Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-01-31 / 4. szám
♦ * Valakinek a baján, problémáján HIVATALBÓL segíteni nyilván nem szívesség: munkaköri kötelesség. Ha a segíteni hivatott egyén, szervezet, hivatal vagy bármi ezt mégis megtagadja, annak még mindig lehetnek úgynevezett objektív okai is, amelyekről ő maga sem tehet. Rosszabb, érthetetlenebb és semmivel sem menthető viszont az az eset, amikor nyivánvalóan NEM AKAR segíteni. Annak ellenére, hogy - mint már említettük - egyértelműen kötelessége lenne. Ilyesminek szenvedő alanya az érsekújvári Zsilinszky házaspár: a férj, László, aki a Nyitrai Pedagógiai Karon tanít, a feleség, Adriana, aki a városi lakáshivatal dolgozója, és hároméves kislányuk, Réka. Csak a teljesség kedvéért - no meg talán egy-két későbbi következtetés esetleges levonásának megkönnyítésére - tegyük hozzá, hogy Adriana szlovák, László pedig magyar nemzetiségű. Kálváriájukat Adriana mesélte el:- Fiatal házasokként jutottunk kétszobás szövetkezeti lakáshoz, három évvel ezelőtt. A múlt fűtési szezon elején megállapítottuk- nem volt nehéz -, hogy az egyik szobában teljesen hideg a radiátor. Azonnal bejelentettük a lakásszövetkezetnek - semmi. Másodszor, harmadszor, sokadszor is bejelentettük - ugyanaz. Személyesen is elmentünk - kaptunk egy semmitmondó választ, egy homályos ígéretet, ám továbbra sem történt az égvilágon semmi. Végigfa- gyoskodtuk a telet a kétéves kislánnyal- földszintes a lakás, tehát amellett, hogy félig fűtetlen volt, a padlójából is csak úgy áradt a hideg! - és dühünkben, vagy inkább kétségbeesésünkben elhatároztuk: amíg rendbe nem hozzák a hibát, csak a fele lakbért fogjuk fizetni. Erre bezzeg egykettőre reagáltak, bár igaz, kissé sajátos logikával. Közölték velünk ugyanis, hogy amíg nem fizetjük ki a hátralékot, ne is számítsunk arra, hogy valaha meg lesz javítva a fűtés... Mi persze azonnal kifizettük, mert félreraktuk azt a pénzt, de legalább szóbeli garanciát szerettünk volna tőlük kapni, hogy a nyár folyamán eltávolítják a hibát. Ezt meg Zs. Adriana: „Nem tudom, mi van a háttérben ..." (A szerző felvétele) is kaptuk - éppen csak a szerelők nem jöttek. Illetve egyszer itt jártak - akkor viszont a házmesternő nem adott megrendelőlapot a fűtőtest cseréjének elvégzésére. Egyszerűen nem volt hajlandó! Azt mondta - alig akartam hinni a fülemnek -, hogy túl rövid ideje lakunk még itt, és különben is, túl fiatalok vagyunk ahhoz, hogy bármit csak úgy cserélgettessünk... Újra eljött a tél, kemény fagyokkal, és a lakásunk hidegebb volt, mint valaha. Én tüdő- gyulladást kaptam, a férjem is erősen meghűlt, a kislány az édesanyámnál vagy az anyósoméknál volt állandóan! Közben a szövetkezetben - mert természetesen egy pillanatig sem hagytuk őket békén - még olyan „tanácsot“ is adtak, hogy én a lakáshivatalban dolgozom, intézzem el ott az egészet. Válaszként arra, hogy mi nem nekik, hanem a szövetkezetnek fizetjük a lakbért, az igazgató csak ennyit mondott: „Nekem személyesen ugyan nem...“ A napnál is világosabb, mire célzott, ám mi nem voltunk hajlandóak tudomásul venni. Nekik ezt meg kell csinálniuk! - hajtogattuk, egyre csökönyösebben. „Ügyünknek“ időközben híre ment a házban, s hogy emiatt-e vagy sem, nem tudom, mindenesetre ez idő tájt kezdődött a rendszeres molesztálásunk. Ellopták az ajtó elől a lábtörlőt, letépték a postaszekrényünkről a cédulát, a biciklinknek kiszúrták mind a két kerekét, a kislányom többször is sírva panaszolta, hogy sértegetik, csúfolják a gyerekek... Mindennek a teteje az volt azonban, hogy valaki névtelen levelet írt a főiskola dekanátusára, azzal vádolva a férjemet, hogy nacionalista kijelentésekkel provokálja az itt élő szlovákokat. Ó, akinek szlovák felesége van! Hát most már igazán nem tudom, mi van ennek az egész dolognak a hátterében, de hogy valami van, az biztos. Az, hogy nem vagyunk hajlandóak „kötelező" csúszópénzt adni olyasmiért, amire, mint rendesen fizető bérlőknek, jogunk van? Netán nemzetiségi unszimpátia, esetleg mind a kettő együttvéve? Mindenesetre tény, hogy immár a második telet szenvedjük ilyen áldatlan állapotok között. Mindenkinél, aki illetékes az ügyben, már voltunk legalább egy tucatszor, a férjem a jó ég tudja, hányszor vett ki szabadságot, a szerelőket várva, de mindhiába. Már ott tartunk, hogy lakáscserén gondolkodunk, mert egyszerűen nem látunk más megoldást... Utóiratként csak annyit: mint megtudtuk, Zsilinszkyéknál időközben mégiscsak rendbehozták a fűtést. Örömhír? Maga a puszta tény talán igen. Arról viszont, hogy miért csak másfél átfagyoskodott tél után, az elmondottak alapján mindenki szabadon alkothat véleményt. Vas Gyula KORUNK HÉT CSAPÁSA 1. HÁBORÚK Polgárháborúk és államok közötti konfliktusok dúlnak az egész földgolyón. A második világháború óta legalább 150 háború tört ki. 2. ÉHSÉG A legpusztítóbb kór az éhhalál: Földünkön 1,1 milliárd ember éhezik, illetve alultáplált. Egyedül Bangladesben 25 millió gyerek testi vagy szellemi fogyatékos, mert jóformán nincs mit ennie. 3. KÁBÍTÓSZEREZÉS 9,4 millióan rabjai a kokainnak, hatmillióan élnek heroinnal. A kábítószer-kereskedelem a legjövedelmezőbb „üzletág“. 4. BŰNÖZÉS Minden percben több tucat bűncselekményt követnek el bolygónkon. Mind nagyobb méreteket ölt a szervezett bűnözés, s egyre több példa van a különféle maffiák nemzetközi összefogására. 5. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Másodpercenként kétezer négyzetméter erdő semmisül meg, ami végzetesen befolyásolja az éghajlatot. Ugyancsak másodpercenként ezer tonna szén-dioxid jut a levegőbe, miáltal kialakul az üvegházhatás a Föld légterében. Ennek következtében nő a trópusi tornádók száma. A gleccserek és a sarkköri jégmezők megolvadnak, nő a tengerek vízszintje. 6. TÚLNÉPESEDÉS Az emberi létezés egyensúlya felborult. Évente kétszer annyian születnek, mint amennyien meghalnak, s így a szilvesztert mindig százmillióval többen „ünnepük“. Most fél év alatt nő meg annyival a népesség, mint Krisztus születésétől nyolcszáz éven át. Jelenleg 6,4 milliárdan vagyunk, s a jövő évszázad közepén 12-14 milliárdan leszünk. 7 A|DS 17 másodpercenként fertőzi meg a szörnyű kór egy-egy embertársunkat, és száz másodpercenként hal meg beteg az immun- rendszer feltartóztathatatlan összeomlása miatt. San Franciscóban minden 25-ik lakos AIDS-kórban szenved. Afrikában máris kétmillió gyermek árva e vírus miatt. Mi az emberiséget ma sújtó hét csapás közös jellemzője? - Az, hogy valamennyinek okozója maga az ember! Érdemes megőrizni A múlt év végéig még örökösödési, ajándékozási és ingatlanátruházási adót fizettünk, éspedig a rokoni viszonytól függően 1,5-től 20 százalékig az örökölt, kapott vagy átruházott vagyon nagyságára való tekintet nélkül. A január 1-jétől hatályban levő új, az SZNT 314/92 TL sz. törvénye azonban már a vagyon nagyságát is figyelembe veszi, és minél nagyobb lesz az örökölt, kapott vagy átruházott vagyon értéke és minél távolabbi rokon tulajdonába kerül, annál nagyobb lesz az utánuk fizetett adó. A legkisebb adótétel 100 korona, és fontos tudnivaló, hogy a törvény nem tartalmazza azokat a jegyzői ügyletilletékeket, amelyeket az év végéig hatályban volt törvény szabályozott. Ezeket az év kezdetétől igazgatási illetékek formájában fizetjük, és a jegyzők jövedelmét képezik. A 314-es sz. törvény értelmében tehát az adófizetőknek három csoportját különböztetjük meg. • az első csoportba a gyermekek és leszármazottaik, a szülők, valamint a házastársak, illetve rokonaik tartoznak • a második csoportba tartoznak a testvérek, a férj gyermekei, a férj egyeneságú rokonai, valamint azok a személyek, akik az ingatlanátruházóval vagy az örökhagyóval legalább egy évet közös háztartásban éltek és gondoskodtak a közös háztartás vezetéséről vagy rá voltak utalva eltartási szempontból az átruházóra, ajándékozóra, illetve örökhagyóra, továbbá a saját vagy a többi gyermek házastársa, unokaöcsök, unokahúgok, nagybácsik és nagynénik. • a harmadik csoportba a többi jogi és természetes személy tartozik. Az adózónak az adókötelezettség keletkezését követően 30 napon belül kell adóbevallást tennie. Az adót az adóhivatal veti majd ki, s a kivetéséről szóló értesítés kézbesítésétől számítva 30 napon belül kell azt befizetni. Az örökösödési adó tárgyát az ingó és ingatlan vagyon képezi. Amennyiben hazai ingatlan vagyonról van szó, az örökhagyó állampolgárságára való tekintet nélkül idehaza adóztatják meg. Az említetteken kívül az adó tárgyát képezik a hazai és külföldi fizetőeszközök, az értékpapírok és követelése stb. is. Adót abból az összegből fizet az örökös, amely a törvény által megengedett tételek leszámítása után marad (leszámítható pl. az adósság, a temetési költség stb.). Az ajándékozási adóval kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy alapját az ajándékozott vagyonnak az ajándékozás idején és helyében szokott ára képezi. Adót kell fizetni a külföldről belföldi személyre átruházott ingóságért, a külföldről ajándékozás útján behozott tárgyakért (vagyis amit külföldön kapott pénzből vett). Az adó alapját ebben az esetben a behozatali vámmal csökkentett vámérték képezi, esetleg a behozatali pótlék vagy a behozatali adó. Amennyiben ugyanaz a személy ajándékoz két kalendáriumi évben ugyanannak a személynek, az ajándékozott vagyon értéke összeadódik. Inqatlanátruházási adót az eladó (vagyis átruházó) fizet, a vásárló (vagyis az ingatlanra szert tevő) kezeskedik az adó befizetéséért. Abban az esetben, ha ingatlanra valaki versenytárgyalás útján vagy éppen árveréssel tesz szert, az adót az ingatlant szerző fizeti. Csere esetén az adót az átruházó és az új tulajdonos közösen fizeti. A szóban forgó törvény negyedik része tartalmazza többek között az örökösödési, az ajándékozási és ingatlanátruházási adókulcsokat, és kitér azoknak az eseteknek az ismertetésére is, amelyekben az adó- mentesség érvényesül. Természetes személyek esetében adómentesek például azok az ingóságok, amelyek bizonyíthatóan nem szolgálnak vállalkozói célokat és egyéb kereseti tevékenységhez sem használják fel, s amennyiben az ilyen vagyon értéke az első csoportba tartozó személyek esetében nem haladja meg a 300 000 koronát, a második csoportba tartozók esetében a 60 000 koronát, a harmadik csoportba tartozó személyeknél pedig a 20 000 koronát. Az új tulajdonosok csak a fenti összegeket meghaladó részből fizetnek adót, és minél távolabbi rokonról van szó, az adómentes minimum összege annál kisebb.-pgÖRÖKÖSÖDÉSI, AJÁNDÉKOZÁSI ÉS INGATLANÁTRUHÁZÁSI ADÓKULCSOK AZ ADÓALAPNAK MEGFELELŐ ADÓ (KORONÁBAN) A rokonsági fokozat szerint besorolt személyeknél 1 mill, koronáig 1 milliótól 2 millióig 2 milliótól 5 millióig 5 milliótól 7 millióig 7 milliótól 10 millióig 10 milliótól 20 millióig 20 milliótól 30 millióig 30 milliótól 40 millióig 40 millión felül 1. csoport 1 % 10 000 + 1,3 % az 1 m.-t megh. alapból 23 000 + 1,5% a 2 m.-t megh. alapból 68 000 + 1,7 % az 5 m.-t megh. alapból 102 000 + 2% a 7 m.-t megh. alapból 162 000 + 2,5 % a 10 m.-t megh. alapból 412 000 + 3% a 20 m.-t megh. alapból 712 000 + 4% a 30 m.-t megh. alapból 1 112 000 + 5% a 40 m.-t megh. alapból 2. csoport 3% 30 000 + 3,5 % az 1 m.-t megh. alapból 65 000 + 4% a 2 m.-t megh. alapból 185 000 + 5% az 5 m.-t megh. alapból 285 000 + 6% a 7 m.-t megh. alapból 465 000 + 7% a 10 m.-t megh. alapból 1 165 000 + 8% a 20 m.-t megh. alapból 1 965 000 + 9% a 30 m.-t megh. alapból 2 865 000 + 10% a 40 m.-t megh. alapból 3. csoport ajánd. és örökösödési adó 7% 70 000 + 9% az 1 m.-t megh. alapból 160 000 + 12% A 2 m.-t megh. alapból 520 000 + 15% az 5 m.-t megh. alapból 820 000 + 18% a 7 m.-t megh. alapból 1 360 000 + 22 % a 10 m.-t megh. alapból 3 560 000 + 28 % a 20 m.-t megh. alapból 6 360 000 + 35 % a 30 m.-t megh. alapból 9 860 000 + 40 % 40 m.-t megh. alapból ingatlanátruházási adó 4% 40 000 + 5% az 1 m.-t megh. alapból 90 000 + 6% a 2 m.-t megh. alapból 270 000 + 7% az 5 m.-t megh. alapból 410 00 + 8% a 7 m.-t megh. alapból 650 000 + 10% a 10 m.-t megh. alapból 1 650 000 + 13% a 20 m.-t megh. alapból 2 950 000 + 16% a 30 m.-t megh. alapból 4 550 000 + 20 % 40 m.-t megh. alapból
