Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-08-08 / 31. szám
A SZŐLŐ VÉDELME A betyárkóró (Conysa, / Erigeron / canadensis) egyéves, 10-120 cm magas növény. Csíranövényei már ösz- szel megjelenhetnek. Levelei lán- dzsásak, virágzata sokíészkű buga, virágszíne sárgás- vagy zöldesfehér. Egész Európában és a világ más, mérsékelt övű területein elterjedt. A homokos talajokat kedveli, a szárazságot jól tűri. Védekezés: Finale, Gramoxone A. A folyondár szülék (Convolvulus arvensis) évelő, szára 30-200 cm hosszú, fekvő vagy felkapaszkodó. Tölcséres pártájú virágai fehérek vagy rózsaszínűek. Függőlegesen lefelé haladó földbéli szárnya és gyökere 2-3 méter mélyre is lehatolhat a talajba. Vízszintesen haladó, ta- rackszerü gyökerén sok rügy van, amelyek a vegetatív szaporodást szolgálják. Egész Európában és a világ összes mérsékelt övű területén elterjedt. A futóhomok kivételével minden talajtípuson megtalálható. Védekezés: Ronstar. A szőrös disznóparéj (Amaran- thus retroflexus) egyéves, vastag karógyökere van, 15—150 cm magas. Levelei tojásdadok, a levélnyél és a levélerek szőrösek. Virágai tömött füzért alkotnak, virágszíne zöld. Magvai áprilistól csíráznak; a nedvességtől függően őszig bármikor kikelhetnek. Általánosan elterjedt gyomnövényfaj. Védekezés: Finale, Gramoxone A. A közönséges kakaslábfü (Echi- nochloa crusgalli) egy-egy példánya 10-15 mellékhajtást képez, a hajtások hossza a 150 cm-t is eléri. Virágzata álfüzér, színe zöldesibolya. Az érett termések 4—8 hónapon át nyugalmi állapotban vannak. A csírázás fő időszaka május. Az egyik legveszélyesebb egyéves egyszikű gyom. Védekezés: Finale, Fusilade, Fusi- lade S, Gallant 125 EC, Giialka 20, a) Közönséges kakaslábfü virágzata, b) szemtermése felnagyítva, c) töve és gyökérzete, d) csíranövénye Giialka 36, Gramoxone A, Targa 10 EC, Targa Super. A tarackbúza (Agropyron repens) 30-100 cm magasra megnövő évelő. Általában tarackról hajtó növény. Tarackjai dúsan elágazók és a talaj felső, 5-20 cm-es rétegében találhatók Virágzata laza kalász, a szemtermések mintegy 4 évig csíraképeÖTLETEK CSÍPŐS INNEN-ONNAN CSOMAGOLÁS KÉSZÍTSÜNK SÁRGADINNYESZÖRPÖT Az érett dinnyéket megmossuk, meghámozzuk, magvaiktól megtisztítjuk és kisebb darabokra vágjuk. Egy kg gyümölcshöz adjunk 1 liter meleg vizet, 1 kg cukrot és 5 g citromsavat, majd két napig hagyjuk állni. Két nap elteltével a levet szűrjük le és öntsük tiszta, steril üvegekbe. A levet hűvös helyen tároljuk. Szabó Mária kertészmérnök sek. A tarackok május végén és júniusban ún. mélynyugalmi állapotban vannak. Az oldalhajtás és a tarackképzés arányát a hőmérséklet és a fotoperiódus befolyásolja. Elsősorban a kötöttebb talajokat kedveli, általánosan elterjedt. Védekezés: Fusilade, Fusilade S, Finale, Gallant 125 EC, Giialka 20, Giialka 36, Gramoxone A, Targa 10 EC, Targa Super. A csillagpázsit (Cynodon dacty- lon) évelő, egyszikű, szalmaszára vékony, többszörösen elágazó, kúszó szárat képez, mely a csomóknál a talajjal érintkezve legyökerezik. Virágzó szára 5-30 cm magas. Virágzata ún. füzéres ernyő (3-7 ujj- szerüen szétálló füzér). A talaj felső, 20 cm-es rétegében dúsan elágazó, kemény, drótszerű tarackot képez. Elsősorban a tarackkal és a szárak legyökerezésével terjed. A meleg, laza talajokat kedveli, általánosan elterjedt gyomfaj. Védekezés: úgy mint az Agropyron repens ellen, az előző héten megjelent cikk táblázatában közölt legmagasabb dózisban. Kertészet és Szőlészet Színes baromfiudvar Csalánból nemcsak hatékony „biopermet“ készíthető, hanem - amint azt egy kertészkedő ismerősöm állítja — csomagolóanyagnak is kitűnő. Frissen vágott csalánnal béleli ugyanis ki a városi rokonoknak küldött zöldséges, gyümölcsös csomagokat. Mint mondja, a csalánnak köszönhető, hogy a küldemény romlatlanul, s persze, töródésmentesen érkezik meg több napos szállítás után is. -rHÄ2UNK WR JÓ TANÁCSAI A csallóközi, mátyusföldi talajok mésztartalmára általában nem lehet panasz (ha csak éppen helyenként nem túl meszesek). Másutt azonban a semleges vagy éppen kissé savanyú kémhatású talajokat a mészked- veló növények igényeinek biztosítása érdekében kalciummal kell dúsítani. Erre a célra jól megfelel az apróra zúzott mészkő, a vakolat vagy a cukorgyári mésziszap. Tapasztalatból tudjuk, mennyi bosszúságot okoznak a különféle gyomnövények, főleg ha a szomszédos elhanyagolt kertből, pagonyból, szemétdombról állandó az utánpótlás. Az erdők közelében főleg a kanadai aranyvessző, a vizenyős laposokban a nád, szeméttelepek közelében az üröm, a különféle labodák, a disznóparéj gyors terjedésével kell számolnunk. Agresszív, gyorsan terjeszkedő (gyom)növény a réti margitvirág, a molyhos madárhúr, a deres hajperje. Elvadulva a dísznövényként ültetett nyúlfüle is kellemetlenné válhat. Fokozottan ügyeljünk tehát az említett fajok megjelenésére s még mielőtt magot hoznának, ha lehet, gyökerestül távolítsuk el őket. A szenvedélyes dohányosok bizonnyal megelégedéssel veszik tudomásul, hogy még a cigarettahamu is hasznos lehet. Nem ritkán találkozunk bútorainkon olyan makacs foltokkal, amelyeket az agyonreklámozott bútortisztítók sem tüntetnek el. Az ilyen helyeket fedjük be nedves cigarettahamuval, majd azt alaposan dörzsöljük szét egy parafadugóval. A hamut egy ideig hagyjuk a folton, majd töröljük le, s az érintett helyet dörzsöljük be Diavával, Optival vagy valamilyen más hasonló készítménnyel. Nem mindenki „bírja“ a halszagot, főleg, ha az ruhán, edényen érződik. Nem kell azonban sokáig fintorognunk, a halszag kifőzött tealevéllel történő bedörzsöléssel hatásosan közömbösíthető. — r — IQ A betegségek között az első helyen általában az angolkór (rachitis) szerepel. A kór kialakulásával kapcsolatban megemlítendő, hogy természetes klinikai, kórbonctani vizsgálattal differenciált diagnosztikai szempontból lehetetlen eldönteni, hogy a kalcium, foszfor vagy a Dr vitamin hiánya okozza-e? Bizonyos esetekben előfordul az is, hogy elegendő ásványi sót és Dr vitamint tartalmaz a takarmány, mégis angolkór lép fel. Ilyenkor a kalcium, illetve a foszfor felszívódásának lehetőségét bizonyos, a takarmányban jelenlévő elemek (pl. a réz) csökkentik. (Megjegyzendő, hogy az angolkórhoz hasonló tünetekkel jár a genetikai rendellenesség kapcsán fellépő D-vitamin-rezisztencia — a szerk.) A perosis a broilerek másik közismert csontképződési rendellenessége. A lényeg az, hogy bizonyos biológiai hatóanyagok, elemek (pl. mangán, cink, kolin, biotin, nikotinsav) hiánya gátolja a porckorong normális fejlődését, s ezáltal akadályozza és a csavarodott tibia a csont hosszanti növekedését. A gátolt növekedés rövid, megvastagodott, de lényegében tökéletesen elmeszesedett hosszú csöves csontot eredményez. Ezt követően O vagy X láb jön létre, s végső fázisban megtörténik az Achilles-ín lecsúszása. Az utóbbi időben mind gyakoribbá vált a „kifordult láb“ (twisted leg) betegség. Az elváltozás általában egyoldalú és a láb kifordulásával, csavarodásával jellemezhető. A fő elváltozás a szárcsont ujjak felőli végén jön létre, ritkábban pedig a sípcsontokhoz közelebbi lábtő- csontban. Néhány esetben az Achilles-ín is kicsúszik. Eddigi ismereteink szerint a korábban már említett mozgáshiány és az élet első heteiben adott nagy energia- és fehérjetartalmú takarmány játszik szerepet, bár számos fontos részlet még tisztázatlan. A tibia(sípcsont)csavarodás elsősorban a pulykáknál jelentkezik, de előfordul a broiler csirkéknél is. Általában egyoldali. Az elsődleges elváltozás a sípcsont hossztengely körüli csavarodása, amely oldalra irányuló csánkot eredményez, (folytatjuk) Feldolgozta Cs. L. * A csendes ivarzás A szarvasmarha genetikai, tej- és hústermelő képességének kibontakozását számos tényező és feltétel határozza meg, melyek közül talán a legfontosabb a konszolidált szaporodásbiológiai helyzet, ezen belül a megfelelő időben történő újravemhesülés. A tej- és a hústípusú állományokban - elsődlegesen tartási, takarmányozási és a termelésszervezési hiányosságok miatt - egyre gyakoribb a csendes ivarzásból eredő ivarzási rendellenesség. Állatorvosi szempontból csendes ivarzásról akkor beszélünk, ha a tü- szórepedés és a peteleválás ugyan megtörtént, de az ivarzás ún. magatartástünetei hiányoznak, vagy any- nyira elmosódnak, hogy a szokásos észlelési módokkal (vizuálisan) nem figyelhetők meg. Számos oka lehet Előfordulhat petefészek-tevékenység nélküli csendes ivarzás is, különösen az ellést követő fázisban, például petefészek-ciszták jelenléte miatt. Ennek természetszerű velejáró következménye az ivarzási tünetek teljes hiánya. Tudnunk kell, hogy az ellést követő három héten belül általában bekövetkezik az ivarzás, de a tehenek 60-70 százalékában elmosódó tünetekkel, melyet gondos ivarzás- megfigyeléssel - lehetőleg napi négyszeri kontrollal, az ivarzási napló lelkiismeretes és naprakész vezetésével tudunk felderíteni. A csendes ivarzás - mint termékenyítési és újravemhesítési probléma - állományszintű megjelenése, különösen fiatal, elsóborjas, nagy tejhozamú teheneknél gyakori, oka többnyire hormonális eredetű. Gondoljunk arra a tényre, miszerint az ellést követő magas tejtermelés és az ezzel nem szinkronizált takarmány (tápláló- és hatóanyag) felvétel miatt, az intenzív tejtermelő marha szinte „kiég“, ezáltal a belső teljesítménykényszer e anyagcserezavarral, gyenge ivarzással, a petefészek cisztás degenerálódásával válaszol. Mindez arra vezethető vissza, hogy a takarmányozás színvonala, szakszerűsége, módszere, messze lemaradva - „kullogva“ - követi a genetikai előrehaladást. A csendes ivarzás tehát racionális takarmányozási és tartási feltételek mellett nem a nagy tejhozamú tehenek speciális problémája, de az említett „aszinkron“ miatt azzá válhat. A tüszőrepedés megkésik A következményes anyagcsereproblémák miatt azzal számolhatunk, hogy a méh visszaalakulása, az involúció elhúzódik, az ivarzás és a tüszőrepedés megkésik, különösen abban az esetben, ha a tehenek vagy a vemhes üszők előkészítését nem szakszerűen végezték. Ebben a tekintetben a legnagyobb problémát a szárazraálhtott tehenek túletetése, hizlalása jelenti. Az újabb kutatási eredmények ugyanis rávilágítottak arra, hogy a vemhesség alatt túltáplált (elzsíro- sodott) teheneknél, a depózsírban jelentős mennyiségű progeszteron hormon raktározódik, amely az ellést követő energiahiányos időszakban a testzsír lebomlásával egyidejűleg felszabadul, megakadályozva, illetve fékezve ezzel az ivarzást kiváltó ösztrogén hormon hatásmechanizmusát. Igen fontos teendő tehát az energiahiányos takarmányozás megszüntetése, amely a tejtermelési kapacitás kihasználásának, valamint a csendes ivarzás megelőzésének is kulcskérdése. Gondosan takarmányozzunk Olyan takarmányokat kell etetni, amelyek keményítőben gazdagok, jó minőségűek, ezáltal az állatok szívesen és nagy mennyiségben fogyasztják. Legfontosabb ilyen takarmány- komponensünk az optimális időben betakarított, magas szárazanyag-tartalmú, szakszerűen tartósított és tárolt silókukorica-szilázs. (Ennek hiányában a takarmányozást gabonafélékre alapozzuk.) Nem szabad megfeledkezni a megfelelő nyersfehérje-ellátásról sem. Az elégtelen vagy túladagolt fehérjebevitel szintén csendes ivarzásban, a petefészek inaktív működésében nyilvánul meg. A fehérjeszükségletet legcélszerűbb zöldtakarmányokkal kielégíteni. A túlzott zöldtakarmány-etetést azonban mellőzzük, mert az állatokat protein/fehérje/felesleg-felvétel- re „hajszoljuk“, ami extrém energiahiánnyal jár. Emellett a túlzott zöldetetéssel nemcsak teljes értékű növényi fehérjét, hanem indokolatlanul sok nitrátot is „viszünk“ az állat szervezetébe. (A nitrát-, ammónia-, nitritforgalom végső soron nitritmér- gezést okozhat, amelynek következménye az lehet, hogy a magzat oxigénhiány miatt a méhben elpusztul.) A tünetmentes ivarzás további kiváltó oka a hiányos hatóanyag (mikroelem és ásványi anyag)-ellá- tásban keresendő. (folytatjuk) Kistermelők Lapja 20 1993. VIII. 8. r A búscsirkék végtag-megbetegedései
