Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-05-30 / 21. szám

Méry Gábor felvétele 1993. május 30. XXVI. évfolyam Ára 5,50 korona GYERMEKNAPI LEVELFELE (nemcsak) lányaimnak Sok éven keresztül Anyák napján Ti írtatok nekem levelet. Mára már kinőttétek ezt a szokást. Persze, ma is kerül levél az asztalra, csak éppen más szöveggel, hogy például „Elmentem az Évihez“, vagy „Holnapra hagyjatok egy húszast újsá­gokra“, esetleg „rä telefonált, hívd vissza“. Persze, ezek már nem ünnepi levelek. Igazából valahogy felemás érzéseket váltanak ki belőlem az ilyen ünnepek. Amikor a békességnek, az anyáknak, a gyerekeknek külön ünnepük van, nem vagyok benne igazán biztos, hogy a jeles napok intézményét nem a lelkiismeretünk megnyugtatására találtuk-e ki? Lehet, hogy ezen az egy napon próbáljuk meg bepótolni mindazt, amit egész évben elmulasztottunk? Tudom, az én mulasztásom is rengeteg. Szívem szerint sokkal több időt töltenék Veletek, de mentségemre szolgáljon, hogy felnőttnek lenni sem könnyű. Különösen nem egy ilyen nyugtalan, változó világban. A vállalkozót az adó, a fogyasz­tót az infláció, a bérből, fizetésből élőt a létbizonytalanság sújtja. Sokunk csalódott, hisz a nagy társadalmi változásokhoz mi is nagy reményeket fűztünk. Mára kiderült, hogy remé­nyeink egy része túlzott volt, más részét az értetlenség, a tolerancia, a demokrácia hiánya miatt nem sikerült bevál­tani. Elnézéseteket kérem a sok idegen szóért, de a múltkor, amikor barátaitokkal beszélgettem, szinte megdöbbentett az a felismerés, hogy mennyire járatosak vagytok a politikai viszonyok közt, s ezek a politikai fogalmak, melyekről más országokban élő kortársaitok nem valószínű, hogy sokat tudnának, számotokra teljesen természetesek. Jólesően tapasztaltam, hogy korotokhoz képest kiforrott véleményetek van a világ s a magunk dolgairól. A megváltozott körülmények mindnyájunkat jobban igénybe vesznek, s így ingerlékenyebbek, fáradtabbak vagyunk. Veletek szemben talán gyakran türelmetlenek is. Ilyenkor csak utasításokra, parancsokra vagy az éppen kiérde­melt szidásra telik, amit tudvalévőén szívből utáltok, s neve­lési módszernek sem a leghatékonyabb. Bizonyára ilyenkor úgy érzitek, hogy elfogyott a szeretet, kiapadt az egymásra figyelés forrása. Egy-egy fárasztó nap után sokszor érzem úgy, hogy a Ti mosolyotok, az egymással való találkozás öröme, egy kedves szó, egy gesztus, ami segít újra talpraállni, s másnap ismét indulni a taposómalomba. S azt is tudom, hogy eljön majd a nap, amikor el kell számolnunk Veletek, mert megkérdezitek, hogy milyen vilá­got hagyunk rátok? Hisz a Földet tőletek vettük kölcsön. Hát nem sáfárkodunk vele túlságosan kímélően. Előbb-utóbb Ti is rájöttök, néha milyen nehéz dönteni, amikor a célok egymás­sal ellentétesek, s a jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok filozófiája mennyire eluralkodott. Főleg ha a „veréb“ azé .lehet, akinek hatalom is adatott. Emellett, sajnos, a túzok kiveszett tájainkról. Ahogy nőttök, úgy veszik el köztünk a magasságbeli különbség, s megszűnünk számotokra óriások lenni. Tetteink, felelősségünk is emberi mércével mérhetőkké válnak, és szembesültök azzal a megváltoztathatatlan ténnyel, hogy úgy általában nem vagyunk sem a legszebbek, sem a legtökélete­sebbek, sem halhatatlanok. Természetes, hogy elégedetlenek vagytok a világgal, de ez így is van rendjén. Ez a nyugtalan javítaniakarás viheti előbbre a világot. S ha megkérdezitek, milyen az a világ, amit rátok hagyunk, nem tudunk egyértelmű választ adni, mert nincs kész, előregyártott séma. Remélem, a Ti világotok békés lesz és újra tele lehetőséggel. Nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy az igazi nagy felfedezések még előttünk vannak. A történelmi lehetőségek sokkal nagyobbak, mint a mi generációinknak adatott. Azt hiszem, ez a legfonto­sabb, hiszen minden lehetőség felfedezése és megvalósítása önmagában véve embert próbáló kihívás. Bevallom, szeretnék most gyerek lenni, éppen a lehetőségek miatt, melyek a mi életünkből végérvényesen kimaradtak. Tudom, hogy sok még a baj, de bízom benne, hogy ezek átmeneti jellegűek, s leküzd­hetőek. Egy dologban remélem sikerült számotokra jobb start­helyzetet teremteni: talán egyszer s mindenkorra elfelejtheti­tek a megalázó, lélekölő félelem érzését. És akkor mi már nem éltünk hiába... Bauer Edit Minden utunkhoz érvényes: utazások luxusautóbusszal, telepített idegenvezetők, fakultatív programok, színvonalas szállodák és apartmanok. Jelentkezését várjuk: Budapest, V. kér. Nagy Ignác u. 14. Tel: 36-1-269-1426 Győr, Árpád u. 51/b. Tel: 36-96-317—133 Salgótarján, Erzsébet tér 5. Tel: 36-32-310-660 Miskolc, Zsolcai kapu 1. Tel: 36—46-329-565 Sátoraljaújhely, Dózsa Gy. u. 5—7. Tel: 36-41-321-440 KORONÁJÁT A LEGKEDVEZŐBBEN VÁLTJUK! vk-s*

Next

/
Oldalképek
Tartalom