Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-05-16 / 19. szám
« A mozgókép száz éve 1900. január 5-én kísérte először élő zenekar a filmvetítést. Hangulatos, improvizatív játékuk a drámai hatást volt hivatott fokozni. Hat év múlva, 1906-ban készült el a filmtörténet első, úgynevezett „egész estét betöltő“ filmje. Vetítése 70 percig tartott. Ausztráliában forgatták a Taitov fivérek. Címe: Kelly bandájának története. Egy évvel később kezdte filmes karrierjét Karl Bis. A diadalmas életút és karrier 1987-ig tartott. A leghosszabb filmes pályafutás eddig az övé. Ez a felvétel 1969-ben készült. Charlie Chaplint és akkor hétéves fiát, Griffith - Chaplinnal, Mary Pickforddal és Douglas Fairbanksszel Christophen ábrázolja Foto: archív 1 NÉZZÜK A MOZIT... Ez a készülék még nem vászonra vetítette ki a képet, hanem „doboznézőke“ elvén működött. Oroszország és Itália részvételével 1932. augusztus 21-én nyitották meg az első Velencei Filmfesztivált. Ez az évtized a nagy filmek és nagy sztárok évtizede. Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című regényéből forgatott filmet a Lewis Mi- leston-Georg Cukor rendezőpáros. A mű aligha felelt meg a korabeli Németország ideológusai ízlésének, hiszen mint „Németország biztonságát veszélyeztető“ filmet betiltották. A harmincas években indul dia- dalútjára Greta Garbo. A nagy amerikai filmkonszern, a Metro- Goldwyn-Mayer sztárja Anna Karenina, Emberek a hotelban, Krisztina királynő és más filmjeivel milliókat csalt a mozikba világszerte. Garbo mellett filmcsillagok egész sora születik. A harmincas évek végén és a negyvenes évek elején jönnek divatba a zenés, táncos szórakoztató mozifilmek. Ezek ugyancsak kitermelik a maguk csillagait. Orson Welles huszonöt éves korában kezdte pályáját, s mindjárt a csúcson érezhette magát Az aranypolgár című alkotásával, amely nemcsak újszerű szemléletével, de technikai (elsősorban operatőri és vágástechnikai) újdonságaival reformként hatott Hollywoodban. Filmnézők millióinak csalt köny- nyeket a szemébe Humphrey Bogart és Ingrid Bergman búcsújelenete a Casablanca című, ma már klasszikusnak számító filmben. A film Casablanca exotikus alvilágában, a Rick’ s Café American- ben játszódik, ahol a fasizmus elől menekülők vesztegelnek az amerikai vízumra várva. Századunk ötödik évtizede óriási váltást hozott Amerika és Európa, de az egész világ filmművészetében. Az említett, 1925-ös Ben Hurt újraforgatták. 213 pecig tart a William Wyler (1880) regényéből készült, elképesztően drága történelmi freskó. A történethez és a filmtörténelemhez tartozik - egyebek mellett - az is, hogy e film 11(1) Oscar-díjat kapott, ami a mai napig rekordnak számít! S ezzel el is érkeztünk a ma filmművészetéhez, melynek az előbbihez hasonló áttekintése szinte lehetetlen. A nevek százait sorolhatnánk. íme néhány: a rendezők közül: René Clair, Luis Bunuel, Godard, Fellini, Antonioni, Bergman... A színészek közül: Brigitte Bardot, Vanessa Redgrave, Sophia Loren... Enrico Morri- cone, a zeneszerző. Jancsó Miklós, a rendező. Folytassuk? Inkább: NÉZZÜK A MOZIT... Kiss Péntek József Bár az első amerikai stúdiót Thomas A. Edison állította fel 1894-ben, West Orange-ban, a filmipar csakhamar fellendült téneti remekműveket forgat, mint a Csavargó, Kölyök, Nagyvárosi fények, Modern idők... Chaplin óriási sikere elsősorban kiapadhatatlan emberségében rejlik. Igazi humanista volt. Ehhez hozzájárult, hogy kitűnő komikus, érzékeny helyzetfelismerő, remek színész, szerző, rendező, zeneszerző, kritikus, pszichológus - röviden: zseni - volt. Anetta Kellermartnak hívták azt a művésznőt, aki a történelemben először állt ruhátlanul a kamerák elé. 1916-ban(!), az Istenek leánya című alkotásban nyújtott alakítással sikerült kivívnia a puritánok haragját Amerika-szerte. Az első Hollywoodban forgatott film szintén Griffith alkotása volt. A vonat érkezése 1895-ben a párizsi Boulevard de Capucines-en, december 28-án fizető vendégek előtt tartotta a világ első mozielőadását Louis és August Lumiére. Az attrakciónak csakhamar híre ment s néhány napon belül 2000(!) frankra emelkedett a belépődíj. A Lumiére-test- vérek voltak a világ első filmjének alkotói. Címe: A vonat érkezése. A kávéház falára függesztett vásznon a nézők felé vészesen robogott a kupékat vontató mozdony... A vonat közeledése néhány percig tartott csupán, mégis pánikszerű félelmet és rémületet váltott ki a korabeli nézőkben. A filmtörténet első nagyvállalkozója William Fox, aki szalonjaiban mozgóképvetítéseket tartott. A vizuális élményt Edison fonográfja segítségével létrehozott zenei effektusokkal gazdagította. E zenei aláfestések anyagát leggyakrabban melodikus dallamok és drámai hangvételű futamok képezték. Európában továbbra is Franciaország maradt a filmkészítés metropolisa. A dúsgazdag bűvész és mutatványos, Georges Méliés kiszimatolva a filmiparban rejlő üzlet lehetőségét, 1897-ben megalakította a Montreuil filmstúdiót, ahol a világ első néma játékfilmjei készültek. Jobbára Jules Verne fantáziadús regényei alapján. Mindössze 16 perces az Utazás a Holdba című kisfilm. A történet során tudósok csoportja látogat el a Holdra, és kegyetlen harcot vívnak a bennszülöttekkel. A győzelmes csata után visszatérnek a Földre, ahol a földlakók ünnepük diadalmas visszatérésüket. Kelly bandája... New Yorkban is, ám, főképpen Hollywoodban. Ez utóbbi máig is az amerikai filmipar fellegvára. 1915. március 3-án David W. Griffith rendezésében mutatták be a filmtörténet első mamutmoziját. A háromórás mű címe: A nemzet születése (Birth of a Nation). A vetítést óriási visszhang kísérte. Voltak, akik a filmgyártás óriási technikai vívmányaként ünnepelték, mások elmarasztalták nacionalizmusa miatt. Griffith filmje a jó és a rossz harcáról szól, amely végül polgárháborúhoz vezetett. A történet annyi, hogy a „rossz“ feketék hatalomra törnek és fehér asszonyokat kívánnak maguknak. A filmben aztán a déli Ben Cameron, Ku-Klux- Klan-tag feleségül vesz egy északi hajadont, s ezzel megpecsételődik a „nemzet születése“. Hamis romantika, álszent mítosz. Mégis osztatlan sikert arat a film. Negyvennyolc millió dolláros bevétele lehetővé teszi Griffith számára egy még monumentálisabb mamutfilm forgatását. így készül az egyetemes filmtörténet által is mindmáig a legjobb mozifilmek között számontartott Türelmetlenség (Intolerance) címen ismert alkotás. Charlie Chaplin A filmművészet klasszikusa, Charlie Chaplin 1914-ben készítette első filmjét, amelyben bemutatja az Angliából áttelepült Charlie küzdelmét a puszta létért. Chaplin további harmincnégy filmet forgatott, mígnem Mary Pickford és Douglas Fairbanks társaságában filmvállalatot alapított United Artists néven. Az elkövetkező években Charlie Chaplin olyan filmtör1910-ben készült In Old California (Az öreg Kaliforniában) címmel. A forgatás két napig tartott! Az első Oscar-díj Az amerikai Filmakadémia világhírű és rangú díját, az Academy Awards-t, ismertebb nevén: Oscar-díjat, 1929-ben ítélték oda először Emil Janningsnak és Janet Gaynornak. A húszas években megszülettek az első világsztárok! E korszak utolérhetetlen szépségű szívtiprója, a női nem abszolút bálványa az olaszországi Rodolfo Alfonso Raf- faele Pierre Phibert Gugliemi alias Rudolph Valentino volt. A sejk fia címszerepével mindörökre belopta magát a filmtörténetbe és egyúttal a hölgyszívekbe is. Karrierje csúcsán, harmincegy éves korában halt meg. Hollywood előretörésével egy- időben az európai filmipar is nagy lendületet kapott. Fritz Lang német rendező Metropolis című filmjéhez hatszázhúszezer méter nyersanyagot használt fel. A tablóképeken harminchatezer statiszta látható. A bebelsburgi stúdióban a film kulisszájaként felépítik a fiktív várost, melynek rabszolgaépítői fellázadnak a kizsákmányolóik ellen. 1926-ban készült el a legdrágább némafilm, a BEN HÚR. Egy híján négymillió dolláros költség- vetésével írta be magát a filmtörténetbe. A nagy sztárok évtizede Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Németország, Egyszeri és megismételhetet- lennek látszó a fiatalon és tragikusan elhunyt James Dean karrierje. Mindössze három filmet forgatott. Rajongói bálványként imádták - az Édentől keletre című filmben nyújtott alakításával pedig a szakma osztatlan elismerését is kivívta. A film hőskorának csillagai közül: (felülről lefelé) Lilian Gish Mae Marsh Mary Pickford Linda Griffith Száz éve múlt, hogy az emberiség egyik nagy álma megvalósult: sikerült életre kelteni a képet. A mozgóképgyártás első évszázada robbanásszerű fejlődésen ment át. Diadalútján bejárta az egész földgolyót. A mozgókép ma már életünk mindennapi részévé vált. Ma is újabb és újabb vizuális sokkokat produkál a technika. Legendák és különlegességek övezik a mozi fejlődésének útját. Az emberiség történetének első mozgóképvetítője nem a Lumiére fivérek 1895-ből származó kinematográfiája, (amint azt sokan tudni vélik), hanem az 1892-es világszenzáció volt. Ekkor mozdult meg a kép W. K. I. Dickson készülékén Amerikában. Az objektí- vet Thomas Alva Edison találta fel. Max von Sydow, a világhírű svéd filmszínész, aki az ugyancsak zseniális Ingmar Bergman filmjeinek egyik állandó szereplője. Amerikában is jelentős karriert futott be. 1993. V. 16.
