Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-01-24 / 3. szám
Ilasärnap p 19 931.24. A mogyoróbokornak minden háztáji kertben ott lenne a helye, már csak azért is, mert termése mellett díszítő értékű is. Arányos növésű, viszonylag sűrű bokor, mely cserjesornak, térhatáro- lásra is kiválóan alkalmas. Már a görögök és a rómaiak is termelték. Közvetítésükkel került el a Földközitenger mellékéről Európa más tájaira. Manapság Törökországban és Olaszországban termelik a legtöbb mogyorót. Nálunk is nagyon jók termesztésének feltételei. Pomológiai szempontból fajtáit erdei, Lambert-, zelli-, továbbá hibrid- és amerikai mogyorók csoportjába soroljuk. Természeténél fogva tövétől elágazó, 2-5 méteres bokor. A talajra nem igényes, de legjobban a jó vízgazdálkodású, tápanyagokkal jól ellátott talajokon érzi jól magát. A nagyon száraz és az erősen kötött talajokat nem kedveli. Vastag termőrétegre nincs szüksége, mert sekélyen gyökerezik, ezért gyakran rászorul a nyári öntözésre. Fénykedvelő, viszont a közvetlen napfényt nem nagyon szereti. Télen jól tűri a hideget. A kora tavaszi hirtelen hőcsökkenések azonban a barkák elfagyását okozhatják. A mogyoró trágyaigényes növény. Környékét - ha módunkban áll - évente szórjuk meg komposzttal, istállótrágyával. Ősszel ássuk fel az alját. Mivel a mogyorófajták nagyobb része önmeddő, ezért jól tesszük, ha több fajtát keverten telepítünk. Általában ivaros úton szaporítják, legegyszerűbb azonban, ha az idős bokrok tősarjait gyökerestül kiszedjük, s azokat telepítjük. Ne feledkezzünk meg arról, hogy elég nagy a térigénye, ezért a bokrok 4-5 méterre kerüljenek egymástól. Az ősszel vagy tavasszal ültetett csemetéket úgy 20 cm magasságban vágjuk vissza, hogy elágazzanak. A mogyoróbokrokat a továbbiakban nem kell metszeni, csak az elöregedett, vastag ágakat kell fokozatosan ritkítani. A mogyoró lombja a betegségeknek jól ellenáll. Makktermése van, s ha ezt időben nem szüreteljük le, kiesik a kupacsból. Gyakran elhangzó panasz, hogy a bokor szépen, erőteljesen fejlődik, de termést nem érlel. Jegyezzük meg, hogy fák alatt, mély árnyékban a mogyoró nem hoz gyümölcsöt. A hazánkban gyakrabban termesztett, engedélyezett fajták: Hallei Óriási (Hallská obrovská) - a legjobb minőségű fajták egyike. Virágzása a tavasz legelejére esik. Igen termékeny, szeptember végén érik. Nagy előnye, hogy a mogyoróormányos csak ritkán támadja meg. Fehér Lambert (Lombardtská biela) - Európában gyakran termesztett fajta. Virágzása és érése szerint a koraiak közé soroljuk - augusztus végétől, szeptember elejéig érik. Bő hozamú, kiváló minőségű, a fagyokra azonban érzékeny. Háztáji kertbe ajánljuk. Webb mogyoró (Webbova) - középkésőn virágzik, igen termékeny; későn, szeptember második felében érik. Termése jó minőségű. A mogyoró a háztartásban a dióéhoz hasonló szerepet tölt be, a cukrászipar is gyakran használja. A rugalmas mogyorófából síbotot, sétapálcát, szerszámnyelet készítenek. A méhészek is nagyon kedvelik, mert bokra adja az első tavaszi virágport. Miklós Dénes kertészmérnök Hatékonyabb védelem lemosópermetezéssel Mindenütt nagy jelentőségű a kora tavaszi, ún. lemosó permetezés. Különösen figyelnünk kell arra, hogy a veszélyes kártevők, kórokozók ellen akkor permetezzünk, amikor a hasznos rovarokat és más hasznos élőlényeket még nem károsítjuk. Ezek ugyanis általában a haszonnövénytől távol telelnek. A szakszerű lemosó permetezés úgy meggyérit- heti a kártevőket és kórokozókat, hogy később jóval kevesebbet kell majd permeteznünk. Szerencsés esetben akár két-három permetezést is megtakaríthatunk. Jó eredménnyel használhatjuk a régóta bevált bordóilevet, melynek alapanyaga a rézgálic és az égetett mész. A szer gyakorlatilag nem mérgező. Készítésekor először a szennyezéstől mentes égetett meszet két-háromszoros mennyiségű vízzel oltsuk meg. A keletkezett, ún. szalonnás meszet vízzel felhígítva kapjuk a lúgos kémhatású mész- tejet, amelyet a savanyú kémhatású rézgálic közömbösítésére és tapadásának fokozására használunk. Egy kg égetett mészből 3-3,5 kg szalonnás mész lesz. A feloldott mész a veremben hosszabb ideig eláll, ha tetejét állandóan néhány ujjnyi vízréteg takarja. Hibátlan fóliazsákban is jól raktározható (a bordóilevet ugyanis később is felhasználhatjuk, pl. a szőlő permetezésére). Egy kg rézgálic közömbösítéséhez 50-60 dkg oltatlan égetett vagy 1,5-1,8 kg oltott meszet számítsunk. Egyszázalékos bordóilevet véve alapul, 1 kg rézgálicot megtörve, vászonzacskóba vagy zsákba kötünk és fahordóban 50 liter - lehetőleg meleg - vízbe lógatjuk, amíg feloldódik. Ez 2-3 óráig tart. Az oldásra fémedény nem alkalmas! Másik, legalább 120 literes fa-, beton- vagy műanyag hordóban előzetesen kevés vízzel péppé kevert szalonnás meszet szűrőn át lemosva 50 literre felhígítunk. Ezután a rézgálicot lassan és állandó keverés közben a mésztejhez öntjük. Mindig a rézgálicot kell a mésztejhez önteni! így lassan ülepedő, jobban tapadó és nagyobb gombaölő hatású permetlevet kapunk. A bordóilé akkor jó, ha gyengén lúgos kémhatású. Ezt lakmusz- vagy fenolftalein- papírral ellenőrizzük. A bordóilé veszít hatásából, ha állni hagyjuk, ezért csak annyit készítsünk belőle, amennyit aznap fel is használunk. Töménysége 0,5-2 százalék legyen. A bordóilé jól pusztítja a gyümölcs- és zöldségfélék, a szőlő gombabetegségeit, főleg a pero- noszpórát, s a baktériumos betegségeket is. Rügypattanás előtt ez az egyik leghatékonyabb szer az őszibarack levélfodrosodása és a tafrina ellen. Később nem szabad használni, mert erősen perzsel. A perzselésre érzékenyebb almafákat is rügypattanáks előtt permetezzük le a varasodás ellen. Kisebb kertben érdemesebb bordóiport használni. Magyar Mezőgazdaság A takarmányozási komfort fogalmához szervesen hozzátartozik a takarmány ízletessége is. A gabonafélék magvát a sertés rendkívül szereti, de ezek ízének igazán jó feltétele a beérés és az utóérés. Minden mesterséges beavatkozás megzavarja - még a szakszerű szántás is rontja a takarmány ízét és diétás hatását. Rendkívül fontos szerepet játszik itt a tárolás! Az egészen kiváló szaglóképességű sertés számára már az enyhe dohosság is étvágycsökkentő lehet. Régi szabály, hogy csak friss darát etessünk. Különösen a kukorica darája hajlamos arra, hogy gyorsan veszítsen ízletességéből. A jóllakottság elérése a komfortérzés egyik legjelentősebb tényezője. Az azonban téves elgondolás, hogy ezt csak a feszülésig „kisámfázott“ gyomor keltheti. A nagy fejadag nem lehet kívánatos, erre vezethető ugyanis vissza a malacok ödémája és mindenkorú sertés emésztőszervi bántalmai. Vétünk a komfort ellen akkor is, ha a fejadagemelés szabályait nem tartjuk be, vagyis, ha hosszabb ideig nem növeljük a naponta megetetett takarmányadagot, noha a sertés a nagyobb mennyiséget is jóízűen megenné. A ki nem elégített étvágynál is hátrányosabb az, ha minden átmenet nélkül - egyik napról a másikra - nagy mértékben növeljük az „előírt“ adagot; ez a sertés emésztőrendszere számára váratlan megterhelést jelent. Kiemelkedő szerepe lehet az abrakkeverék fizikai állapotának is. Példaként a sok közül az abrak őrlési finomságát említjük. Bebizonyosodott, hogy minél „finomabb“ az őrlemény, a malacoknál annál súlyosabb nyelőcsői gyomorfekélyt válthat ki. A sertés komfortérzetét számottevően ronthatja a takarmány előnytelen diétás hatása is, például a nyersrosté. Minél kevesebb nyersrost van a takarmányban, annál nagyobb a többi tápanyag - pl. a fehérjék és a zsírok - hasznosulási (emésztési) együtthatója. A táplálóanyag emészthetősége terén tehát nincs rostopum. Van viszont a takarmány értékesülésében! Ebből a szempontból a túl kevés és a túl sok rost is előnytelen. Fejtegetésünk célja nem kevesebb, mint annak bizonyítása, hogy a takarmányozás során is felléphetnek olyan hatások, amelyek elejét vehetik az állatok komfortérzete kialakulásának, rossz közérzetet teremtenek és így közvetlenül mérhető gazdasági kárt okoznak. Csiba László A farontó nagygombák ellen a fertőzött ágak eltávolításával, az egészséges részig való visz- szavágásával védekezzünk. Ezek a munkák az egész tél folyamán aktuálisak. Utána nagyon fontos a sebkezelés, valamint a fűrész és a metszőolló fungicidekkel történő alapos fertőtlenítése. K. Sz. KIS MÉRETŰ POLCOK r .....»I Ta lán nincs olyan lakás, ahol ne lenne valamilyen télen is zöldellő növény. A kisebb lakásokban is elhelyezhető szerényebb méretű virágok, esetleg dísztárgyak számára praktikus tartópolcokat készíthetünk. Gyakran néhány cserép virágnak is nehéz helyet találni, mert az asztalokon vagy bútorokon nem mindig helyezhetők el. E gondon segít néhány kis méretű, a falak síkjára vagy a kihasználatlan szegletekbe felerősített virágtartó. A bemutatott polcokat főleg kezdő barkácsolóknak ajánljuk. Kialakításuk különböző lehet. A fal síkjára akasztható kivitel (1. ábra) felülete az elhelyezésre váró cserepek méreteitől függ. Alakja lehet szögletes vagy lekerekített, anyaga puhafa vagy rétegezett lemez. Felerősítése a növény súlyának megfelelően szeggel, képhoroggal vagy kampósszeggel történik (4). Általában egyetlen ponton is elegendő rögzíteni, de nagy méretű növények esetében az el- billenés veszélye miatt két helyen kell felfüggeszteni. A felerősítés helyén a felső lapot vágjuk ki és a rést egy lemezzel (2) zárjuk le. A felső lapot egyetlen háromszög alakú falemezzel (3) támaszthatjuk ki. Ha a szoba valamelyik sarkában helyezünk el egy növénytartót, azt két ponton érdemes felerősíteni, mert a sarokrészben a megfelelő módon nehéz egyetlen szeggel rögzíteni (2. ábra). A polcot alátámasztó betét (3) a falsíkok találkozási vonalára fekszik fel, ezért hátsó élét 45 °-os szögben mindkét irányból le kell gyalulni. A nagyobb méretű polcon több cserepet is elhelyezhetünk (3. ábra). Felerősítése a már ismertetett módon történik, s legalább két támasztó (3) szükséges hozzá. - E NÖVÉNYEKNEK, DÍSZTÁRGYAKNAK * i v 4 >
