Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-06-13 / 23. szám
Jerzy Korolec professzort két éve nevezték ki a Lengyel Köztársaság pozsonyi fókonzulátusának élére. Hónapokig gondolkodott, mielőtt igent mondott a felkérésre. Azután a felkészülés ideje következett. Hihetetlen feszültségekkel teli időszak volt! Egyrészt rendszeresen előadott a lublini egyetemen, és Varsóban a Filozófiai Intézet munkatársaként szintén kötelességei voltak - másrészt készült a diplomáciai szolgálatra. Két éve, húsvét után érkezett Pozsonyba és... alig találta meg a főkonzulátus (ma már nagykövetség) épületét. (,,Ezek az utcák any- nyira tekergősek!“) • Két év elteltével milyennek látja a társadalmi változásokat? Milyen hasonlóságokat, illetve különbségeket lát itt és Lengyel- országban?-A gazdasági változások Lengyelországban erősebben érződnek, több minden történt. - A diplomata ennek okát abban látja, hogy Lengyelországban mindig is létezett magánszektor. Ennek ellenére úgy véli, legalább tíz év szükséges ahhoz, hogy úgymond normális mederben folyjon az élet. - Itt nehezebben állnak át a magánvállalkozásra, mint nálunk. Úgy vélem, nagyobb a gazdassági óvatosság... Kezdetben hiába kerestem például magán- pénzbeváltót. Lengyelországban régen vannak ilyenek. Egyvalami azonban lehetséges: itt nem lesznek akkora társadalmi feszültségek, mint Lengyelországban. Annak ellenére, hogy a szlovákok és a lengyelek genetikailag közel A professzor 1965-ben járt először Prágában; a Csehszlovák Filozófiai Intézet hívta meg mint a középkori történelem professzorát néhány hónapos tanulmányútra. Akkor találkozott Pavel Épunar és Frantisek Smáhel történészekkel. Utóbbi hatvannyolc után villamosvezető lett... nálunk egyikük sem publikálhatott. Az olyan történelemkutatás, amely nem az akkori politikai szemszögből vizsgálta a középkort, nem volt kívánatos de Lengyel- országban igen, ott adták ki Smáhel professzor könyvét. A neves tudóst nyugati országokba nem engedték ki, viszont az UNESCO égisze alatt tartott lengyelországi (szocialista országok!) konferenciára igen... Jerzy Korolec professzor jóízűen meséli azt az abszurd helyzetet, amikor Smáhel történészt Varsóban, az olasz követség fogadásán - merő udvariasságból - a csehszlovák nagykövet mellé ültették... Smáhel professzor a kínos szituációt így enyhítette: „a szerepünk ugyanaz, ön a nagykövetséget vezeti, én a villamost...“ ség között nincs határátkelő, erdei ösvényen jöttek. • Lengyel diákok tanulnak Szlovákiában? Milyen egyetemeken?- Jelenleg mintegy harmincán tanulnak itt, elsősorban az orvosi karon, a műszaki egyetemen kevesebben, mint azelőtt. A nagykövetségen egy alkalmazott gondjukat viseli, kirándulásokra járnak... Tízen tanulnak a Matica slovenská ösztöndíjával. • Hány lengyel él Szlovákiában?- Valamikor, a tizenkilencedik században sok lengyel élt itt. Nagy- mihály közelében van egy falu, amelynek az építészete teljesen eltér a szlovák falvak építészetétől, ugyanolyan, mint LengyelországBeszélgetés Jerzy Korolec professzorral, a Lengyel Köztársaság pozsonyi nagykövetségének vezetőjével állnak egymáshoz, mégis jelentős különbségek vannak köztük. Az, hogy a szlovákok a Osztrák-Magyar Monarchiában együtt éltek a magyarokkal és németekkel, rányomta a bélyeget a kultúrájukra. A német pontosság felismerhető a jobb munkaszervezésben, a pontosságban. Lengyelországban a háború után a társadalmi struktúrák megsemmisültek, az ország elvesztette területének egyharmadát, nagyobb volt a migráció faluból városba, keletről nyugatra, mint itt... Hajtóvadászat indult a szakmunkásság egy rétege ellen, amely bizonyos értelemben véve a munka kultúrájának hordozója volt. Itt megmaradtak a foglalkozások. Szlovákiában a magasabb munkakultúra segíti majd legyőzni a krízist. De a képzelőerőt illetően a lengyelek vannak előbbre. • A nyolcvanas években igencsak rossz volt a kapcsolat a két ország között...- Nézze, a két ország, a kormányok, a politikusok közötti és az emberek közötti kapcsolat nem egy és ugyanaz. Amikor én idejöttem, ez már megváltozott. • A propaganda jól dolgozott, hiszen még nyolcvankilenc-ki- lencvenben is nyilvánosan tiltakoztak a határ megnyitása ellen, mondván, a lengyelek kivásárolnak bennünket.-Ez a hivatalos propaganda eredménye. Bár az is igaz, hogy bizonyos mértékben mi magunk is okot adtunk erre, egyesek nem mindig úgy viselkedtek, ahogyan kellett volna. De jártam a chyznái határátkelőhelyen. A szlovákok tömegesen járnak át vásárolni, és a lengyel kereskedők a kezüket dörzsölik örömükben. • Hány határátkelőhely működik Szlovákia és Lengyelország között?- Valamikor - az intervenció előtt sok volt. Most nyolc van. Több kellene, de ez pénzkérdés is. Jó példa viszont akad: a hivatalos határátkelőkön kívül is megnyitják a határt egy-egy alkalomra. Tavaly Lesnica és Czarnica között búcsújárók akartak átjönni. Este telefonáltak, hogy másnap reggel jön a körmenet. Végül sikerült a lehetetlennek tűnő kérést elintézni - kedvezően. És azt is, amikor gyermekcsoportok Újsolyból jöttek fellépni Novotba. A két helyban, de lengyelül már senki sem beszél ott, viszont a hagyományok megmaradtak. Konzuli útlevéllel két- ezervalahányan élnek itt, s a lengyel kisebbség hat-hétezerre tehető. • Párkányban a volt Lenin- szobor helyére a városi önkormányzat az 1683-as csata és Sobieski lengyel király emlékművét szeretné elhelyezni. Tudomásom szerint az önkormányzat önökhöz fordult segítségért.- Az önkormányzat egy nagyméretű lovas szoborra gondolt. Ilyet nem áll módunkban a városnak ajándékozni. Ellenben egy Sobieski- mellszobor másolatát igen, s ha el tudják valahol helyezni, szívesen nekik adjuk. • Milyen változások vannak a külképviselet életében most, hogy a főkonzulátusból nagykövetség lett?- Lengyelország az elsők között ismerte el Szlovákiát. A nagykövetségünk egyelőre még nem bővült, de a munkánk sokkal több lett. Kopasz-Kiedrowska Csilla Prikler László felvétele A TÚLBUZGÓSÁG SEM ÉRDEM A környezetbarát SCHANDA cég Szlovákiában Bár a külföldi töke nem nagyon kényezteti el Szlovákiát, akadnak nyugati cégek, amelyek szilárdan megvetették lábukat hazánkban. A Schanda Agentur osztrák magáncég is e vállalatok közé tartozik. Menyhárt Tibor - aki másfél évtizedig mezőgazdasági mérnökként a Dunaszerdahelyi járásbeli Dunatókési Állami Gazdaságban dolgozott, majd a Semex vállalati, később vezérigazgatója lett - két évvel ezelőtt felkereste Schanda úr, a cég tulajdonosa. Felajánlotta neki, alakítsa meg a cég csehszlovákiai kereskedelmi kirendeltségét. Menyhárt Tibor az ajánlatot elfogadta, s a Vágújhely melletti potvoricei központtal kiépítette a cég kapcsolatait cseh és szlovák partnerekkel, s a volt Szovjetunió országaiban is számba vette a piac lehetőségeit. A fejlett nyugati államok, a jövedelmező cégek tevékenysége valahol követendő példaként motoszkál bennünk. Milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy hazai szakembernek, hogy teljesítse a nyugati üzleti élet szigorú feltételeit? Menyhárt Tiborral folytatott beszélgetésünk folyamán ezt a kérdéskört firtattam mindenekelőtt.- Azt tapasztaltam, hogy Nyugaton a szakmai megmérettetésen túl leginkább két dolog érdekli a munkáltatót: az egyik, hogy az alkalmazott becsületes, a másik, hogy pontos legyen. Akiben pedig megbíznak, széles cselekvési jogkört kap. A munkaadót jobban érdekli alkalmazottjának egészségi állapota, mintsem pártállása, világnézete. A nyugati üzleti élet kidolgozott négy-öt alapfeltételt, aminek következetesen eleget kell tenni. Például jobban értékelik a határidő betartását, mint a gyorsaságot és a túlbuzgóságot. Kezdetben furcsa pillantásokat vetettek rám, amikor egy-egy feladatot gyorsan igyekeztem teljesíteni. A gyorsaság nem többletérték, a hangsúly a pontosságon, az adott szó abszolút megbízhatóságán van. A gazdasági eredményesség megállapításához sem állítanak tiz mutatót. A mi kirendeltségünk egyre ügyel csupán, hogy a nyereség meghaladja a költségeinknek a korábban megállapított többszörösét. Amíg ennek a feltételnek eleget tudunk tenni, életképesek vagyunk. • A tulajdonos és beosztott kapcsolatát, a céghez való viszonyt hogyan jellemezné?- Rendkívül baráti a viszony köztem és a két tulajdonos (apa és fia) között. Sosem követelnek protokoll- szerű viszonyulást, nem tituláljuk egymást. így őszintébb, emberibb a kapcsolatunk. A vezető alkalmazott magánéletét illetően sincsenek különösebb szabályok, megkötések. Egyet viszont megkövetelnek: sosem szabad szégyent hozni a vállalatra, annak jó hírén sosem eshet csorba. Ellenkező esetben nagyon gyors a búcsúzás. • Ejtsünk szót magáról az osztrák cégről is. Mit képvisel a Schanda Agentur?- A Schanda cég ausztriai központján kívül egy nemzetközi holding társaság meghatározó része. Japánon kívül minden fejlett nyugati országban, a világ összesen 23 államában jelen van. A japán piacra is be szeretnénk törni. Vlagyivosztokban ezért kirendeltséget hoztunk létre - ez az én feladatom volt -, hogy a kedvező pillanatban Japánhoz köMenyhért Tibor: A cégre sosem szabad szégyent hozni... zel legyünk, s megvessük lábunkat Oroszországban is. Cégünk profilja - a csomagolással kapcsolatos, papírból készült minden elképzelhető termék: zöldség-, fúmagvak csomagolására szolgáló tasakok, továbbá zacskók, dobozok, mindennemű darabos, por vagy folyékony élelmiszer csomagolására. • A Schanda cég termékei viselhetik a Grünpunkt védjegyet. Mivel érdemelték ki?- Már évek óta csak papír alapanyaggal dolgozunk, ami környezet- barát. Köteleztük magunkat, hogy nem használunk olyan nyersanyagot, amelynek maradványai szeny- nyeznék a környezetet. Műanyaggal egyáltalán nem dolgozunk. Ez ugyan növeli költségeinket, de javítja a termék minőségét. • Miért vonzó a csehszlovák piac egy osztrák cég számára?- Alapvetően azért, mert piac. Ki- rendeltségünk Csehszlovákia felbomlása után is mindkét országot képviseli, sőt az osztrákok továbbra is egy piacnak számítják Szlovákiát és Csehországot. A magánszektor erősödésével egyre több vállalat akarja, hogy az üzleti világban tudomást szerezzenek róla. Ebben segít cégünk. Amíg egy évvel ezelőtt mindössze öt partnerünk volt, jelenleg már huszonöt a számuk. • A dél-szlovákiai partnerekkel milyenek a cég tapasztalatai?- Rengeteg konkrét, hasznos kapcsolatot építettünk ki szlovákiai magyar vonatkozásban is. Eredményesen együttműködünk például a felsőpatonyi Zelseed Kft-vel. Jó tapasztalataink vannak a pozsonyi Semex céggel, amely számára az idén 18 millió darab, zöldségmag árusítására szolgáló tasakot gyártottunk. Meglepően jók a tapasztalataink a pénzügyi kapcsolatok terén is. Ami hátrány, az a pénzforgás megszűnése. Nem forog a megszokott módon, kellő ütemben a pénz, nincsenek hitelek, a banki átutalások gyakran öt hetet is igénybe vesznek. • Japán közelségén kívül mit jelent a cég számára az oroszországi piac?- Hibát követ el az, aki a volt Szovjetunió országainak piacára a gyors meggazdagodás szándékával lép be. Mi nagyon megválogatjuk partnereinket, igyekszünk megtalálni a megbízhatókat. Találtunk ilyen üzletfeleket Oroszországban. Vlagyivosztokban öt alkalmazottat foglalkoztató leányvállalatot alapítottunk, amely biztatóan működik. Tudatosítjuk, hogy az orosz piachoz rendkívüli türelem kell. Lényeg, hogy jelen vagyunk, így könnyebb lesz erőre kapnunk akkor, amikor majd ebben a hatalmas országban normalizálódnak a gazdasági és üzleti feltételek. Mázsár László Egy Vág menti és egy árvái község épülő kapcsolatai Érdekes beszélgetést hallottam a közelmúltban arról, hogy egy dél-szlovákiai és egy árvái falu, Vághosszúfalu (Dlhá nad Váhom) és Dlhá nad Oravou (Árvahosszúfalu) baráti kapcsolatokat építenek. Egy ilyen, éppen most alakuló kapcsolat cáfolni látszik azokat az állításokat, hogy a dél-szlovákiai magyar lakta terület el akar szigetelödni az ország többi részétől. Izsói Róbertét, Vághosszúfalu polgármesterét kérdeztem, hogyan került ez az egymástól távol fekvő két falu ilyen közeli kapcsolatba. - Februárban felkeresett telefonon Árvahosszúfalu polgármestere - magyarázta Izsóf Róbert. - Felvetette, ha már mindkét falu Hosszúfalu, próbáljunk meg közelebb kerülni egymáshoz. Mi nem zárkóztunk el az ajánlat elől. Április végén meg is látogatott bennünket négytagú küldöttségük, megnézték a falut, a környéket. Megegyeztünk, hogy mi is viszonozzuk a látogatást. Május közepén el is mentünk néhányan a falu képviseletében Árvába, s mindjárt megbeszéltük, hogy június 19-én, egy, a mi búcsúnkhoz hasonló ünnepségen, amelyet sportrendezvénnyel és kultúrműsorral kötnek össze, részt vesz az ifjúsági és felnőtt futballcsapatunk. Nálunk július közepén lesz sportnap, az ő csapataik majd akkor viszonozzák a látogatást. Csereüdültetéseket is tervezünk az iskolás gyerekek számára. Nekik érdekes lehet az itteni környezet, a közeli deáki termálfürdőbe is eljárhatnak, a mieink számára pedig az árvái hegyek lesznek izgalmasak. Gazdasági téren is együttműködhetnénk. Az ottani szövetkezet 2800 hektáron gazdálkodik, de csak 70 hektáron termel gabonát, ugyanakkor nagyban foglalkozik állattenyésztéssel, és ehhez több gabonára van szüksége. Nekünk lenne eladó gabonánk, jó üzletet is köthetnénk. Sőt, az aratásnál a gépeikkel is segíthetnének nekünk. Egy másik együttműködési lehetőség a fafeldolgozás terén mutatkozik, nekik rengeteg a fájuk, de nincs fűrésztelepük, nálunk pedig a faluban két gatter is működik. Ezenkívül a kistermelőink számára is jó piacot jelenthet az árvái vidék. Milan Kurcinkát, a másik Hosszúfalu, Dlhá nad Oravou polgármesterét arra kértük, mondja el, hogyan jutott eszükbe barátságot kezdeményezni délszlovákiai névrokonukkal. - Régi hagyomány, hogy az évente kétszer megrendezendő vásárt kísérő sport- és folklórrendezvényeket egy idegen faluval közösen tartjuk. Most szeretnénk felújítani ezt a hagyományt. Tudomásunkra jutott, hogy Szlovákiában négy Hosszúfalu nevű község létezik, s arra gondoltunk, ezek közül kéne valamelyikkel felvenni a kapcsolatot. S hogy miért éppen Vághosszúfaluval szeretnénk barátkozni? A déli vidék teljesen más mint a miénk, s éppen ez a vonzó a kapcsolatban. A kölcsönös találkozón mindnyájan egyetértettünk abban, hogy mi, egyszerű emberek tulajdonképpen becsüljük egymást, tekintet nélkül arra, hogy melyikünk milyen nemzetiségű. Ezelőtt semmiféle kapcsolataink nem voltak ezzel a vidékkel, és reméljük, sikerül szorosabbra fűznünk barátságunkat. Követendő példa ez a kapcsolatépítés. Mert ha az árvái gyerek a nyári szünetben pár hetet a déli vidéken tölt el, szerez néhány magyar barátot, később biztosan más szemmel olvassa majd az esetleges nacionalista cikkeket, mint az, akinek fogalma sincs a magyarok életéről. Gaál László 6 % 1993. VI. 13.