Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-07-11 / 27. szám
> A RIBISZKE NÖVÉNYVÉDELME Ez a kártevő, a Synanthedon tipuli- formis még gyakoribb, mint a ribiszketapló, de mindenképpen könnyebben érzékelhető - észrevehető. A vessző hosszában húzódó, fekete falú, bama ürülékcsomókkal telített járat metszéskor felhívja a figyelmet a kártevőre. Idős bokron mindkét károsító előfordulhat. A lepke szárnyainak nagyobb része átlátszó, nem borítja hímpor, s ezért fekete erezete miatt szitára emlékeztetnek. Ebből ered a szita- szárnyú elnevezés, amit a nyelvújítás szitkárra rövidített. (Jobb lenne ezt a magyar nevet megtartani, mint a német név tükörfordításából keletkezett „üvegszámyú“ ribiszkelepke „hivatalos“, szakkönyvekben használt elnevezést.) A petéből kibújó hernyó berágja magát a hajtás, a vessző belsejébe és ott lefelé haladó járatot készít. A bá- bozódáshoz közelálló hernyó telel át. Április végén bábozódik, majd május-júniusban kirepül. Hosszan elhúzódhat az évi nemzedék rajzása. A ribiszke-szitkár elleni vegyszer- mentes védekezésként vágjuk le a lepke hernyója által megtámadott vesszőt, keressük meg az általában a járat végében tartózkodó hernyót (bábot). Sajnos, a járat gyakran a gyökémyakba, a főgyökérbe vezet, olyankor ki kell szedni a tövet. Permetezéssel csak a lepke rajzása, a tojásrakás és a lárvák kelése idején lehet védekezni ellene, mert a ribiszke-szitkár lárvája rejtetten, a vessző belsejében él. Ha hígított ribiszkeszörpöt öntünk egy citromsárga műanyag tálba és a bokrok közelébe helyezzük, akkor még a peterakás előtt összegyűjthetjük a lepkéket, nagyobb ültetvényben pedig megállapíthatjuk a permetezés optimális idejét. A szörp erjedő illata és a sárga szín vonzza a lepkéket, beleesnek a folyadékba és ottpusztulnak. Más módszer is van az előrejelzésre: figyeljük meg a vesszőkön található röplyukban a bábing, egy kis szövedéktok megjelenését. A vegyszeres védekezést a vegyes Az üvegszámyú ribiszkelepke imá- gójának testhossza 10-14 mm, szárnyainak fesztávolsága 18—24 mm. A nőstények mindig nagyobbak, mint a hímek (szakirodalom nyomán: 1. d.) Ribiszkelepke lárvája a morzsalékos ürülékcsomóval telített járatban háztájiban megnehezíti a friss fogyasztásra szánt zöldségnövények, gyümölcsök szürete. Árutermelő gyümölcsösben a várakozási idők betartásával, rajzáskor hatásos a formation (Anthio - 22 EC), a dimetoát (BI - 58 EC), és a diklórfosz (Unifosz 50 EC) hatóanyagú készítményekkel végzett permetezés. Kertészet és Szőlészet A MUSKÁTLI növényvédelme MM ÖTLETEK INNEN-ONMAN „Fogókalapács“ Nagyapám régi vágású mesterember volt, s a lakatos szakma elleni véteknek tartotta, ha valaki fogóval szögeit. így aztán jelenlétében csak titokban folyamodtam ehhez a fogáshoz, amely, valljuk be, főleg akkor kényelmes, ha tucatszám kell használt deszkákból szögeket kihúzni. Hatékonyabbá (s tán „eti- kusabbá“ is) tehetjük ezt a munkát, ha a fogó fejére egy kb. 10 mm vastag, 25-30 mm-es nagyságú vaslapot forrasztunk. Palackvágás cinezővel A kisebb kézügyességgel megáldott embernek még üveglapot vágni sem olyan egyszerű feladat, hát még palackot... Pedig ez a művelet is egyszerűen megoldható. Nem kell hozzá más, mint egy kb. 1,5 mm átmérőjű, megfelelő hosszúságú rézhuzal és egy ún. cinező pisztoly. A rézdrótot a palack köré hajtjuk, s két végét rákötjük a cinező pólusaira, majd azt bekapcsoljuk. Úgy 1 perces melegítés után a fiaskót hideg vízbe mártjuk, illetve a csap alatt leöblítjük. A hirtelen lehűtés után a rézhuzal mentén a palack könnyen kettéválasztható. Vigyázat! A hidegvizes kezelés előtt ne feledjük el a cinezőt áramtalanítani - a konnektorból kikapcsolni!!! A muskátli veszedelmes kórokozója, xantomonászos betegségének előidézője, a Xantbomonas campestris pv. pelargonii. Egyes adatok szerint az elhanyagolt állománynak 80-100 %-át is elpusztíthatja. A kórokozó dugványokkal terjed, így a vegetatív úton szaporított muskátlit szabadföldön és üvegházban egyaránt veszélyezteti. Mindkét helyen 3-6 hónapig marad életképes a talajban. A nálunk termesztett fajok közül a Pelargonium zonale a legfogékonyabb a betegségre. A xanthomonas-t a szétfröccsenő víz terjeszti. A baktérium elsősorban a természetes nyílásokon, de a sebeken keresztül is bejuthat a növénybe, s ott 20-40 nap alatt kifejlődve, teljes pusztulást okozhat. A fertőzés kezdetén apró, kör alakú, vizenyős foltok keletkeznek a levélen, amelyek hamarosan barnára, majd feketére színeződnek. A foltok terjedésével az egész levél elszárad. A száron is gyorsan szaporodnak az elváltozások, mígnem teljes hosszában nyálkásan elrohad. A dugványok a talpuktól felfelé megfeketednek, megrothadnak. A betegség kialakulását, terjedését megkönnyíti a nedvesség és a magas páratartalom, ezért rendkívül fontos szárazon tartani, szellősen ültetni a növényeket. A kórokozótól mentes anyanövény-állomány sok gondtól szabadítja meg a kertészeket. Dug vány szedéskor metszőeszközünket okvetlenül fertőtlenítsük! Minden egyes vágás után mártsuk baktériumölő szerbe! (Egy liter vízhez két Neomagnol tablettát adjunk.) A szaporítóanyag szedése után, a sebfelület lezárására Kasu- min 2 L 0,15 % -os oldatával való permetezés javasolható. A megelőzésre a továbbiakban a Rézoxiklorid 50 WP, 0,3 %-os oldata is hatásos. A technológiai részletek pontos megtartása rendkívül fontos, mert a baktériummal fertőzött muskátlit csaknem lehetetlen meggyógyítani. A muskátlirozsdát okozó gomba - Puccinia pelargonii zonalis - ún. uredospórákkal tartja fönn magát, kizárólag muskátlin él. Köztes gazdanövénye nincs. Szabadföldön nem, csak az üvegházakban telel át. Az uredospórák rémisztőén gyorsan, mindössze 3-6 óra alatt csíráznak ki. Két hét múlva jelennek meg a rozsdatelepek a leveleken. A betegség télen, tavasszal és ősszel rohamosan terjed; nyáron a meleg napokon stagnál vagy visszafejlődik. A gombát a fertőzött dugványok is terjesztik. Ezért minden ismeretlen szaporítóanyagot Plantvax 20 WP 0,15 %-os oldatával csávázzuk. Az állományt két-három hetente kontakt (Dithane M-45) és sziszte- mikus (Sápról) szerekkel felváltva permetezzük. Csak a kedvezőtlen körülmények között a fejlődő muskátlit fertőzi a botritisz. A leveleken és az elnyílt virágok szirmain bama, elhaló foltok keletkeznek. A védekezés első teendője a körülmények megváltoztatása (világos helyiség, gyakori szellőztetés, a beteg növények, illetve növényi részek eltávolítása). A Rovral, a Sumilex és a Ronilan szerek hatásosak a gomba ellen. Kertészet és Szőlészet A szemek és a magvak élelmiszerré történő feldolgozása közben jelentős mennyiségű ún. malomipari melléktermék képződik, melyek közül a legjelentősebbek a korpák. A korpa a héj burkát, valamint a szem külső részét tartalmazza, ezért rostban és fehérjében gazdagabb, mint az eredeti mag. A korpafélékre nagy természetes foszfortartalom jellemző, amely az állatok részére kitűnően értékesíthető (a korpa etetése során ezért a mészkiegészítésről nem szabad elfeledkezni). A korpaféléknek magas a nyers- rosttartalma, ennélfogva a szarvas- marhák és' a juhok természetszerű takarmánya. Kisebb adagban szívesen fogyasztják a sertések, baromfiak és a lovak is. A legfontosabb és a legnagyobb mennyiségben termelődik a búzakorpa, amelynek keményítőértéke kg-onként 500 g, fehérjetartalma pedig 100-120 g között változik. Gazdag rosttartalmánál és kedvező keményítő-fehérje arányánál fogva kiváló tejelő takarmány. Sokféle és bőséges B-vitamint tartalmaz: Tiaminból 4-11 mg-ot, Ribo- flavinból 1—4, Nikotinsavból 250- 400 mg-ot, Pantoténsavból pedig 25 mg-ot. A korpafélékben E-vi- tamin és sok zsír található. Kissé hashajtó hatásúak. A korpa értékét, minőségét nagymértékben rontja az üszögspóra. Mennyisége házilag gyorsan ellenőrizhető. Kevés korpát (20 g) magas pohárba helyezünk, majd azt színültig töltjük vízzel és jól összerázzuk. Néhány percnyi ülepítés után a pohár felszínén csíkban láthatóvá válik az összegyűlt üszögspóra. A szürkés-fekete csík szélessége jelzi a fertőzés mértékét. Ezzel az eljárással a korpában lévő rostaaljról, gyommagtartalomról, a földes részek mennyiségéről is informálódhatunk. Ezek a pohár fenekén gyűlnek össze. A korpa minősége joggal kifogásolható, ha 0,5 %-nál több üszögspórát és anyarozst tartalmaz. A konkolyos és üszögös korpát fiatal, vemhes és szoptató, tehát veszélyeztetett állatokkal ne etessük. Á korpa tápértékét a gabona (búza) kiőrlési foka, intenzitása jelentősen módosítja. Az egészséges búzakorpa a teheneknek önmagában szinte „eszményi“ tejelő pótabrakja, mert 1 kg korpa 2 liter tej termeléséhez nyújt elegendő fehérjét, keményítőt. A tejelő tehén abrakszükségletének 40—45 %-át, a juhokénak pedig akár 60 %-át is a korpa képezheti. Sertésekkel - elsősorban kocákkal — naponta 1 kg korpa etetése javasolt. A lovak abrakjának 25-30 százalékát tartalmazhatja. Etetésével — hashajtó hatásánál fogva - a lovak ünnepi betegsége megelőzhető oly módon, hogy a szünnap előtti este forrázva és testmelegen 1,5-2,0 kg korpát az abrakhoz keverünk. Ritkábban etessünk egyéb korpaféléket is. Az esetek többségében azonban az egyéb korpák a búzakorpával keverve kerülnek forgalomba. A KORPA TÁPÉRTÉKE A KIÖRLÉSTÖL FÜGGŐEN Kiőrlési (%) Nedvesség (%) Emészthető fehérje (%) Kern. érték (g) 75,0 13,0 11,2 50,6 83,0 13,0 10,0 46,5 34,0 13,0 7,7 40,0 A KORPAFÉLÉK MINŐSÉGE TÁPLÁLÓÉRTÉK ALAPJÁN Korpaféle 1 kg takarmány tápanyagtartalma emészthető keményítő fehérjekonfehérjetart. (g) érték centráció % Búzakorpa (egységes) 110 500 22,0 Búzakorpa (jó minőségű) 120 550 21,8 Búzakorpa (gyenge minőségű) 105 400 26,2 Arpakorpa (közepes) 100 570 17,5 Kukoricakorpa 95 580 16,4 Zabkorpa 35 400 7,9 TEJELŐ TEHÉN ÉS KOCA RÉSZÉRE JAVASOLHATÓ TAKARMÁNYKEVERÉK a) Koca (200 kg testtömegű, a vemhes- ség utolsó hónapjában) 1. változat 2. változat Takarmányárpa 1,0 1,5 Kukorica 1.0 1,2 Szójadara 0,5 0,3 Búzakorpa 1,0 0,5 Takarmányrépa 1,5 3,0 b) Tejelőpótabrak (1 liter tejtermeléshez) 1. változat 2. változat Takarmányárpa 0,10Búzakorpa 0,20 0,5 Borsó 0,10 Kistermelők Lapja CSÍPŐS LETT AZ ÉDES Gyakori panasz, hogy az eredetileg édes paprika leromlik, csípőssé válik, szinte égeti az ember száját. Ez akkor fordul elő, ha a termelő a legszebb tövekről maga szedi a jövő évi vetőmagot. Ugyanis előfordulhat, hogy valahonnan a kornyékről csípős fajta virágpora került az édespaprika bibéjére, vagyis két különböző tulajdonságokkal bíró fajta kereszteződött. Abban az esetben tehát, ha saját vetőmagot akarunk használni, növényeinket el kell szigetelnünk. Ez a paprika esetében a legközelebb termelt más fajtákból legalább 500 méteres távolságot feltételez, hiszen a rovarok nagy távolságokra is elhordják a virágport. A háztájiban ez bizony nem könnyű, ámde mégis megoldható. Az anyatő virágait, még mielőtt kinyílnának, vékony vattaréteggel borítsuk, illetve csavarjuk be; a virágszárat pedig jelöljük meg lazán felkötött színes pamutfonállal. A vattaréteg minden idegen virágport felfog, s így az öntermékenyülésnek nincs akadálya. Gyakorlatilag minden önmegpor- zásra képes növény virágát így kezelhetjük. A megtermékenyülés hat nap alatt megy végbe. Ha a vatta időközben megázna, azt szárazzal váltsuk fel. Végül még egy jó tanács: lehetőleg a legkésőbbi virágokból fejlődő termésekből nyerjünk magot. Csiba László 20 1993. VII. 11. ÚBUJBSBfl mm g A metszési felületen jól felismerhető a szítkor hernyójának járata korpajjip
