Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-07-11 / 27. szám
fr Senki sem ér rá meggyógyulni? — Az uram éppen most ment el valahová, de megvárhatja, nemsokára jön. Jancsó Pétemé kedvesen invitál a nyári konyhába. Várjak, kis ideig csak kibírom a fájdalmat. Sietve felvilágosítom, hogy nem roppant meg a derekam, nem félrecsúszott csigolyáimat jöttem visszarakatni Vágfarkasdra. A kíváncsiság hozott ide, mert egyik kedves kollégám, akit kiegyenesített, azóta ódákat zeng Jancsó Péterről. Még bele se melegedtünk a beszélgetésbe, amikor megérkezett a férj.- Honnan tudom ezt a mesterséget? Elég régen volt, amikor rájöttem, hogy értek hozzá, de időm se nagyon volt, meg nem is igen akartam vele foglalkozni. Ismerősökön segítettem, de nem dicsekedtem senkinek. A szomszédok se tudták. Egy.__ beteg mondta el a Komáromi Lapok újságírójának, s az felkeresett. • Nincs szüksége röntgenfelvételre, hogy fellazítsa a leblokkolt csigolyákat?- Nincs. Megérzem az ujjaim- mal. Ha elcsúszik a platnyi, mert csak így mondom, az igen fájdalmas, de van, akinek zsiborog. • Orvosi könyveket olvasott?- Nem. Tudja, ez úgy van... Nem hiszem, hogy ezt könyvből meg lehetne tanulni. Ha így volna, akkor minden orvos tudná. • Kitől kapott hozzá kedvet?- Senkitől. Én is kezeltettem magam a Pista bátyánál. Halála után magamra lettem utalva. Kezdetben állatoknak igazgatLátogatóbau a vágfarkasdi csontkovácsuál tu fáj? tam helyre a kiugrott csigolyáját. A kutyának, malacnak, lónak is kiugrik a csigája, ha elesik, megcsúszik... • Vezet kimutatást arról, hányán keresik fel?- Nem. Évente többszáz személy is megfordul nálam. Némelyik nap többen vannak, máskor kevesebben. Kiszámíthatatlan. Le is köti az embert, mert ha már foglalkozom ezzel, akkor legyek itthon. Ha elhoznak egy beteget Brünnből vagy Kassáról, az sokba kerül. Ne várjanak félnapokat. • Messzebbről is jönnek?- Németországból, a volt Jugoszláviából, Oroszországból. Torontóból is egy angol házaspár. Pöstyénben voltak gyógykezelésen, s a fürdőigazgató tudott rólam... Az asszonykára a hazatérése után műtét várt. A dereka fájt, zsibbadt az egyik fele. Rendbe tettem. Nem kellett műteni. • Jelentkezett azóta?-A férje járt itt. Elmondta, hogy a felesége tökéletesen rendbe jött. Mindjárt másnap megszűnt a zsibbadása, mert ha a derékkal van hiba, vagy a tompor van kicsúszva, akkor a láb zsibbad. • Nem fél attól, hogy esetleg árt?- Attól még senki se ájult el, hogy helyreigazítottam, mert ez nem olyan erős fájdalom. Aki hónapok óta szenved, alig tud járni, annak nagyon fáj, akár hozzáér az ember, akár nem. Azt a pár percet kibírja. • Ha törés van, tilos hozzányúlni. ..- A ficamot vissza lehet igazítani úgy, hogy a törést ne bántsam. • Merészség kell hozzá.- Egyszer éjjeliőrt hoztak, elesett, a válla kiszakadt a fészkéből, becsúszott a hóna alá. Üres volt a vállgödre. Visszaigazítottam. Tartott vagy öt percig. • Nem veszik rossz néven az orvosok, hogy belekontárkodik a munkájukba?- Egynémelyik igen. Aki jól végzi a munkáját, az nem törődik vele, hogy ezzel foglalkozom. Igen sok beteget úgy hoznak ki a kórházból a hozzátartozók. .. akiket hetekig kezelnek és a gyógyszerek se segítenek. Helyrerakom őket, s harmadik napjára szinte fájdalommentesen járnak. Doktor Borbély László pszichológus közvetítésével Érsekújvárban is fogadtam a betegeket. Megfordult itt már orvos, pap és miniszter is... volt, aki már hónapok óta hordta a keménygallért, amit az orvosok adtak neki, mert hogy ki van kopva a nyakcsigája. Három platnyija ki volt csúszva. Visszaigazítottam. Elnézem a városban az embereket... Az egyik fél- rébb áll, mint a másik! Mindjárt látom, hogy ki lehetne őket egyenesíteni. Figyelje csak meg az embereket, az egyik jobbra, a másik balra hajlik, mert fáj a dereka. • A nők vagy a férfiak fájó- sabb derekúak?- A nők. De gyerekeknél is előfordul. Héthetes kicsit is hoztak hozzám. Egyik lába majdnem három centivel volt rövi- debb. Az orvos azt mondta, operálni kell, mert hiba van a forgóban. Nem volt semmi más, csak ki volt csúszva. Azt tartom, ha valaki operáció nélkül helyrehozható, az mindig jobb. Olyan kicsit is hoztak, aki fel volt szí- jazva, szét volt feszítve. Jézusom, mondom, szegény kicsike mit szenvedhet! Annak is rövi- debb volt az egyik lába. LeszedJancsó Péter és a galambjai tem róla a szíjat, rendbe raktam. Alig egy hónapjára elhozták ellenőrzésre. Nem volt semmi baj. • Ki volt a legidősebb betege?- Egy nyolcvanhat éves pozsonyi asszonyka. Három hónapja kezeltette magát, nem nézhette a tévét, könnyezett a szeme, fájt a feje. Az orvosok azzal intézték el, hogy a korral jár. Valahogy tudomást szerzett rólam, elhozatta magát. Utána üzent, hogy azóta nem fáj a feje, köt, varr... De ha valaki öregkorára meggörbül, azt már nem lehet kiegyenesíteni. Sokan jönnek fiatalasszonyok, hogy szülés után zsibbad a derekuk, a lábuk. .. ezen lehet segíteni. A legnagyobb baj, hogy nagy a hajsza, senki nem ér rá meggyógyulni. Olyanokat hoznak, hogy ketten vezetik... helyreigazítom, erre azt mondja, milyen jó, holnap mehet dolgozni. • Ilyen procedúra után pihenni kell?- Legkevesebb négy-öt napig kellene... az első két nap feküdni, a harmadik nap járni egy keveset. Minimum egy hét kellene mindenkinek, hogy megerősödjön. Aki ezt betartja, két évig is panaszmentes, (kopasz) (Sztrecsko Rudolf felvételei) ORVOS A CSONTKOVÁCSRÓL A gerincoszlop elváltozása minden betegség okozója? Mi a kiropraktika? Filozófia, tudomány, a gerincoszlop-betegségek gyógyításának módszere. A megfogalmazás egy pszichoterapeuta-ki- ropraktikustól származik. Nálunk általában a népi gyógyászat „tárgykörébe“ tartozó csontkovács mesterséget értjük alatta. Holott nálunk is létezik kiropraktika - az orvostovábbképzőn oktatják - szigorúan orvosok számára. Az Amerikai Egyesült Államokban 70 ezer képzett kiropraktikus működik, s mindnek van pacientúrája - ez már önmagában is arról tanúskodik, hogy szükség van rájuk. Hollandiában, Olaszországban 300-300-an vannak. Az angol Ménnél orvosprofesszor és Cyriax ortopédus iskolát nyitottak Londonban azon orvosok számára, akik ezzel a területtel kívánnak foglalkozni. ' A kiropraktika hazája azonban Amerika. Ott alakította meg 1893-ban David Palmér az első kiropraktikus-képző iskolát. Abból indultak ki, hogy a betegségek nagyobb részének a gerincoszlop elváltozása az oka, a látás-, a hallásromlást is ezzel magyarázták. Palmer elsőként figyelmeztetett rá, hogy a kiropraktika nem csupán a csigolyák mechanikus helyre- igazítását jelenti, hanem szoros összefüggés létezik a szervezet és az idegrendszer között. Az energia az agyból kiindulva a gerincvelő közvetítésével az idegpályákon szállítja a szervezetünkbe az „életerőt“, s bármilyen kis mértékű diszlokáció, csigolya-elmozdulás megakadályozhatja az energiaáramlást. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a kézzsibbadás, szédülés a gerincoszlop megbetegedését jelezheti - s ilyen tüneteket nem szabad könnyelműen venni. Dr. Herdics Jánosnak, az akupunktúrával gyógyító ismert komáromi orvosnak teszem fel a kédést: igaz-e az az állítás, hogy minden betegség oka a gerincben keresendő?- Ezzel részben vitába szállnék! Egy konkrét betegség kifejlődésének több oka is lehet. Például lehet genetikai oka. Amikor valaki hajlamos rá, hogy egy bizonyos betegség kifejlődhessen nála. Ám ennek nem kell okvetlenül bekövetkeznie. Ha valamilyen körülmény nem adott, a betegség sem fejlődik ki. De például ha a gerincnél ugyanazon a szinten hosszabb ideig tartó folyamat az idegszálon keresztül hat a hozzátartozó belső szervre, egy idő után funkciózavar állhat be. S ha a funkciózavar huzamosabb ideig tart és az eredeti gerinchatás nem szűnik meg, előbb- utóbb kifejlődhet az organikus megbetegedés. Példával magyarázva: ha egy nőnek beteg a petefészke és azt nem kezelik, hiába próbálom megszüntetni a derékfájást akupunktúrával. Ideig-óráig elérhető némi javulás, de a betegséget nem szüntetem meg, egyszerre kell kezelni a petefészket és a gerincet is. Herdics doktor még medikus korában (ennek majd harminc éve) megfogadta, hogy orvosként a gerinccel legalább mint hobbival foglalkozik majd. Azóta sok év telt el, és elhatározásából nemcsak hobbi lett. Azon kevés orvosok közé tartozik, akik nem vetik el a csontkovácsok tudományát, de...- A csigolyákat az orvos is helyre tudja rakni és ami plusz, meg tudja állapítani, hogy mikor szabad hozzányúlni. Előfordulhat, hogy többet árt, mint használ. A csigolyák egymás fölött helyezkednek el, s azt, hogy a gerinc egyáltalán működhessén, a két csigolya mozoghasson - többek között a porckorongok is biztosítják. A laikus azt hiszi, hogy helyrerakja a porckorongot, a „platnyicskát“. Ilyenkor finom roppanás hallatszik és a csigolya visszamegy a helyére. Illetve úgy fogalmaznék, hogy mobilizálom a leblokkolt csigolyát. A képzett kiropraktikus tudja, hogy ezt fekve kell végezni, fellazítva a gerincet, így érem el, hogy a két csigolya széthúzódjon. Vannak esetek, amikor a helyreigazítás kifejezetten árt. • Mikor?- Gyulladásban levő ideggyökérnél például tilos helyreigazítani a csigolyát, amit a laikus nem ismerhet fel. Néha az orvos sem. • A röntgen nem mutatja ki?- Nem. Ezt érezni kell, és megvannak a tünetei. • Elképzelhető, hogy a laikus is érzi?- Csak feltételezi. Érzi az ott lévő apróbb izmok tűlfeszülését. • Jancsó Péter önre hivatkozott. Azt mondta, a doktor úr százszázalékosan megbízik benne.- Nyugodt lelkiismerettel küldök hozzá pácienst olyan esetekben, amikor ügy látom, hogy azt a finom blokkot helyreteheti. De az utókezelés minden esetben szükséges. Akupunktúrával oldjuk meg véglegesen a kialakult helyzetet. • A doktor. úr ellenzi, hogy a betegek csontkovácshoz forduljanak?- Nem, de előbb feltétlenül keressék fel az orvost! Ha teljes kivizsgálással jelentkeznek nálam, bizonyos esetekben a saját vizsgálataimmal kiegészítve, nyugodt lelkiismerettel küldöm őket a csontkovácshoz. • Miért fáj ma annyi embernek a gerince?- Ez civilizációs probléma. Merem állítani, hogy a középkorban, amikor az emberek többet mozogtak, nagyobb volt a fizikai megterhelés, kevesebb embernek voltak ilyen panaszai. A másik dolog a stressz, amely ma a tűrőképesség többszörösét is eléri. Ugyanis minden stresszhatásnál fokozott izomfeszültség keletkezik az egész testben, így a gerincben is. • Mit lehet ez ellen tenni?- Megszabadítani az emberiséget a stresszhatásoktól. • Ez járhatatlan út.- Legalább napi tíz-tizenöt percet tornász- szunk, hát- és hasizomerősítő gyakorlatokat végezzünk. S van egy fantasztikus módszer! • Mi az?- Az úszás. • S aki nem tud úszni?- Az tanuljon meg! • Milyen legyen a fekhelyünk? Kemény?- Aki megszokta a kemény fekhelyet és szereti - ám legyen. De a legtökéletesebb az ún. franciaágy, amely felveszi a gerinc hajlatait. x Figyeljünk a testünkre, higgyünk neki. Ha ásítanunk kell, ásítsunk. Ha testünk jelzi, szívesen pihenne összekuporodva a padlón, tegyük meg. Ne arra figyeljünk, hogy min ülünk, min fekszünk, hanem arra, hogy kényelmesen üljünk, kényelmesen feküdjünk. Amerikában senki sem ütközik meg azon, ha valaki felteszi a lábát az asztalra. Nálunk furcsán néznének az emberre... De ne szégyelljünk változtatni a kényelmetlen testhelyzeten - szigorú körülmények között (akár komoly üzleti tárgyalás alatt) sem. Az asztaltól felállva nyugodt lélekkel nyújtózzunk egy nagyot. Fogyasszunk kevesebb édességet, ügyeljünk a súlyunkra, ne cipeljünk terhet (!), és időnként engedjünk meg gerincünknek egy kis pihenést. Semmit ne erőltessünk... Óvjuk idegeinket, és törődjünk testünk épségével - tanácsolja Herdics doktor -, s akkor ritkábban kell orvoshoz és csontkovácshoz fordulni. Kopasz-Kiedrowska Csilla 1993. VII. 11.
