Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-04-18 / 15. szám

4 § BEMUTATKOZUNK LAPUNK - HIVATALOS BEJEGYZÉS SZERINT - CÍME: KOMÁRNANSKÉ LISTY - KOMÁROMI LAPOK, AMI ALAPJÁBAN MEGHATÁROZZA E KÖZÉLETI HETILAP ARCULATÁT. KOMÁ­ROM VÁROSA ÉS A RÉGIÓ SZÁMÁRA KÉSZÜL - KÉT NYELVEN. EBBŐL SZÁMOS ELŐNY ÉS LEGALÁBB ANNYI HÁTRÁNY IS SZÁRMAZIK, MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN; 12, 14 VAGY 16 OLDALON. ÁRA - TERJEDELMÉTŐL FÜGGETLENÜL - 3 KORONA; NYOLC OLDAL A HÍRLAPI RÉSZ ÉS 4-6-8 OLDAL MELLÉKLET. A NÉGYOLDALANKÉNTI HAJTOGATÁSSAL IS ELKÜLÖNÍTETT RÉSZEK TARTALMUKBAN IS KÜLÖNBÖZNEK EGYMÁSTÓL. HETILAPUNK PÁRATLAN SZÁMAI A MAGYAR, A PÁROS SZÁMOK A SZLOVÁK (NÉGYOLDALAS) RÉSSZEL KEZDŐDNEK. A SZLOVÁK ÉS A MAGYAR HÍRLAPI RÉSZ NEM MUTÁCIÓJA EGYMÁSNAK. CSAK A LEGFONTOSABB ANYA­GOKAT KÖZÖLJÜK OLYKOR MINDKÉT NYELVEN, DE EZ NEM KÖTELEZŐ SZABÁLY. ENNÉLFOGVA A SZLOVÁK, ILLETVE A MAGYAR NYELVŰ OLDALAK SZEMLÉLETE, SZERKESZTÉSI ÉS TÖRDELÉSI MÓDJA IS MÁS. NEM RITKA, HOGY VITÁBA IS KEVEREDIK EGYMÁSSAL A MAGYAR, ILLETVE A SZLOVÁK HÍRLAPI RÉSZ. EZT ÍGY VÉLJÜK TERMÉSZETESNEK, DEMOK­RATIKUSNAK. ÍGY ISMERI MEG E VÁROS, ILLETVE VIDÉK EMBERE MÁSNYELVÚ TÁRSA GONDOLKODÁSÁT, NÉZETEIT, VÉLEMÉNYÉT... A MAGYAR OLDALAK BEOSZTÁSA A KÖVETKEZŐ: 1/HELYÜNK A VILÁGBAN; 2/AZ ANYAGI KULTÚRA TÜKRE; 3/A SZELLEMI KULTÚRA TÜKRE; 4/MINDENFÉLE (MEGHÍVÓK, KÖZLEMÉNYEK, KÖSZÖNTŐK, MŰSOROK, HÁZTARTÁSI TANÁCSOK, AFORIZMÁK, VICCEK, SPORT STB.). A SZLOVÁK RÉSZ BEOSZTÁSA GYÖKERESEN ELTÉRŐ. KÜLÖN MELLÉKLETBEN JELENNEK MEG PL. A VÁROSI KÉPVISELŐTESTÜLET HATÁROZATAI, RENDELETÉI STB. RENDKÍVÜLI MELLÉKLETEKET KÜLÖNBÖZŐ ESEMÉNYEK ALKALMÁVAL JELENTETÜNK MEG, MINT PÉLDÁUL A JÓKAI SZÍNHÁZ, VAGY LAPUNK ALAPÍTÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA; A KOMÁROMI NAPOK CÍMŰ RENDEZVÉNYSOROZAT VAGY A MÁRCIUS 15-1 ÜNNEPSÉGEK; A VÁSÁRCSARNOK PÁLYÁ­ZATI EREDMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA; A KOMÁROMI ERZSÉ- BETHÍD ÁTADÁSÁNAK 100. ÉVFORDULÓJA VAGY A JÓKAI NAPOK; A MAGYAROK VILÁGTALÁLKOZÓJA VAGY AZ EGYÜTTÉLÉS ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSE STB. VANNAK KÉT­NYELVŰ ÉS VANNAK MAGYAR VAGY SZLOVÁK MELLÉKLE­TEINK. AZ ALÁBBIAKBAN A MAGYAR NYELVŰ HÍRLAPI RÉSZ ELMÚLT ESZTENDEI TERMÉSÉBŐL KÖZLÜNK NÉHÁNY SZE­MELVÉNYT, PL. A TŰNŐDÉS, A KOMÁROMI ARCKÉPCSARNOK CÍMŰ ROVATAINKBÓL. A MÁCZA MIHÁLY ÍRTA RÖVID VÁROS- TÖRTÉNETET LAPUNK KIADVÁNYÁBAN, A NÉGYNYELVŰ (MAGYAR-SZLOVÁK-NÉMET-ANGOL) TÉRKÉPEN TALÁL­HATÓ, MERT SZERKESZTŐSÉGÜNK ILYEN - ÉS EHHEZ HASONLÓ - TEVÉKENYSÉGGEL IS FOGLALKOZIK. EGYRÉSZT MERT SZÜKSÉGÉT ÉRZI AZ EFFAJTA HIÁNY PÓTLÁSÁNAK, MÁSRÉSZT MEG AZÉRT, HOGY AZ EGYRE ROMLÓ GAZDASÁGI HEL YZETBEN TALPON TUDJON MARADNI... KMECZKÓ MIHÁLY, főszerkesztő Lapunk az 1848-49-es magyar szabadságharc gyermeke és Komá­rom legizgalmasabb sajtótörténeti emléke. 1849. július 11-én jelent meg először. Az elmúlt másfél év­század során három alkalommal szűnt meg, a szabadságharc körül­ményei miatt, majd a gazdasági vál­ság, valamint az önkényuralom kö­vetkeztében. Városunk leghosszabb időt megért lapja összesen 65 esz­tendeig szolgálta Komárom igényes polgárait, a lakosság fontos szellemi műhelyeként. A Komáromi Lapok most „újra“ második születésnapját ünnepli. Amikor a magyar szabadságharc idején, 1848. október 1-jén megje­lent a Komáromi Lapok utolsó szá­ma, Friebeisz István, az újság akkori felelős szerkesztője a következő­képpen búcsúzott olvasóitól: „Lete­szem tehát e pillanatban a tollat, isten hozzádot mondván minden ol­vasónak a viszontlátásig“. A lap­szerkesztő tehát nem adta fel a re­ményt, bizott az újrakezdésben. Ta­lán ez a mondat késztette Pázmány Kornélt, Rovácz Albint és a többie­ket, hogy 1871. április 1-jén újrain­dítsák a Komáromi Lapokat. Az új­ság azonban rövid időn belül anyagi okok miatt ismét megszűnt. Nyilván Friebeisz István gondola­ta ösztönözte 1880-ban és később Tuba Jánost, Baranyai Józsefet, Ányos Lajost, Fülöp Zsigmondot, Kiss Gyulát, Alapy Gyulát, Zámbó Gyulát stb., hogy továbbvigyék a gazdag múltú komáromi sajtó ha­gyományait, hiszen 1880-ban újra­indult a Komáromi Lapok. A Tuba János alapította Komáromi Lapok 1944-ig jelent meg. Az 1989-es csehszlovákiai politi­kai változások során, csaknem fél évszázad hallgatás után újraindítot­tuk a Komáromi Lapokat, melynek első száma 1991. április 20-án jelent meg. Az újságot két hónapig, tehát 1991. május 31 -ig a Komáromi Járá­si Hivatal adta ki, majd 1991. június 1-tól az újság új kiadói gazdája, a Komáromi Városi önkormányzat. A Komáromi Lapok az elmúlt két év alatt eljutott Magyarországra, Kárpátaljára, Erdélybe, Újvidékre, Burgenlandba, valamint Kanada, az Egyesült Államok, Ausztrália és Iz­rael magyarságához, és fiatal lap létére szellemi tekintélyre tett szert külföldön is. Tarics Péter A Duna és a Vág-Duna össze­folyásánál 108-115 méter tengerszint feletti magasságban fek­vő Komárom a Kárpát-medence egyik legrégibb települése, s gazdag történelmi múltú városa. Területe a korai bronzkortól folyamatosan la­kott. Megtelepedtek itt a kelták, majd a közelben, a Duna jobb partján a rómaiak létesítettek Brigetio név­vel jelentős légióstábort és várost. A népvándorlás ^, évszázadaiban az avarok tartózkod­tak huzamosabb ideig térségében, dl A magyar honfog- lalást követően a 10. században a Vág-Duna torkolatánál megépített vár a magyar állam szervezésekor Komárom megye székhelye lett. E vár mellett azonos nevű település jött létre. A korabeli városokat megil­lető kiváltságait IV. Béla királytól kapta 1265-ben. Középkori vára he­lyén a 16. század derekán törökelle­nes erődként megépült az úgyneve­zett öregvár, melyet a 17. század­ban f. Lipót uralkodása idején az úgynevezett Újvárral bővíttek ki. A 18. században a város a gabona­kereskedelem és a céhes ipar or­szágos jelentőségű központjává vált. 1745-ben Mária Terézia király­nő szabad királyi várossá emelte. VJ3A0' Komárom rövid története 1763-ban és 1783-ban nagy erejű földrengés sújtotta. A napóleoni háborúk hatására a bécsi udvar felújíttatta a komáromi erődöt, s elhatározta, hogy 200 ezer katona befogadására is alkalmas erődrendszerré építi ki. Az erődök építése az 1848-49-es szabadság- harc miatt félbeszakadt. 1848. szep­tember 17-én nagy tűzvész pusztítot­ta el a város kétharmadát. A követke­ző évben a pusztítást az ostromló császári sereg ágyúi folytatták. A vá­ros védői Klapka György tábornok vezetésével ellenálltak a túlerőnek, a harcok után azonban a város ro­mokban hevert. A 19. század hetve­nes éveiben befejeződött a komáro­mi erődrendszer építése, az erőd- lánccal körülzárt város viszont ha­nyatlásnak indult, s csupán a 19. század végén kezdett ismét fejlődni, főleg miután 1896-ban Komárom­hoz csatolták a Duna jobb partján fekvő Újszőnyt, amivel teret nyert terjeszkedéséhez. 1919-tól Komá­romnak a Duna bal partján fekvő része a Csehszlovák Köztársaság határvárosa lett. 1938 novemberé­ben az első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz csatolták, majd 1945-ben ismét Csehszlovákiához. Jelenleg a komáromi járás székhe­lye, 38 ezer lakossal, jelentékeny gépiparral (hajógyártás), élénk turis­taforgalommal és kulturális élettel. Lakosainak kétharmada magyar nemzetiségű, így a dél-szlovákiai magyarok egyik kulturális központja. Interjú Ancsin Péter természetgyógyásszal Tűnődés Az állatvilág élőlényei - bár­mennyire ellenségei is egy­másnak - nagy veszély fenye- gettével összeverődnek a vé­dett helyeken és nem bántják egymást... Az ember ilyenkor viszont könnyebben kitaszítja társát a „védettség szigeté“- ről. Az ember olykor, nem har­minc ezüst pénzért, de egyet­len fillérért is képes elárulni, eladni társát... Nagy veszély esetén mintha a természet em­beri tulajdonsággal ruházná fel az állatokat, míg állati tulaj­donságokkal az embereket! Az utóbbi időben elsősor­ban a politikai porondokra fi­gyeltünk. Kissé mostohán bántunk a Csemadokkal... Pe­dig amikor a nyolcvanas évek­ben megkérdezték Sütő And­rást, az erdélyi írót: Mit irigyel leginkább a felvidéki magyar­ságtól? azt válaszolta: A száz­ezer magyart tömörítő Csema- dokot... Az időközben létre­hozott RMDSZ-ben azóta is fé­nyesen vigyáznak az egység megőrzésére! Jó, hogy rövidesen saját tu­lajdonú székháza lehet Komá­romban a Csemadoknak. Mint régi időktől fogva a templo­mokra, úgy lesz szükségünk újra az ilyen közösségi házak­ra is, ahol veszély idején összebújhatunk... Ahol talán az emberségünket is megőriz­hetjük ... Kmeczkó Mihály A híd jelkép Évszázadokon át az összetar­tozást, az összekapcsolódást jelzi, és szolgálja a gyakorlatban. Ha valahol már egyszer a hidat felépítették, az örökké megma­rad. Fel lehet robbantani, le lehet rombolni ugyan, de a HÍD szelle­me tovább él. A mi hidunk, a százéves Er- zsébet-hid az előbbiek közé tar­tozik. Két országot és egy ketté­választott várost, népet köt össze. (gőg) Az elmúlt években egyre nagyobb teret hódít a természetgyógyászat, népi gyógyászat és nem utolsósor­ban a bioenergiával történő gyógyí­tás. Ez utóbbi viszont nem szakmai felkészültséget, hanem elsősorban adottságot igényel. Ilyen adottsá­gokkal rendelkezik Ancsin Péter, vá­rosunk egyik polgára is. • Mikor jött rá, hogy különleges képességekkel rendelkezik?- Lényegében világéletemben hi­tetlen Tamás voltam, nem nagyon hittem a különféle misztikusnak ható dolgokban. A szaunában körülbelül két évvel ezelőtt az egyik alkalma­zott derékfájásra panaszkodott. Több esetben láttam és olvastam is erről a gyógyítási módról, úgy gon­doltam, kipróbálom. Az illető fájást érzett, mikor a kezemmel közelítet­tem a derekához, de a tünetek más­napra elmúltak. Még két alkalommal elvégeztem a műveletet, s azóta az illetőnek nincsenek panaszai. Az eset elgondolkoztatott, és beiratkoz­tam az alternatív gyógyászati tanfo­lyamra, amelyet legutóbb már ne­gyedik alkalommal rendeztek meg nemzetközi részvétellel. • Milyen módszert alkalmaz a gyógyítás során?- A kezemet úgy használom, mint az antennát, tehát végigpásztázom a páciens egész testét. Mikor kiala­kul a kellő kapcsolat, a beteg résznél az aura kisebb bioenergiát sugároz ki. E helyeken a kezem átmelegszik, mivel a bioenergiámat átadom a be­teg résznek. Természetesen mű­szereim segítségével pontosabban is meg tudom határozni a fájdalom helyét. • Hogyan viselkednek a pácien­sek a bioenergia besugárzásakor?- Három típust különböztetünk meg. Az első típus nagy fájdalmat, a második csak meleget érez, míg a harmadik nem érez semmit. • Az adottságon túl igényel-e ez a gyógyítási mód szakképzettséget is?-Természetesen. Elsősorban di­agnosztizálni kell a beteget és csak utána foghatok hozzá a gyógyítás­hoz. A szakirodalom részletesen le­írja az egyes betegségek gyógyí­tását. • Ártalmas lehet a bioterápia?- A bioterápiának nincs káros ha­tása, de együtt kell működni a keze­lőorvossal, mivel az általa megkez­dett gyógymódba nem szabad be­avatkozni. Sajnos, a bioterápiáról még sok mindent nem tudunk, de gyógyító hatása bizonyított. Például nemsokára természetes alapanya­gokból készült bioenergiával feltöl­tött kenőcsök, gyógyteák kerülnek forgalomba, így hatásuk akár meg­tízszereződhet. 1993. IV. 18 Czékus Péter A 0 - .a * k nf\l/ vnuK^Qltl UP»® ^ története

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom