Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-01-31 / 4. szám

♦ * Valakinek a baján, problémáján HIVA­TALBÓL segíteni nyilván nem szívesség: munkaköri kötelesség. Ha a segíteni hiva­tott egyén, szervezet, hivatal vagy bármi ezt mégis megtagadja, annak még mindig le­hetnek úgynevezett objektív okai is, ame­lyekről ő maga sem tehet. Rosszabb, érthe­tetlenebb és semmivel sem menthető vi­szont az az eset, amikor nyivánvalóan NEM AKAR segíteni. Annak ellenére, hogy - mint már említettük - egyértelműen kötelessége lenne. Ilyesminek szenvedő alanya az érsekújvári Zsilinszky házaspár: a férj, László, aki a Nyitrai Pedagógiai Karon tanít, a feleség, Adriana, aki a városi lakáshivatal dolgozója, és hároméves kislányuk, Réka. Csak a teljesség kedvéért - no meg talán egy-két későbbi következtetés esetleges levonásának megkönnyítésére - tegyük hozzá, hogy Adriana szlovák, László pedig magyar nemzetiségű. Kálváriájukat Adriana mesélte el:- Fiatal házasokként jutottunk kétszobás szövetkezeti lakáshoz, három évvel ezelőtt. A múlt fűtési szezon elején megállapítottuk- nem volt nehéz -, hogy az egyik szobá­ban teljesen hideg a radiátor. Azonnal beje­lentettük a lakásszövetkezetnek - semmi. Másodszor, harmadszor, sokadszor is beje­lentettük - ugyanaz. Személyesen is el­mentünk - kaptunk egy semmitmondó vá­laszt, egy homályos ígéretet, ám továbbra sem történt az égvilágon semmi. Végigfa- gyoskodtuk a telet a kétéves kislánnyal- földszintes a lakás, tehát amellett, hogy félig fűtetlen volt, a padlójából is csak úgy áradt a hideg! - és dühünkben, vagy inkább kétségbeesésünkben elhatároztuk: amíg rendbe nem hozzák a hibát, csak a fele lakbért fogjuk fizetni. Erre bezzeg egykettő­re reagáltak, bár igaz, kissé sajátos logiká­val. Közölték velünk ugyanis, hogy amíg nem fizetjük ki a hátralékot, ne is számít­sunk arra, hogy valaha meg lesz javítva a fűtés... Mi persze azonnal kifizettük, mert félreraktuk azt a pénzt, de legalább szóbeli garanciát szerettünk volna tőlük kapni, hogy a nyár folyamán eltávolítják a hibát. Ezt meg Zs. Adriana: „Nem tudom, mi van a hát­térben ..." (A szerző felvétele) is kaptuk - éppen csak a szerelők nem jöttek. Illetve egyszer itt jártak - akkor viszont a házmesternő nem adott megren­delőlapot a fűtőtest cseréjének elvégzésé­re. Egyszerűen nem volt hajlandó! Azt mondta - alig akartam hinni a fülemnek -, hogy túl rövid ideje lakunk még itt, és különben is, túl fiatalok vagyunk ahhoz, hogy bármit csak úgy cserélgettessünk... Újra eljött a tél, kemény fagyokkal, és a la­kásunk hidegebb volt, mint valaha. Én tüdő- gyulladást kaptam, a férjem is erősen meg­hűlt, a kislány az édesanyámnál vagy az anyósoméknál volt állandóan! Közben a szövetkezetben - mert természetesen egy pillanatig sem hagytuk őket békén - még olyan „tanácsot“ is adtak, hogy én a lakáshivatalban dolgozom, intézzem el ott az egészet. Válaszként arra, hogy mi nem nekik, hanem a szövetkezetnek fizetjük a lakbért, az igazgató csak ennyit mondott: „Nekem személyesen ugyan nem...“ A napnál is világosabb, mire célzott, ám mi nem voltunk hajlandóak tudomásul venni. Nekik ezt meg kell csinálniuk! - hajtogattuk, egyre csökönyösebben. „Ügyünknek“ idő­közben híre ment a házban, s hogy emiatt-e vagy sem, nem tudom, mindenesetre ez idő tájt kezdődött a rendszeres molesztálásunk. Ellopták az ajtó elől a lábtörlőt, letépték a postaszekrényünkről a cédulát, a bicik­linknek kiszúrták mind a két kerekét, a kislá­nyom többször is sírva panaszolta, hogy sértegetik, csúfolják a gyerekek... Minden­nek a teteje az volt azonban, hogy valaki névtelen levelet írt a főiskola dekanátusára, azzal vádolva a férjemet, hogy nacionalista kijelentésekkel provokálja az itt élő szlová­kokat. Ó, akinek szlovák felesége van! Hát most már igazán nem tudom, mi van ennek az egész dolognak a hátterében, de hogy valami van, az biztos. Az, hogy nem va­gyunk hajlandóak „kötelező" csúszópénzt adni olyasmiért, amire, mint rendesen fizető bérlőknek, jogunk van? Netán nemzetiségi unszimpátia, esetleg mind a kettő együttvé­ve? Mindenesetre tény, hogy immár a má­sodik telet szenvedjük ilyen áldatlan állapo­tok között. Mindenkinél, aki illetékes az ügyben, már voltunk legalább egy tucat­szor, a férjem a jó ég tudja, hányszor vett ki szabadságot, a szerelőket várva, de mind­hiába. Már ott tartunk, hogy lakáscserén gondolkodunk, mert egyszerűen nem látunk más megoldást... Utóiratként csak annyit: mint megtudtuk, Zsilinszkyéknál időközben mégiscsak rend­behozták a fűtést. Örömhír? Maga a puszta tény talán igen. Arról viszont, hogy miért csak másfél átfagyoskodott tél után, az elmondottak alapján mindenki szabadon al­kothat véleményt. Vas Gyula KORUNK HÉT CSAPÁSA 1. HÁBORÚK Polgárháborúk és államok közötti konfliktu­sok dúlnak az egész földgolyón. A második világháború óta legalább 150 háború tört ki. 2. ÉHSÉG A legpusztítóbb kór az éhhalál: Földünkön 1,1 milliárd ember éhezik, illetve alultáplált. Egyedül Bangladesben 25 millió gyerek testi vagy szellemi fogyatékos, mert jóformán nincs mit ennie. 3. KÁBÍTÓSZEREZÉS 9,4 millióan rabjai a kokainnak, hatmillióan élnek heroinnal. A kábítószer-kereskedelem a legjövedelmezőbb „üzletág“. 4. BŰNÖZÉS Minden percben több tucat bűncselekményt követnek el bolygónkon. Mind nagyobb mé­reteket ölt a szervezett bűnözés, s egyre több példa van a különféle maffiák nemzet­közi összefogására. 5. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Másodpercenként kétezer négyzetméter er­dő semmisül meg, ami végzetesen befolyá­solja az éghajlatot. Ugyancsak másodper­cenként ezer tonna szén-dioxid jut a levegő­be, miáltal kialakul az üvegházhatás a Föld légterében. Ennek következtében nő a tró­pusi tornádók száma. A gleccserek és a sarkköri jégmezők megolvadnak, nő a ten­gerek vízszintje. 6. TÚLNÉPESEDÉS Az emberi létezés egyensúlya felborult. Évente kétszer annyian születnek, mint amennyien meghalnak, s így a szilvesztert mindig százmillióval többen „ünnepük“. Most fél év alatt nő meg annyival a népes­ség, mint Krisztus születésétől nyolcszáz éven át. Jelenleg 6,4 milliárdan vagyunk, s a jövő évszázad közepén 12-14 milliárdan leszünk. 7 A|DS 17 másodpercenként fertőzi meg a szörnyű kór egy-egy embertársunkat, és száz má­sodpercenként hal meg beteg az immun- rendszer feltartóztathatatlan összeomlása miatt. San Franciscóban minden 25-ik lakos AIDS-kórban szenved. Afrikában máris két­millió gyermek árva e vírus miatt. Mi az emberiséget ma sújtó hét csapás közös jellemzője? - Az, hogy valamennyi­nek okozója maga az ember! Érdemes megőrizni A múlt év végéig még örökösödési, ajándékozási és ingatlanátruházási adót fizettünk, éspedig a rokoni vi­szonytól függően 1,5-től 20 százalékig az örökölt, kapott vagy átruházott vagyon nagyságára való tekintet nélkül. A január 1-jétől hatályban levő új, az SZNT 314/92 TL sz. törvénye azonban már a vagyon nagyságát is figyelembe veszi, és minél nagyobb lesz az örökölt, kapott vagy átruházott vagyon értéke és minél távolabbi rokon tulajdonába kerül, annál nagyobb lesz az utánuk fizetett adó. A legkisebb adótétel 100 korona, és fontos tudnivaló, hogy a törvény nem tartalmazza azokat a jegyzői ügyletilletékeket, amelyeket az év végéig hatályban volt törvény szabályozott. Ezeket az év kezde­tétől igazgatási illetékek formájában fizetjük, és a jegyzők jövedelmét képezik. A 314-es sz. törvény értelmében tehát az adófizetőknek három csoportját különböztetjük meg. • az első csoportba a gyermekek és leszármazottaik, a szülők, vala­mint a házastársak, illetve rokonaik tartoznak • a második csoportba tartoznak a testvérek, a férj gyermekei, a férj egyeneságú rokonai, valamint azok a személyek, akik az ingatlanátruhá­zóval vagy az örökhagyóval lega­lább egy évet közös háztartásban éltek és gondoskodtak a közös ház­tartás vezetéséről vagy rá voltak utalva eltartási szempontból az átru­házóra, ajándékozóra, illetve örök­hagyóra, továbbá a saját vagy a töb­bi gyermek házastársa, unoka­öcsök, unokahúgok, nagybácsik és nagynénik. • a harmadik csoportba a többi jogi és természetes személy tar­tozik. Az adózónak az adókötelezettség keletkezését követően 30 napon be­lül kell adóbevallást tennie. Az adót az adóhivatal veti majd ki, s a kiveté­séről szóló értesítés kézbesítésétől számítva 30 napon belül kell azt befizetni. Az örökösödési adó tárgyát az ingó és ingatlan vagyon képezi. Amennyiben hazai ingatlan vagyon­ról van szó, az örökhagyó állampol­gárságára való tekintet nélkül ideha­za adóztatják meg. Az említetteken kívül az adó tárgyát képezik a hazai és külföldi fizetőeszközök, az érték­papírok és követelése stb. is. Adót abból az összegből fizet az örökös, amely a törvény által megengedett tételek leszámítása után marad (le­számítható pl. az adósság, a teme­tési költség stb.). Az ajándékozási adóval kapcso­latban fontos tudnivaló, hogy alapját az ajándékozott vagyonnak az aján­dékozás idején és helyében szokott ára képezi. Adót kell fizetni a külföld­ről belföldi személyre átruházott in­góságért, a külföldről ajándékozás útján behozott tárgyakért (vagyis amit külföldön kapott pénzből vett). Az adó alapját ebben az esetben a behozatali vámmal csökkentett vámérték képezi, esetleg a behoza­tali pótlék vagy a behozatali adó. Amennyiben ugyanaz a személy ajándékoz két kalendáriumi évben ugyanannak a személynek, az aján­dékozott vagyon értéke össze­adódik. Inqatlanátruházási adót az eladó (vagyis átruházó) fizet, a vásárló (vagyis az ingatlanra szert tevő) ke­zeskedik az adó befizetéséért. Ab­ban az esetben, ha ingatlanra valaki versenytárgyalás útján vagy éppen árveréssel tesz szert, az adót az ingatlant szerző fizeti. Csere esetén az adót az átruházó és az új tulajdo­nos közösen fizeti. A szóban forgó törvény negyedik része tartalmazza többek között az örökösödési, az ajándékozási és in­gatlanátruházási adókulcsokat, és kitér azoknak az eseteknek az is­mertetésére is, amelyekben az adó- mentesség érvényesül. Természe­tes személyek esetében adómente­sek például azok az ingóságok, amelyek bizonyíthatóan nem szol­gálnak vállalkozói célokat és egyéb kereseti tevékenységhez sem hasz­nálják fel, s amennyiben az ilyen vagyon értéke az első csoportba tartozó személyek esetében nem haladja meg a 300 000 koronát, a második csoportba tartozók eseté­ben a 60 000 koronát, a harmadik csoportba tartozó személyeknél pe­dig a 20 000 koronát. Az új tulajdo­nosok csak a fenti összegeket meg­haladó részből fizetnek adót, és mi­nél távolabbi rokonról van szó, az adómentes minimum összege annál kisebb.-pg­ÖRÖKÖSÖDÉSI, AJÁNDÉKOZÁSI ÉS INGATLANÁTRUHÁZÁSI ADÓKULCSOK AZ ADÓALAPNAK MEGFELELŐ ADÓ (KORONÁBAN) A rokonsági fokozat szerint besorolt személyeknél 1 mill, koronáig 1 milliótól 2 millióig 2 milliótól 5 millióig 5 milliótól 7 millióig 7 milliótól 10 millióig 10 milliótól 20 millióig 20 milliótól 30 millióig 30 milliótól 40 millióig 40 millión felül 1. csoport 1 % 10 000 + 1,3 % az 1 m.-t megh. alap­ból 23 000 + 1,5% a 2 m.-t megh. alap­ból 68 000 + 1,7 % az 5 m.-t megh. alap­ból 102 000 + 2% a 7 m.-t megh. alap­ból 162 000 + 2,5 % a 10 m.-t megh. alap­ból 412 000 + 3% a 20 m.-t megh. alap­ból 712 000 + 4% a 30 m.-t megh. alap­ból 1 112 000 + 5% a 40 m.-t megh. alap­ból 2. csoport 3% 30 000 + 3,5 % az 1 m.-t megh. alap­ból 65 000 + 4% a 2 m.-t megh. alap­ból 185 000 + 5% az 5 m.-t megh. alap­ból 285 000 + 6% a 7 m.-t megh. alap­ból 465 000 + 7% a 10 m.-t megh. alap­ból 1 165 000 + 8% a 20 m.-t megh. alap­ból 1 965 000 + 9% a 30 m.-t megh. alap­ból 2 865 000 + 10% a 40 m.-t megh. alap­ból 3. csoport ajánd. és örökösödési adó 7% 70 000 + 9% az 1 m.-t megh. alap­ból 160 000 + 12% A 2 m.-t megh. alap­ból 520 000 + 15% az 5 m.-t megh. alap­ból 820 000 + 18% a 7 m.-t megh. alap­ból 1 360 000 + 22 % a 10 m.-t megh. alap­ból 3 560 000 + 28 % a 20 m.-t megh. alap­ból 6 360 000 + 35 % a 30 m.-t megh. alap­ból 9 860 000 + 40 % 40 m.-t megh. alap­ból ingatlanátruhá­zási adó 4% 40 000 + 5% az 1 m.-t megh. alap­ból 90 000 + 6% a 2 m.-t megh. alap­ból 270 000 + 7% az 5 m.-t megh. alap­ból 410 00 + 8% a 7 m.-t megh. alap­ból 650 000 + 10% a 10 m.-t megh. alap­ból 1 650 000 + 13% a 20 m.-t megh. alap­ból 2 950 000 + 16% a 30 m.-t megh. alap­ból 4 550 000 + 20 % 40 m.-t megh. alap­ból

Next

/
Oldalképek
Tartalom