Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-07-25 / 29. szám
A híres aranyló világgömb, háttérben a tóval A Nemzetek Palotájának főépülete Európa legdrágább városa... Itt a külföldiek lenézik a bennszülötteket (mármint a genfieket), akik viszont gúnyolódnak az idegeneken... A lakásárak az eget ostromolják... Itt a világ minden izét, konyháját megtalálni... Alighanem ez a kontinens egyik legcsöndesebb városa, még kutyaugatást is ritkán lehet hallani... - ilyen és hasonló véleményeket hallhatunk Géniről az ott járt idegenektől. - Olyan város, ahol „soha senki sem mosolyog” - ezt pedig Voltaire, a felvilágosodás nagy franda filozófusa mondta. Sok külföldi tartja a genfieket hidegnek és kapzsinak. (Talán mert mindennek megkérik az árát?) Ezt a város protokollfőnöke Így magyarázta: „Az emberek hidegnek és barátságtalannak tartanak bennünket, deltát csak Ilyen módon tudjuk tiszteletben tartani mindenki magánéletét” Kai viiiista puritánok Második genfi utamon már ezeknek a (rosszindulatú, vagy igaz?) megállapításoknak ismeretében szemlélődtem a tóparti városban. Ami igaz, az igaz: Géniben rend és tisztaság honol, az emberek teszik a dolgukat Hogy mint külföldit lenéztek volna? (Pedig nem arab olajsejkként ültem be az éttermekbe egy-egy szerény ebédre.) Az utcán, a hivatalban és az üzletekben mindig készségesen adtak felvilágosítást Igaz, senki sem hívott meg az otthonába, de az évek óta ott élő külföldiek közül is kevesen vendégeskedtek genfi családoknál. Azt mondják, a genfiek nem kíváncsiskodnak a szomszédok után, ritkán nézegetnek ki az ablakon. Azt vallják, hogy ez is hozzátartozik mások magánéletének háborítatlanságához és a semlegességhez. A svájd ember karakterét emellett a keménység, az állhatatosság jellemzi, az, hogy „nem adja föl”: amit elhatározott, elkezdett, azt véghez viszi! A genfiek jellemét évszázadokon át Kálvin János tanai formálták. Genf nemcsak azért lett a diplomácia fővárosa, mert fekvéSebes Tibor riportja se csodálatos, mert nagyszerű szállodái vannak, hanem páratlan hagyományai és stílusa miatt is. Kálvin - Calvin - itt hirdette meg 1536-ban a reformációt, a puritán erkölcsöt, s ennek nagy szerepe volt abban, hogy a város közössége független maradhatott és gyors polgári fejlődés kezdődhetett A bábuk Nizzából jönnek Genf lett a „kálvinista Róma”, de ebben a városban égették el nyilvánosan szülöttének, Rous- seaunak a Társadalmi Szerződését, amellyel meghirdette a polgári egyenjogúságot Ma persze az aszketikus Kálvint, a szabadságszerető Voltaire-t és Rousseau-t egyaránt szobor dicsőíti a városban. KI emlékszik ma már a 16. századi tilalmakra, amikor Kálvin nemcsak prédikált a bűn ellen, hanem meg is büntették a vétkeseket: tiltott volt az ékszer viselése és a kártyajáték Is! Közben a protestantizmus terjedt Európában, s amikor Franda országból a király elűzte a protestáns hugenottákat, közülük több ezren Genfbe költöztek. Órakészítők, ékszerészek, bankárok és kereskedők jöttek az autónom városállamba és egy évszázadon belül a világ egyik leggazdagabb helyévé változtatták a „savanyú Genfet”. A puritánság persze tovább élt a városban, ahol ma is alig találni éjszakai életet A szerencsejáték legtöbb formája illegális volt csak a legutóbbi esztendőkben nyílt meg a tóparton a Casino de Geneve. Addig az innen néhány kilométerre, a francia határon túl fekvő Di- vonne-ba jártak rulettezni - és a haszon ott maradt Most már ez is Genfé - itt is nyfltan űzhetik a léha szerencsejátékokat A kaszinó léte azonban nem változtatott Genf arculatán, amely a decemberi Escalade ünnepen - amikor az asszonyok forró levest öntöttek az ellenséges katonák fejére - és a karnevál napjaiban derül igazán mosolyra. Az idén augusztus 13-án pénteken éjjel egyenesen Nizzából érkeznek a városba a hétméteres karneváli bábuk, majd másnap óriási tóparti tűzijátékkal folytatódik a négynapos vidámság! Az lű\'S'/.-városban- Végre történik majd valami ebben az álmos városban! - örvendezett Géniben dolgozó kollégám a hír hallatán az ENSZ-vá- ros presszójában. Napi és nyári programjáról beszélgettünk. - Ma munkaügyi konferencián hallgatom a vég nélküli felszólalásokat, délután a brazilok adnak koktélt, este vacsora a sajtóklubban, holnap a kereskedelmi tarifákról, a kelet-afrikai elefán- csont-csempészetről és a boszniai menekült gyerekekről lesz tanácskozás. Melyikről tudósítsak, hiszen nem tudok részt venni mindegyiken... Évente harmincezernél több értekezletet tartanak Genfben! A legtöbbet az ENSZ égisze alatt Ki sem hűl a delegátusok széke, már jönnek a kővetkezők. A legfontosabbakat a Nemzetek Palotájában, a Palais de Nations-ban rendezik. Amióta 1946-ban megszűnt az első világháború után alakult Népszövetség, annak épületeit az ENSZ használja. Itt van a New York-i székhelyű világszervezet európai központja. A Genfi-tó partján elterülő csodálatos parkban lévő épületegyüttest bárki megtekintheti. Kivéve az irodákat, s a tanácskozásokat Persze, belépőt kell fizetni ezért: 7 svájci frankot Megtekinthet érte egy filmet az ENSZ-ről, majd az idegenvezetővel félórás kőrúton vehet részt, amit megnyújthat egy kis parki sétával. Így juthat el a világegyetemet szimbolizáló gömbhöz, amely a főépület tó felőli oldalával szemben aránylik a napfényben. Láthatja a konferenciatermet, a kiállításokat - júniusban egy amerikai indián mutatta be festményeit -, és megtekintheti a tagországok ajándékait, köztük modern amerikai képeket, s kínai faliszőnyeget az Ég templomáról. Ez minden. Hiába, a biztonsági előírások - és a sötétkék egyenruhás ENSZ-őrök - korlátokat szabnak a turistáknak. Ezért nem kellett sorba állni az ENSZ postahivatalánál: svájci postai tarifáért ENSZ-bélyegeket vásároltunk. A postai küldeményeket UNO-bélyegekkel és UNO-bélyegzővel továbbítja a svájci posta. Békésen kávézgattunk a (vámmentes) sajtópresszóban, ahol az újságírók cserélik ki értesüléseiket, amikor belépett az ajtón egy franda kolléga:- Tíz perc múlva Lord Owen tart sajtótájékoztatót Boszniáról! Ki tart velem? Fél perc néma csönd. Senki sem mozdult A kollégák úgy vélték, hogy a remélt politikai megegyezés ideje még nem jött el... és- nem siettek Lord Owen nyilatkozatát hallgatni, öt órakor azután bezárt az ENSZ-posta és megindult az ENSZ-hivatalnokok, a több nyelven beszélő titkárnők áradata a kijáratok felé. Ismét véget ért egy nap a több ezer diplomatát és alkalmazottat foglalkoztató genfi ENSZ-városban. Ilyenkor legzsúfoltabb a város. Hiszen Genf kétszáz nemzetközi szervezetnek és 83 külképviseletnek ad otthont, ötvenezernél több külföldi polgár lakik állandóan a 180 ezer lakosú városban. Húszezren járnak dolgozni naponta Genfbe a közeli Franciaországból: ott olcsóbb a lakás, az élet - Svájcban magasabb a bér! Erzsébet szobája a Beau Ki vage-ban A turistákat 18 ezer szállodai ágy várja. A szállodai árak azonban magasak. Az ötcsillagosokban ezer svájci frankot kérnek egy kétágyas szobáért Vagy még többet! Például a tóparton, a Quai Wilsonon magasodó patinás Beau Rivage Hotelban. Itt Erzsébet királyné egykori lakosztálya is bérelhető. Tehát abban a szobában is aludhat a kedves vendég, ahonnan Ferenc József osztrák császár felesége, Magyarország királynéja utolsó útjára indult 1898. szeptember tizedikén. Erzsébet álnéven tartózkodott a szállodában:* Von Hohenembs grófnő - ez állt a névjegyén. Udvarhölgyével, Sztáray grófnővel sétahajózásra készült A kikötőben szúrta mellbe egy kihegyezett reszelővei Luigi Lucheni olasz anarchista. Erzsébet 'a hajón meghalt.. Vajon kik háltak azóta a magyar királyné egykori szobájában? Genfben persze akad olcsóbb szállás is, akár 50-60 frankért személyenként, reggelivel. Am ezeket a kis hoteleket, panziókat nehéz megtalálni, mert nincs pénzük reklámra. Az autós turisták azonban tíz-húsz kilométerre a várostól, valamelyik faluban találnak ennyiért szállást A Genfi- tó északi parti lejtőin délre néző szőlőskertek sorakoznak, takaros falvakkal. Érdemes megismeri ezt a vidéket is. De ne feledjük, hogy a nemzetközi város, a világ „tárgyalási színpada” nem járható be egyetlen nap alatL Sokkal többet érdemel! Mi mindent kínál még Genf? Hajókázást a Genfi- vagy itteni nevén: a Léman-tavon. Sétát a tóparton, az Angol kerten át a vizét 140 méter magasra lövellő szökőkúthoz, a Jet d’Eau-hoz, amely Genf jelképe lett Tegyünk sétát az óvárosban, a dombon lévő régi szűk utcácskákban, térjünk be a St Pierre katedrálisba. Ennek szószékéről hirdette tanait Kálvin. Keressük fel a Nemzetközi Vöröskereszt székházát, amelynek múzeumában megismerkedhetünk a szervezet történetével és az emberbaráti segítség megkapó emlékeivel. És keressünk egy igazi genfi kisvendéglőt, méghozzá franciát, ahol a város kisemberei költik el szerény ebédjüket egy pohár könnyű vörösbor - beaujolais, vagyis „bozsolé” - mellett Hagymaleves sülttel, salátával. A Chez Charles-nál, a kertben, ezt ketten megúsztuk ötven frankból. Genf itt, két utcányira a pályaudvartól már nem is svájci, inkább francia városnak tűnt: vidám, beszédes, közvetlen arcát mutatta. A Nemzetközi Vöröskereszt székháza Genfi panoráma (A szerző felvételei) 1993. VIII. 1.
