Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-06-20 / 24. szám
H i/asárnap 1993. VI. 20. Az iskola szép, modem... Ha megkérdeznék valakit a Csallóközben, tudja-e, hol van Pózba, majdnem biztos, hogy nemmel felelne. Pedig a régi írások már az 1300- as években is említik a települést. A falu az Érsekújvár-Léva közötti vasútvonal felénél fekszik, de az Érsekújvári járáshoz tartozik. 618 lakosából 517 magyar, 98 szlovák, 2 cseh és 1 bolgár nemzetiségű. A lakosság eléggé elöregedett, évente csak 3-4 esküvőt tartanak, s körülbelül ennyi gyerek születik. A munkaképes lakosság 70 százaléka ingázik - Újvárba, Lévára, Su- rányba -, 50-55 személy a mezőgazdasági szövetkezetben dolgozik. A munkanélküliek száma 30-40 körül mozog. A polgármester - Kovács László mérnök - korábban a lévai textilgyárban dolgozott - az állástalanok védelmében szól, amikor kijelenti: elfogadhatatlan megoldás, hogy mindenáron munkahelyeket teremtenek... Többnyire olyan állást kínálnak a munkanélkülieknek, ahol a fizetés a létminimum határán mozog. Ha ebből még levonjuk az utazási költségeket (napi 40-60 kilométer), szinte semmi nem marad... KIS FALU - KEVÉS PÉNZ Az ilyen falura mondják, hogy rendes, tiszta, takaros... bár nem látni annyi emeletes házat, mint más tájakon. Ezerkilencszázhetvenöt-nyolc- vanöt között viszonylag sok ház épült, kilencvenig már kevesebb, s az utóbbi két évben nem is adtak ki építési engedélyt. Az állami költségvetésből minden lakosra 800 koronát „fizetnek, Pózba tehát 437 ezer koronára „jogosult", plusz arra a 37 ezer koronára, ami az 5000-nél kisebb lélekszámú falvaknak jár. • Mire futja ebből a pénzből? A polgármester szkeptikus: - Ha így folytatódik, csak a közvilágításra, az alkalmazottak fizetésére... Gázvezeték nincs, vízvezetékhálózat sincs. Három falu - Baracska, Fajkürt és Pózba - most kapta meg az építési engedélyt a közös vízvezetékre, de ha megkapják is az állami támogatást, mindhárom falunak fel kell vennie egymillió korona hitelt. Ám a viz nagyon fontos lenne, mert egészségtelen. S ez még a kisebbik rossz, de a kutak szárazak. A vízhiányt a kötött talajjal, a mocsaras részek lecsapolásával magyarázzák... A Liszka-patak szabályozása olyannyira sikerült, hogy a kutakból eltűnt a víz. Ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy az sem jelentett volna megoldást, ha a patakot nem szabályozzák - mert a víz ihatatlan. De más híján ezt isszák. ...A költségvetésből tehát nemigen futja komolyabb beruházásra. Az utóbbi években csak ravatalozó épült és a valamikori nemzeti bizottság épületét alakították át anyakönyvi hivatallá, ott kapott helyet a házasságkötő terem, a tanácsterem, a könyvtár. Az új posta nem a falu költségvetését terheli. A szövetkezet elvált Baracskától, de rosszul áll... A falunak is tartozik a földadóval - nem is kevés pénzzel, 6-700 ezer koronával, de... A magángazdálkodók sem fizetnek öt évig földadót... A föld nem - a szemét hoz némi pénzt a házhoz... Három falu - Pózba, Baracska, Fajkürt - közösen vett egy teherautót. A besei szemetet is ők szállítják el - pénzért. A vállalkozók - akik megélnek ebből - négyen-öten vannak. Ilyen kis falu nehezen tud eltartani egy szobafestőt vagy tévéjavítót, mondja a polgármester. A mezőgazdaságban egyelőre még többen vállalkoznak, de ha ilyenek maradnak a kilátások, abba kell hagyni - panaszolja Kovács László. - Ha így megy tovább, a 6-700 lakosú falvak teljesen elszegényednek, a legalapvetőbb dolgokat sem tudják majd az emberek megvenni. Hiszen mindent a kertben meg az ólakban sem lehet kitermelni. • Érződik a faluban az életszínvonal-csökkenés ?- Inkább úgy fogalmaznék, hogy sokkal szerényebben élnek az emberek. De két-három év' alatt azt hiszem, elég nagy problémát jelent majd a lakosság rétegeződése. Nagyobbak lesznek az ellentétek. Dúsgazdagokról nálunk nem beszélhetünk, de lesznek olyanok, akik jobban kiismerik magukat a törvények szövevényében. Egy magángazda képtelen érvényesülni segítség nélkül! Nincs tisztában a lehetőségeivel. S amíg nem lesz rá pénze, hogy a könyvelést, adóbevallást olyannal végeztesse el, aki ért hozzá, akit meg tud fizetni... addig nehezen boldogul. TEHETSÉGES GYEREKEK Az alábbi adatra a csehszlovákiai magyar tanítók enciklopédiájában bukkantam rá: Pozbán 1921-ben 21 kötetes könyvtár állt nemcsak a gyerekek rendelkezésére. Ma kétezer kötetes az iskola könyvtára. A magyar tanítási nyelvű alapiskola 1-8. évfolyamában 4 összevont osztályban 48 gyerek tanul - 8 pedagógus (hárman Érsekújvárból utaznak naponta) irányításával. Szlovák iskola nincs, 13 gyerek a szomszéd faluba jár. Dr. Pásztor Gizella iskolaigazgató tizedik éve tanít Pozbán. A kezdeteket felidézve gondokat sorol: kisiskola lévén nem figyeltek (figyelnek) rájuk eléggé. Ha szakos pedagógust kértek, azzal hárították el - Pózba nehezen megközelíthető. Akkoriban kezdték a középiskolába jelentkezett gyerekek felvételi eredményeit feldolgozni, amikor Pásztorné Pozbára került. Felfigyeltek rájuk. A figyelmet a jó eredményeik keltették. ... Az első-második osztályban Tolnai-módszerrel tanítanak, s ez nemcsak a gyerekeknek tetszik, hanem a pedagógusoknak és a szülőknek is. A matematikai olimpiászon két hetedikes tanuló jeleskedett. Bartek Henrietta „eredményes megoldó“ lett, és egy másik kislány csak egy ponttal maradt le. Pozbán csak magyar iskola van, mégis, a szlovák nyelv ismerete — a szívesen hangoztatott érveket cáfolandó - olyannyira színvonalas, hogy a magyar iskolák részére rendezett szlovák nyelvi versenyen a hetedikes Kovács Katalin járási első lett. A járási metodikus, Jana Garajová kíváncsiságból elment az iskolába, hogy személyesen győződjön meg róla, milyen a színvonal. Igen elismerően nyilatkozott a gyerekek szlováknyelv-tudásáról. Harmadik osztálytól már angolt is tanulnak. A nyolcadik évfolyamban az idén nyolcán végeztek, közülük heten jelentkeztek kiválasztott iskolába, s valamennyiüket felvették. Egy gyerek inasnak ment. Semmivel sincsenek rosszabb helyzetben, mint városi társaik, akkor sem, ha nincs diszkó, mozi meg cukrászda. Ezzel szemben túl a falun ott a Hegy, valóságos síparadicsom (itt minden gyerek tud síelni, mondja a testnevelésszakos tanár), nyáron pedig tábortüzet raknak. Akit pedig a színjátszás vonz meg a versmondás, az tanítás után színházat játszik. AZ UTÁNPÓTLÁS Minden rosszban van valami jó. Az egyre nehezebbé váló megélhetés városon, az iskola szempontjából talán előnyt jelent. Többen hazaköltöznek... Az utánpótlást elsősorban a kicsinyek jelentik. Ezt az óvodát nem fenyegeti a felszámolás veszélye. Demény Zoltánná, az igazgató bizakodik: az ígéret szerint az egyosztá- lyos óvodák megmaradnak. De ha az illetékesek megszegnék az ígéretüket, akkor sem esnek kétségbe:- Visszajövünk a községhez. A polgármester azt ígérte, az óvodát semmiképpen nem zárja be. Tisztában van vele, hogy ilyen kis községben létkérdés az óvoda és az iskola. Ottjártamkor „csak“ 23 gyerek szundikált az apró ágyakban, de Jitka Milánné óvónő azt mondta, vannak időszakok, amikor 33 apróságra vigyáznak. Kicsi a falu, minden gyereket felvesznek. Nyáron mindig nagyobb a létszám - azok a mamák is beadják a gyerekeket, akik nincsenek állásban, mert kert, fólia szinte minden háznál van, s 11,30-ért otthon nem tudnák kihozni a napi háromszori étkezést. • Nem jelent problémát, hogy élnek itt szlovákok is, akik szívesebben adnák a gyereküket szlovák óvodába, ha volna? - érdeklődöm. Megtudom, olyan nyelven beszélnek a gyerekkel, ahogyan a szülő kívánja. Mint ahogyan hárman - katolikusok - nem vesznek részt a református hitoktatáson.- Nem fogja elhinni, de van olyan anyuka, aki egy szót sem tud magyarul, és írásba adta, hogy magyarul foglalkozzunk a gyerekkel, mert azt akarja, hogy megtanulja a nyelvet - világosít fel Deményné. Az óvoda épülete elavult - hetvenben adták át (1970-ben!) -, cseréltek már tetőt, kazánt, de hiába toldozgatják. Szerencsére a szülők meg a vállalkozók mindenben segítenek (nemcsak az óvodának, az iskolának is). A polgármester azt mondta, kevés a vállalkozó. Mégis sokan vannak, akik hajlandók áldozathozatalra. Czímer Gyula, Czímer Nándor, Demény Zoltán, Kovács György, Kovács Jolán, Lehota Jenő, Lovas Árpád, Pásztor Emil, Tóth Zoltán közéjük tartoznak. A Kiskertészek sem maradhatnak ki a felsorolásból - ők színes tévét meg videót vettek az iskolának (meg az óvodának), és már kétszer biztosítottak buszt a komáromi színház előadására. 97 SZÁZALÉK ÉS A TEMPLOMTORONY A lakosság 97 százaléka református. Kis Pálné lelkészasszonyt nem találtam otthon - Nagysallóban tartott hittanórát csak a tiszteletest. Kilenc gyülekezet tartozik hozzájuk, az istentiszteleteken kívül 17 hittanórát tartanak. Besegít a lányuk is, akit nem vettek fel főiskolára s aki most katechétának tanul Komáromban. Kis Pál a kétszáz éves templomot mutogatja. Rekonstrukcióra szorul, a javítás sokba kerül. Majd gyűjtést szerveznek. Kétlem, hogy ilyen gazdasági helyzetben adakoznának... A tiszteletes úr bizakodó, s ezt látszik bizonyítani a sebtében végzett közvélemény-kutatásom is. Akit csak megkérdeztem, azt felelte: hozzájárul... ★ A polgármesterrel végigsétálunk a falun, fel a temetőig. A kilencvenéves Tóth Pál sírját ássák az unokák. Szép kor, de nézzek csak körül, figyelmeztetnek, mostanában jobbára fiatalok mennek el... A falu szélén elhagyott házak. Sok az idős ember. Ki törődik velük, ha már nem tudnak magukról gondoskodni? A gyerekeik, a rokonaik. S ha nincs a faluban rokon, akkor van szomszédasszony. Innen még senkit sem vittek „öregotthonba“. Állunk a Hegyen. Mögöttünk a múlt - a temető -, előttünk a falu. A jelen és a jövő. Az országút szélén egynyelvű helységnévtábla. Egy gonddal kevesebb, mosolyog a polgármester. A falut magyarul is, szlovákul is Pozbának hívják. Kopasz-Kiedrowska Csilla Berta András felvételei A FALU NEVE: PÓZBA Kovács László polgármester, háttérben a kétszáz éves templom Az ősök nyughelye
