Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-10-03 / 39. szám
mm „E rkölcsi kötelesség példát is mutatni a fiataloknak: megéri, hogy a gyerekek magyar iskolába járjanak. Ebben ez a leglényegesebb: gyökerek nélkül nem létezhetnek igazán értelmes emberek. Valakihez tartozni kell, s hogy ezt vállalhassuk, nyelvben is vállalnunk kell. A szlovák iskolába járó gyerek - tisztelet a kivételnek - sosem tanulja meg rendesen a magyar nyelvet. Az anyanyelvén tanuló gyerek magába szívja a magyar kultúrát. Aki szlovákba jár, a maga kultúráját elveszíti. Viszont a magyar iskolában — ahol nagymértékben javult a diákok szlovák nyelvtudása - megismerik a szlovák kultúrát is, egy kultúrával többet kapnak, s hogy mit jelent ez az életben, nem kell külön magyaráznunk. Az anyanyelven történő oktatás azért fontos, mert az ember csak így értheti meg tökéletesen azt, amire tanítják. Az alap- és középiskolában szerzett ismeretek azok, amelyre később építeni lehet, hogy ne legyen problémájuk az alapokkal. Képességük érvényesítésében ugyanolyan esélyeik vannak, mint másoknak, de azért harcolni is kell. Ha vannak céljaik, s érzik a célok értelmét, tenni is kell értük valamit, még akkor is, ha akadályokat kell leküzdeniük...“ 1993. X. 3. Az ország első magyar nemzetiségű akadémikusának, dr. Bauer Győzőnek a szavai ezek, aki a maga életút- jával is meggyőzően bizonyítja, hogy a magyar iskolában szerzett alapokkal - az eléje tornyosuló akadályok leküzdésével - az ember akár a tudományos világ élvonalába kerülhet. HARAGUDTUNK A TANÍTÓNKRA Bauer Győző Érsekújvárott született 1942-ben. Édesapja közgazdász volt, édesanyja tanítónő. Csak kétéves koráig élt a szülővárosában. Elérte őket is a háború vihara. Családi házuk a vasútállomás közelében állt. Az állomást bombázták. A bombák elől Magyarbélen kerestek menedéket. A háború után nem térhettek vissza otthonukba, mert a házukba beköltözött egy orvos, utána egy másik orvosnak utalták ki. Hosszú hercehurca után csak 1964-ben vehették újra birtokukba, amikor Győző már utolsó éves orvostanhallgató volt. Gyermekkora így nem Érsekújvárral, hanem Magyarbéllel kötődött össze. 1948-ban kezdett iskolába járni, magyar nem volt, csak a szlovákba írathatták be. De két év után már az anyanyelvén tanulhatott a kényszerszünet után újra megnyíló magyar iskolában.-Tanulás szempontjából a magyar iskola megkönnyebbülést jelentett. Egyik tanítónk a szlovákba járatta gyermekeit. Mi, diákok, haragudtunk rá. Az ilyen pedagógusok veszélyesek ma is. Édesanyám előbb Szencen tanított, aztán Magyarbélen. Míg ott ténykedett, 1964-ig, az iskola lelke volt. Az gyorsan felfejlődött, túlszárnyalta a szlovák iskolát. De amilyen gyorsan felnőtt, olyan gyorsan le is épült. A pedagógusok nem befolyásolták a szülőket, az ő lelkükön szárad, hogy a hetvenes években megszűnt. Csak a mostani tanévben nyílt meg újra kisiskolaként ... FLEMING VOLT A PÉLDAKÉPEM Az alapiskola felső osztályait Szencen járta ki. Tizenkét-tizenhá- rom éves kora óta álmot dédelgetett magában.- Hajóorvos szerettem volna lenni. Messze eljutni, világot látni... Hogy orvos lehessen, tovább kell tanulnia. Választhatott: a pozsonyi Duna utcai gimnáziumba iratkoz- zon-e be, vagy a galántaiba. Az utóbbi mellett döntöttek. Közgazdászként ott dolgozott az édesapja, s naponta együtt jártak Galántára. 1959-ben érettségizett. Ekkorára már megfogalmazódott benne, hogy orvosként mit is szeretne csinálni. Az lett a vágyálma, hogy űj gyógyszerek után kutathasson, s egyúttal betegeket is gyógyíthasson, mint a penicillint felfedező Fleming tette. Az egyetemi felvételhez azonban kádervéleményre is szükség volt. — A község nem volt hajlandó kádervéleményt adni. Előttem az unokanővéremmel volt huzavona, negatív véleményt írtak róla, mégis felvették a főiskolára. Az én esetemben inkább nem írtak semmit, mert kádervélemény nélkül a gimnázium nem továbbítja a felvételi kérelmemet. Egy járási tisztséget betöltő magyarbéli ember segített, elment az iskolába, s irataimat a kádervélemény nélkül is elküldték az egyetemre. Csak a felebbezés után vették fel a pozsonyi orvosi karra. Az az esztendő kísérleti év is volt, azzal próbálkoztak, hogy az orvosi képzést is összekössék a távtanulással. Bauer Győzőt is a „kísérleti bárányok“ közé sorolták. Csak akkor készülhet az orvosi pályára, ha állásban lesz. A pozsonyi rendezőpályaudvar mozdonyjavító műhelyében kezdett dolgozni. Három hónap után a szenei alapiskola kérésére kisegítő tanítóként „működhetett“. A matematikát, a történelmet is oktatta, még a testnevelő tanárt is helyettesítget- te. így telt el az első egyetemi év. Ha nem is szentelhette minden idejét a tanulásnak, mégis sikeresen, egyesre vizsgázott. TANKÖNYVEKBEN TANÍTJÁK- Amikor orvosként egy évi katonai szolgálat után 1966-ban a prágai gyógyszerkutató intézetbe kerültem, sokáig hiányoztak a betegek. Rájöttem, hogy a kutatás egész embert kíván. Lassan beletörődtem, hogy nincsenek betegeim. Két lehetőség kínálkozott a tudományos kutatás végzéséhez. Jobban vonzotta a biokémia. Az intézet vezetősége az elektrofiziológiára osztotta be.- Harminc év távlatából talán szerencsésnek is mondhatom magam, hogy rákényszerítettek az elektrofiDr. Bauer Győző: „Az anyanyelven történő oktatás azért fontos, mert az ember csak így értheti meg tökéletesen azt, amire tanítják. “ Méry Gábor felvétele Dr. BAUER GYŐZŐ akadémikus, az orvostudományok doktora, a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Gyógyszerkutató Intézetének igazgatója- Ez az egyéves lecke kemény lecke volt. Talán jól is jött, mert sok mindenre megtanított, sok mindent bátrabban vállalhattam. A második évfolyamtól mi, a távtanulók is rendes hallgatóként folytathattuk tanulmányainkat. Érdekes csoport voltunk. Nagyon megbecsültük az elkötelezettségünkkel együtt járó tanulási lehetőséget. Körünkből került ki a kitüntetéssel, vörös diplomával végzettek kilencven százaléka. A vörös diplomások között volt Bauer Győző is. 1965-ben avatták doktorrá. HA BELÉP A PARTBA... Még az egyetemi években megalapozta vágyálmának beteljesülését. Az orvosi kar két tanszékénék diákkörében is dolgozott, a biokémiai és az anatómiai körben. így ismerkedett meg közelebbről az élő szervezetek vegyi összetételével és a bennük lejátszódó vegyi folyamatokkal, a bonctanon az élőlények alkatával, testük felépítésével foglalkozó tudománnyal. Hogy a gyógyszerkutatói pályára léphessen, jelentkezett az ösztöndíjjal járó aspirantúrára, a tudományos fokozat megszerzésére. Feltételt szabtak: Ha belép a pártba. A válasz: Nem lépek be. Akkor nem maradhat az egyetemen dolgozni. Annyit sikerült elintéznie, hogy az akkor szokásos „disztribúcióval“ a szülővárosába, az érsekújvári kórház belgyógyászatára irányítsák. Egyik professzora pedig segített rajta, nyomtatványt kapott tőle, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia Prágai Gyógyszerkutató Intézetében jelentkezhessen az aspiránsi munkára. S a fővárosból jött a válasz: jöhet a felvételi vizsgára.- Az újvári kórházból egyetlen napra sem akartak elengedni. Egy hétig vállaltam az éjjeli-nappali szolgálatot. Láthatták, fáradt vagyok, kaptam egy szabad napot. Éjjel Prágába utaztam, reggel felvételiztem, sikerrel! Beléphetek az intézetbe. De közben be kellett vonulnom egy évre... ziológiára, az élő szervezetek működésével kapcsolatos elektromos jelenségek mérésére és befolyásolására. Aspiránsi kutatásának témája: a Papaverin hatásmechanizmusának elemzése az idegsejteken, izomkapcson és a sima izmokon. Az volt a klasszikus elképzelés, hogy a Papaverin csak a simaizomsejtekre hat. Bauer Győző kísérleteivel bebizonyította, hogy nem egészen így van. Kiderült, hogy a Papaverin a harántcsíkolt izmokra is befolyással van, a kurárehoz, az indiánok nyílmérgéhez hasonló hatással. Az óperáció alatt növeli a sima izmokra kifejtett görcsoldó hatását. Dr. Bauer Győző felismerését azóta a tankönyvekben is tanítják. E tudományos munkájáért kapta meg 1969-ben az orvos- tudományok kandidátusa (CSc) címet. TISZTELJÜK A MÁSSÁGOT Csak 1972-ben jött vissza Prágából, hogy Pozsonyban a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Gyógyszerkutató Intézetében folytassa tudományos munkásságát. 1985-ben „a bélrendszer adrenerg és nem kolinerg - nem adrenerg ideg- rendszerének gyógyszertanáról“ szóló, az alapkutatási kérdéseket megoldó tudományos munkájáért megkapta az orvostudományok doktora (Dr. Se) tudományos címet. Ugyanabban az évben az intézet igazgató helyettesévé nevezték ki. A tudósak tanácsa 1987-ben a Szlovák Tudományos Akadémia, 1988- ban pedig a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. A politikai rendszerváltás után, 1989 decemberében az intézet dolgozóinak bizalmából Bauer Győző a kutatóintézet igazgatója lett. Ezt a választásukat azóta kétszer is megismételték...- Az intézet alkalmazottai mind a három esetben mellém álltak. Tudják, hogy magyar vagyok, s három éve a Csemadok országos elnöke is. Tisztelni tudjuk ’a másságot, én bennük, ők bennem, csupán egymás szakmai tudását, képességét értékeljük. Szlovákia jövőjét csak úgy tudom elképzelni, hogy a nemzetiségekkel együtt megtanuljuk egymást becsülni, nem a nyelv szerint, hanem a tudás és tett alapján ítéljük meg az embereket. Nagy baj lenne, ha nem e kritériumok szem előtt tartásával születnének a döntések. TÍZ EV ES 60 MILLIÓ DOLLÁR Jelenleg hetvennyolcán dolgoznak az intézetben, hatan a gazdasági osztályon, tizenöten laboránsok, a többiek tudományos dolgozók, aspiránsok. Rajtuk kívül nyolc kollégájuk külföldi intézetekben gyarapítja ismereteit. — Három évvel ezelőtt még százharminc alkalmazottunk volt. A gazdasági nehézségek miatt csökkent a létszámunk, de még így is nehezen tudunk létezni. Lassan probléma állatok vásárlása a kísérletekhez. Valahogy csak túléljük ezt az évet is, , nagyon meghúzott derékszíjjal... Dr. Bauer Győző az intézet alapküldetéseként jelöli meg: felderíteni a szervezetben lejátszódó folyamatokat, s ezeket megpróbálják befolyásolni az új anyagból készülő gyógyszerekkel, hogy segíthessenek a betegeken. A Trimepranolt a már forgalomban levő gyógyszert a prágai intézettel együtt fejlesztették ki a szívritmuszavarok, a magas vérnyomás kezelésére, az intenzív szívdobogás csökkentésére. Egy-egy új gyógyszer előállítása tíz évig is eltart a feltalálás pillanatától. Hatvanmillió dollárba is belekerül egy-egy jó gyógyszer, vegyileg előállított tiszta anyag előkészítése. Hosszú évekig tartott,, míg kikísérletezhették a szabad oxigéngyököket kötő, a szívinfarktus, agyszélhűdés gyógyításához javasolt, a beálló oxigénhiány következtében a szövetek elpusztulásától, elsorvadásától óvó Stobadin, valamint a gyomorfekély befolyásolására szánt, a fekély keletkezésétől a gyomornyálkahártyát védő s a hegek eltűnését meggyorsító Pentakain elnevezésű készítményeket.-Tíz év telt el, amióta rájöttünk mindkét gyógyszer hatására. Kutatásaink végső szakaszában három állatfajtán is bebizonyítottuk, hogy e gyógyszereket kísérletképpen beadhatják az embernek. A klinikai kivizsgálás első fázisában az egészséges embereken végzett kísérletek során bizonyságot szereztek arról, hogy e gyógyszereinknek nincs mellékhatása. Ha lesz pénz a befejezéshez, még több klinikai kísérletre van szükség, hogy a beteg embereken próbálják ki az új gyógyszerek hatását, és csak ezután engedélyezhetik gyártásukat. A TUDÓS VÁGYÁLMA Még sok érdekességgel ismertetett meg dr. Bauer Győző. A kísérletek során sokszor a véletlenek is segítik a tudományos dolgozókat. Beszélgetésünk közben külföldről hívták. Angolul beszélt a hívóval. Hol tanult meg angolul? Otthon. Az iskolában az orosz volt a kötelező. Prágai tartózkodása alatt nyelvtanfolyamra is járt. Az orvostudomány nemzetközi nyelve az angol. Több tudományos munkáját külföldön is publikálta, maga írta meg angolul.- Sok angol nyelvű szakirodalmat kell olvasnunk, hogy a személyes és hivatalos kapcsolatokon kívül általuk is megismerhessük, mi történik körülöttünk a szakmánkban. Elképzelhetetlen, hogy angol nyelvismeret nélkül valaki erre a pályára lépjen. A Szlovákiában élő magyarnak szélesebb körű érvényesüléséhez a szlovák nyelven kívül más idegen nyelvet is el kell sajátítania. Ez elhivatottság, akarat kérdése. Dr. Bauer Győző akadémikus elérte még a diákkorában kitűzött célját. Megkérdezem, van-e most, ötvenegy éves korában is vágyálma? — Szeretném, ha végre sikerülne olyan hatásos gyógyszert előállítani, amely számos betegségnél meggátolná a szabad oxigéngyökök által előidézett szövetroncsolást és a sejtburjánzást (rák). Ez sajnos, még várat magára... Petrőci Bálint
