosításának áttekintésére. A jelentkezés nincs iskolai vég­zettséghez kötve. A képzés tandí­ja kb. 2.000.- Sk. A befizetés módjáról az érdeklődőket értesít­jük. A jelentkezési határidő: 1993. október 15. Jelentkezni a helyi községi hivatalban vagy a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal titkárságán írásban lehet, feltün­tetve a nevet, pontos címet vala­mint a választott szakképesítést. A Dunaszerdahelyi Városi Hiva­tal pontos címe: Mestsky úrad, 929 01 Dunajská Streda, Hlavná 50/16. AZ BSÖSÜK HEMUIlMmaM-1993 A galántai alapiskola I. A osztálya Ülő sor: Marton Gábor, Bondor Zoltán, Jacsa Gizella, Páleník Ildikó, Adamkó Szilvia, Kondé Judit, Román Mária, Sedlák Marcella, Pavlík Pál, Stepánek János, Mókus Gábor Álló sor: Márkus Ingrid, Drozd Dávid, Dobos Andrea, Szomolay László, Szilvási Zsolt, Hucko Roman, Farkas Marian, Hegedűs Roland, Szerencsés Zoltán, Schultz Miriam, Losonszky Tibor Kreizinger Imréné osztályfőnök a helmed fáklyalángról A kisebbségi élet hullámzó, olykor viharos tengerén hányódó újságíró szívét eléggé ritkán dobogtatja meg egy-egy örömhír, a politikai csatározásokon túlmutató ese­mény. Számomra ilyen ünnep volt, amikor megtudtam, hogy szülővárosomban, Ki- rályhelmecen megnyílt a városi egyetem. Amikor még én koptattam az iskolapa­dot, az álmos mezővároskában csak pol­gári iskola volt. Aki ettől többre vágyott és pénze is volt, az Kassára, Sárospatakra járt gimnáziumba, tanítóképzőbe. Azóta sok víz lefolyt a Bodrogon és a zajló évti­zedek során gimnáziummal is gazdagod­tak a fiatalok tanulási lehetőségei. A hel­med magyar iskolának jó híre Pozsonyig is eljutott. Az utóbbi hetekben aztán olyasvalami­vel leptek meg, amire nem számítottam: megalakult a városi egyetem (City Univer­sity). Lám, ha a kormány megakadályozta a komáromi egyetem megnyitását, az okos helmeciek, kihasználva a törvény adta le­hetőségeket, a komáromiakhoz hasonlóan olyan továbbtanulási intézményt szervez­tek, amely a piacgazdaság számára égető­en szükséges közgazdászokat képez. Még­hozzá magyar nyelven. A budapesti Köz- gazdasági Egyetem szakmai, tudományos támogatásával, a világ számos szakembe­rének részvételével. Azonban ma még nem lehet Szlovákiá­ban olyan magyar kezdeményezés, amely körül az elvakult nacionalisták vaklármát ne csapnának, különösen ha meglátják a vörös posztót: Budapest támogatását. A Republikától a parlamentig félre verték a harangot: Mit merészelnek ezek a ma­gyarok a szuverén Szlovák Köztársaság­ban? Városi egyetemet szerveznek, még­hozzá magyar nyelven! És mi lesz az ál­lamnyelvvel? Szerencsére a szájtépőkkel szemben egy­re több szlovák értelmiségi felismeri, hogy a tolerancia hiánya - zsákutca. Nemrég a Plus 7 dní hetilap főszerkesz­tője, Milos Luknár ezt írta: „Nem értem, miért vált ki olyan ellenszenvet a magyar kisebbség azon törekvése, hogy egyetemük legyen, ahol anyanyelvükön tanulhatnak. Miért ne lehetne egyetemük? Körülbelül félmilliónyian élnek Szlovákiában és pon­tosan olyan adófizetők, mint a többi ál­lampolgár. Ha következetesek lennénk, ki­számíthatnánk, hogy a lakosság számará­nyának megfelelően a meglévő főiskolák közül hány illetné meg a magyarokat. Ilyen józan megítélés vezette a helme- cieket is, amikor megszervezték a városi egyetemet. Ők tudják, hogy a helyi lakos­ság demokratikus jogait nem korlátozhat­ja sem az állam, sem a parlament, mivel azok semmilyen érdeket nem sértenek és nem irányulnak senki ellen. Egyszerűen a fiatalok tanulni akarnak és mivel magya­rok, magyarul. A mesterséges vihar azon­ban nem ült el. Néhány szlovák honatya legszívesebben betiltaná a városi egyete­met. A miniszterelnök-helyettes kijelentet­te, hogy a helmed egyetem diplomája „csak egy papírrongy lesz“, amit sehol nem ismernek el. De az ott szerzett tudás nemzetközi diploma nélkül is érték. Azon­ban már azt vizsgálják, törvényes-e a hel­med kezdeményezés? Talán még azt is ki­derítik, hogy a fiatalok államellenes tettet követnek el azzal, hogy tanulnak Persze a legnagyobb baj, hogy magyarul tanulnak és az egyetemhez mondjuk nem Svájc, vagy Kanada, hanem Budapest nyújt szel­lemi segítséget. De talán az is mindjárt más lenne, ha mondjuk angolul, vagy né­metül tanulnának mint például Poprádon és más városokban. De magyarul? A na­cionalista allergia mindjárt kitört jó né­hány hazafin. Pedig az Erópai Tanácsba tartozó Szlovák Köztársaságnak ideje len­ne ilyesmit megszkoni. A hisztériakeltés nemigen képes elterelni a figyelmet a be= _ Is ő politikai acsarkodásoktól, a politikai pártok népszerűségének állandó csökkené­séről. Az intrikák, gyanúsítgatások, vádasko­dások még minden bizonnyal eltartanak egy ideig, de a szlovák nép józanabbik része az aTZöbbség, amely a közvélemény­kutatásokban nyíltan kijelenti, hogy nem ' bízik a jelenlegi politikusokban. Én pedig nem hiszem, hogy a Királyhelmecen megy- , gyújtott fáklyalángot, a tudás utáni vágyat elvakult politikusok képesek kioltani. A Szűcs Béla *

Next

/
Oldalképek
Tartalom