Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-05-16 / 19. szám

Az oldalt szerkeszti: Szénási György Shl«b ® *4 iS^ä ^ W Ilii W4 sL I w 11 ■ 1# I I ^Jj W 11 vl I ■ ■ mBWä| mr fal J$f SS, ®L ffj ffP I H rr»­W%&y ^uw R -Rí Hw RmR ■. ■ ' ■ SZÁMÍTÓGÉP-VÁSÁRLÓKNAK Néhány gyakorlati tanáccsal sze­retnénk szolgálni nemcsak kezdők­nek, hanem a már tulajdonosoknak is; nekik annyiban, mire ügyeljenek legközelebb. A számítógépre is vo­natkozik az, ami az autóra: aki egyszer vett, előbb-utóbb újra vásár­ló lesz. Ha hordozható gépre - laptopra, notebookra vagy még kisebbre - van szükségünk, nincs sok dol­gunk, a gépet „egyben" kell kivá­lasztanunk. Asztali (desktop) gép esetén lehetőségünk van a fő ré­szegységek válogatására - sok cég kívánságaink szerint állítja össze a konfigurációt. Elsőként a gépház­ról kell dönteni. A hagyományos kivi­telű asztali házak a legolcsóbbak, de több-kevesebb helyet foglalnak. Ha ennek szűkében vagyunk, választ­hatunk minitornyot, ennek kisebb az alapterülete. Nagy tornyot csak ak­kor érdemes venni, ha megtetszik, ritkább esetben, ha hálózati gépre van szükségünk 4-6 winchesterrel. Kezdetben általában 5.1/4-es flop­pyt és winchestert veszünk, majd később kiderül, hogy jó volna egy 3.1/2-es floppy is és még egy win­chester, mert a másik már betelt. Ha jól választottunk, ezek is beleférnek még a házba, ha nem, a házcsere több ezer korona, mivel a ház általá­ban a tápegységgel együtt jár, és kinek tudunk elsózni egy használt házat táppal?! Sebességteszt mint mézesmadzag Ha polcra vagy más nehezen hoz­záférhető helyre szánjuk a gépet, a hálózati kapcsolónak az előlapon kell lennie. Követelmény a „reset“ gomb (néha elspórolják), és jók a működésről tájékoztató LED-ek (harddiszk, turbo, power). A műkö­dési frekvenciát számjegyekkel kijel­ző, karácsonyfaszerű megjelenítők feleslegesek, ráadásul ezek nem frekvenciamérők, olyan számot állít­hatunk be rajtuk, amilyet csak aka­runk. Ez néha a tájékozatlan vásárló megtévesztésére is alkalmas: azt a számot állítjuk be, amelyet a közis­mert Landmark sebességteszt mu­tat, hogy minden „stimmeljen“. A valódi működési frekvencia csak megfelelő programmal, vagy az alaplapon ránézéssel, a kvarckris­tályról (pontosabban az ott szereplő számot osztva 2-vel) állapítható meg. Az alaplap kiválasztását elsősor­ban anyagi lehetőségeink határoz­zák meg. 286-os processzor esetén érdemes megtudakolni, van-e be­épített EMS-kezelése, hátha vala­melyik programunkhoz (például a Venturának) szükség lesz rá. Ek­kor egy floppyn kell kapnunk az alaphoz illeszkedő EMS-meghajtót is. A 386-os CPU-nál tisztán szoft­verrel megoldható az EMS-kezelés. A memóríabankoknak nevezett egységekben az alaplapon talál­ható. A csatlakoztatáshoz használt DIP, SIMM és SÍP foglalatoknál a bankok csak párosával tölthetők fel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy leg­alább 2 Mbájt (Megabájt) memóriá­val kell megvennünk. A DIP foglalat­ban 1 Mbájttal is használható, de ha később bővíteni akarjuk (ami való­színű) a bővítést csak SIMM/SIP modulba tehetjük. Mivel kétféle fog­lalatban nem lehet egyidejűleg me­mória, a SIMM/SIP-be be kell tenni 2 Mbájtot, a DIP-ből pedig az 1 meg­át kivenni. Ha a DIP tokos memóriát nem tudjuk becseréltetni (általában nem tudjuk, mert erre nem vonatko­zik a garancia), akkor eltehetjük em­lékbe. Célszerűbb tehát mindjét 2 Mbájttal vásárolni. A maximálisan használható memória 286-os alapla­pokon általában 4 Mbájt, 386-osnál 8 vagy még több, ezt is érdemes megkérdezni. Menedzserkódex A mai kelet-európai fenomént, a menedzsert, akitől a gazda­ság a megváltást reméli, a gyakorlati vállalkozási szabályok mellett a szo­ciális, a környezetvédelmi és az eti­kai normák is kötik. Szinte minden országban létezik a menedzser stá­tusát meghatározó kódex. A Cseh Menedzserek Egyesülete is kidol­gozta kódexét a menedzser társa­dalmi tekintélyének támogatására, amely meghatározza a menedzser helyét, szerepét, magatartását és eljárásait. A szabályok általánosak és bárhol, bármilyen munkakörben csak üdvözölhető a hozzájuk való igazodás. A menedzserek vállalkozóköz- pontúan cselekvő és gondolkodó emberek, akik felelősséggel tartoz­nak vállalatuknak és annak dolgo­zóinak, közös a felelősségük a tudo­mányos és társadalmi haladásért és a környezet állapotáért is. Nemcsak a menedzserek jövedel­mét és társadalmi helyzetét, hanem képességeiket, tudásukat, fellépé­süket is látnunk kell. A megbízható­ság, személyes bátorság, a kocká­zatvállalás munkájuk elengedhetet­len feltétele. 1. A menedzser a parlamentáris demokrácia híve, a jogállam és a szociális piacgazdaság támogató­ja. A személyi szabadság és az ebből fakadó felelősség elvét vallja. 2. A menedzser a cég alkalma­zottjait nem csupán utasításvégra- hajtóknak, hanem munkatársaknak tekinti és előkészíti munkájuk felté­teleit is a vállalat felvirágoztatására. 3. A menedzser közös felelőssé­get vállal az ország lakosainak élet- színvonaláért. Kötelessége úgy gaz­dálkodni, hogy óvja a környezetet, takarékoskodjon az energiával, nyersanyaggal, állandóan javítsa a munkakörülményeket. 4. A menedzser a versenyképes gazdaság kialakítására törekszik és ellenzi a versenyhelyzetet rontó beavatkozásokat. Elvárja a straté­giai gondolkodást, mint a gazdaság szerkezeti és műszaki fejlődésének feltételét és támogatja a nemzetközi együttműködést. 5. A menedzser fejleszti a vállala­ton belüli és kívüli partnerkapcsola­tokat, a cég alkalmazottai együvé tartozásának érzését. 6. A menedzser meggyőződése, hogy a további fejlődés feltétele a művelődés, valamint a tudomány és a gazdaság együttműködése, s ezt maga is elősegíti. 7. A menedzser munkamódsze­reivel elősegíti munkatársai szemé­lyes és szakmai fejlődését, támogat­ja művelődésüket, több szakmában való jártasságuk elsajátítását, egyengeti karrierüket. 8. A menedzser a kölcsönös biza­lom megszilárdítása érdekében rendszeresen valós és érthető infor­Minden készen áll. Már csak egy jó menedzser hiányzik. mációkat szolgáltat a tulajdonosok­nak, az alkalmazottaknak, az ügyfe­leknek és a hivatalos szerveknek. Ugyanakkor a céget a tömegtájé­koztatásban felelősen képviseli. 9. A menedzser tudatosítja fele­lősségét a társadalommal szemben, és lehetőségeiknek megfelelően vál­lal állami és társadalmi szakmai tisztségeket. 10. A Cseh Menedzserek Egye­sületének tagjai kérik minden me­nedzsertársukat, hogy a fenti elvek­hez tartsa magát, s ezzel megszilár­dítsa a menedzsment tekintélyét a kívánatos társadalmi célok eléré­így legyen! Nálunk is... 8. TŐZSDEI MORZEJELEK — Az értékpapírkereskedelem a tőzsdén (a paketten) különle­ges jelbeszédet alakított ki, hogy az üzleteket a lehető leggyor­sabban és félreértések elkerülé­sével köthessék meg. A vásárló például egyetlen szóval adja tud- tul vételi szándékát: „Pénz“. Az eladó erre válaszul felkiált: „Csomag“, s ehhez rövidített változatban hozzáteszi a rész­vény nevét, árfolyamát, a rész­vénycsomag nagyságát, vagyis a részvények mennyiségét. Ha a vevő elfogadja az eladó ajánlatát, akkor felkiált: „Tőled“, mire az eladó válaszol: „Ne­ked“. Ha fordított sorrendben fo­gadják el az ajánlatot, akkor for­dított sorrendben hangzik el az előbbi kétszavas párbeszéd, de az üzlet már megkötődött. A tőzsdéken más szavakat is használhatnak, de mindenki is­meri a helyi jelbeszédet. A cél: a rövidség és az érthetőség. RÁD - TŐLED Példa: A közvetítő (makler) kihirdeti: „Acél - kettő a három­hoz“. A tőzsdeügynök erre vála­szol: „500 rád“. A következő válasz: „500 tőled“, és az acél­ipari részvények árfolyamát jelző táblán megjelenik a 82-es szám. Mit jelent ez? A közvetítő így közölte a tőzs­dén jelenlévőkkel, hogy az acél­ipar részvényei például 82 már­kás árfolyamon vásárolhatók és 83 márkás árfolyamon eladha­tók. Az alkuszok egyikének tet­szett az ajánlat és az „500 ne­ked“ felkiáltással eladott 500 da­rab acélipari részvényt a közvetí­tőnek, 82 márkás árfolyamon. A közvetítő „500 tőled“ felkiál­tással megerősítette az üzletkö­tést. így tehát néhány pillanat alatt gazdát cserélt 500 darab acélipari részvény 41 ezer már­ka értékben, a 82 márkás árfo­lyam pedig hivatalos árfolyam lett a kijelzőtáblán. Ha ezek után valaki 500 darab acélipari rész­vényt akar vásárolni 83 márkás árfolyamon, akkor elég, ha azt mondja: „500 acél 3 pénz“. Amennyiben a közvetítő az aján­latot elfogadja, tehát, ha ennyiért eladhatja a megbízói tulajdoná­ban lévő részvényeket, akkor vá­laszol: „Neked“ és az üzletet megkötötték. Ez a példa is mutatja, hogy nagy üzletek köthetőek gyorsan és racionálisan. Ezt pontos sza­bályok és a tőzsde átgondoltan megszervezett mechanizmusa teszik lehetővé. Hasonló módon kézzel is je­lezhetnek, amelyek nem helyet­tesítik, csupán kiegészítik a han­gos adásvételi formulákat. A tőzsdén megkülönböztetnek jeleket:- eladásra vagy vételre- az ár jelzésére- a mennyiség kifejezésére. A modern tőzsde technikája a közvetítő számára lehetővé te­szi a jegyzett részvények árfo­lyamának állandó követését és jelzését az elektromos kijelző­táblán. A technikának köszönhe­tően az árfolyamokat azok is figyelemmel követhetik, akik ép­pen nincsenek a tőzsdén, mivel a nagyobb tőzsdék már a hatva­nas évek eleje óta a tévé vala­melyik csatornáján sugározzák a tőzsde napi árfolyamait. 1986- tól például az összes németor­szági tőzsdét rákapcsolták a Reuters tőzsdei információs rendszerre. Az árfolyamok megjelennek a tőzsdei árfolyamjegyzékeken is. Ezeken állandósult, nagy- és kisbetűkből álló rövidítéseket, il­letve plusz és mínusz jeleket használnak. A plusz jel az árfo­lyam 5 és 10 százalék közötti „ugrását“ jelenti, míg az árfo­lyam 10 százalékos ugrását „++“ (két plusszal) jelzik. Ugyanez érvényes az árfolyam esésekor, csak mínusz jellel. A JEGYZÉS MEGSZÜNTETÉSE A tőzsdén az is előfordul, hogy nem jegyzik tovább vala­mely társaság részvényét, de egy bizonyos idő eltelte után újra megjelenik. Más esetekben hosszabb időre is eltűnik a jegyzettek névsorából, eset­leg örökre megszüntetik a jegy­zést. Németországi előírások sze­rint például ilyen intézkedés ak­kor hozható, ha a tőzsdei keres­kedelem veszélybe kerül, vagy a vásárló érdekei szorulnak vé­delemre. A jegyzés megszünte­tésének lehetnek technikai okai, például a sorolható kötvények esetében két tőzsdei nappal a sorsolás előtt és egy nappal utána a jegyzés szünetel. Lehet ok a cég anyagi nehézsége is. Amíg a tőzsde vezetése és az érdekelt körök nem szereznek megbízható információkat a cég helyzetéről, és nem döntik el, milyen mértékben befolyásolhat­ják a cég problémái a részvé­nyek árfolyamát, addig a jegyzést szüneteltethetik. Idő­szakos árfolyamjegyzés meg­szüntetéséhez vezethetnek vé­letlen események is, amikor a kereslet és a kínálat aránya túlságosan befolyásolhatja a részvény árát. A tőzsde a részvények jegyzé­sét tartósan akkor szünteti meg, amikor a cég csődöt jelent. Ilyen­kor megvárják a csődeljárás be­fejezését, s ha a cég nem szűnik meg, a jegyzést felújítják. A cég megszűnésekor a tőzsde vissza­vonja a részvényei árusítására kiadott engedélyt. Az árfolyamot nemcsak a köz­pontilag jegyzett részvények esetében kell megállapítani, ha­nem az irányított és a szabad piacon is. Az irányított piacon az árfolyamot a központilag jegyzett értékpapírok árfolyamához ha­sonlóan határozzák meg, míg azokat az előírásokat a szabad piacon nem veszik figyelembe. Itt ezt a magánközvetítők hatá­rozzák meg, akik a kereslet és a kínálat alapján adják és veszik a részvényeket. Az utóbbi idő­ben ezeket az árfolyamokat is jegyzik és nyilvánosságra hoz­zák. így a szabadkereskedelem lassan közelít a hivatalos tőzsdei adásvételekhez. Sok helyen a szabadpiaci árfolyamok a tőzs­dei árjegyzékben vagy a tőzs­deújságokban jelennek meg. 8 1993 V. 1 d

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom