Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-07-11 / 27. szám
♦ * Szabálytalan krimi A macskák René Clément francia filmrendező életműve meglehetősen változatos. Készített ellenállási drámát ( Harc a sínekért), értett az irodalmi alkotások átültetéséhez (Patkányfogó), finom iróniával ábrázolta a polgári erkölcsöket {Monsieur Ripois). Volt persze kedvenc műfaja, vissza-visszatérő motívuma, érdeklődésének leginkább megfelelő hangja is. Clément a modernkori film noir egyik jeles mestere. Előszeretettel vitte vászonra a profi gengszterizmus különleges teljesítményeit. Szeretett borzongatni. Lerághatta a körmét, aki belefeledkezett izgalmas történetei megtekintésébe. Ami azonban a Tűző nap-ot s a többi dermesztő bűnügyi alkotást a szabványkrimik fölé emeli - tulajdonképpen csak annyi, ami a konfekcióárut megkülönbözteti az igazi értéktől: a feszültségteremtés érdemes mestere mindig nagy gondot fordított a lélektani hitelességre, az ok és okozati összefüggések realista feltárására, a miliőfestés pontosságára. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy munkái filmtörténeti rangúak. Tovább fognak élni, mint a divatos moziszenzációk. A macskák (1964) is a sikerült Clément- opuszok közé tartozik. Témája és tárgya egy cinikus, magabiztos, fölényes playboy rejtőzködése és védekezése. A szemrevaló fiatalembernek jó oka van arra, hogy kámfort játsszon - ugyanis elcsábította egy alvilági pofa feleségét. Az illető vérdíjat tűz ki az ifjú szélhámos fejére. Hősünk - Alain Delon személyesíti meg a figurát, immár hírnévtől övezetten, szegény megboldogult Gérard Philipe A PRO 7-en Irene Papas Görög színészből nincs sok mostanában, legalábbis olyanból, akit világszerte ismernek. Az antik színház szülőföldjéről manapság nem jelentkeznek túl sokan, akik a filmen is bizonyítanák tehetségüket - vagy csak a világ nem figyel rájuk eléggé? Én legalábbis Melina Mercourin kívül - aki időközben hazája miniszterasszonya lett, s e tevékenysége közben már nem tudott túl sok időt szakítani a művészet művelésére - csak Irene Papast tudnám megnevezni. (No meg Papadimitriu Athinát, de ő - nevével ellentétben - magyar.) Az 1926-ban született görög színésznő már külsejével is ókori elődeit idézi. (Bocsánat: mint színésznő nem idézheti elődeit, hiszen mint tudjuk, az ókori görög színházban szerepkörét idézve - női karok kikötőjébe menekül a veszélyek elől. El ne felejtsük: lu- xuskömyezetben, Monte Carlo közelében folyik a bújócska (meg a vadászat). Utoléri-e a végzet a bájgúnárt, avagy sikerül kereket oldania? Erre kapunk választ az akciókban gazdag cselekmény végén. Hadd hívjuk fel a figyelmet a logikai játék szabálytalanságára: nem olyan egyszerű a képlet, hogy „vagy-vagy”-gyal felelhetnénk a fenti kérdésekre. A macskák meséje az expozíciót követően furcsán folytatódik, s még furcsábban fejeződik be. A film egyszerre szolgál a félelmetes események színével és fonákjával. A grand gui- gnol-elemek hatását parodisz- tikús fricskák enyhítik. A bűn és a szerelem összefonódását különleges hatású epizódok érzékeltetik. Kicsit nyomasztó, kicsit elidegenítő a hangulatok felidézése. Jane Fonda európai kiruccanásának, francia kalandjának első tétele a jó szakmai és közönségfogadtatásra talált mozidarab. Aminek aztán - mint közismert - karrier és házasság lett a következménye. De ez már egy másik krimi... (3 Sat, szerda 22.25) a női szerepeket is férfiak játszották - nők nem tehették be a lábukat az amfiteátrumba.) Fekete hajával, sötét szemével, markáns vonásaival azonban pontosan olyan, amilyennek Elektrát vagy Antigonét elképzelhetjük magunkban. Mindkét szerepet eljátszotta már filmen. Akinek szerencséje volt és elég idős hozzá, láthatta: az Elektra című filmet 1962-ben, az Antigonét 1964-ben forgatta. Ugyancsak 1964-ben készült a világhírű Zorba, a görög című film, amelynek női főszerepét alakította a címszereplő, Anthony Quinn mellett, és 1967-ből származik még egy ókori görög témájú filmje, az Odüsszeia. Modernebb témák sem idegenek azonban tőle, elég csak az Anna ezer napjára gondolnunk (1969), vagy a Mindenkinek a magáét (A ciascuno il suo) című filmjére, amelyet e héten láthatunk a PRÓ 7-en, vasárnap éjjel. (Partnere egyébként az ugyancsak világhírű olasz színész, Gian Maria Vo- lonté, akire szintén érdemes odafigyelni.) (PRO 7, vasárnap 01.00) # 4 A1/3Sárnap és a TEIÍH^IS melléklete 1993. július 17.-július 23. Dormogo Dömötör és A macskák A cím medverésze nem gyermekműsorra utal, hanem a komikus-virtuóz Adriano Celentano egyik viszonylag friss, 1986-os filmjére (Osztrák 1, péntek, 21.25) A macskák sem a szirupos musicalre vonatkozik, hanem egy René Clément filmre, melyben Alain Delon a főkandúr, avagy Monsieur Fekand (3 Sat, szerda, 22.25) Dián Fosseyt úgy lázba hozza a gorillákról szóló előadás, hogy azonmód felkerekedik,s elindul a dzsungel mélyére. Az aggódó Fosseyt Sigourney Weaver alakítja (RTL, vasárnap 20.15) Elton John veri Presleyt Eltonnak immár 24 slágere stafétázik az amerikai sikerlistákon, s ezzel túlszárnyalta Elvis Presley-L Ezen a hétvégén Elton a sláger az MTV-Europe-on. Münchausen Afrikában A hazudós báró kései utóda egy bestsellerírónővel elmegy Afrikába, ahol viharos kalandokat él át. A végkifejletet nem mondjuk el... (Osztrák 1, szombat 20.15)
