Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-06-13 / 23. szám
Nem sokkal azután, hogy a komáromi RIGÓ STARS ökölvívói megnyerték a szlovák csapatbajnokságot, Olaszországból, pontosabban Pistoiából meghívást kaptak két előkészületi meccsre. Sztavrovszky Ildikó helyi üzletember látta vendégül a Duna-parti bokszolókat, akik igencsak tartalékos gárdával utaztak a portyára. Győrfi György edző:,,Gerejhanov megsérült a tamperei 7. világbajnokságon, a magyar vendégöklözők természetesen nem jöhettek velünk, mivel nagy részük szorítóba lépett a vb-n. Itt a nagy alkalom, bizonyíthatnak a fiatalok, s a többieknek is sokat adhat a nemzetközi ring. Sajnos, nem tudjuk, kik lesznek az ellenfeleink... “ Munkatársunk útját a RIGÓ STARS bokszklub szponzorálta Szabó Sándor hiába öklözött jól, egy szabálytalan tenyeres miatt nem folytathatta... (Tadanai András felvételei) IRÁNY: PISTOIA Még a pofonokon edződött bokszolok is alig várták, hogy véget érjen a tizenhét órás buszozás. Annál is inkább, mert az utolsó órában váratlan események történtek. Még a remek teljesítményt nyújtó Lukács József sofőr is elbizonytalanodott, amikor Pistoia központjába értünk, és az úticélnak, az Arcobaleno Szállónak se híre, se hamva sem volt. Egy-két tiszteletkört követően ránk talált a szálloda egyik kocsija, ám a mosolygós úriember csupán fél- útig kísért, aztán magunkra hagyott. Igaza volt, ugyanis a hegytetőre, amely 1141 méterre volt a tengerszint felett, más út nem vezetett... Az első „kaland“ után jött a második. Az olaszok kijelentették, nem klubcsapatok ellen bokszolnak majd a komáromiak, hanem a toscanai megyei válogatott ellen. Ez még nem lett volna baj, az viszont mindenkit meglepett, amikor a vendéglátók kijelentették, ők választják ki(!), kik lépnek szorítóba a Rigó Stars színeiben. Válogathattak, hiszen tizenhat tagú volt a Győrfi-legénység, s Pistoiában 12, Firenzében pedig 13 párharcot láthatott a közönség. ÉJSZAKAI MECCSEK Furcsa körülmények közepette zajlottak a mérlegelések, hiszen a hazai bokszolok zöme jóval a megengedett súly fölött volt, a komáromiak viszont valamennyien(l) hozták súlyukat. Győrfi György: „A szabály az szabály, az előkészületi meccset is komolyan kell venni, mi nem törődünk azzal, mit csinálnak az olaszok. Ha valakin van felesleg, az kihagyja az ebédet, s egész nap kénytelen fogyasztani.“ Kicsit meghökkentek a Duna-partiak, amikor megtudták, este kilenckor kezdődnek a mérkőzések. Az előrejelzések bejöttek, ugyanis mindkét alkalommal közel egy órát késtek a rendezők. Pistoiában azért, mert várták a Cagliari - Milan tévés meccs (1:1) végét. Hiába volt a csúsztatás, alig 500-an foglaltak helyet a takaros Auditorium sport- csarnokban. Firenzében a Fiorenti- na-stadion tőszomszédságában sem gyűlt össze több néző. A helybeliek ezt azzal magyarázták, a szurkolókat csupán a profi sport érdekli... Az igazat megvallva, a pistoiaiak, valamint a firenzeiek azt sem tudták, milyen csapat lesz az ellenfele a toscanai megyei válogatottnak. A La Nazione Pistoia napilap például azt írta az első találkozó előtt, hogy a házigazdák Szlovénia nemzeti együttesét fogadják. A műsorfüzetekben aztán már kijavították ezt a bakit. A firenzei Palazzetto dello Sportban egy Csehszlovákiát többször is megjárt úriember elképedve tudta meg tőlünk, hogy már nem létezik a közös állam. De vajon mi is történt az éjszakai bokszmérkőzésen? Az első összecsapást 15:9-re a vendéglátók nyerték, az egy nappal későbbi visszavágót pedig a helyenként önmagukat felülmúló komáromiak (15:11). Mivel barátságos találkozókról van szó, így nem kívánok szólni a csokornyakkendősök teljesítményéről. SZABÓ SANYI, A PECHES Szabó Sándor már évek óta a komáromiak egyik legmegbízhatóbb, legjobb bunyósa. Pistoiában is esélyesként lépett szorítóba Mustafa ellen, aki az első percben belátta, csak szabálytalanságokkal állíthatja meg a jóval technikásabb és gyorsabb Rigó Stars-öklözőt. A harmadik menet elején Mustafa, stop után, két ízben is tenyeressel beütött Szabó arcába. A második orvütés telitalálat volt: felrepedt a komáromi fiú szemhéja, s ennek köszönhette győzelmét az olasz (török?). A hazai ringbíró természetesen nem látott szabálytalanságot; leléptetés helyett Mustafa győzelmét hirdették ki. Szabó Sándor ötcentis, vérző sebét a helyi kórházban hat öltéssel varrták be. „Amikor a kesztyű zsinórjával orron csapott, nem éreztem semmit, később azonban elsötétült előttem minden. Nagyot tévedtem, amikor ráálltam a bel- harcra...“ „Sajnálom Balázt, hogy nem bokszolhat, pedig kirobbanó formában van. Nagyon készült erre a portyára“ - mondta Győrfi György edző. Az olaszok úgy döntöttek, a komáromiak nehézsúlyú bokszoló- ja 10 kilóval többet nyom, mint a hazai fiú, ezért nem egyeztek bele a meccsbe. MAFFIARIADÓ! Mivel a ringben nem engedték öklözni Balázt, ő talált megoldást. Szórakozásból szobatársával, Habr- ral viaskodott, s közben „ellenfelének“ elmondta. „A maffia is megijedne tőled!“ A maffia Szót a takarítónő megértette, s lélekszakadva Itt is voltunk - mondhatják a komáromi RIGÓ STARS bokszolói... futott a szállodafőnökhöz, hogy komoly verekedés tört ki az első emeleten: a fiúk egymást verik, stb. Amint a komáromiak trénere megmagyarázta, a gyerekek csak játszanak, nincs ok a riadalomra, a helybeliek megnyugodtak, annál is inkább, mert csak akkor tudták meg, bokszolok laknak a szállóban, amely teljesen el volt zárva a külvilágtól. Az erdő kellős közepén csak egy-két ház vette körül a szálláshelyet. Sztavrovszky Ildikó olaszországi magyar üzletember (ő hívta meg a komáromi RIGÓ STARS bokszo- lóit) ezzel kapcsolatban elmondta, egy évvel ezelőtt Hranekék is itt edzőtáboroztak, s a hét végén diszkóba szerettek volna menni, mégpedig a szállóban lakó hölgyekkel. Amikor megtudták, hogy a környéken nincs szórakozóhely, s a lányok apácanövendékek, igencsak elkeseredtek. VÁROSNÉZÉS(EK) Nemcsak bokszoltak a RIGÓ STARS bunyósai, hanem világot is láttak. Először Pistoiát, majd a csodálatos Firenzét, s végül Pisát, az utánozhatatlan ferde tornyával és a tengert. A városnézés velejárója a vásárlás. Természetesen Olaszországban is vadásznak a szemfüles eladók a naiv kelet-európai vásárlókra. Firenzében a csoport egy részét jól beugratták. Azok, akik zenére táncoló (?) cérnás lábú figurákat vettek 10 000 líráért (200 korona), otthon meghökkenve vették tudomásul, a bábu összecsuklik, mint az a bizonyos colstok. Hiába, hiszékenyek az emberek! A csodálatos pisai ferde torony, majd a közeli tenger jelentette az ötnapos olaszországi portya utolsó állomását. A legnagyobb balhé éppen a tenger partján kerekedett. A fegyelmezetlen olasz sofőrök eltorlaszolták a kijáratot, s azok, akik a parkoló végén voltak, nem tudtak kiszabadulni. Közel három órát vesztegeltünk a tenger partján. Azt hiszem, senki sem bánta... IRÁNY? KOMÁROM Hazafelé mindenről, így a politikáról is szó esett. Mivel egy Pőstyén melletti, verbói bíró is elkísérte a komáromiakat az olaszországi mécsesekre, így többen is rákérdeztünk: vajon bokszolt-e valaha Meciar miniszterelnök? A válasz egyértelmű volt. Sem Pavol Just, sem az ökölvívásban jártas barátai nem hallottak arról, hogy a HZDS-vezér valamikor is bokszkesztyűt húzott volna. Az viszont elképzelhető, egy-két edzésen részt vett. És még egy csemege: Vladimír Meciar nem sokkal a rendszerváltást követően a Szlovák Úszó Szövetség elnöke akart lenni. Ki tudja, miért? Ha egy kicsivel korábban érkezünk az osztrák-magyar határra, akkor összefutottunk volna Détári Lajossal, az Ancona magyar idegenlégiósával. A neves futballista éppen az új Lamborghinijával utazott Pestre. A vámos elképedve mondta, 25 millió forintot ér a kocsi, s „Döme“ 5 millió vámot fog fizetni. Már Komárom határában jártunk, amikor Lukács József sofőr megjegyezte: „Csodálom ezeket a bokszolókat, mert olyan sportágat választottak, ahol enni sem lehet, s ha rossz napot fognak ki, jól agyonverik őket...“ Zsigárdi László Pistoia, Firenze, Pisa-Pozsony T A LEGSIKERESEBB SVÁJCI FUTBALLISTA S téphane Chapuisat (1969. június 28- án született) a Borussia Dortmund svájci csatára a tavalyi szezonban húsz góllal a német labdarúgó Bundesliga második legeredményesebb mesterlövésze lett. Nem csoda, hogy a Kicker ankétja alapján ót értékelték az 1991/92-es szezon legjobbjának, a nagy nevű hazai csillagok előtt. Chapuisat az első helvét futballista, aki külföldön is befutott a nagy sztárok közé. Mivel még csak 24 éves, pályafutása során még több nagy sikert elérhet. Senki sem lepődött meg, hogy már korán megszerette a labdát, hiszen édesapja, Pierre-Albert a 70-es évek elején a legjobb svájci hátvédek egyikének számított. Kemény, forrófejű játékos hírében állt, egy kis durvaságért sohasem ment a szomszédba. Fia, szerencséjére, nem örökölte ezeket a rossz tulajdonságokat. Zürichben a Red Star csapatánál kezdte elsajátítani a sportág alapjait, majd a Lausenne következett. A felnőttek között a Malley együttesében mutatkozott be. Érdekesség, még papája (akkor 39 éves volt) ellen is szerepelt bajnoki találkozón. Nem sokáig tartott azonban a kitérő, s mindketten visszatértek Lausenne-ba. Az idősebbik először segédedzői, később menedzseri szerepkörben dolgozott, a fiatalabb pedig tehetséges csatárként ügyködött. Tizennyolc esztendősen debütált az élvonalban, balszélsőként, nem kellett sokat várnia, és már az utánpótlás válogatottban is szóhoz jutott. A felnőttek között a címeres mezt 1989 januárjában ölt- hette magára először. Nem is akármilyen találkozón, hiszen a svájciak Brazília legjobbjait fogadták. A 90 perc után Stéphan rendkívül boldog volt, hiszen két vállra fektették a labdazsonglőröket. Tizenegyszer talált a hálóba az 1989/90-es svájci bajnokságban, a következő szezonban karácsonyig tizenháromszor volt eredményes. Mégsem lett gólkirály, mert télen leigazolta - 3 millió márkáért - a Bundesligában szereplő Bayer Uerdingen. Volt edzője, a korábbi sokszoros válogatott Umberto Barberis, nagyon nehezen nyugodott bele legeredményesebb támadója eltávozásába. Ezért az idősebb Chapuisát tette felelőssé fia eltávozásáért, és addig nem nyugodott, míg az el nem távozott a klubtól... Rosszul kezdődött Chapuisat németországi szereplése, egy teremtornán térdsérülést szenvedett, s háromhónapos kényszerpihenő következett. Csak áprilisban léphetett pályára, (négyszer volt eredményes), de csapatának ez sem segített, az Uerdingen kiesett az élvonalból. Chapuisat azonban nem követte a gárdát. Ottmar Hitzfeld, a Dortmund szakvezetője szemet vetett rá és leszerződtette. Remekül megérti magát csatártársával, a dán Fleming Povlsennel. Csak azt sajnálja, hogy az északi fiú súlyos sérülése miatt több mint fél évet kihagyni kényszerült. Kitűnően érzi magát Dortmundban, annak ellenére, hogy francia nyelvterületen született; német iskolába járt, így nyelvi problémái nincsenek. Egyáltalán nem tagadja, minél hamarabb Olaszországban szeretne játszani, már az első ajánlatok meg is érkeztek. Nagy érdeme van klubja sikeres UEFA Kupa-szereplésében. Egészen a döntőig jutott a Borussia, ott azonban mindkétszer alulmaradt a Juventusszal szemben. (szabó) Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság ® 32 32 20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettes: Miklósi Péter: ® 210/4453. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit ® 210/4460. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László % 210/4454. Grafikai szerkesztő: Szilvásy Erzsébet * 210/4478. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: S 32 50 18, sportrovat: ® 36 46 39, gazdasági ügyek: S 210/4425 és 4426. Táviró: 92308. Telefax: 36 45 29. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Pribinova 25, ® 586-07. Készül a Danubiaprint, n. v„ 02-es üzemében 819 46 Bratislava, Pribinova 25. Családi magazin Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25, 8. emelet, S 210/4455 és 4476, irodavezető 32 51 29, telefax 210/4431. A kassai hirdetöiroda cime: Kováéska 25, 040 01 Koáice; S 095/622 86 39. Ügyfélfogadás: hétfőn és szerdán 8-tól 16.30-ig. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat és a Mediaprint i j Aon ™ - KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS, igazgatósága Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.
