Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-08-29 / 34. szám
I KÉPES MOZAIK 1993 augusztus Amerikában járt a pápa Világszerte kíváncsian figyelték mit is hoz majd II. János Pál pápa és Bili Clinton elnök den- veri találkozója. Egyesek úgy tippeltek, eléggé kínos lesz, mert a szentatya majd bizonyára nemtetszéssel kommentálja az amerikai szabadelvűséget. Néha a négyszemközti megbeszéléseken Clinton — aki vendégéhez hasonlóan bölcsen kerülte a konfrontációt - megúszta a veszélyes témákat és a szemrehányásokat, a pápa mégis talált rá módot, hogy az elnök és az amerikaiak tudtára adja: ellenzi az abortuszt, a családtervezést, elítéli az erőszak minden formáját, az emberi élet védelme és a szegények támogatása mellett száll síkra. A látogatás után már csak egy megválaszolatlan kérdés maradt. Vajon az amerikai hívőket, akiknek többsége természetesnek tartja a fogamzásgátlást, a házasság előtti nemi életet, a homoszexualistást stb. és saját életviteléhez igazítja az egyház tanait, mennyire ragadták meg a pápa intő szavai, amelyeket a denveri miséken hangoztatott több tízezer hallgató előtt. TÁDZSIKISZTÁN: VAN MEGOLDÁS? Mintha nem lenne Moszkvának elég honi baja, újabb és újabb dilemmák elé állítják a szovjet utódállamokban történő események. A gondok zömét most Tádzsikisztán okozza, melynek déli, Afganisztánnal szomszédos határait államközi szerződés alapján orosz katonák védik.' Nos, többek közt ez az, ami egyáltalán nem tetszik az afgán mudzsahidekkel szövetkezett tadzsik ellenzék tagjainak. A lázadóknak, akik az exkom- munisták hatalomra jutása után szöktek át Afganisztánba, hogy ott valamiféle árnyékkormányt alakítsanak, s időről időre gondoskodjanak a térséget destabilizáló támadásokról. Magas árat fizetve, ezeket viszonozzák büntetőakciókkal az orosz katonák. Közülük eddig 25-en vesztették életüket a tadzsik—afgán határon. Hogy kiutat kell keresni a helyzetből, világos mindenki számára, s Moszkva ezért hívta össze a közép-ázsiai utódállamok és Oroszország képviselőinek csúcsértekezletét. Mindannyian egyetértettek azzal, hogy meg kell fékezni a FÁK jövőjét veszélyeztető, Afganisztánból terjedő iszlám fundamentalizmust, egyúttal pedig le kell zárni az utat a kábítószer-, illetve fegyvercsempészek előtt. Moszkva azt sem titkolta, számára Fidel Castro ismét útra kelt, hogy pártfogók után kutasson f'"’ A CTTO/Tl T'T *T]Vf Í-7CI?- választék híján megint csak Á'iXÍj IIVU I- latm-amenkai kollégái táborácsapása, hogy nélkülözni, gyakran éhezni kell, s mintegy jutalomként naponta 8-12 óráig va- koskodni, mert a takarékossági program keretében többek közt az áramszolgáltatást is szüneteltetik. Szó se róla, ezúttal Fidel is panaszkodott eleget a katasztrofális gazdasági helyzet miatt. Bevallotta partnereinek, már azt se bánná, ha Washington valamiféle gesztust tenne, szívesen tárgyalna Clinton elnökkel a problémákról, mindenekelőtt a Kubával szembeni amerikai embargó feloldásának lehetőségéről. Vajon mit ajánlana fel cserébe? Csak nem a letűnt korszak forradalmi szocializmusnak nevezett maradványát? Castro vendéglátói megértést tanúsítva helyeslőén bólogattak, bizony nem jó dolog ez az embargó. Ám, minő faux pas: a kubai lider maximo csaknem Kolumbiában ragadt, mert nem is egy, mindjárt három olajtársaság tagadta meg a helytelenített embargóra hivatkozva, hogy üzemanyagot adjon el Fider Castro repülőgépébe. ban. Katonai tiszteletadással fogadta Bolívia, ahol meghívott vendégként vett részt Sanchez de Lozada államfő hivatalba iktatásán. Majd Kolumbiában tündökölt, míg honfitársai a karibi szigetországban kénytelen-kelletlen burkolództak a sötétségbe. Havannában rég megszokták: a Castro irányította sors Genfi győzelem? cbr ittam (A Miami Herald karikatúrája) Orosz harckocsik útban a tadzsik—afgán határ felé Tádzsikisztán gazdasági érdekszféra, amit meg szeretne őrizni, nem beszélve arról, hogy védelmeznie kell az ott rekedt orosz ajkú lakosságot. Ellenkező esetben veszélyes láncreakció keletkezne egész Közép-Ázsiában: életüket féltő oroszok milliói indulhatnának útra az anyaország felé. Oroszország azonkívül, hogy a csúcson született megállapodás alapján újabb rendteremtő katonákat és tankokat indított az afgán határra, s megfenyegette Kabult is, csak ajánlani tudta a dusanbei vezetőknek: üljenek tárgyalóasztalhoz a fegyveres bandáknak nevezett ellenzékkel, vitázzanak, konzultáljanak, csak ne lőjenek. Ahol nem a fegyver öl, ott földrengés, árvíz, sárözön pusztít, hurrikán dühöng vagy tűzvész változtat pokollá erdőt, mezőt, falut egyaránt. Egymást követik a természeti csapások, sorukat sem lehet követni mostanság. Granada közelében a helikopterek sem tudtak megbirkózni a hatalmas erdőtűzzel - 1500 hektárnyi borókaerdő pusztult el Égszakadás, földindulás.,. Európa délebbre fekvő vidékeit a forróság, szárazság kínozza, gyakran fanatikus tűzimádók sanyargatják. Újabb és újabb erdőtüzekhez riasztják a tűzoltókat, hogy mentsék a menthetőt — természetet és emberéletet. Sajnos nem mindig sikerrel: idén nyáron több tucat turista vakációja végződött tragédiával. A tűz martalékává váltak, csakúgy mint a több tízezernyi hektár erdőterület, borókaliget Szardínia szigetén, a francia Riviérán, Mallorcán, Valencia, Tarratoga és Barcelona közelében, Görögország varázslatos szigetein. Amerikában a szelek és a vizek urai találnak tetszést abban, hogy tornádókkal, zivatarokkal, majd sártengerrel, árvizekkel sújtsák az embereket, leromboljanak falvakat, egész városnegyedeket. Venezuelában augusztus közepe táján a Bret vihar követelt áldozatokat. Észbontó gyorsasággal söpört végig a caracasi hegyoldalra épített szegénynegyekeden, magával ragadva a bádog- és vályogviskókat, utat adva a sárözönnek, amely a legújabb jelentések szerint több mint 150 embert temetett maga alá. A túlélők megsiratták halottaikat, összeszedték megmaradt motyójukat, odébbálltak. Hurrikán dühöngött a karibi Martinique szigetén és Puerto Ricóban végveszélybe sodorva a meteorológiai kilengésekre különösen érzékeny trópusi őserdőt. Feljebb, Virginiában tornádó ragadott magával nyolc embert, röviddel azután, hogy az A heves tropikus esőzések következtében árvíz öntötte el a Fülöp-szigeteki Manila térségét is. amerikai szenátus több milliárd dolláros gyorssegélyt hagyott jóvá az árvízkárosultaknak a Mississippi és a Missouri mentén. Ezen a vidéken pár hét alatt 45-en haltak meg. Japán még szinte fel sem ocsúdott a múlt hónapi földrengés okozta rémálomból, máris újabb katasztrófákkal kénytelen szembenézni. Az augusztus eleji heves esőzések következtében három folyó lépett ki a medréből, Kiusu szigetén földtömeg temetett maga alá egy kórházat, állomást, két vonatot és több mint 40 személyt. De Kína és India sem úszta meg szárazon az elmúlt napokat: a kínai Hunan tartományban fél millióan váltak hajléktalanná az árvíz következtében, az ország északi részén csaknem 100 ezer házat úsztatott el a víz, 72 ember halt meg, mintegy 15 ezer állat pusztult el. Indiában a sorozatos földcsuszamlások során 50 személy vesztette életét. Az anyagi károk szinte felmérhetetlenek. Mindez csupán egy hónap mérlege. Vajon mi jöhet még? 1993. VIII. 29. Urbán Gabriella összeállítása
