Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-01-24 / 3. szám
Az oldalt szerkeszti: Szénási György É lt egy kis srác, akit úgy hívtak, Ingvar Kamprad. Tele álmokkal, tervekkel, de a valóságban szegénység vette körül. És talán éppen ez a szorongató szegénység kényszerítette rá, hogy gyerekfejjel olyat tegyen, amire felnőttként is csak kevesen képesek. Üzleti vállalkozásba fogott. Ő nem tudta, hogy ez az, de hatévesen már gyufásskatulyát árult, rá egy évre pedig megállapodást kötött az apjával; ha megveszi neki a hálót, ő kifogja a halat és eladja. ESTI MESE FELNŐTTEKNEK A GYUFÁSSKATULYÁTÓL A VILÁGCÉGIG 1950-ben már katalógust csinált. Első oldalán egy földgömb állt Svédországot mutatva, melynek közepén Almhult neve szerepelt, szülőfalujáé, mely az ö szemében a világ közepét jelentette, a semmi szélén, a fejében pedig az elhatározás: a nagyvilág lesz a piaca. Ekkor fogalmazódott meg benne a máig érvényes jelszó: „Tegyük szebbé minél több embertársunk hétköznapjait!“. Hogy mivel? Természetesen az Ingvar Kamprad által kitalált és gyártott egyszerű, praktikus és vonzó, s főleg olcsó bútorokkal. Már nem elégedett meg a katalógussal, vett egy régi raktárát, és átalakította. Ez lett az Ikea első áruháza. És Ingvar Kamprad még mindig nem elégedett meg ennyivel. Ha megelégszik, ma nincs Ikea. De így van, mert ő akkor úgy gondolta, sok a munkanélküli, miért ne adhatna nekik munkát. Ekkor kezdődött el az Ikea történetében a lapos dobozú csomagolás és még valami; Kamprad úr újabb ötlete: ha nem ö vagy a munkásai szerelik össze a bútort, hanem a vevő, akkor olcsóbban tudja eladni. S ha olcsóbb, még többen veszik... s ha még többen vásárolják, nem elég az egy nagy áruház, újabb kell, mégpedig a fővárosban, Stockholmban. Ekkor már 1962-öt írnak, röpke tizenkét év telt el az első ábrándos katalógus óta. Megnyílt a 46 ezer négyzetméteres hatalmas áruház, mely előtt hetekig álltak sorban az emberek, és a többi bútorgyár kezdte úgy érezni, itt a vég. Aki életben akart maradni, csak egyet tehetett; titokban vagy nyíltan, de Kamprad úr szállítója lett. S az ötletgazdag tulajdonosnak megint sikerült meglepni a svédeket. Ehhez a szuperméretű áruházhoz rengeteg árukiadóra lett volna szükség, akiket fizetni kell, s persze, a bérük valahol jelentkezik az árakban. De ö egyiket sem akarta. Kitalálta hát, hogy a vevőket engedjék be a raktárba, maguk hozzák ki onnan a kiválasztott árut és rögtön vigyék haza. Csoda-e hát, ha az Ikeának egyre jobban ment. Ingvar Kamprad 1964-ben kilépett Svédországból, és a mese azóta is szövődik töretlenül tovább mind a mai napig. Most pedig jó éjszakát kedves felnőttek, aludjatok jól, álmodjatok szépeket, és holnap reggel korábban keljetek. Mit kell vennünk a számítógéphez? A legtöbb vállalkozó természetesen már számítógéppel is dolgozik, vagy a közeljövőben igyekszik majd beszerezni ezt a fontos munkaeszközt. Kezelésére megtanítja a szakember, vagy a tanfolyam, a konfiguráció és a típus megválasztásánál segítségére van a cég, amelytől a gépet vásárolja. A szükséges programokat is szállítja, és be is játssza a gépbe a magára valamit is adó számítógép-kereskedő. S ezután már csak számítógéppapírt meg memórialemezeket kell vásárolnunk. Ez utóbbit attól függően, hogyan gyűlnek az adatok a gépünkben, vagy hányféle munkát végeztetünk vele. De hogy milyen adathordozót kell választanunk, arra az alábbi írás ad választ. HAJLÉKONY MÁGNESKÖRÖK SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÜNK HASZNÁLATAKOR A LEGTÖBBET MOZGATOTT „ALKATRÉSZ“ ALIGHANEM A HAJLÉKONY MÁGNESLEMEZ, VAGYIS A FLOPPY DISK. MIELŐTT ELINDULUNK FLOPPYT VÁSÁROLNI, TUDNUNK KELL, PC-NK MILYEN LEMEZT „SZERET“, AZAZ FOGAD BE MEGHAJTÓEGYSÉGE: A LEGFONTOSABB PARAMÉTER A MÉRET ÉS AZ IRÁSSÜRÚSÉG (KAPACITÁS). VÁLASZTÁSI SZEMPONT LEHET MÉG AZ ÉLETTARTAM, AZ ADATOK BIZTONSÁGA ÉS TERMÉSZETESEN AZ ÁR. A PC-kbe való hajlékony lemezek átmérője 5,25 és 3,5 colos lehet. Vannak olyan PC-k is, amelyek mindkét lemeztípussal tudnak dolgozni, de a táskagépekben és a notesz-számítógépekben például már többnyire csak a 3,5 colos lemezhez van író-olvasó egység (FDD-from disk driver), ha egyáltalán van beépített lemezmeghajtó. A lemez tároló- kapacitását alapvetően meghatározó paraméter az egymás után írható jelek száma, azaz az írássűrüség, ezt két rövidítéssel - HD vagy DD- jelzik. HD, azaz high density, nagy írássürűségú lemez, a DD, double density - néha 2D-vel is rövidítik- pedig kétszeres irássűrúségü lemez. Az 5,25 colos DD lemezre 360 kilobájtnyi információ fér, az 5,25 colos HD-re 1,2 megabájt, a 3,5 colosra 720 kilobájt, illetve 1,44 megabájt. Természetesen vannak ettől eltérő tárolókapacitású lemezek is. Kaphatók speciális védőanyaggal - például teflonnal - bevont lemezek, amelyek a fizikai sérüléseknek jobban ellenállnak. A lemezek élettartamát befolyásolja, hogy a mágneses réteg milyen anyagokból készült, milyen az olvasófej abban a hajlékonylemez-meghajtó egységben, amelyben az adott floppyt éppen használjuk - és rendszeresen tisztítjuk-e az olvasófejet. A lemezeket egyre gyakrabban színes papírtasakokban forgalmazzák: ha valakinek sok adatot kell tárolnia, érdemes ilyet választania. A pirosba például mindig a béradatokat rakjuk el, a kékbe a raktárkészletet töltjük stb. Általában tízdarabos csomagolásban vehetünk lemezeket, de akad 25-ös és természetesen „egyke" is. A dobozok feliratait érdemes elolvasni. Ott ugyanis feltüntetik az átmérőt, az írássürüséget és más fontos adatokat. A lemezek egy részét a gyárban formátozzák, ezek általában kicsivel drágábbak. (A formáto- zás az a művelet, amely sávokat, szektorokat alakít ki a lemezen, az adatok rendszerezett tárolása és visszakeresése érdekében. A PC- ken ezt magunk is elvégezhetjük vásárlás után.) Az 5,25 colos lemezek borítóján csaknem mindig piktogramos és többnyelvű szöveges figyelmeztetéseket találunk, amelyeket érdemes komolyan venni. Kérik például, hogy ne haji Ugassuk a lemezt, a lemezborító által középen szabadon hagyott részt ne fogdossuk, ne tegyük mágneses tárgyak közelébe(l), és használaton kívül helyezzük a papír védőtasakba. Gemkapoccsal vagy más kemény, fémes szorítóval ne fűzzük őket egymáshoz, ne írjunk rá golyóstollal stb. A működési hőmérséklet-tartományokat is megadják: normál esetben ez 10-52 °C közötti, de vannak -5 és 60 °C közötti működőképes floppyk is. Esetenként megadják a relatív páratartalmat is, például 20-80 százalék között. A 3,5 colos lemezeknél a por és szennyeződések elleni védelemre már nem a papírtasak szolgál, hanem egy kemény védőborító, védőtető a mágneses réteg felett. A gyártók egyre inkább úgy tervezik lemezeiket, hogy azok mindent kibírjanak. Például egy neves cég bemutatóján, a kávéval leöntött, megtaposott lemezről is képes volt a számítógép visszakeresni az adatokat. A piacon szinte minden ismert márka kapható. \Magyar gyártmány is van, a Tungsram Max-lemezek. A 3,5 colos DD jelű lemezek ára 10-es csomagolásban 350-500 -, a HD- jelúeké 600 és 900 korona körül van. Az 5,25 colos DD jelű lemezek 200-350, a HD jelúek 350 és 500 korona közötti áron kaphatók. A gyártók követve a felhasználói igényeket - elsősorban az amerikai piacon - újabban már az összes modellbe a 3,5 colos, 1,44 megabájtos kapacitású floppymeghajtókat építenek be. Teszik ezt azért is, mert a szoftvergyártók ma már előszeretettel kínálják programjaikat ilyen lemezen a nagyobb kapacitás a köny- nyebb kezelhetőség miatt. Ha csak szimbolikusan is kapjuk „kézbe“, de lassan rendelkezhetünk a vagyonjegyes privatizációban szerzett részvényeinkkel, és ha minden jól megy, lassan tőzsde is lesz az országban. Itt tudhatjuk majd meg, milyen is a valós értéke részvényeinknek, sőt, itt majd adni-venni is lehet ezeket a részvényeket. Addig is azonban, amíg erre várni kell, jó, ha legalább az alapokat elsajátítjuk a tőzsdei tudnivalókból. Erre próbál módot adni a most induló sorozat. A TŐZSDE A tőzsde a piac egy magas szinten megszervezett formája. A piac valamely típusát tehát akkor nevezhetjük tőzsdének, ha eleget tesz az előírt feltételeknek. A tőzsdei áru olyan, amely nem található meg közvetlenül a tőzsdén, hanem csak bizonyos módon van ott képviselve. Az áru tehát standardizált, vagy normalizált, kölcsönösen cserélhető. Pontosan meg kell adni a tulajdonságait, a legkisebb eladható mennyiségét, az üzlet megkötésének módját, az ár megállapításának módját, a fizetés módját stb. Ha mindez előre nem lenne meghatározva, és tisztázatlanok lennének a kereskedés feltételei is, akkor a tőzsde nem lehetne az a hely, ahol konfrontálódik a kereslet és a kínálat, ahol kialakul a megfelelő ár. Fontos feltétel az üzletkötések lehetőségének rendszeressége. A vásárlónak és eladónak pontosan tudnia kell, hogy melyik meghatározott napokon és mely órákban köthet üzletet a tőzsdén. így tehát minden tőzsdének megvan a saját „tőzsdei kalendáriuma“ és „tőzsdei órarendje," és természetesen a pontosan meghatározott helye is. Az így megszervezett piac, ahol a kereskedés tárgya előre meghatározott tulajdonságokkal bír, megkönnyíti az üzletkötést azzal is, hogy az eladónak nem kell a maga fizikai valóságában megjelentetni a piacon az árut, és a vásárlónak sem kell azt ott átvennie és elszállítania. Az árusított és a vett tárgyak ugyanis nincsenek ott a piacon. A tőzsde jellemzője az is, hogy meghatározott azon személyek köre, akik jogosultak a tőzsdén kereskedni. Azzal, hogy a tőzsde a fentebb leírt körülmények és szabályok szerint teszi lehetővé a kereskedelmet és alakítja ki a piacot, ez a piac különbözik a másfajta módon megszervezett piacoktól, például az árveréstől, a dearingtöl, a vásártól, vagy a telefonon bonyolítható kereskedési formától. A TŐZSDÉK TÍPUSAI A kereskedés tárgyától függően megkülönböztetünk általános és speciális tőzsdéket. Az általános tőzsdén különböző árufajtákkal kereskednek, a specializált tőzsdéken pedig csak bizonyos árufajták kínálatára összpontosítanak. Ez utóbbiakat még további három, esetleg négy csoportra oszthatjuk: 1 értékpapírtőzsde (ún. efekt tőzsde) 2. devizatőzsde 3. árutőzsde vagy esetleg 4. ha jótért őzsde. Az értékpapírtőzsdén értékpapírokkal, tehát adósságlevéllel, ipari kötvényekkel, állami köl- csönkötvényekket, letéti jegyekkel, jelzáloglevelekkel, részvényekkel, beruházási letéti jegyekkel kereskednek. A devizatőzsde árucikkei a külföldi pénznemre szóló likvid, tehát bármikori határidős adósságok, vagy külföldön fizetendő ugyanezek; tehát itt készpénzfizetés nélküli kereskedelemről van szó, mégpedig külföldi pénznemben. Itt alakul ki a devizaárfolyam is a kereslet és a kínálat függvényében, és ezen a tőzsdén csak bankok kereskednek, mégpedig saját számlájukra. A devizaüzletek nagyobb része azonban manapság a tőzsdén kívül zajlik. Az árutőzsdéken egy vagy többféle áruval, illetve reprezentatív árumintákkal kereskednek. A tözsdeüzleteket általában standard mennyiségekre vagy ezek többszörösére kötik, s e mennyiségek minden árufajtára külön adottak. A kereskedés tárgya tipizált, raktározható, és szállítható ásvány és nyersanyag, mint például a cukor, a kávé, a gabona, a nyersgumi, a juta és hasonlók, amelyeket nagy mennyiségekben használnak fel. Határidős szerződéseket kötnek, állandó mennyiségekre, állandó szállítási feltételekkel. E szerződés leginkább csak a szerződéskötés napját, az árat és a szállítási határidőt tartalmazza. Az üzlet végrehajtását már a clearing intézmények végzik. Csak a szerződések egy részéből lesz a megadott határidőben valódi tranzakció, amelyben már az áru is részt vesz. A hajótértőzsdéken a hajók raktereivel, vagy egész hajókkal kereskednek. Az üzletet a hajóbrókerek közvetítik, akik tagjai a tőzsdének. Tulajdonképpen a szállítási kapacitás adásvételéről van szó, amelynek jelentősége az utóbbi időben nagyon lecsökkent. A tőzsdén, mint a magas szinten szervezett piacon idővel speciális tőzsdei nyelv alakult ki, szigorúan megállapított kifejezésekkel, és a szavakat helyettesítő jelzésekkel. A tőzsde tagjai között szigorúan betartott erkölcsi kódex van érvényben, amely a tőzsde hosszan tartó működése során alakult ki a szerzett tapasztalatok alapján, és amely nemcsak a szokványos eljárásokban, hanem a viselkedési formákban is kifejezésre jut. (folytatjuk)
