Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-06-20 / 24. szám

H i/asárnap 1993. VI. 20. Az iskola szép, modem... Ha megkérdeznék valakit a Csal­lóközben, tudja-e, hol van Pózba, majdnem biztos, hogy nemmel felel­ne. Pedig a régi írások már az 1300- as években is említik a települést. A falu az Érsekújvár-Léva közötti vasútvonal felénél fekszik, de az Érsekújvári járáshoz tartozik. 618 lakosából 517 magyar, 98 szlovák, 2 cseh és 1 bolgár nemzetiségű. A lakosság eléggé elöregedett, évente csak 3-4 esküvőt tartanak, s körülbelül ennyi gyerek születik. A munkaképes lakosság 70 százalé­ka ingázik - Újvárba, Lévára, Su- rányba -, 50-55 személy a mező­gazdasági szövetkezetben dolgozik. A munkanélküliek száma 30-40 kö­rül mozog. A polgármester - Kovács László mérnök - korábban a lévai textil­gyárban dolgozott - az állástalanok védelmében szól, amikor kijelenti: elfogadhatatlan megoldás, hogy mindenáron munkahelyeket terem­tenek... Többnyire olyan állást kí­nálnak a munkanélkülieknek, ahol a fizetés a létminimum határán mo­zog. Ha ebből még levonjuk az uta­zási költségeket (napi 40-60 kilomé­ter), szinte semmi nem marad... KIS FALU - KEVÉS PÉNZ Az ilyen falura mondják, hogy ren­des, tiszta, takaros... bár nem látni annyi emeletes házat, mint más tája­kon. Ezerkilencszázhetvenöt-nyolc- vanöt között viszonylag sok ház épült, kilencvenig már kevesebb, s az utóbbi két évben nem is adtak ki építési engedélyt. Az állami költségvetésből minden lakosra 800 koronát „fizetnek, Póz­ba tehát 437 ezer koronára „jogo­sult", plusz arra a 37 ezer koronára, ami az 5000-nél kisebb lélekszámú falvaknak jár. • Mire futja ebből a pénzből? A polgármester szkeptikus: - Ha így folytatódik, csak a közvilágításra, az alkalmazottak fizetésére... Gázvezeték nincs, vízvezetékhá­lózat sincs. Három falu - Baracska, Fajkürt és Pózba - most kapta meg az építési engedélyt a közös vízve­zetékre, de ha megkapják is az álla­mi támogatást, mindhárom falunak fel kell vennie egymillió korona hitelt. Ám a viz nagyon fontos lenne, mert egészségtelen. S ez még a ki­sebbik rossz, de a kutak szárazak. A vízhiányt a kötött talajjal, a mocsa­ras részek lecsapolásával magya­rázzák... A Liszka-patak szabályo­zása olyannyira sikerült, hogy a ku­takból eltűnt a víz. Ám az igazság­hoz hozzátartozik, hogy az sem je­lentett volna megoldást, ha a pata­kot nem szabályozzák - mert a víz ihatatlan. De más híján ezt isszák. ...A költségvetésből tehát nem­igen futja komolyabb beruházásra. Az utóbbi években csak ravatalozó épült és a valamikori nemzeti bizott­ság épületét alakították át anya­könyvi hivatallá, ott kapott helyet a házasságkötő terem, a tanácste­rem, a könyvtár. Az új posta nem a falu költségvetését terheli. A szövetkezet elvált Baracskától, de rosszul áll... A falunak is tartozik a földadóval - nem is kevés pénzzel, 6-700 ezer koronával, de... A ma­gángazdálkodók sem fizetnek öt évig földadót... A föld nem - a sze­mét hoz némi pénzt a házhoz... Három falu - Pózba, Baracska, Faj­kürt - közösen vett egy teherautót. A besei szemetet is ők szállítják el - pénzért. A vállalkozók - akik megélnek ebből - négyen-öten vannak. Ilyen kis falu nehezen tud eltartani egy szobafestőt vagy tévéjavítót, mondja a polgármester. A mezőgazdaság­ban egyelőre még többen vállalkoz­nak, de ha ilyenek maradnak a kilá­tások, abba kell hagyni - panaszolja Kovács László. - Ha így megy to­vább, a 6-700 lakosú falvak teljesen elszegényednek, a legalapvetőbb dolgokat sem tudják majd az embe­rek megvenni. Hiszen mindent a kertben meg az ólakban sem lehet kitermelni. • Érződik a faluban az életszín­vonal-csökkenés ?- Inkább úgy fogalmaznék, hogy sokkal szerényebben élnek az em­berek. De két-három év' alatt azt hiszem, elég nagy problémát jelent majd a lakosság rétegeződése. Na­gyobbak lesznek az ellentétek. Dús­gazdagokról nálunk nem beszélhe­tünk, de lesznek olyanok, akik job­ban kiismerik magukat a törvények szövevényében. Egy magángazda képtelen érvényesülni segítség nél­kül! Nincs tisztában a lehetőségei­vel. S amíg nem lesz rá pénze, hogy a könyvelést, adóbevallást olyannal végeztesse el, aki ért hozzá, akit meg tud fizetni... addig nehezen boldogul. TEHETSÉGES GYEREKEK Az alábbi adatra a csehszlovákiai magyar tanítók enciklopédiájá­ban bukkantam rá: Pozbán 1921-ben 21 kötetes könyvtár állt nemcsak a gyerekek rendelkezésé­re. Ma kétezer kötetes az iskola könyvtára. A magyar tanítási nyelvű alap­iskola 1-8. évfolyamában 4 össze­vont osztályban 48 gyerek tanul - 8 pedagógus (hárman Érsekújvár­ból utaznak naponta) irányításával. Szlovák iskola nincs, 13 gyerek a szomszéd faluba jár. Dr. Pásztor Gizella iskolaigazgató tizedik éve tanít Pozbán. A kezdete­ket felidézve gondokat sorol: kisis­kola lévén nem figyeltek (figyelnek) rájuk eléggé. Ha szakos pedagógust kértek, azzal hárították el - Pózba nehezen megközelíthető. Akkoriban kezdték a középiskolá­ba jelentkezett gyerekek felvételi eredményeit feldolgozni, amikor Pásztorné Pozbára került. Felfigyel­tek rájuk. A figyelmet a jó eredményeik kel­tették. ... Az első-második osztályban Tolnai-módszerrel tanítanak, s ez nemcsak a gyerekeknek tetszik, ha­nem a pedagógusoknak és a szülők­nek is. A matematikai olimpiászon két hetedikes tanuló jeleskedett. Bartek Henrietta „eredményes meg­oldó“ lett, és egy másik kislány csak egy ponttal maradt le. Pozbán csak magyar iskola van, mégis, a szlovák nyelv ismerete — a szívesen hangoztatott érveket cáfolandó - olyannyira színvonalas, hogy a magyar iskolák részére ren­dezett szlovák nyelvi versenyen a hetedikes Kovács Katalin járási első lett. A járási metodikus, Jana Garajová kíváncsiságból elment az iskolába, hogy személyesen győ­ződjön meg róla, milyen a színvonal. Igen elismerően nyilatkozott a gye­rekek szlováknyelv-tudásáról. Har­madik osztálytól már angolt is ta­nulnak. A nyolcadik évfolyamban az idén nyolcán végeztek, közülük heten je­lentkeztek kiválasztott iskolába, s valamennyiüket felvették. Egy gye­rek inasnak ment. Semmivel sincsenek rosszabb helyzetben, mint városi társaik, ak­kor sem, ha nincs diszkó, mozi meg cukrászda. Ezzel szemben túl a fa­lun ott a Hegy, valóságos síparadi­csom (itt minden gyerek tud síelni, mondja a testnevelésszakos tanár), nyáron pedig tábortüzet raknak. Akit pedig a színjátszás vonz meg a versmondás, az tanítás után szín­házat játszik. AZ UTÁNPÓTLÁS Minden rosszban van valami jó. Az egyre nehezebbé váló megélhe­tés városon, az iskola szempontjá­ból talán előnyt jelent. Többen haza­költöznek... Az utánpótlást elsősorban a kicsi­nyek jelentik. Ezt az óvodát nem fenyegeti a felszámolás veszélye. Demény Zoltánná, az igazgató biza­kodik: az ígéret szerint az egyosztá- lyos óvodák megmaradnak. De ha az illetékesek megszegnék az ígére­tüket, akkor sem esnek kétségbe:- Visszajövünk a községhez. A pol­gármester azt ígérte, az óvodát semmiképpen nem zárja be. Tisztá­ban van vele, hogy ilyen kis község­ben létkérdés az óvoda és az iskola. Ottjártamkor „csak“ 23 gyerek szundikált az apró ágyakban, de Jitka Milánné óvónő azt mondta, vannak időszakok, amikor 33 apró­ságra vigyáznak. Kicsi a falu, min­den gyereket felvesznek. Nyáron mindig nagyobb a létszám - azok a mamák is beadják a gyerekeket, akik nincsenek állásban, mert kert, fólia szinte minden háznál van, s 11,30-ért otthon nem tudnák kihoz­ni a napi háromszori étkezést. • Nem jelent problémát, hogy él­nek itt szlovákok is, akik szíveseb­ben adnák a gyereküket szlovák óvodába, ha volna? - érdeklődöm. Megtudom, olyan nyelven beszélnek a gyerekkel, ahogyan a szülő kíván­ja. Mint ahogyan hárman - katoliku­sok - nem vesznek részt a reformá­tus hitoktatáson.- Nem fogja elhinni, de van olyan anyuka, aki egy szót sem tud ma­gyarul, és írásba adta, hogy magya­rul foglalkozzunk a gyerekkel, mert azt akarja, hogy megtanulja a nyel­vet - világosít fel Deményné. Az óvoda épülete elavult - het­venben adták át (1970-ben!) -, cse­réltek már tetőt, kazánt, de hiába toldozgatják. Szerencsére a szülők meg a vállalkozók mindenben segí­tenek (nemcsak az óvodának, az iskolának is). A polgármester azt mondta, kevés a vállalkozó. Mégis sokan vannak, akik hajlandók áldozathozatalra. Czímer Gyula, Czímer Nándor, De­mény Zoltán, Kovács György, Ko­vács Jolán, Lehota Jenő, Lovas Ár­pád, Pásztor Emil, Tóth Zoltán közé­jük tartoznak. A Kiskertészek sem maradhatnak ki a felsorolásból - ők színes tévét meg videót vettek az iskolának (meg az óvodának), és már kétszer biztosítottak buszt a ko­máromi színház előadására. 97 SZÁZALÉK ÉS A TEMPLOMTORONY A lakosság 97 százaléka reformá­tus. Kis Pálné lelkészasszonyt nem találtam otthon - Nagysallóban tar­tott hittanórát csak a tiszteletest. Kilenc gyülekezet tartozik hozzájuk, az istentiszteleteken kívül 17 hittan­órát tartanak. Besegít a lányuk is, akit nem vettek fel főiskolára s aki most katechétának tanul Komá­romban. Kis Pál a kétszáz éves templomot mutogatja. Rekonstrukcióra szorul, a javítás sokba kerül. Majd gyűjtést szerveznek. Kétlem, hogy ilyen gaz­dasági helyzetben adakoznának... A tiszteletes úr bizakodó, s ezt lát­szik bizonyítani a sebtében végzett közvélemény-kutatásom is. Akit csak megkérdeztem, azt felelte: hozzájárul... ★ A polgármesterrel végigsétálunk a falun, fel a temetőig. A kilencven­éves Tóth Pál sírját ássák az uno­kák. Szép kor, de nézzek csak körül, figyelmeztetnek, mostanában jobbá­ra fiatalok mennek el... A falu szélén elhagyott házak. Sok az idős ember. Ki törődik velük, ha már nem tudnak magukról gon­doskodni? A gyerekeik, a rokonaik. S ha nincs a faluban rokon, akkor van szomszédasszony. Innen még senkit sem vittek „öregotthonba“. Állunk a Hegyen. Mögöttünk a múlt - a temető -, előttünk a falu. A jelen és a jövő. Az országút szélén egynyelvű helységnévtábla. Egy gonddal kevesebb, mosolyog a pol­gármester. A falut magyarul is, szlo­vákul is Pozbának hívják. Kopasz-Kiedrowska Csilla Berta András felvételei A FALU NEVE: PÓZBA Kovács László polgármester, háttérben a kétszáz éves templom Az ősök nyughelye

Next

/
Oldalképek
Tartalom