Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-05-09 / 18. szám
mindkét oldalán élezzük meg, ha elkopik, elég megfordítani. A tárcsára M5 x 5-ös süllyesztett fejű csavarokkal erősítsük fel. A 11-es és a 12-es jelű vágókések éleit a lemez kismértékű csavarásával a vízszintes síkból emeljük ki. A motor tengelyével ékkötéssel csatlakozik az apritókések tengelye (5). Az 0 5 mm-es furatba szorosan illesszünk be egy ütköző- csapot, melyből 3,5 mm lógjon ki. Ez megakadályozza a borítósapka (6) és a körtárcsa (7) megcsúszását a tengelyen. A tengelyre az alkatrészeket a B képen látható sorrendben kell felfűzni. A 2 db távtartó (10) mérete 0 28/020,2 x 34 mm, a 4 db alátét (9) 0 35/020 2 x 2 mm. Az alátétek a távtartók alá, illetve fölé kerüljenek. A 13-as jelű szorítótárcsa segítségével az M 12-es balme- netú anya (14) rögzíti a vágószerkezetet. Az aprítandó anyagot a késekhez, és a da- rálékot a burkolat (2) vezeti el. Képeinken (C és D) egy gyári készítésű SzeVaFém típusú gép burkolata látható. Mint már említettük. adagoljuk közvetlenül a körtárcsára. A zártszelvény hossza kb. 180 mm, belülről a palásthoz merevítő ív (j) rögzíti. A burkolatot három ponton rögzítjük az alaphoz. Az M5 x 10 mm-es hengerfejű csavar, alátéttel az 06-os furaton keresztül az alaplapban levő menetes furatba csatlakozik. A G peremen található bevágásoknál - melyeket csak a burkolat meghegesztése után készítsünk el - a szorítókerekek fogják a burkolatot. A két szorítókerék (16) kicsavarásakor azok oldalra billenthetök. Az M8-as menetes rúd (15) forgócsapba (18) csatlakozik, amelyet 2-2 db gyűrű (17) tart. A gyűrűket hegesztéssel rögzítsük az alaplemez nyílásának két oldalára (F). rajzaink házilagos kivitelezésre készültek. Az 1 mm-es acéllemezből kivágandó darabok (E szerint) összehegesztése után hasonló burkolatot kapunk. A hengeres rész palástjának (d) mérete 645 x 160 mm. A két pont-vonallal jelölt egyenesek mentén a lemezt hajlítani kell. A fülek kb. 20 mm szélesek legyenek, ezek segítségével az összeillesztett burkolatrészeket hegesztéssel rögzítsük. Ahol lehet, a hegesztési varrat a burkolaton belül legyen. A vastagabb gallyakat, szárakat a burkolat oldalán levő, 35 x 35 x 2 mm-es zártszelvényű anyagból készült bevezető nyíláson (h) át Gépünk egyes altatrészei a rajzok szerinti méretűek legyenek. A borítósapka anyaga lehet acél vagy alumínium öntvény is. Az aprítótárcsa (7) 3,5 mm-es lemezből készüljön. A sugárirányú bevágások anyagából a tárcsa szélén kb. 20 mm-es, széles fület hajlítsunk lefelé. Ez a tárcsára szereit kések által összeaprított törmeléket kifelé tereli a tengelytől. A késeket (8, 11 és 12) jó minőségű acéból alakítsuk ki, így ritkábban szükséges azokat élesíteni. A 8-as jelűt A három láb (19) 20 x 20 x 2 mm-es zártszelvényű acélcső, hosszuk egyenként 500 mm. Rögzítésük az alaphoz M 6 x 40 mm-es csavarokkal, M 6-os anyákkal, rugós alátétekkel történik. A lábak végeibe helyezzünk fából vagy műanyagból készült dugót, nehogy használat közben a gép a talajba süllyedjen. Ezermester alátét lemez burkolat 021/016,5x10 met (szálvesszót) az alapjához közeli szakaszon íveljük (Sylvoz metszés). Metszéskor a tőkék terhelésének mértékét rügyszámban határozzuk meg. Megadhatjuk a termelést tőkénként és négyzetméterenként is. Célszerű a terhelést rügy/m2-ben számolni és megadni. A nagytermó, bőtermö fajtáknál a terhelés m2-ként 4-8 rügy közötti, míg a kisfürtú fajtáknál a 10-14 rügyet is elérheti. A terhelés mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a tőkék kondícióját és azt, hogy a túlterhelt tőkékről származó termés íze, zamata és egyéb tulajdonságai is kedvezőtlenek. A metszésmódokat a visszamet- szés mértéke alapján három csoportba sorolhatjuk: rövidmetszés (rövidcsapos és kopasz metszés), hosszúmetszés (hosszúcsapos, szálvesszös metszés), vegyes metszés (a kettő kombinálása). Kertészet és Szőlészet A metszés kiegészítő művelete a szál vesszők lekötözése. a tőketörzsek és kordonkarok kötéseinek megújítása, a hiányzó tőkék pótlása és a támrendszer karbantartása, javítása. A metszéssel egy időben végezhető a harmatgyökere- zés is. amely az oltványszőlőben kötelező, de sajátgyókerú ültetvényben is ajánlatos. Tavasz a termőszőlőben egymás utáni év tőkeállapotát kell megítélnie. Ismernie kell az elmúlt év metszési elképzelését és eredményét, amelynek alapján az idei és a következő évi metszés is megtervezhető. A tökén a termőlapokat és a metszési elemeket ne hagyjuk sűrűn, közel egymáshoz. Fejműveléskor törekedni kell a csapok és a szál- vesszők egyenletes távolságú elosztására: kordonművelés esetén a termólapok és metszési elemek egymástól legalább 20-25 cm-re, függönyművelésnél még távolabb, 30-40 cm-re is lehetnek. Az előzőekből logikusan következik, hogy nem minden vesszőt metszünk vissza csapra. A termócsapnak való, valamint a következő metszés alapjául szolgáló ugarcsapnak szánt vesszők kiválasztása után a fölösleges vesszőket tőből eltávolítjuk. A tavalyi termőcsapot vagy alapjáig vágjuk vissza (cserelapos metszés, fejmüvelésnél fejremetszés), vagy annak alapi részéből valamennyit felhasználva (ernyőművelés esetén) végezzük el a metszést. A csúcsdominancia miatt egyedülálló vesszőt csak akkor metsszük hosszúra, ha alatta (csercsapos váltómetszés), vagy mellette (cserelapos metszés) ugarcsapot, 1-2 rü- gyes rövidcsapot is lehet hagyni. Az ugarcsap abban az esetben hagyható el, ha a hosszú metszési eleA legtermékenyebbek a vessző középső részén levő rügyek, a 8-12. rügyemelet. Ezért a kisfürtú, kisebb termóképességú fajtáknál (Tramini, Ottonel muskotály. Cetbemet franc. Rajnai rizling. Leányka) elsősorban erre a rügytartományra kell a tőkék terhelését alapozni. A szőlőt jellemzi a csúcsdominancia. tehát a legfelső rügyek fakadnak ki elsősorban, az alsóbb helyzetű rügyek alva maradnak és a tőkerész gyorsan felkopaszodik. Termosz élőben a csúcsdominancia ellen fejre- metszéssel, rövid ugarcsapok meghagyásával, illetve a hosszú metszési elemek ívelésével tehetünk valamit. A metszőnek legalább három A kétéves tőkerészen (cseren) levő vesszők rügyei általában termékenyebbek, mint az annál idősebb tőkerészen levő, ún. fattyúvessz ók rügyei. A rügyekben most megtalálható fürtkezdemények tavaly nyáron kialakultak, számuk már nem nő. Az egy-egy vesszőn talátiató (világos) rügyek termékenysége sem egyforma. A vessző alapjához közel áBó. alsó helyzetű rügyek többnyire kevésbé termékenyek. Vannak azonban fajták (Kadarka. Kövidinka. Ezerjó), amelyek e rügyekből is kellő mennyiségű termést hoznak. Szerkeszti: Pomichal Richárd (• (( 3 1 x I lí 1 11 123 1 Vasárnap ■ -.-i- .< ., i ... y ,y-. ■ * i, ... ■. Komposztáláshoz - rőzsedaráló (Befejezés az elózó számból)
