Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-05-16 / 19. szám
TILOS A DOHÁNYZÁS? Az első cigaretta legalább akkora élmény, mint az első csók - mondta nekem - aki megátalkodott ellensége vagyok a dohányzásnak - egy szenvedélyes bagós. Elmesélte, hogyan csent el az íróasztal fiókjából nagyapja nehezen szerzett (a háború után!) cigarettái közül egyet, hogy aztán a pajtásaival megosztva közösen szívják el a padláson, öklendez- ve és köhögve... A nagyapa felfedezte a lopást, és Iszonyatosan elpáholta kedvenc unokáját, féltve őrzött készletének megdézsmálásán túl azért is, mert korainak találta, hogy a gyerek ötévesen kezdje... A verés nem használt. A szenvedélyes bagós kamaszként az iskola illemhelyén fújta a füstöt - kalákában, részben az együvé tartozás bizonyításaként, részben mert nem volt pénzük cigire. Gimnazistaként nagy ünnepeken előfordult, hogy apja kínálta meg egy-egy vasárnapi ebéd után - „egyet elszívhatsz, fiam!“-jelszóval. A főiskolai évek alatt szülei a zsebpénzbe belekalkulálták a cigarettát is, másnaponként egy csomag olcsó szívni- való árát. Anyja néha csúsztatott egy ötvenest („ valami jobbat vegyél, az nem árt“). Pénzkeresővé válva megengedhette magának azt a luxust, hogy naponta elszívjon egy dobozzal ... Udvarolni kezdett, s pechére a kislány is cigarettázott. Nem járathatta le magát előtte, hogy kapadohány- nyal kínálja! A legdrágábbat vette... Megnősült. Ketten se kerestek sokat, de szenvedélyükről nem mondtak le. Az asszonyka állapotos lett, és nemcsak az első harapás étel, hanem az első szippantás is hányingert okozott nála. A férj - a szenvedélyes bagós —, mivel imádta asz- szonykáját.nem dohányzott a jelenlétében. A kismama a füsttől is émelygett. Kivonult a konyhába - a férj! -.beállt a nyitott ablakba, később kiment a folyosóra, végül az udvarra, közben tél lett, fázott is, de főként az volt az oka a szabadbeli cigarettaséták ritkulásának, hogy az asszonyka mindenórás lett. Fia születésekor a szenvedélyes bagós megfogadta: nem gyújt rá többé. A gyerek tavaly érettségizett. Apja nem kínálta cigarettával. A mankó A cigi néha kapaszkodót jelent. Kényelmetlen helyzetekben idönye- rést. Az ember zavarában nem tud mit mondani, kotorászik egy keveset a zsebében, elővesz) a cigarettásdobozt, komótosan lehántja róla a piros (vagy arany) celofáncsíkot, helyre kis négyszöget tép a doboz tetején, kipöcköli a cigarettát, kínálja. Azután maga is a szájába dug egyet, megtapogatja a zsebeit, megtalálja az öngyújtót, tüzet ad, először a partnerének, majd tenyerével védve a lángot, ő is meggyújtja a cigijét, s az első slukk után.magabiztosan folytatja a témát. Épp elég ideje volt rá, hogy alaposan megrágja a választ.. A filmművészet is elképzelhetetlen nikotin nélkül. Ha az entellektüel rágódik valamin - cigarettázik; mun- káskömyezetben játszódó történetekben a munkások szívják a bagót, és földre hajítják a csikket. Az ágyjeleneteknek pedig a cigaretta legalább annyira elengedhetetlen kelléke, mint a férfi és a nő. Előtte is egy cigaretta meg utána is... Sokmilliomodmagammal én is nézem a Dallast Nem tudtam, mi olyan furcsa a sorozatban. A titokra akkor jöttem rá, amikor az undok Jocky Fridenkusz vendége volt. Elárulta: olyannyira ellensége a nikotinnak, hogy valahol Amerikában a dohányzásellenes liga elnöke. Hát persze! Azért furcsa a Dallas, mert ott még soha senkit nem láttam cigarettával a szájában. (Ezzel szemben folyton töltögetnek...) Más jó példa is akad. A világhírű olasz rendező, a 72 éves Federico Fellini magánháborút folytat a dohányzás ellen. Nem túri, hogy a társaságában bárki is rágyújtson. Nem szenvedheti a füstöt. A filmvásznon sem túri meg! Filmjeiből kitiltotta a dohányzó hősöket és a dohányos jeleneteket. Azt állítja, a jó színész anélkül is kiváló alakítást nyújt, hogy pótcselekvésként a zsebében kotorászna... Fellini tekintélye oly nagy, hogy még Marcello Mastroianni, a kedvenc is - ciki szenvedélyes dohányos -, csak titokban mer rágyújtani... Örökös kísértés Nincs béke a munkahelyen - dohányosok és nem dohányzók között. Mindkét tábor az emberi jogokra hivatkozik. „Kérlek, ne szívj az irodában, utálom a bagószagot, fuldoklóm a füsttől“ kérlel és példálózik az egyik fél. A másik is felsorakoztatja az érveit: ,,Számomra létszükséglet a cigaretta, csak akkor vagyok képes dolgozni, ha közben mélyeket szippantok. “ Hasztalan az érvelés, hogy a passzív dohányzás ugyanolyan ártalmas - sőt... A nikotin hívei elvetik a tudományos vizsgálatok eredményeit, hogy a Japánban végzett felmérések szerint azok a feleségek, akiknek férje dohányzik, kétszer olyan gyakran betegednek meg tüdőrákban, mint a nem dohányzóké. (Természetesen ugyanez vonatkozik a dohányos nők férjére is.) Nem fogadják el azt a tényt sem, hogy a füst, amit a nem dohányzó kénytelen beszívni, több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint az a slukk, amit a dohányos leszív a tüdejére. Milyen hévvel támadják a természetvédők a vízmüvet, az erőművet, az ártalmas anyagokat okádó gyárkéményeket! S hányán teszik ezt- cigarettával a szájukban! Tilos a dohányzás? Amerikában nehéz a dohányosok élete! Mindenhonnan kitiltják őket. Nemcsak a hivatalokban nem szabad rágyújtani, de egyik-másik szállodában sem. A légitársaságok is szigorúak. A hat óránál hosszabb ideig tartó utakon nem szabad füstölni. Aki megszegi a szabályt - ezer dollárja bánja. A dohányzás amerikai ellenzői kiszámították, hogy a nikotin okozta betegségek gyógyítása évi 52 milliárd többletkiadást jelent az államkasszának. A másik megdöbbentő adat: a nikotin több áldozatot szed, mint a kábítószer. A dohánygyárak nyugtalankodnak a szigorodó előírások miatt, különösen azóta, hogy egy özvegy férfi beperelte az egyik gyárat, mert a feleségé tüdőrákban halt meg. A pert megnyerte. Angliában is tiltakoznak a passzív dohányosok, amióta egy harminchat éves hivatalnoknő kártérítést kapott a megromlott egészségéért. Kolléganői dohányoztak, a cég vezetői nem reagáltak a kérésére, hogy helyezzék más irodába, a nő kórházba került - krónikus légcsőhuruttal. Tilos a dohányzás! Sokszor tapasztalhattuk, hogy a jól látható tábla ellenére (vagy éppen alatta) vígan füstöltek a „törvényszegők“. Úgy látszik, a dohánytermékek árának emelése sem megoldás, mert vannak, akik nyugdíjasként pluszmunkát vállalnak, hogy a mindennapi füstölnivalójukra valót megkeressék. Olyan szenvedély ez, amelytől nehezebb szabadulni, mint a kábítószertől - állítják egyes szakemberek. Senki sem kényszerithető rá, hogy lemondjon az élvezetről. A tiltás aligha hoz eredményt. A szenvedélyes dohányos - rendszerint — csak akkor dobja el a cigarettát, amikor már késő. Csak bízhatunk benne, hogy a dohányzás egyszer kimegy a divatból, s nem a Marlborós férfi (vagy nő) lesz az eszménykép... S talán eljön egyszer az az idő, amikor a nem dohányzóknak is joguk lesz nem dohányozni. Egyszer majd talán törvény védi az embert - már magzat korában. Erre már vannak példák... Az anya — elvben - beperelheti a munkaadóját, ha bebizonyosodik, hogy gyermeke betegségét (vagy halálát) a terhessége alatti egészségtelen munkakörnyezet okozta. Egyszer még eljöhet az az idő, amikor a gyermek perelheti be az anyját, mert nemcsak anyatejjel, hanem nikotinnal is táplálta. Addig is, amíg ilyen törvényt hoznak, sok élet- képtelen csecsemő jön a világra... Kopasz-Kiedrowska Csilla Méry Gábor felvételei Erről a felvételről se sikerült megállapítani, hogy hamisítvány lenne Találkozás űrlényekkel? Az ufó-jelenségekkel az utóbbi években egyre mélyrehatóbban foglalkoznak az egész világon. Az Egyesült Államok légvédelmi parancsnoksága rendkívül érzékeny radarjainak segítségével naponta kilencszáz olyan ismeretlen tárgyat észlel, amelyek mozgása nem felel meg az űrhajók és repülőgépek repülési törvényszerűségeinek. E jelenségek mintegy kilencven százaléka légköri rendellenességekkel magyarázható, de bizonyos százalékuk továbbra is rejtély. Számos szakember szilárd meggyőződése, hogy Földünket naponta legalább három ufó közelíti meg. Csehszlovákiában két évvel ezelőtt alakult meg az Űrkutatási Társulat, amely szorosan együttműködik az ondrejovi csillagvizsgálóval és a hadsereggel. így az ország fölött áthaladó gépek mozgása napokkal, sőt hónapokkal később is pontosan megállapítható. Az Űrkutatási Társulat minden bejelentést nyilvántart. A tanűkkal személyesen elbeszélget, és részletes kérdőívet töltet ki. A csillagvizsgálóval és a hadsereggel történt egyeztetés után sem találnak minden jelenségre magyarázatot. Az utóbbi időben épp Csehországban jelentek meg nagyobb számban ufók, sőt hírek érkeztek űrlényekkel történt találkozásokról is... „Megérintett!“ Nagyon élethűen beszélte el találkozását egy ismeretlen lénnyel a prágai Pourová asszony, akinek vallomása a cseh sajtóban is megjelent. Hallgassuk meg őt...- Először az éles fénytől rettentem meg. Majd hirtelen megjelent az ablaknál valamiféle átlátszó alak. Magassága két méter lehetett. Földbe gyökerezett lábbal álltam, mozdulni sem tudtam, hang nem jött ki a torkomon. Mintha csak valami ismeretlen erő szögezett volna a földhöz. Az ismeretlen alak arcát nem láttam. Körbejárta a szobát. Kezében valami gömbfélét tartott. Ezzel megérintett különféle tárgyakat: a szekrényt, az asztalt, a vázákat... Ezután felém közeledett. Rettenetes félelmet éreztem. Ahogy megérintett, visszahőkölt, mintha valami fájdalmat érezne. Megrökönyödésemre a sarokban levő ágyhoz ment, ahol unokám békésen aludt. Az ismeretlen alak föléje hajolt. Amint gömbjével megérintette, úgyszintén vísszahőkölt, akárcsak az én esetemben is. Ezután eltűnt. Egyszerűen áttetszővé, majd láthatatlanná vált. Eltűnt. Végre mozdulni tudtam. De még hosszabb ideig fejfájást éreztem. Sajnos, azóta is reszket a kezem. Nemrégen a Prágában megrendezett ufológiai kongresz- szusra eljöttek azok a szakorvosok is, akik az úrlényekkel találkozott személyek egészségügyi problémáival foglalkoznak. Megállapították, hogy az idegeim elégtek. Szerintük javulást nem remélhetek. Meg kell tanulnom így élnem. A hétvégi házat, ahol az eset történt, inkább eladtam. Megromlott egészségem halálomig arra a szörnyű esetre fog emlékeztetni.. Nyolc szemtanú Az ilyen találkozások az ufológu- sok számára nem jelentenek újdonságot. Hasonló esetek nyolc szemtanújának vallomása ismert a volt köztársaság területéről. S ami a legszembetűnőbb, hogy valamennyi felettébb hasonló. Előbb éles fény, utána átlátszónak tűnő, a búvárokéhoz vagy az atomerőművekben viselt öltönyhöz hasonló ruházatú alak jelenik meg. Az ismeretlen lény nem próbál közvetlen kapcsolatot teremteni, csupán körbejárja a helyiséget. A megrettent szemtanú képtelen elmenekülni vagy segítségért kiáltani. A rejtélyes alak azután eltűnik. A szemtanú hosszabb ideig fejfájást érez. A nyolc szemtanú nem tudott egymásról, így teljesen kizárt, hogy az „ezüstös alakoknak“ nevezett lényekről egymástól szereztek volna tudomást. Csak Csehországban? Hasonló élményben volt része J. K. ostravai lakosnak is 1989-ben. (A sajtó csupán nevének kezdőbetűit közli.) Barátjával egy helyiségben aludt. Éjszaka arra ébredt, hogy barátja fölé ezüstös alak hajlik. Észrevette, hogy lakótársa szokatlanul mélyen lélegzik. „Úgy éreztem, mintha valaki az ágyhoz kötött volna. Nem tudtam, mitévő legyek, vajon a merevségemet a félelem vagy a titokzatos látogató okozta. Sikerült lecsúsznom az ágyról egészen a lábáig. Amint megérintettem, meghátrált.“ Úgy tűnik, hogy a rejtélyes ezüstös alak valamiféle cseh sajátosság. Külföldön az űrlények (ha valóban azok) a szemtanúk szerint másképp viselkednek. Megjelenésüket nem kíséri vakító fényesség és a közelben ufó leszállását észlelik. Az utolsó dolog, amire a szemtanú emlékezik, a másfél méter magas alak (lényegesen alacsonyabb, mint a csehországi szemtanúk leírják), szembetűnően sovány test és nagy fej. A szemtanú azután csak az űrhajó fedélzetén tér magához. Az ismeretlen lények telepátia útján érintkeznek vele. Közük, hogy békés szándékkal érkeztek, csupán vér-, esetleg szövetmintát vesznek. Engedélyt nem kérnek. A fedélzeten töltött időről a szemtanúknak kellemetlen emlékeik vannak. Miután az űrlények mintát vettek, elárulják, hogy amennyiben az emberiség nem javul meg, szomorú jövő vár rá. Az ufológusok az egész világon több tíz szemtanú vallomását jegyezték fel. Sok közöttük a köztiszteletben álló, szavahihető személy. A szakemberek megállapítása szerint a szemtanúk elbeszélésében sok az azonos mozzanat, nemcsak az ismeretlen lények leírásában, hanem azok viselkedésében is. Például többen is megfigyelték, hogy az ismeretlen lények az űrhajó fedélzetére talaj- és kőzetmintákat visznek, ahogy azt az amerikai űrhajósok is tették a Holdon. (A cseh sajtó nyomán)
